Migrén ihlette Alice csodaországát

Publikálás dátuma
2018.05.15 17:15
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Nagyjából minden tizedik ember küzd a migrénnel, ezzel a kínzó, összetett fejfájás típussal. Híres emberekről is közismert, hogy migrénesek voltak, sokan közül az úgynevezett aurás migréntől szenvedtek - mondta Dr. Vida Zsuzsanna, a Budai Fájdalomközpont neurológusa.
Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Látótér kiesés, érzékelési zavarok, zsibbadás - minden bizonnyal ilyen jelenségekkel is találkozott Lewis Carroll, akinek legismertebb könyvét, az Alice csodaországbant az aurás migrén jelensége ihlette. Más hírességekről is tudható, hogy migrénesek voltak, Julius Caesar, Szent Pál, Immanuel Kant, Karl Marx, Charles Darwin, Sigmund Freud, Frederic Chopin, Csajkovszkij mind ismerték a kínzó fejfájást.

A teljes népesség 8-12 százaléka migrénes. Az esetek kétharmad részében aura nélkül, a harmadában pedig aurával jelentkezik a fejfájás. Főként a 20-50 év közötti nőket érinti ez, a jelentős életminőség-romlást okozó probléma, ami a munkaképtelenség, a táppénz gyakori oka is.

A migrén az elsődleges fejfájások közé tartozik, ami azt jelenti, hogy nem áll más, fejfájást okozó betegség a hátterében – mondta a fejfájás specialista.

A migrén jellemzői:

  • Többnyire a fej egyik oldalán jelentkezik, lüktető fájdalom formájában

  • Tízes fájdalompontozó skálán 6-9-es erősségű

  • Órákon, vagy akár 1-2 napon át is tarthat

  • A fizikai aktivitás fokozza

  • Gyakran társul hozzá rosszullét, hányinger, fénytúlérzékenység

  • Nőknél háromszor gyakrabban jelentkezik
     
  • Aurajelenség előzheti meg a fájdalmat

Mi az az aura?

Az aura a fejfájást megelőző időben jelentkező reverzibilis neurológiai tünet, időtartama néhány perctől legfeljebb egy óráig terjedhet. Jelentkezhet fejfájás nélkül is. A leggyakoribb a vizuális aura, de lehetnek egyéb formái is.

  • vizuálisak (pl.: látótérkiesés, csőlátás, fortifikációs spektrum - egy középkori erődhöz hasonló alakzat megjelenése a látótérben)
  • szenzoros (pl.: arc-, nyelv-, végtagzsibbadás – ez utóbbi könnyen összekeverhető a stroke-kal)
  • beszédzavar
  • motoros (pl.: végtaggyengeség)
  • agytörzsi

Sokan az aurajelenségről kimondottan a vizuális tünetekre gondolnak, a látási jelenségek ugyanis általában fekete-fehérek, középről haladnak kifelé, többnyire cikk-cakkban, ezeket jellemzően villámoknak írják le a betegek. Előfordulhat látótérkiesés, ami fekete vagy fehér foltok megjelenését jelenti a látómezőben. Nem ritka az sem, hogy a beteg kisebbnek vagy nagyobbnak látja a tárgyakat, mint a regénybeli Alice a gombát.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP


Hogyan kezelhető?

A rohamkezelés célja a kezdődő, vagy már fennálló fájdalom és a kísérő panaszok csökkentése. Jól használhatóak a hányás- és fájdalomcsillapítók kombinációját tartalmazó készítmények. Emellett a triptánok (specifikusan migrénellenes szerek) jelentik a megoldást erősebb vagy nagyobb korlátozottságot okozó migrénes fejfájás esetén. Megelőző kezelés akkor javasolt, ha gyakoribb vagy hosszantartó fejfájások jelentkeznek. Ekkor a gyógyszereket – orvosi felügyelet mellett - rendszeresen kell szedni. Terhes nőknél, gyermekeknél, stressz kiváltotta fejfájásban a relaxációs technikák és a pszichoterápia lehet hatásos. Az életmódbeli változások is segíthetnek, főleg a rendszeres, nem túl megterhelő fizikai aktivitás, a rendszeres étkezések és a megfelelő alvási időszakok betartása.

Szerző
2018.05.15 17:15

Zöldség- és gyümölcsevésben sereghajtók vagyunk Európában

Publikálás dátuma
2018.12.12 17:17
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
Átlagosan csak napi 262 gramm zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak a magyarok, a legkevesebbet a kisgyermekes családok. Ezzel a mennyiséggel az Európai Unióban az utolsók között vagyunk: a WHO szerint ideális zöldség- és gyümölcsbevitel ennek közel a duplája lenne; 400 gramm.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatásai szerint a zöldségek és a gyümölcsök fogyasztása lényeges szerepet játszik a gyermekek fejlődésében, a betegségek megelőzésében, az egészségügyi állapot javításában és fenntartásában, azonban – a nemzetközi trendekkel párhuzamban – Magyarországon is folyamatosan csökken a fogyasztásuk. Az OTÁP felmérése szerint hazánkban a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása 2014-re éves szinten 300 gramm alá esett. A KSH 2016-os adatai szerint a magyarok fejenként csak napi 262 gramm zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, amellyel az Európai Unióban az utolsók között vagyunk - írta az Élelmiszer Online.
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) 2014-es kutatása  kimutatta, hogy a 4-10 éves korú gyermekek körében évről évre egyre magasabb a túlsúly és az elhízás mértéke. A TÉT Platform 11-18 évesek körében azt találta, hogy 24 százalékuk, azaz minden negyedik tinédzser túlsúlyos vagy elhízott.

Hogyan vegyük rá a gyereket a zöldség- és gyümölcsfogyasztásra?

Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője szerint nagyon fontos, hogy már kiskorukban megszerettessük a gyermekekkel a zöldségeket és gyümölcsöket, az egészséges táplálkozást. 
„A gyümölcsök és a zöldségek alapvető táplálékaink, vitaminokat, ásványi anyagokat, élelmi rostokat tartalmaznak, amelyeknek kiemelkedő egészségmegőrző, betegség-megelőző szerepük van. Ezért fontos, hogy a gyermekek minél előbb ismerkedjenek meg velük. Vonjuk be őket az ételkészítésbe, díszítsünk, szobrászkodjunk együtt, vigyük el őket magunkkal a piacra!”
A szakértő kiemelte, célszerű, ha a szülők, nagyszülők odafigyelnek arra, hogy a gyermek mind az öt étkezése tartalmazzon zöldséget vagy gyümölcsöt, lehetőleg minél változatosabban és színesebben. Ha egy-egy új gyümölcsöt vagy zöldséget adunk, a megkedvelését segítheti, ha kitalálunk hozzá egy mesét és magyarázzuk el azt is, hol teremnek, honnan jönnek a zöldségek, gyümölcsök. Az adott évszakra jellemző gyümölcsök, zöldségek közös beszerzésekor – például piaclátogatás alkalmával – lehetőség nyílik a termények összehasonlítására is. Amikor lehet, vonjuk be a gyereket a veszélytelen, egyszerű konyhai műveletekbe. Kérjük meg például a gyereket, hogy műanyag késsel vágja fel a gyümölcsöket salátának, vagy pucoljon mandarint. Igyekezzünk minél többféle érzékszervét (látás, szaglás, tapintás, hallás) is bevonni a megismerési folyamatba. 

Játékosan könnyebb

Az Európai Friss Kalandok nevű programsorozat keretében országszerte 15 településre látogatott el Frutti és Veggi, a kampány két központi figurája, akik több mint 14 ezer kilométert utazva hozták közelebb a gyümölcsök és zöldségek szeretetét a 6-14 éves korú gyermekekhez és családjaikhoz. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Interfel francia zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet programjában roadshow-n, áruházi megjelenésekkel és a Gyerek Szigeten megrendezett Friss Zöldségek és Gyümölcsök Ünnepe révén a magyar lakosság több mint öt százalékát, félmillió embert sikerült elérni. Az Európai Friss Kalandok program már okostelefonos játék formájában is elérhető. Az alkalmazásban idén Veggivel, jövőre pedig már Fruttival és Benivel is kalandozhatnak a gyerekek: a Vegapolis mesés hőseivel különböző akadálypályákat kell teljesíteniük és értékes hozzávalókat, kincseket összegyűjteniük. Minden sikeresen teljesített pálya végén egy zöldségekkel és gyümölcsökkel kapcsolatos feladványt is meg kell fejteniük a játékosoknak. Az alkalmazásban a gyermekek könnyen elkészíthető zöldség- és gyümölcsétel recepteket is találnak.
2018.12.12 17:17
Frissítve: 2018.12.12 17:17

Nem kényeskedés a sajtutálat

Publikálás dátuma
2018.12.11 21:24
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
Hiába menő, drága és trendi, van, aki rá sem bír nézni a sajtra. Kutatások szerint ez még véletlenül sem finnyásság, főleg genetikai oka van, de evolúciós, sőt pszichés magyarázata is áll a hátterében.
Ha valaki utálja a sajtot, általában minden fajtájától kirázza a hideg. Ennek az étkezési szokások genetikai hátterét vizsgáló 23andMe cég szerint genetikai okai vannak. A sajtban és az izzadságban egyaránt megtalálható vajsav összezavarja az illető receptorait, ezért undorodik egy markáns szagú sajttól – írta a Dining Guide.
A legtöbb sajtfajtával és legnagyobb sajtfogyasztással büszkélkedő Franciaországban is kutatták, milyen idegrendszeri okokra vezethető vissza a sajttól való viszolygás. Ennek alapján szintén genetikai okokra következtettek a kutatók.
Létezik egy evolúciós magyarázat is. A sajtkészítés során a lebomló tejfehérjék egyre erősödő szagot okoznak. Az ember a túlélése érdekében megtanulta, hogy elkerülje azokat az ételeket, amin a rothadás, bomlás szagát érzik. Vannak olyan emberek is, akik a penészt és a markáns szagot öntudattalanul betegséghez társítják, tehát zsigerileg irtóznak a sajttól.
2018.12.11 21:24