Döbbenet a világban a gázai erőszak miatt

Publikálás dátuma
2018.05.16. 07:34
Ő túlélte - FOTÓ: AFP/MAJDI FATHI
Az érintetteket önmérsékletre intő nyilatkozatok születtek világszerte a gázai övezet határa mentén történt véres cselekmények miatt.

Miközben hétfőn ünnepélyesen felavatták a Jeruzsálembe átköltöztetett amerikai nagykövetséget, felháborodott palesztinok tízezrei rontottak neki a Gázát Izraeltől elválasztó határvédelmi létesítményeknek. Kedd hajnali adatok szerint az éles lőszert is használó izraeli katonák 58 embert megöltek, 2771-et pedig megsebesítettek.

Avigdor Liberman védelmi miniszter kedden beleegyezett a múlt pénteken gyújtogatással megrongált, Kerem Salomnál lévő gázai áruforgalmi átkelőhely megnyitásába, de az oda érkező segélyszállítmányokat a palesztin tüntetők nem engedték be az övezetbe. Az izraeli katonai rádió szerint a Hamásztól is olyan jelzések érkeztek, hogy mérsékelni szeretnék a vérontást, és már nem ösztönzik a tüntetéseken való részvételre az övezet lakóit.

Ennek ellenére kedden – a hétfőinél nagyságrendekkel kisebb létszámban ugyan, néhány százan - szintén összegyűltek palesztin tiltakozók a határövezetben, miután eltemették az előző nap megölt tüntetőket. Ismét összecsapások robbantak ki, és az izraeli katonák agyonlőttek egy férfit.

Gilád Erdan izraeli belbiztonsági miniszter magánvéleménye szerint a gázai tüntetések leállítása érdekében fel kell újítani az övezetet irányító, radikális, iszlamista Hamász szervezet vezetői ellen a likvidálások politikáját - jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja.

Az izraeli katonai rádió jelentése szerint Iszmáil Haníje, a Hamász politikai vezetőjének fia is megsebesült az összecsapásokban, haslövéssel szállították a határtól az egyik gázai kórházba.

New Yorkban kedden összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megvitassa a kialakult helyzetet.

Ezt megelőzően az ENSZ Emberi Jogi Hivatala nyilatkozatot tett közzé, miszerint nem volt jogos, hogy Izrael palesztin tüntetőkre lőtt a Gázai övezetben. Rupert Colville ENSZ-szóvivő szerint az, hogy a palesztin tüntetők megpróbáltak átjutni az övezet határán lévő kerítésen, vagy abban kárt tenni, nem elegendő alap éles lőszer használatára.

A legmélyebb aggodalomra ad okot a gázai övezeti helyzet - mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőháza külügyi bizottságának elnöke Facebook-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy az amerikai nagykövetség Tel-Avivból Jeruzsálembe történt áttelepítésével Washington végérvényesen aláaknázta a közel-keleti konfliktusban játszott közvetítő szerepét.

Kína aggodalmának adott hangot, és önmérsékletre szólította fel a válságban szembenálló feleket, különösen Izraelt.

Emmanuel Macron francia elnök még hétfő éjjel nyilatkozatban ítélte el az izraeli hadsereg által a Gázai övezeti tiltakozókkal szemben alkalmazott fegyveres erőszakot. Hangsúlyozta a palesztinok békéhez és biztonsághoz való jogát, miközben Izrael biztonságának védelme mellett is kiállt.

Angela Merkel német kancellár szóvivője azt javasolta, hogy független vizsgálat derítse ki, mi történt pontosan a hétfői vérontáskor, ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a Hamász radikális palesztin szervezetet felelősség terheli, mert visszaélt a tüntetés jogával és erőszakot szított.

A brit kormány is vizsgálatot szorgalmaz, és higgadtságra int. "Felszólítjuk mindkét felet, hogy tartózkodjon bármiféle további erőszaktól. A palesztinoknak joguk van tüntetni, de csakis békésen. Izraelnek joga van megvédeni határait, de az éles lőszer használata felettébb aggályos" - mondta újságíróknak Theresa May miniszterelnök szóvivője.

A washingtoni Fehér Ház a történtekért kizárólag a Gázai övezetet irányító iszlamista Hamász mozgalomra hárította a felelősséget, támogatásáról biztosítva ezzel Benjámin Netanjahu miniszterelnököt, aki az ország határainak védelmében alkalmazott önvédelemnek minősítette az izraeli hadsereg fellépését.

Törökország úgy döntött, hogy konzultációra hazarendeli washingtoni és tel-avivi nagykövetét, miután Recep Tayyip Erdogan elnök az NTV hírtelevíziónak nyilatkozva népirtásnak nevezte az izraeli katonák cselekedeteit. A török külügyminisztérium arra kérte Izrael ankarai nagykövetét, Eitan Naehot, hogy "egy időre térjen haza". A muzulmán országoknak feltétlenül felül kell vizsgálniuk kapcsolataikat Izraellel - jelentette ki Binali Yildirim török miniszterelnök. Közölte, hogy Törökország összehívta péntekre az 57 muszlim országot tömörítő Iszlám Együttműködés Szervezetének (OIC) rendkívüli ülését.

Háborús bűnösökként kellene elítélni az izraeli vezetőket a Gázai övezet és Izrael határán elkövetett "mészárlás" miatt –vélekedett Bahram Kászemi iráni külügyi szóvivő.

Szerző

Szellemváros lehet a béke biztosítéka

Publikálás dátuma
2018.05.16. 07:32
ÁLLÍTÓLAG TÉNYLEG BONTJÁK - Atomközpont madártávlatból FOTÓ: AFP/MAJDI FATHI
Műholdfelvételek alapján úgy tűnik, hogy Észak-Korea valóban eleget tesz az ígéretének, és megkezdte annak az egyetlen ismert egységnek a felszámolását, ahol a nukleáris kísérleteket hajtotta végre a rezsim a múltban.

A volt amerikai diplomaták által jegyzett, 38 North nevű szakmai blog szerint a május 7-én készült műholdfelvételek az első valódi bizonyítékai annak, hogy megkezdték a komplexum, számos raktár, valamint egy kulcsfontosságú vasútvonal felszámolását. A tesztközpont az ország északkeleti, hegyvidékes részén található, s az elmúlt években mind a hat atomkísérlet innen indult. Az észak-koreai állami hírügynökség által idézett külügyminisztériumi közlemény szerint felrobbantják egyebek között az összes alagutat, megsemmisítik a megfigyelőközpontokat és a kutatóintézeteket.

„Szerintem az a tervük, hogy kipucolják a központot, eltávolítanak minden, az észak-koreai atomprogram fejlettségére utaló szenzitív információt, majd meghívják az újságírókat és szakértőket, akik megerősítik, hogy nem maradt más, csupán egy szellemváros” – idézte Jeffrey Lewis és David Schmerler fegyverkorlátozási szakértő szavait a The Guardian brit napilap kedden.

A jelek szerint Kim Dzsong Un észak-koreai vezető egyelőre elkötelezett a denuklearizációs megállapodás mellett, amelyet a dél-koreai elnökkel, Mun Dzse Innel kötött áprilisban. Akkor azt mondta, hogy a jövőben nincs szükség a központra. Az, hogy máris munkához láttak Észak-Koreában, nem véletlen, hiszen június 12-én Szingapúrban találkozik Kim és az amerikai elnök, Donald Trump. Washington korábban világossá tette, hogy a cél a „teljes”, „visszafordíthatatlan” denuklearizáció.

Várhatóan ennek gyakorlati lépéseiről is szó esik a mai, Korea-közi találkozón – emlékeztetett a Channel NewsAsia. A dél-koreai Egyesítési Minisztérium tájékoztatása szerint a szerdai tárgyaláson már konkrét tervekről lesz szó arra vonatkozóan, hogy miként is lehetne atommentessé tenni a félszigetet, és formailag is véget vetni a hét évtizede tartó háborúnak.

Szerző
Témák
Korea béke

Putyin rávert Sztálinra is

Publikálás dátuma
2018.05.16. 07:30
FOTÓ: AFP/ALEXANDER NEMENOV
Miklós cár, Hitler és Sztálin is tervezte a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő Kercsi-híd építését. Nekik nem sikerült, Putyinnak igen.

Fél évvel a tervezett határidő előtt, tegnap átadták az autós forgalomnak a Kercsi hidat, amely szárazföldi összeköttetést biztosít az Ukrajnától elcsatolt Krím-félsziget és Oroszország között. A Krím bekebelezésének mindeddig volt egy igen nagy szépséghibája, jelesül az, hogy csak Ukrajna felől lehetett szárazföldön megközelíteni, így a terület szerves gazdasági-infrastrukturális bekapcsolása az Orosz Föderáció életébe komoly akadályokba ütközött. Vlagyimir Putyin orosz elnök történelmi küldetésének nevezte a híd megépítését, és tegnap ünnepélyes keretek között fel is avathatta élete egyik „főművét”.

Az élet hídja
Az új krími vezetés mindenben próbál Putyin kedvére tenni. Szergej Akszjonov kormányzó már a munkálatok kezdetén kijelentette, az lenne a helyénvaló, ha az első ember, aki végigmehet a hídon a megnyitás után, Putyin elnök lenne. „Ez az ő gyermeke, az ő kezdeményezése. Ez jelenleg a világ leghosszabb hídja. A krímiek számára az élet hídja” – fogalmazott a helyi vezető.

Voltak szakértői kételyek a megvalósíthatóság kapcsán, mivel igen sok műszaki nehézséggel járt a kivitelezés, és a költségvetési gondokkal küszködő Oroszországot is megterhelte a 300 milliárd rubeles befektetés. A Krímért azonban mindent vállal az orosz elnök – a nemzetközi szankciókat és az extra költségeket egyaránt, és nem véletlenül, hiszen a terület „visszatérése az anyaországhoz” röpítette az egekbe és tartja évek óta következetesen 80 százalék magasságában népszerűségét, támogatottságát. A szárazföldi összeköttetés fontossága kétségtelen, ezért tervezte a sokak által gazdaságosan kivitelezhetetlennek tartott híd megépítését már II. Miklós cár, Sztálin és Hitler is - de nekik vagy pénzük, vagy idejük nem volt rá.

A Krím félszigetet 2014 márciusában annektálta Oroszország, a híd építését 2016-ban kezdték el. Az elmúlt négy évben a dél-orosz kikötők közvetlen járatai és kompok biztosították a rendszeres utas- és rakományszállításokat, és a légi forgalom is menetrendszerinti járatokkal működött, de mindez nem volt elég ahhoz, hogy a félszigetet szervesen be lehessen kapcsolni az ország vérkeringésébe.

Az új létesítmény Oroszország és egyben a világ leghosszabb hídja, a Fekete- és az Azovi-tenger közötti szűk Kercsi-szoroson 19 kilométer hosszúságban ível át, és összeköti a félszigetet az orosz Krasznodar-régióval. Egy dupla sínpárból álló vasútvonal és kétszer kétsávos autóút biztosítja rajta a közlekedést. A Russia Today beszámolója szerint egyelőre csak a személyautó-forgalom előtt nyitották meg, a teherforgalom októbertől indulhat, a vasút pedig 2019-től. A híd magassága 35 méter, pillértávolsága 227 méter, ami lehetővé teszi alatta a hajóforgalmat is. Maga a fémszerkezet több mint százezer tonnás, 288 pillérre támaszkodik, amelyek a víz alatt 90 méterre vannak besüllyesztve. Az orosz propagandatévé, a Russia Today azt is hangsúlyozza, hogy minden egyes pillérhez körülbelül 400 tonna fémszerkezetre van szükség, ami 32 Eiffel toronynyi vasat jelent.

A híd kapacitása nagy, elbírja 40 ezer autó napi forgalmát, és azt, hogy 47 vonatszerelvény közlekedjen rajta naponta kétszer, vagyis oda-vissza. Évente 14 millió utassal és 13 millió tonna rakománnyal számoltak a tervezők.

A Kercsi-híd megépítése rendkívüli technikai feladat volt, de még ennél is nagyobb a politikai üzenet, annak a demonstrálása, hogy Moszkva véglegesnek tekinti a félsziget Oroszországhoz tartozását, visszaút pedig nincs. Ukrajna aggódik is a történtek miatt, Kijev nemzetközi bíróságokhoz fordul az ügyben, Volodimir Omeljan infrastrukturális miniszter tavaly novemberben pedig azt kérte a nyugattól, haladéktalanul lépjen, mert a híd megépítését csak nemzetközi szankciókkal lehet csak megakadályozni. Az ukrán tárcavezető szerint országa dollármilliókban mérhető veszteségeket fog elszenvedni a híd miatt, mert megnehezedik a Fekete-tenger és az Azovi-tenger közötti áthajózás, és ez szorult gazdasági helyzetbe sodorja Ukrajnát, hatalmas kiesést fog okozni az ukrajnai kikötőknek, az ország gazdaságának.

Lecsapott az SZBU
Házkutatást tartott az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kedden a Ria Novosztyi és a Russia Today televíziók kijevi székhelyén, egy újságírót, Kiril Visinszkijt le is tartóztattak, jelentette be Olena Gitlianska SZBU-szóvivő. Az ukrán Unian hírportál tudósítása szerint a szóvivő közölte: az ukrán titkosszolgálat leleplezett egy orosz médiahálózatot, amely aktívan részt vett az Ukrajna elleni hibridháborúban. A történtekre azonnal reagált a Kreml. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő felhánorítónak nevezte az SZBU akcióját, és határozott állásfoglalást sürgetett a nemzetközi szervezetek részéről, és jelezte, Oroszország viszontlépéseket tesz.



Szerző