Hóágyúk ellen harcolnak a Normafa védelmezői

Publikálás dátuma
2018.05.16 07:09
AGGÁLYOK A környezetvédők szerint hibás feltételezés az, hogy a természetvédelmi területen épülő sportkomplexumnak nincsenek jel
Fotó: /
A jelek szerint meglehetősen felszínes eljárás során engedélyeznék a természetvédelmi területre álmodott óriási síkomplexumot.

Megindult a Normafára szánt, évekkel ezelőtt beharangozott hóágyús sí- és szánkópálya környezetvédelmi engedélyezése. Az eljárásba ügyfélként bejelentkezett Védegylet megpróbálja rábírni a hatóságokat, hogy ne fogadják el „bemondásra” a létesítmény ártalmatlanságát, hanem kötelezzék tényleges modellvizsgálatokra a beruházót.

A kormány 2013-ban még síliftes, sokpályás síközpontot álmodott a területre, ám mire „A Normafa Park történelmi sportterület megvalósításához szükséges intézkedésekről” szóló kormányrendelet 2016-ban megjelent, az elképzelés már sokat szelídült. A téli sportokkal kapcsolatban csak egy kivilágított sífutó- és szánkópálya maradt meg az eredeti tervekből – igaz, hóágyúval kiegészítve a Budapest környékén hagyományosan igen rövid, legfeljebb néhány hetes szezon meghosszabbítása érdekében.

A XII. kerületi önkormányzat a közelmúltban elindította a környezetvédelmi engedélyezést megelőző vizsgálatot, a Védegylet pedig ügyfélként bejelentkezett az eljárásba. A civil szervezet szerint fel kell mérni, hogy a kiemelt beruházás milyen károkat okozhat a környezetben, „különös tekintettel az éjszakai kivilágításra, illetve a környezetbe kikerülő, a szokásos csapadék többszörösét kitevő vízmennyiségre és a zajhatásokra”.

A zöldek szerint a legfontosabb tisztázandó kérdés, hogy van-e értelme, tényleges szezonhosszabbító hatása a jelentős környezeti kockázatú hóágyúzásnak. A "Normafa – természetesen" Facebook-csoportban a napokban közreadtak egy elemzést a János hegyi meteorológiai állomás adatainak felhasználásával immár harmadik éve végzett modellszámításokról, amelyek azt mutatják: nem feltétlenül éri meg hóágyút üzemeltetni. Az idei télen például egy hónapig használható volt sízésre a Normafa hóágyúzás nélkül is, a vizsgált három év átlagában pedig telente 4-5 hétig állnak fenn azok az időjárási feltételek, amelyek a hóágyúk működéséhez szükségesek, de idén például csak 3 héten át lehetett volna hóágyúzni.

A Védegylet által az engedélyező hatóságnak elküldött kérelem szerint a beruházó kész tényként kezeli, hogy a területen adalékanyagok nélkül is hatékonyan lehet mesterséges havat készíteni – a zöldszervezet úgy véli, hogy ezt modellkísérletben vizsgálni kell, mielőtt az engedélyt megadják. Vizsgálandó kérdésnek nevezik továbbá, hogy hol és hány fát kell kivágni a pályaépítés miatt, erről ugyanis semmilyen dokumentumot nem mellékelt a XII. kerület. Azt is modelleztetni szeretnék, hogyan hat majd a hókészítéshez használt klórozott csapvíz, valamint a géppel tömörített mesterséges hó a védett hegyoldal talajára és élővilágára, illetve, hogy milyen eróziós hatásokat okoz, ha az éves csapadékmennyiség 300-400-szorosát juttatják rövid idő alatt a pályákra. Egyelőre hiányzik a dokumentációból az is, hogyan fogják a sízők tömegei megközelíteni a pályák céljára kiszemelt, sem autóúttal, sem parkolókkal nem rendelkező területet. Vizsgálni javasolják továbbá a mesterséges fény, illetve a hóágyúzás és a pályakarbantartó gépek keltette zaj hatásait is.

Jelenleg az úgynevezett előzetes hatásvizsgálat tart – ez azt hivatott bemutatni, hogy a beruházásnak nem lesz számottevő környezeti hatása, így részletes hatásvizsgálatra nincs szükség. A környezetvédők ugyanakkor eleve hibás feltételezésnek tartják, hogy egy természetvédelmi területen létesülő, 17.400 négyzetméternyi hóágyúzott sífutó pályát és 11 ezer négyzetméternyi hóágyúzott szánkópályát, továbbá 2 ezer köbméteres víztárolót, gépészeti berendezéseket, kompresszorokat, szivattyúkat tartalmazó sportkomplexumnak ne lennének jelentős környezeti hatásai.

Szerző
2018.05.16 07:09

Tovább éheztetik a menedékkérőket a magyar hatóságok

Publikálás dátuma
2018.08.21 19:03
Illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Már a nyolcadik menedékkérőtől tagadják meg a tranzitzónában az élelmet. Már hétszer felszólította a strasbourgi bíróság a magyar hatóságokat, hogy adják meg az ellátást, ám - mint a Magyar Helsinki Bizottság írja - mégis folytatják az embertelen gyakorlatot.
Az a menekült, aki Szerbia felől érkezik, jó eséllyel a tranzitzóna idegenrendészeti részlegén találja magát, a menekültügyi kérelmét ugyanis várhatóan elutasítják arra hivatkozva, hogy biztonságos országból érkezett. Annak ellenére, hogy menekültüggyel foglalkozó szervezetek szerint Szerbia nem minősül biztonságos országnak, a helyi idegenrendészeti rendszer ugyanis erősen hiányos. A menedékkérők hiába fellebbeznek az elutasító döntés ellen, annak nincs halasztó hatálya, így azonnal megindul az idegenrendészeti eljárás. Amíg pedig a jogerős döntésre várnak nem kapnak ellátást. Ha ételt akarnak, csak Szerbia felé mehetnek - és akkor zárul mögöttük a Magyarország felé vezető kapu.
A tranzitzónában már a nyolcadik menedékkérő embertől tagadják meg az élelmet a magyar hatóságok - olvasható a Magyar Helsinki Bizottság közösségi oldalán kedden megjelent közleményében. Az áldozat, egy fiatal afgán nő hosszú menekülése során elképzelhetetlen borzalmakat élt át, írják, hozzátéve:
"Mai határozata alapján a magyar hatóság mégis azt mondta ki, hogy nemhogy védelemre, de még két zsömlére sem érdemes."
A Helsinki Bizottság a korábbi esetekhez hasonlóan, most is a strasbourgi bírósághoz fordul. "A korábbi hét megkínzott, kiéheztetett ügyfelünknél már felszólította a bíróság a magyar államot, hogy adjon enni nekik. Most sem számítunk másra. Tudja ezt a hatóság is, de minden emberi érzést sutba vágva inkább aljas politikai megrendelést szolgál ki" - fogalmaznak.
Múlthéten az Iványi Gábor lelkész által vezetett humanitárius csoportot fordult a hatóságokhoz azzal, hogy élelmet szeretnének eljuttatni a tranzitzónában lévő embereknek. Kérésüket indoklás és jogszabályi hivatkozás nélkül utasította el a Bevándorlási Hivatal.
2018.08.21 19:03
Frissítve: 2018.08.21 19:27

Figyelmeztet a NAV: csak egy csaló ígér pénzt a nevükben

Publikálás dátuma
2018.08.21 17:48
Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /
Csalók küldenek a NAV nevében hamis értesítéseket azért, hogy személyes ügyféladatokat szerezzenek meg.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nevében illetéktelenek küldenek olyan e-mailt, amelyben adó-visszatérítést helyeznek kilátásba, ezzel csalva a címzetteket egy ismeretlen, jelenleg nem működő oldalra - írja honlapján a NAV.
A NAV soha nem kér e-mailen bankszámlára, vagy bankkártyára vonatkozó bizalmas adatot
- hangsúlyozzák. Értesítési gyakorlatuk merőben eltér a csalók módszerétől: a hivatal ügyfélkapun keresztül, illetve postán, adószámla-kivonaton értesíti az adózókat, ha túlfizetésük van.
A leírthoz hasonló gyanús e-mailt kapott a Pénzcentrum.hu szerkesztősége is. Esetükben a feladó a "no.replys2@post.nav.gov.hu" címet használta, ami valóban megtévesztően emlékeztet egy hivatalos e-mail címre.
2018.08.21 17:48