Hóágyúk ellen harcolnak a Normafa védelmezői

Publikálás dátuma
2018.05.16 07:09
AGGÁLYOK A környezetvédők szerint hibás feltételezés az, hogy a természetvédelmi területen épülő sportkomplexumnak nincsenek jel
Fotó: /
A jelek szerint meglehetősen felszínes eljárás során engedélyeznék a természetvédelmi területre álmodott óriási síkomplexumot.

Megindult a Normafára szánt, évekkel ezelőtt beharangozott hóágyús sí- és szánkópálya környezetvédelmi engedélyezése. Az eljárásba ügyfélként bejelentkezett Védegylet megpróbálja rábírni a hatóságokat, hogy ne fogadják el „bemondásra” a létesítmény ártalmatlanságát, hanem kötelezzék tényleges modellvizsgálatokra a beruházót.

A kormány 2013-ban még síliftes, sokpályás síközpontot álmodott a területre, ám mire „A Normafa Park történelmi sportterület megvalósításához szükséges intézkedésekről” szóló kormányrendelet 2016-ban megjelent, az elképzelés már sokat szelídült. A téli sportokkal kapcsolatban csak egy kivilágított sífutó- és szánkópálya maradt meg az eredeti tervekből – igaz, hóágyúval kiegészítve a Budapest környékén hagyományosan igen rövid, legfeljebb néhány hetes szezon meghosszabbítása érdekében.

A XII. kerületi önkormányzat a közelmúltban elindította a környezetvédelmi engedélyezést megelőző vizsgálatot, a Védegylet pedig ügyfélként bejelentkezett az eljárásba. A civil szervezet szerint fel kell mérni, hogy a kiemelt beruházás milyen károkat okozhat a környezetben, „különös tekintettel az éjszakai kivilágításra, illetve a környezetbe kikerülő, a szokásos csapadék többszörösét kitevő vízmennyiségre és a zajhatásokra”.

A zöldek szerint a legfontosabb tisztázandó kérdés, hogy van-e értelme, tényleges szezonhosszabbító hatása a jelentős környezeti kockázatú hóágyúzásnak. A "Normafa – természetesen" Facebook-csoportban a napokban közreadtak egy elemzést a János hegyi meteorológiai állomás adatainak felhasználásával immár harmadik éve végzett modellszámításokról, amelyek azt mutatják: nem feltétlenül éri meg hóágyút üzemeltetni. Az idei télen például egy hónapig használható volt sízésre a Normafa hóágyúzás nélkül is, a vizsgált három év átlagában pedig telente 4-5 hétig állnak fenn azok az időjárási feltételek, amelyek a hóágyúk működéséhez szükségesek, de idén például csak 3 héten át lehetett volna hóágyúzni.

A Védegylet által az engedélyező hatóságnak elküldött kérelem szerint a beruházó kész tényként kezeli, hogy a területen adalékanyagok nélkül is hatékonyan lehet mesterséges havat készíteni – a zöldszervezet úgy véli, hogy ezt modellkísérletben vizsgálni kell, mielőtt az engedélyt megadják. Vizsgálandó kérdésnek nevezik továbbá, hogy hol és hány fát kell kivágni a pályaépítés miatt, erről ugyanis semmilyen dokumentumot nem mellékelt a XII. kerület. Azt is modelleztetni szeretnék, hogyan hat majd a hókészítéshez használt klórozott csapvíz, valamint a géppel tömörített mesterséges hó a védett hegyoldal talajára és élővilágára, illetve, hogy milyen eróziós hatásokat okoz, ha az éves csapadékmennyiség 300-400-szorosát juttatják rövid idő alatt a pályákra. Egyelőre hiányzik a dokumentációból az is, hogyan fogják a sízők tömegei megközelíteni a pályák céljára kiszemelt, sem autóúttal, sem parkolókkal nem rendelkező területet. Vizsgálni javasolják továbbá a mesterséges fény, illetve a hóágyúzás és a pályakarbantartó gépek keltette zaj hatásait is.

Jelenleg az úgynevezett előzetes hatásvizsgálat tart – ez azt hivatott bemutatni, hogy a beruházásnak nem lesz számottevő környezeti hatása, így részletes hatásvizsgálatra nincs szükség. A környezetvédők ugyanakkor eleve hibás feltételezésnek tartják, hogy egy természetvédelmi területen létesülő, 17.400 négyzetméternyi hóágyúzott sífutó pályát és 11 ezer négyzetméternyi hóágyúzott szánkópályát, továbbá 2 ezer köbméteres víztárolót, gépészeti berendezéseket, kompresszorokat, szivattyúkat tartalmazó sportkomplexumnak ne lennének jelentős környezeti hatásai.

Szerző
2018.05.16 07:09

Túlóratörvény és közigazgatási bíróságok – Kivonult a pécsi ellenzék a közgyűlés üléséről

Publikálás dátuma
2018.12.13 11:06

Fotó: Népszava/
Így tiltakoztak a szerintük törvénytelen módon elfogadott jogszabályok ellen. Az erre a napra eső tiszteletdíjukat karitatív célokra ajánlják fel.
Kivonultak a pécsi közgyűlés csütörtöki üléséről az MSZP, a DK, a Jobbik és az LMP képviselői. A Szabad Pécs cikke szerint a képviselők egyenként, napirend előtt elmondták, hogy így tiltakoznak a szerintük szerdán törvénytelen módon elfogadott jogszabályok, többek között a túlóratörvény és a közigazgatási különbíróságokról szóló törvény elfogadása miatt. A kivonulók azt is elmondták, hogy az erre a napra eső tiszteletdíjukat karitatív célokra ajánlják fel. Az Összefogás Pécsért Egyesület képviselői, Kővári Jánosék maradtak a Fidesz-KDNP-frakcióval a teremben.
2018.12.13 11:06

Magához tért a kormány: Soros-ügynökök tüntettek, az ellenzék az alkotmányos rendet repeszti meg, a házszabály meg szabadon értelmezhető

Publikálás dátuma
2018.12.13 11:05
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter
Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Keresztényellenes, erőszakos Soros-kitartottak tüntettek a Kossuth téren – így magyarázza a kancelláriaminiszter a szerda esti demonstrációkat, melyek a rabszolgatörvény elfogadása miatt robbantak ki.
Törvénytelen volt a szerda esti tüntetés, mert nem jelentették be, azaz a résztvevők bűncselekményt követtek el - deklarálta Gulyás Gergely a kormányinfón. (A szerda esti, helyenként tettlegességbe csúszó demonstráció legális voltáról azt mindenképp érdemes leszögezni, hogy az alkotmány megengedi a spontán tüntetést) A kancelláriaminiszter magyarázatába - konkrétumok említése nélkül - beemelte a Soros-panelt, mondván: az amerikai üzletember kitartottjai tüntettek a Kossuth téren, erőszakos, keresztényellenes fellépésüktől pedig „Isten óvja az országot”. (Utóbbival arra utalt, hogy néhány tüntető azt skandálta, ég a fenyő, ég a rendőr – és próbálták felgyújtani a Kossuth téri, rohamrendőrökkel körülvett karácsonyfát.) Gulyás statisztikája szerint 34 személyt tartóztattak le, közülük 20 embert garázdaság, többeket pedig gyülekezési jog megsértése és lopás gyanújával – az összecsapásokban pedig öt rendőr sérült meg,.  Azt, hogy a parlamenti szavazás ellenzéki obstrukcióba fulladt, Gulyás méltatlannak és szomorúnak nevezte - és nyomban kijelentette, hogy az MSZP, a Jobbik, az LMP, a DK és a Párbeszéd képviselői (ahogy a függetlenek is) alkotmányellenes akciót hajtottak végre. (Hogy milyen jogi szankciókat lehet foganatosítani, arról Kövér László az ügyrendi bizottság véleményét kéri.)
És Gulyás szerint nem vitás, hogy a kormánypárti politikusok teljesen törvényesen voksoltak, erről érdemi vita fel sem merülhet – mivel a házszabály említést sem tesz arról, hogy csak képviselői kártyával lehetne szavazni, és szerinte nincs gond a parlamenti patkóból levezetett üléssel sem. Arról a kancelláriaminiszter nem ejtett szót, hogy a házszabály gépi szavazás esetén név szerint kell voksolni. Viszont a név szerinti azonosítás csak a képviselői kártyák segítségével menedzselhető. Ha nincsenek benn a kártyák, akkor voksolás nem név szerinti. Ráadásul a házszabály azt is deklarálja, hogy erőteljes rendzavarás esetén a házelnök berekeszti az ülést. Gulyás Gergely szerint Kövér László nyugodtan dönthetett úgy, hogy nincs masszív rendetlenkedés, simán menedzselhető az ülés. Mindenesetre nincs sok remény arra, hogy a törvény érvénytelenségét (elfogadásának körülményei miatt) semmissé tehető a jogszabály, ugyanis csak annyi történhet, hogy a köztársasági elnök (ez kevéssé valószínűsíthető), vagy 50 képviselő a visszás szavazás miatt normakontrollra küldi a jogszabályt az Alkotmánybírósághopz. Gulyás Gergelyt a Hír TV riportere kérdezhette először, aki a tegnapi tüntetés vagy a túlóratörvény helyett a franciaországi és németországi migránstáborokról érdeklődött.
2018.12.13 11:05