Jön a gazdasági hírszerzés

Publikálás dátuma
2018.05.15 20:21
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Fotó: /
Önálló marad a polgári hírszerzést végző Információs Hivatal (IH) - szögezte le Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter, illetve jelölt a kinevezése előtt nemzetbiztonsági bizottság előtti meghallgatásakor. Mint azt korábban lapunk megírta: a hírszerzést folytató Információs Hivatal (IH) hat év után visszakerül a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium (KKM) alá. Szijjártó most úgy fogalmazott: a külügy és a hírszerzés összevonása a hatékonyság növelését fogja szolgálni.

Szijjártó az IH-ról szólva elmondta, hogy az „a jelenlegi formájában, önállóan folytatja”, azaz a hírszerzés nem kerül semmilyen integrációba. A miniszter ismertette: a miniszterelnök a kormányát három kabinettel működtetné, így lesz stratégiai, gazdasági, nemzetbiztonsági kabinet. Ez utóbbit a belügyminiszter vezeti, de tag lesz benne az IH-t felügyelő Szijjártó Péter.

Az IH-nak a lehető legszorosabban kell dolgozni a belső, polgári elhárítást végző Alkotmányvédelmi Hivatallal (AH) és a TIBEK-kel illetve a belügy alá rendelt szervezetekkel - mondta Szijjártó, aki jelezte: az IH eddig is együttműködött ezekkel a társszervekkel és ez a jövőben fennmarad. „Ez számomra természetes” - fogalmazott a miniszter.

Szijjártó Péter a bizottság előtt megerősítette lapunk másik értesülését is, miszerint az IH tevékenységében előtérbe kerül majd a gazdasági célú hírszerzés. "Mondhatnám erre, hogy ez egy hírlapi kacsa, mivel ilyent nem nyilatkoztam” - vetette oda a miniszter, ám utána közölte: az információ valós, „a gazdasági célú hírszerzés valójában egy, az IH-val szembeni elvárásom teljesítése lesz, hogy a hivatal a politikai mellett az ország gazdasági érdekeivel összefüggő érdekérvényesítést is segítse. „Ez nem ördögtől való” - tette hozzá Szijjártó.

„Ma nemzetközi téren komoly versengés van egy nagy beruházásáért. Más hatalom is bevet politikai eszközöket is. Mi sem cselekedhetünk másképpen. A gazdasági célú hírszerzés elvárás lesz, de a jogszabályok alapján. Nem fogunk olyant elvárni az IH-tól ami a reá vonatkozó eljárások áthágását jelentené.”

„Nagyon nem szeretném, ha Mészáros Lőrinc versenytársait például titkosszolgálati eszközökkel próbálnák kiiktatni” - ezt már Szél Bernadett (LMP) bizottsági tag vetette közbe.

Mi arra gondoltunk, beruházásokat győzzünk meg arról, hogy Magyarországon a legjobb helye van a beruházásoknak. Én erre értettem, hogy az IH-nak szerepe kell, hogy legyen. Amikor versenyzünk nagy beruházásokért, akkor a KKM használja ki a hatékonyságából fakadó előnyöket - reagált a miniszter, majd kérdésekre válaszolva leszögezte: egyelőre nem tervez személyi átalakításokat az IH-nál.

Nem azzal az alapállással érkeztem, hogy feltétlenül személyi változásokra lenne szükség - magyarázta. Az IH-nál lesz egy átadás-átvétel, majd utána felmérjük a kapacitásokat, az addig elvégzett munkát és a végleges döntéseket akkor tudjuk meghozni.

„Én nem látom okát, hogy ennek mindenképpen személycsere lenne szükség” - fogalmazott Szijjártó aki dicsérte az ülésen is jelen lévő Pásztor István vezérőrnagy, IH főigazgató tevékenységét.

A miniszter kiemelte azt is, hogy a nemzetbiztonság és a hírszerzés nem lehet pártérdés, vagyis - ígérete szerint - az IH a rá vonatkozó jogszabályok tiszteletben tartásával és kizárólag a nemzeti érdekek érvényesítése érdekében fog működni. A miniszter(jelölt) leszögezte: készen áll arra, hogy a lehető legszorosabb együttműködést alakítson ki a parlament nemzetbiztonsági bizottságával.

„Sajnálatos módon az elmúlt egy-két hónapban ez nem sikerült” - jegyezte meg Mirkóczky Ádám jobbikos bizottsági elnök utalva a volt bizottsági alelnök, Németh Szilárd korábbi ámokfutására, aki hónapokon keresztül a bizottság bojkottálásával próbálta elejét venni, hogy a bizottság tárgyalni tudjon a Fidesz számára kínos korrupciós ügyeket.

Molnár Zsolt szocialista bizottsági tag rákérdezett az IH-val kapcsolatos tervekre, így szóba hozta, hogy korábban volt több olyan eset – így néven említette a 2013-as moszkvai vízumgyár ügyét, amikor a kinti magyar konzulátus több ezer magyar beutazási engedélyt adott ki orosz igénylőknek – amikor az IH aktívabban járhatott volna el.

Szijjártó Péter megígérte, hogy az IH ebben aktív szerepet fog játszani. „Minden olyan negatív, törvényekbe, magyar érdekekbe ütköző jelenségnek elejét vegyük, kiszűrjük, tompítsuk. Én azt pártolom, hogy az IH a magyar joggal való visszaélés szándékát kiszűrje előre és lehetetlenítse el, hogy valaki rossz szándékkal használná fel.”

Szijjártó hét pontban foglalta össze azokat a válságpontokat, amelyek meghatározhatják a hírszerzés munkáját is.

1.) Így a miniszter szerint küszöbön van a migrációs válság kiújulása, így a világ instabilitása, gazdasági nehézsége miatt a legkonzervatívabb becslések szerint is 30-35 millió ember él a térségben, akik elhagyhatják lakhelyüket.

2.) Magyarország továbbra is része a terrorellenes fellépésnek. A parlament felhatalmazása nyomán 200 -ra növeltük az Iszlám Állam (IS) elleni nemzetközi koalícióban részt vevő katonák számát. Ugyan az IS visszaszorult, ám taktikát változtatott. Az eddigi, nagyszabású terrorcselekményekkel szemben az alvósejtek, magányos harcosok taktikájára áll át. Másfelől azok, akik az IS kötelékében szolgáltak azok megpróbálnak visszajönni Európában, amivel számolni kell. Ezt segíti a megújuló migrációs hullám.

3.) Komoly föderalista – szuverenista szembeállás van ma Európában. „Nyilvánvalóan ezek a viták erősödni fognak az elkövetkező években és „ennek a biztonsági kihatásokkal számolni kell.”

4.) Nyugat-Balkán helyzete: „olyan történelmi feszültségek ütik fel a fejüket, amelyek nem pozitív folyamatok. Ezt akkor lehetne orvosolni, hogy az Eu atlanti integrációt felgyorsítani, azonban Szerbia és Montenegró csatlakozására 2025-öt irányozza elő a bizottság. Az a felvetés, hogy évi- egy két fejezetet nyissanak be olyan dehonesztáló, hogy a ezek országok közvéleménye meg fogják kérdőjelezni a EU-hoz csatlakozás komolyságát.

5.) Energiabiztonság. Az energia diverzifikációt erősíteni kell. Ezt minden épeszű megérti. „Ám hol vannak a csövek?” - tette fel a nagy kérdést Szijjártó, aki szerint déli irányból energiabeszerzési blokád alatt áll az ország. Horvátországnak, Romániának csak mi tudunk szállítani nekik, ám onnan nem érkezik gáz Magyarországra.

6.) Ukrán-magyar helyzet

„A nemzeti politikai eszközök teljes tárházát vetjük be a magyar közösségek védelmében” - fogalmazott Szijjártó, aki szerint a magyar nemzeti közösség jogait durván megsértik Ukrajnában. Magyarország mindaddig fenn fogja tartani a NATO-Ukrajna csúcstalálkozó vétóját, amíg az ukrán fél nem változtat a magyar közösségre sérelmes oktatási törvényen.

„Készek vagyunk a vétó visszavonására, hogy az Ukrán parlament júniusig úgy dönt, hogy 2023-ig nem hajtja végre a törvényt, addig egyeztet a magyar közösséggel és a kéréseit elfogadja. Szijjártó külön kiemelte nemzetbiztonsági problémaként az ukrán elnök javaslatát miszerint ha valakiről kiderül, hogy kettős állampolgár akkor elveszik az ukrán állampolgárságát.

7.) Digitális forradalom

Új ipari korszak kezdetén vagyunk, modern kori digitális forradalom zajlik a világban -mondta a külügyminiszter. Ezért élesedik a küzdelem az új innovatív gazdasági korszakhoz való átálláshoz. Lesznek versenyhelyzetek, konfliktusok” - summázta a miniszter.

2018.05.15 20:21

Kudarcos próbálkozás az adósmentésre

Publikálás dátuma
2018.08.17 20:43

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A kormánypártok bojkottja miatt elmaradt a végrehajtások felfüggesztéséről, az ápolási díjról szóló parlamenti vita.
Súlyos csalódást okozott az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésnapja, amelyen - az ápolási díj emeléséről szóló határozati javaslat mellett - a bírósági végrehajtásról szóló törvény egyes rendelkezéseinek felfüggesztéséről (lényegében a devizahiteladósok terheinek csökkentéséről) tárgyaltak volna a képviselők. Határozatképtelenség miatt azonban még a napirendre vétel is elmaradt. Nemcsak a teljes Fidesz-KDNP-frakció maradt távol, hanem az ellenzék 65 képviselője közül is mindössze 38-an mentek el az ülésre, és a kormány sem képviseltette magát. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiadott közlemény is azzal intézte el az LMP és a Jobbik által benyújtott indítványt, hogy a  bankok elszámoltak a devizahiteles ügyfelekkel a tisztességtelen árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt, mintegy 30 százalékkal csökkentek a törlesztőrészletek, így összesen ezermilliárd forintnyi tehertől szabadultak meg a családok. Az ellenzéki pártok napirend előtt felszólaló képviselői sorra cáfolták a kormányzat "megnyugtató" szavait. Tóth Bertalan, az MSZP elnök-frakcióvezetője például emlékeztetett rá, hogy jelenleg 118 ezer végrehajtási eljárás folyik az adós családok ellen, amelyeknek révén reális annak a veszélye, hogy elveszíthetik az otthonaikat. Csak az elmúlt negyedévben 2500 kilakoltatási eljárás indult. Miközben a bankok teljesen érzéketlenek a devizaadós-csapdába került ügyfeleikkel, addig a pénzintézetek összesített nyeresége 700 milliárd forintra növekedett - említette. Ehhez kapcsolódva Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője úgy vélekedett, hogy "az a kormány nem lehet kereszténydemokrata, amelynek a regnálása alatt folyamatosak a kilakoltatások." A végrehajtás egyes rendelkezéseinek felfüggesztéséről (tulajdonképpen a kilakoltatási moratóriumról) szóló törvényjavaslat arra hivatkozik, hogy az Európai Unió Bírósága olyan döntést hozott, hogy amennyiben a devizaalapú hitelszerződésekről a pénzügyi intézmény tájékoztatója az árfolyamkockázatokra vonatkozóan nem volt valós, úgy megvizsgálható a szerződések tisztességtelensége. Ugyanakkor a magyar Kúria és a kormányzat erről a szerződésfajtáról szóló döntéseiben nem vette figyelembe ezt az uniós álláspontot. Utalnak arra, hogy Horvátországban egy olyan bírósági ítélet született, amelynek ez volt az indoklása, és emiatt semmisítettek meg devizahitel-szerződéseket. Ezt jogi nyelven úgy hívják, hogy az árfolyamemelkedésből eredő többletkövetelésnek, mint ellenszolgáltatásnak, nincs szolgáltatása, ezért nem is követelhet a pénzintézet ezért plusztörlesztést. Utalnak a Bankszövetségnek egy 2006-ban született tanulmányára, amelyben megállapította, hogy a bankok nem a valós kockázatokra hívták fel az ügyfelek figyelmét, hanem az árfolyamkockázat bagatellizálásával inkább rábeszélték őket. (Emiatt nem is számoltak a törlesztőrészletek elszaladásával a hiteladósok.)    A törvényjavaslat benyújtói azt javasolták, hogy a kérdést megnyugtatóan rendező jogszabály megszületéséig fel kell függeszteni az ilyen jellegű végrehajtásokat, kilakoltatásokat. A lapunk által megkérdezett pénzügyi szakértő, Erdősi Éva egy olyan elképzelést ismertetett, amely a terhek újszerű elosztásáról szól. Emlékeztetett arra, hogy 2015-ben, amikor a devizahiteleket forintosították és elszámoltak a bankokkal, akkor ez 1,2 millió szerződést érintett. Ha a még élő szerződések esetében ismételt kilakoltatási moratóriumot vezetnének be, azt helyes megoldásnak tartaná. Ám az Országgyűlés előtt fekvő ellenzéki javaslat sem számol azzal, hogy mi is történik a kilakoltatási tilalom megszűnése után. Az eddigi devizaadós próbálkozások nem voltak igazán sikeresek. A magán- (családi) csőd intézménye érdektelenségbe fulladt. A Nemzeti Eszközkezelő a megvásárlásra felkínált ingatlanokkal csak akkor foglalkozhat, ha ahhoz a hitelt nyújtó bank is hozzájárul. A tapasztalat azt mutatja, hogy a pénzintézetnek ez a konstrukció csak akkor éri meg, ha az ingatlant piaci értékének legalább 50 százalékáért nem tudná értékesíteni. Amikor a bank a piacon magasabb áron tudja eladni az ingatlant, mintha az Eszközkezelő venné át, ott nem számít az adós helyzete, csak és kizárólag a profit. Erdősi Éva szerint a devizahitelek folyósítási árfolyamon történő elszámolásánál van jobb megoldás. Tapasztalatai szerint az ügyfelek fizetőképessége a folyósítási ár átlagosan 1,2 szerese. Ezért ekkora terhet kellene az ügyfélnek kifizetnie. A fennmaradó összeget a banknak kellene átvállalnia úgy, hogy a felét a kirótt bankadójából jóváírná. Így az állami szerepvállalás is megtörténhetne, hiszen az adó egy részéről lemondana. Ebben az esetben a többségben lévő tisztességes adósok is jól járnának. Mivel a 2015. évi szerződésállományt tekintenék alapnak, így megvalósulhatna az egyenlő elbánás elve, hiszen minden devizaadóssal ugyanazon az elszámolás mentén történne a tartozásrendezés.

Emelnék az otthonápolási díj összegét

Az LMP és a Jobbik néhány képviselője az ápolási díj jelenlegi díjának felemeléséről nyújtott be határozati javaslatot, amit a kormánypárti képviselők távolmaradásával előidézett határozatképtelenség miatt nem vettek napirendre. Azt javasolták, hogy október 1-től az ápolási díj összege 65 200 forint legyen, majd január 1-től differenciáltan növekedjen a kötelező legkisebb munkabér összegének 50-100 százalékára. A kormány elkötelezett az ápolási díj emelésében, ezért széleskörű párbeszédet indítottak, több szakmai és érdekképviseleti szervezet véleményét is meghallgatták, így az emelésekről vonatkozó döntés az ősz folyamán megszülethet - írta közleményében az Emmi.

2018.08.17 20:43

Még négy évig Mészáros ásványvizét kapják a vasutasok

Publikálás dátuma
2018.08.17 15:17

Fotó: Népszava/
A jövőben új kiszerelésben is szállít majd a vasútnak a Vivienvíz, ha nagyon meleg lesz az idő.
Újabb négy évig a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Vivienvíz Kft.-től veszi a „nyári védőitalokat” a MÁV-csoport. Az erről szóló szerződést szerdán írták alá a felek, a Vivienvíz részéről a leköszönő felcsúti polgármester lánya, Homlok-Mészáros Ágnes – szúrta ki a g7.hu. A portál azt írja: a vasúttársaság vízigénye az elmúlt években némileg nőtt, míg 2016-ban – kétéves időszakra – beérték egy szűk félmilliárdos keretösszeggel, addig a mostani szerződés értelmében már 1,22 milliárd értékben vehetnek ásványvizet a következő 48 hónapban. Ráadásul 974 millió forint elköltésére kötelezettséget vállaltak, ez szinte pontosan a négyszerese a két évvel ezelőttinek. A keretösszeg nem takar minden költséget: bár Mészárosék vállalták a víz leszállítását, a raklapok visszaszolgáltatását már a MÁV-nak kell megoldania, ezt külön kiszámlázzák az állami cégnek. A szerződés újdonsága, hogy az eddigi három különböző kiszerelés mellett a jövőben egy negyedikben is szállít majd a Vivienvíz. Korábban csak fél, egy és másfél literes vizet értékesítettek a MÁV-nak, mostantól azonban 2,5 deciset is, eldobható palackban. Utóbbi azért is érdekes, mert ilyet elvileg nem is gyárt a vállalat: negyedliteres kiszerelésben csak üveges vizük van. Egy másfél literes ásványvizet 55 forintért szállítanak le, a hatodekkorra mennyiségért 73 forintot kell fizetni.
2018.08.17 15:17