Még az atomminiszter sem bízik teljesen Paks II-ben

Publikálás dátuma
2018.05.15. 20:01
Süli János, miniszterjelölti meghallgatásán Forrás: MTI/ Kovács Tamás
Legkorábban 2026-ben épülhet meg a két új reaktorblokk, de még ma sem biztos, hogy elkészül - mondta parlamenti meghallgatásán Süli János.

Még a paksi atomerőmű fejlesztéséért felelős miniszterjelölt sem tűnt túl bizakodónak Paks II.-vel kapcsolatban: a keddi meghallgatásán Süli János arról beszélt, hogy az idei évben kell benyújtani a létesítmény engedélykérelmét – a 300 ezer oldalas(!) dokumentációt pedig 15 hónap alatt bírálja el majd az Országos Atomenergia Hivatal.

Összesen 6000 engedélyt kellene beszerezni, ebből 300 kis és két nagy jóváhagyás már megvan, utóbbi kettő a környezetvédelmi és a telephely-bizonyítvány.

Lehet, hogy fel sem épül?

Ha minden ezután flottul megy, az OAH 2019 végén, 2020 elején adja ki az engedélyt, ami alapján legkorábban 2026-ban elkészülhet a beruházás. Csakhogy ezt Süli sem látta biztosan betarthatónak: a HVG  szerint hangsúlyozta, az engedélyek kiadásáig nem beszélhetünk arról, hogy elkészül a főépület. „Még ma sem biztos, hogy megépítjük” - fogalmazott Süli.

Az oroszokkal kötött szerződés ugyanakkor komoly kötelezettséget jelent : mint a távirati iroda összefoglalója emlékeztet, a beruházásra 10 milliárd eurós hitelt ad az orosz állam, 2,5 milliárd eurót pedig a magyar, a megállapodásban szereplő összegtől pedig nem lehet eltérni. Süli János kedvezőnek látja az orosz ajánlatot, mivel a megállapodás lehetőséget ad az előtörlesztésre vagy a hitel kiváltására is – utóbbit egy ideje már tervezi a magyar kormány, hiszen az orosz forrást 21 év alatt szakaszosan emelkedő 4,5 százalékról 4,9 százalékra hízó kamattal kellene kiváltanunk.Ráaádsul, 180 napos törlesztési késedelem után az orosz félnek jogában áll egy összegben visszakövetelni a teljes 10 milliá rd eurós tételt – ez volt az a paktum, amit Orbán Viktor 2014-ben még az évszázad üzletének nevezett.

Nyögvenyelős nyilvánosság

A miniszterjelölt meghallgatásán Bősz Anett (Liberálisok, a Párbeszéd-frakció tagja) egyebek mellett az orosz hitel titkosságáról érdeklődött, ami szerinte nem indokoltató.

Süli János erre jelezte, a szerződés nyilvános, megtalálható  az Országgyűlés honlapján – gaz, a megvalósítási megállapodások bemutatásáról még egyeztetnek az orosz féllel. Tény azon, hogy Paks II. ügyében nagy volt a kormányzati titkolózás: Orbán Viktor 2014 januárjában a nyilvánosságot megkerülve kötötte meg Magyarország eddigi legdrágább szerződését, később pedig a fejlesztési tárca 10 évre titkosította a paksi bővítés szükségességét megalapozó tanulmányokat.

A Portfolio  cikke szerint pedig Energiaklub hiába próbálkozott háromszor is közérdekű adatigényléssel, a Miniszterelnökségről visszapattant kérdésük, hogy a kormány miért választotta tendereztetés nélkül a Roszatomot a paksi bővítés kivitelezéséhez.

Áramfelesleg biztosan nem lesz

 A Jobbik részéről Volner János arról kérdezte a tárca nélküli miniszterjelöltet, az üzemidő-hosszabbítások miatt a jelenleg működő paksi blokkok néhány évig még az új blokkok üzembe állása után is termelni fognak, nem lesz-e így áramfelesleg. Süli ettől nem tart, sőt, arra emlékeztetett, hogy Magyarország most tartósan jelentős áramimportra szorul, a felhasználás mintegy 30 százalékát behozatalból fedezi. Hideg időben, például idén márciusban, előfordult 48 százalékos importszükséglet is, tavaly pedig a rendkívüli hideg miatt volt, hogy 54 százalék importra is szorult az ország.

Tartható-e a 40 százalékos hazai beszállítói arány? – Erről már Molnár Gyula (MSZP) kérdezte a minisztert, Süli János pedig ekkor is kész volt a frappáns válasszal: szerinte a magyarországi telephelyen bejegyzett, itt adózó, magyar embereket alkalmazó cégek magyarnak minősülnek. Kitért arra is, hogy a hagyományos magyar nagyipar megszűnt az elmúlt 30 évben, és ezért iparszervezést is kell végezni, hogy a kisebb vállalkozások beszállítókká válhassanak.

A katasztrófa napján iktatták be

Süli János végzettsége szerint villamosmérnök, és komoly tapasztalatot szerzett a paksi erőmű vezetésében: 2004 és 2011 között műszaki, üzemviteli és vezérigazgatói posztot is betöltött a vállalatnál. Tárcanélküli miniszterré 2017. április 26-án, éppen a csernobili atomerőmű-katasztrófa 31. évfordulóján nevezték ki a 3. Orbán-kormányban.

Szerző

"A bezárkózás koptat, a nyilvánosság hozhat"

Publikálás dátuma
2018.05.15. 19:24
MSZP majális - Fotó: Vajda József

Szerda reggel egyeztet az MSZP Hiller István választmányi elnök javaslatáról, amely szerint a szocialisták június második felében tartandó kongresszusa előtt egy héttel választási konvenciót kellene tartani. Hiller azzal érvel, hogy szerinte teljes nyitottság mellett érdemes vitázni a párt jövőjéről, mert „minden bezárkózás koptat, és minden nyilvánosság hozhat.” A párt választmányának elnöke a Hír TV-ben pendítette meg először az ötletét. – Budapesten egy sportcsarnokban nagyjából másfél ezer MSZP-tag előtt arra fogom kérni az elnökjelölteket, hogy a legnagyobb nyilvánosság előtt mutassák be a programjukat – mondta Hiller.

Az, hogy hányan és kik mutathatják meg magukat a tagság előtt, még nem végleges, az biztos, hogy Kunhalmi Ágnes budapesti elnök, Tóth Bertalan frakcióvezető és Szanyi Tibor EP-képviselő aspirál az elnökségért. Rajtuk kívül még Bródy Gábor jelentette be indulását, ő a nagypolitikában ismeretlen, az MSZP kulturális és közművelődési tagozatának az alelnöke.

Könnyen lehet, hogy lesz egy ötödik jelentkező is a szocialisták vezetésére: az MSZP Dunakeszi szervezetének Facebook-oldalán azt írták, Mesterházy Attila, volt pártelnököt felkérték, hogy induljon az elnöki posztért.

A beszámoló szerint múlt pénteken Mesterházy elemezte a 2018-as baloldali választási vereséget, a dunakesziek szerint „nem köntörfalazva, hanem kritikusan és erős önkritikával.” A sztarklikk.hu nevű portál azt írta, hogy Mesterházy elvállalta a felkérést. Kerestük a volt pártelnököt, de egyelőre nem reagált hívásainkra és üzeneteinkre. 

Szerző
Témák
MSZP

Változóan felhős szerda, zivatar-riasztással

Publikálás dátuma
2018.05.15. 18:29
Illusztráció/AFP fotó
Szerdán a Dunántúlon többnyire változóan felhős idő valószínű, északkeleten maradhat legtovább borult az ég. Elsősorban a Tiszántúlon valószínű jelentős vagy nagy mennyiségű, általában 15-35, lokálisan akár 40 milliméternél több csapadék, emiatt riasztást is kiadtak. A délnyugati szél többfelé megélénkül, zivatarok környezetében viharossá fokozódik.  A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet többnyire 7 és 14 fok között-,  a legmagasabb nappali 15 és 22 fok között valószínű, északkeleten lesz a hűvösebb.

Csütörtökön a fátyol- és gomolyfelhők mellett több-kevesebb napsütésre számíthatunk, több helyen valószínű zápor, néhol zivatar. A délnyugati, nyugati szél megélénkül, néhol megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 7 és 12, a legmagasabb nappali 18 és 24 fok között alakul.

Pénteken a fátyol- és gomolyfelhők mellett több-kevesebb napsütésre számíthatunk, néhol zápor kialakulhat. A nyugati, északnyugati szél helyenként megélénkül. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 7 és 12, a legmagasabb nappali 20 és 25 fok között alakul.

Szombaton eleinte változóan felhős lesz az ég, majd főként az ország északnyugati felén megnövekszik a felhőzet. Szórványosan várható zápor, zivatar. Az északkeleti, északi szél néhol megerősödhet, zivatar környezetében viharos széllökések is lehetnek. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 9 és 14, a legmagasabb nappali 21 és 27 fok között alakul.

Vasárnap gomolyfelhős, napos idő várható, elszórtan lehet zápor, zivatar. Szélerősödés csak zivatar környezetében valószínű. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 9 és 14, a legmagasabb nappali 22 és 27 fok között alakul.

Hétfőn a nappali gomolyfelhő-képződésből elszórtan lehet zápor, zivatar. Az északkeleti, keleti szél helyenként megerősödik, zivatar környezetében viharos széllökésekre is számíthatunk. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 10 és 15, a legmagasabb nappali 23 és 28 fok között alakul. (forrás: met.hu)

Szerző
Témák
időjárás
Frissítve: 2018.05.15. 23:31