Még az atomminiszter sem bízik teljesen Paks II-ben

Publikálás dátuma
2018.05.15 20:01
Süli János, miniszterjelölti meghallgatásán Forrás: MTI/ Kovács Tamás
Fotó: /
Legkorábban 2026-ben épülhet meg a két új reaktorblokk, de még ma sem biztos, hogy elkészül - mondta parlamenti meghallgatásán Süli János.

Még a paksi atomerőmű fejlesztéséért felelős miniszterjelölt sem tűnt túl bizakodónak Paks II.-vel kapcsolatban: a keddi meghallgatásán Süli János arról beszélt, hogy az idei évben kell benyújtani a létesítmény engedélykérelmét – a 300 ezer oldalas(!) dokumentációt pedig 15 hónap alatt bírálja el majd az Országos Atomenergia Hivatal.

Összesen 6000 engedélyt kellene beszerezni, ebből 300 kis és két nagy jóváhagyás már megvan, utóbbi kettő a környezetvédelmi és a telephely-bizonyítvány.

Lehet, hogy fel sem épül?

Ha minden ezután flottul megy, az OAH 2019 végén, 2020 elején adja ki az engedélyt, ami alapján legkorábban 2026-ban elkészülhet a beruházás. Csakhogy ezt Süli sem látta biztosan betarthatónak: a HVG  szerint hangsúlyozta, az engedélyek kiadásáig nem beszélhetünk arról, hogy elkészül a főépület. „Még ma sem biztos, hogy megépítjük” - fogalmazott Süli.

Az oroszokkal kötött szerződés ugyanakkor komoly kötelezettséget jelent : mint a távirati iroda összefoglalója emlékeztet, a beruházásra 10 milliárd eurós hitelt ad az orosz állam, 2,5 milliárd eurót pedig a magyar, a megállapodásban szereplő összegtől pedig nem lehet eltérni. Süli János kedvezőnek látja az orosz ajánlatot, mivel a megállapodás lehetőséget ad az előtörlesztésre vagy a hitel kiváltására is – utóbbit egy ideje már tervezi a magyar kormány, hiszen az orosz forrást 21 év alatt szakaszosan emelkedő 4,5 százalékról 4,9 százalékra hízó kamattal kellene kiváltanunk.Ráaádsul, 180 napos törlesztési késedelem után az orosz félnek jogában áll egy összegben visszakövetelni a teljes 10 milliá rd eurós tételt – ez volt az a paktum, amit Orbán Viktor 2014-ben még az évszázad üzletének nevezett.

Nyögvenyelős nyilvánosság

A miniszterjelölt meghallgatásán Bősz Anett (Liberálisok, a Párbeszéd-frakció tagja) egyebek mellett az orosz hitel titkosságáról érdeklődött, ami szerinte nem indokoltató.

Süli János erre jelezte, a szerződés nyilvános, megtalálható  az Országgyűlés honlapján – gaz, a megvalósítási megállapodások bemutatásáról még egyeztetnek az orosz féllel. Tény azon, hogy Paks II. ügyében nagy volt a kormányzati titkolózás: Orbán Viktor 2014 januárjában a nyilvánosságot megkerülve kötötte meg Magyarország eddigi legdrágább szerződését, később pedig a fejlesztési tárca 10 évre titkosította a paksi bővítés szükségességét megalapozó tanulmányokat.

A Portfolio  cikke szerint pedig Energiaklub hiába próbálkozott háromszor is közérdekű adatigényléssel, a Miniszterelnökségről visszapattant kérdésük, hogy a kormány miért választotta tendereztetés nélkül a Roszatomot a paksi bővítés kivitelezéséhez.

Áramfelesleg biztosan nem lesz

 A Jobbik részéről Volner János arról kérdezte a tárca nélküli miniszterjelöltet, az üzemidő-hosszabbítások miatt a jelenleg működő paksi blokkok néhány évig még az új blokkok üzembe állása után is termelni fognak, nem lesz-e így áramfelesleg. Süli ettől nem tart, sőt, arra emlékeztetett, hogy Magyarország most tartósan jelentős áramimportra szorul, a felhasználás mintegy 30 százalékát behozatalból fedezi. Hideg időben, például idén márciusban, előfordult 48 százalékos importszükséglet is, tavaly pedig a rendkívüli hideg miatt volt, hogy 54 százalék importra is szorult az ország.

Tartható-e a 40 százalékos hazai beszállítói arány? – Erről már Molnár Gyula (MSZP) kérdezte a minisztert, Süli János pedig ekkor is kész volt a frappáns válasszal: szerinte a magyarországi telephelyen bejegyzett, itt adózó, magyar embereket alkalmazó cégek magyarnak minősülnek. Kitért arra is, hogy a hagyományos magyar nagyipar megszűnt az elmúlt 30 évben, és ezért iparszervezést is kell végezni, hogy a kisebb vállalkozások beszállítókká válhassanak.

A katasztrófa napján iktatták be

Süli János végzettsége szerint villamosmérnök, és komoly tapasztalatot szerzett a paksi erőmű vezetésében: 2004 és 2011 között műszaki, üzemviteli és vezérigazgatói posztot is betöltött a vállalatnál. Tárcanélküli miniszterré 2017. április 26-án, éppen a csernobili atomerőmű-katasztrófa 31. évfordulóján nevezték ki a 3. Orbán-kormányban.

Szerző
2018.05.15 20:01

Önrészt szednének a betegektől a fogorvosok

Publikálás dátuma
2018.08.21 07:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az alapellátásban dolgozó szakemberek a családi pótlék megkurtításával büntetnénk a gyermekeik fogaival nem törődő szülőket és térítésdíjas kezelésekkel pótolnák a rendelőik működtetéséből hiányzó összeget.
Meglehetősen provokatív javaslattal állt elő Nagy Ákos keszthelyi fogorvos, az Országos Alapellátási Szövetség alelnöke. Egyebek mellett azt javasolja a kormányzatnak, hogy vonja meg a családtámogatás egy részét, ha a szülő nem viszi el a gyerekét az iskola fogorvosa által javasolt kezelésre. Azt is indítványozta, hogy a fogászati ellátásból hiányzó összeg pótlására a kormány vezessen be a felnőttek esetében átlagosan 3-4 ezer forintos önrészt a most még térítésmentes kezelésekért. 
Terveik szerint ezt az összeget a páciens visszakapná év végén, ha két szűrővizsgálat között elvégezteti a szükséges fogmegtartó beavatkozásokat.
A drasztikus javaslatokkal az alapellátás érdekvédői azért álltak elő éppen most, mert elvesztették bizalmukat abban, hogy megkapják a kormányzattól a praxisaik rentábilis működtetéséhez szükséges évi mintegy 30 milliárdos többletet.
Nagy Ákos szerint, ha a szülő nem törődik a gyermeke egészségével, az kimeríti a veszélyeztetés fogalmát. Bár az elhanyagolt fogak ugyan nem okoznak azonnal és életveszélyes helyzetet, de visszafordíthatatlan egészségkárosodást okoznak. - Ha megvonják a családtámogatást azoktól, akiknek a gyermeke sokat mulaszt az iskolából, akkor ezt a szankciót ki lehetne terjeszteni azokra a szülőkre is, akik nem vigyáznak gyerekeik egészségére - mondta.
- Van olyan község, ahol ha valaki ünnep- vagy pihenőnapon fűnyírással megzavarja a szomszédja nyugalmát, akkor 200 ezer forintos bírságot kap. Tehát, ha füvet nyírok vasárnap, akkor kaphatok büntetést, de ha elhanyagolom a gyerekem egészségét, akkor ezt senki ne merje szóvá tenni?
- vetette fel Nagy Ákos.
Emlékeztetett arra is, hogy a WHO adatbanknak készített legutóbbi hazai felmérés szerint az öt-hat éves gyerekek 60 százalékának van már szuvas, tömött, vagy eltávolított foga. A 12 éveseknek pedig átlagosan 2-3 rossz vagy kezelt foga van. És hiába ír elő jogszabály félévenként kötelező szűrést a gyerekek számára, a finanszírozási anomáliák miatt, nem minden oktatási intézménynek van fogorvosa. Ott pedig ahol van, gyakran a szülő nem járul hozzá az ellátáshoz, mondván: van saját fogorvosuk, aki kezeli a gyereket. Ha így lenne, akkor a tömött fogak száma emelkedne fiatal felnőtt korra és nem a húzottaké – mondja az orvos. 
- A gyakorlatban a szülők egy része nem nagyon törődik gyereke szuvas fogaival, a szükséges kezelések „elsikkadnak”
- állította Nagy Ákos.
Gyakran maga az iskola sem gondoskodik arról, hogy az osztályok valóban részt vegyenek a vizsgálatokon. Előfordul, hogy egy gyerek más-más orvoshoz tartozik az iskolája és a lakóhelye szerint. Az alapellátó fogorvosok szerint e területen is - éppúgy mint a háziorvosoknál - alkalmazni kellene a kártyarendszert annak érdekében, hogy a szűrést végző orvoshoz kerüljön az ellátási kötelezettség. Így elkerülhető lenne, hogy a több ellátó közül végül senki sem tömi be a gyerekek lyukas fogait. Nagy Ákos elmondta, hogy a fogorvosi praxisoknak novemberben kell csatlakozniuk az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT). Ide minden orvosnak rögzítenie kell majd a páciensei, köztük a gyerekek fogászati státuszát, így tudni lehet majd, ki, mikor, nem végeztette el a szükséges kezeléseket a gyermekénél. Nagy Ákos úgy véli, az utóbbi hetekben nyilvánvalóvá vált, hogy az állam nem tesz pénzt a rendszerbe. - Ennek megfelelően nincs más út, minthogy legyen fizetős a fogászat. Könnyen előfordulhat ugyanis az, ami Angliában történt a kétezres évek elején: egyszerre álltak föl az állami ellátórendszerben dolgozó fogorvosok, mert képtelenek voltak az elvárt kezeléseket a kapott finanszírozásból elvégezni.
A javasolt 3-4 ezer forintos térítési díj még mindig jóval kisebb összeg, mint a magánorvosi kezelés, és a pénz visszajár, ha valaki elég gondos és törődik az egészségével
- mondta.
Most egyébként a lakosság 20 százaléka, zömében a 20-32 évesek járnak rendszeresen legalább évente egy alkalommal szűrésre. A magyarok 70 százaléka viszont csak akkor megy el a fogorvosi rendelőbe, ha már nagyon fáj a foga. Ezen szeretnék változtatni – hangsúlyozta Nagy Ákos. – Miután az általunk elképzelt rendszerben a páciens az orvosnak fizetné a díjat, aki ezt az összeget közvetlenül fölhasználhatná a praxisa fönntartására, az egészségtudatos lakosság viszont a közkasszából kapná vissza a saját maga által korábban befizetett önrészt – így a körzetek finanszírozási többlethez jutnának. - tette hozzá. A szövetségi elnök azt is megjegyezte:
a páciensek többsége nem tudja mi jár ingyen, a praxisok pedig a pénzhiány miatt nem tartják be a szabályokat.
Ellenőrzés nincs, szankció nincs – ez így egy egészen elképesztő korrupciós nyomás a fogorvosokon – mondta Nagy Ákos, és azt is hozzátette: a szabályozott, ellenőrzött rendszer valamennyiünk érdeke. És ha ezt nem elég elmondani, akkor lépnünk kell valamit.
Szerző
2018.08.21 07:30
Frissítve: 2018.08.21 07:30

Tovább tombol a hőség – Másodfokú figyelmeztetéseket adtak ki

Publikálás dátuma
2018.08.21 07:06
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Akár 35 fokot is mérhetünk kedden, csak helyenként alakulhat ki zápor, zivatar.
A fővárosra és Pest, Bács-Kiskun, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyére is másodfokú figyelmeztetést adott ki kedd reggel az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), az érintett területeken a napi középhőmérséklet 27 fok felett valószínű. Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna és Veszprém megyében elsőfokú figyelmeztetés van érvényben. 
Az előrejelzés szerint a sok napsütés mellett gomolyfelhő-képződésre is számíthatunk, amelyből a déli óráktól egy-egy helyen zápor, zivatar is kialakulhat. A légmozgás többnyire mérsékelt marad, átmeneti szélerősödés csak zápor, zivatar környezetében lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 31 és 35 fok között alakul, késő estére 23 és 28 fok közé hűl le a levegő.
2018.08.21 07:06
Frissítve: 2018.08.21 07:06