Magyarország fúrhatja meg az uniós menekültügyi reformot

Publikálás dátuma
2018.05.16 17:03
Szóban és tettekkel is elhatárolódunk a menekültkérdéstől Fotó: Üveges Zsolt
Bulgária öt év felelősségvállalást kért volna a befogadott menekültek után. A magyar kormány szerint a tervvel csak egy egy ország járna jól.

A dublini rendelet mértéktartó reformjára készült az unió soros elnöke, Bulgária javaslatát azonban a magyar fél határozottan visszautasította a nagykövetek keddi találkozóján – idézi a Politico cikkét a távirati iroda.

A brüsszeli hírportál információi szerint a bolgárok olyan kompromisszumos tervet nyújtottak be, ami hidat képezhetett volna a migrációs frontországok – Olaszország és Görögország – és a bevándorlást ellenző keleti tagállamok, köztük Lengyelország és Magyarország érdekei között.

A javaslat szerint a "belépési országok" öt évig tartoznának felelősséggel az oda érkező menekültekért a menekültstátusuk jóváhagyása után. Az eredeti terv még tíz évről szólt, de az olaszok állítólag például csak két évet szerettek volna.

A bolgárok emellett hangsúlyozták, a kötelező áthelyezési mechanizmust csak rendkívül indokolt esetben tartanák elfogadhatónak. Magyarország viszont kormányzati szinten utasít vissza bármilyen kötelező jellegű kvótát, és civilizáltan, de határozottan bírálták a most ismertetett reformtervet is – írja a Politico.

A portál névtelenséget kérő diplomáciai forrásokra hivatkozva arról ír, hogy a magyar nagykövet konkrétumot nem említve azt állította, a bolgár javaslat csak egy ország érdekeit szolgálja . „A magyarok nem említették név szerint Németországot, de világos volt, hogy gyakorlatilag azzal vádolják a bolgár elnökséget, hogy kiszolgálják Berlint” - mondta a találkozó egyik résztvevője a lapnak.

Egyes szakértők szerint Bulgária mindent megtett a megoldás érdekében, a történtek azonban jól mutatják, hogy milyen nehéz lesz kompromisszumra jutni a dublini szabályozásról az uniós vezetők júniusi találkozóján. Márpedig amennyiben nem sikerül egyhangúságot elérni, akkor minősített többségi döntéshozatallal fogadhatják el az új szabályokat, ami tovább fokozhatja a megosztottságot és a feszültséget az EU keleti és nyugati tagjai között.

Nem ez az első eset, hogy a magyar kabinet észszerűnek tűnő menekültügyi döntéseket vétóz meg: április végén egyetlen tiltakozó tagállamként blokkoltuk  az EU-Afrika csúcs egyezményét, vagyis a Marrakesi paktumot: az unió tagállamai és több afrikai ország arról állapodott meg, hogy hogy az EU pénzt ad az afrikaiaknak, és ők cserébe igyekeznek gátolni a migrációt - és segélyprogramokkal, az embercsempészek elleni összehangolt akciókkal csökkentik az európai bevándorlás mértékét. Szijjártó Péter külügyminiszter abszurd módon azzal indokolta magyar vétót, hogy a nemzetközi megállapodás szélsőségesen bevándorláspárti, és nem szolgálja érdekeinket.

Az afrikai európai egyezmény a vétótól függetlenül megszületett, hatásfokát azonban nagyban gyengíti, hogy az EU nem egységesen támogatta azt. A döntés után Orbán Viktort azonnal raportra hívták az unió néppárti frakciójának vezetői.

Szerző
Frissítve: 2018.05.16 17:41

Egy fészek azoknak a gyerekeknek, akik félnek hazamenni

Publikálás dátuma
2019.04.23 08:15
A szerző felvétele
Szó szerint az utcáról is befogad bántalmazott, rászoruló gyerekeket az idén Jószolgálat-díjjal kitüntetett Fészek Egyesület. Mezítláb is menekültek már hozzájuk, átmeneti otthonuk százak számára jelentette az utolsó kapaszkodót.
Erzsébet nem volt nagyivó, párja mellett azonban rákapott az italra. Szerette a férfit, a férfi pedig a bulizós életformát – kapcsolatukba beköltözött, és idővel minden felemésztett az alkohol. A romlásban a terhesség csak ideiglenes szünetet jelentett: hónapokkal kislányuk, Viktória megszületése után Erzsébet újra a pohárhoz nyúlt. Ekkor már tudta, hogy segítség nélkül nem tud leállni. A kicsit az érdi Fészek Egyesület gondozására bízta, ő pedig egy szenvedélybetegeknek fenntartott rehabilitációs otthonba vonult. 
Mint mesélte, a kezdődő terápia lelkileg viselte meg igazán:
„Senkim nem volt az akkor alig két éves kislányomon kívül, és hetekig őt sem láthattam. Anyám napokkal azelőtt halt meg, mielőtt felvettek a kúrára. Nem voltam ott a temetésén – nem akartam lemondani a terápiáról. Ahova került, az csak egy sírhely, magamban kell elbúcsúznom tőle”
– emlékezett vissza elérzékenyülve a középkorú, halk szavú asszony.
Gyógyulása közben a Fészek Gyermekvédő Egyesület gondoskodott a kicsiről, 14 hónapig nevelték, fejlesztették a kislányt, majd, amikor Erzsébet befejezte a kúrát, őt is befogadták átmeneti gyermekotthonukba. „Életemben először kaptam úgy segítséget, hogy semmit sem vártak érte cserébe. Hétvégente volt kapcsolattartás a rehabon, a gyerekfelügyelők pedig a szabadnapjukon is elhozták hozzám a lányomat – nem lett volna dolguk, de megtették, és ezt sosem felejtem el” -mondta lapunknak az anya.  Az asszony megküzdött önmagával, és győzött. Visszanyerte kislánya megrendült bizalmát, már nem akarja elengedni menet közben a kormányt. Most dolgozik, Viki óvodába jár, és albérletet keresnek, hogy átadhassák az otthonban fenntartott szobájukat a következő rászorulónak – mert hogy lesz következő, ez egészen biztos.  Az útjuk során oltalmat nyújtó egyesület több mint 25 éve segít a bajba kerülő vagy éppen bántalmazott gyerekeken, és néha a hozzátartozóikon – munkájukat idén a csak keveseknek kijáró Jószolgálat Díjjal is elismerték. „Egy ötleteléssel kezdődött, néhány tettre kész nevelőszülő és szociális munkás kezdett el gondolkodni azon, hogyan lehetne jobbá tenni a gyerekvédelmet – látták, hogy az állami ellátás sok hiányossággal küzd, nem igazán gyermekközpontú” - idézte fel a kezdeteket a Népszavának Báló Ottília, az az egyesület igazgatója.  1998 után Fészek már azon kapta magát, hogy „belekerültek a sűrűjébe”, intézménnyé válnak: nevelőszülői hálózatot indítottak, mely idővel országos lefedettségűvé vált, és létrehozták az érdi Átmeneti Gyermekotthont, képzéseket folytattak helyettes és nevelőszülőknek. Jobb az 1998, mivel akkora lett meg a két fontos jogszabályi feltétel.  „Ma már ott tartunk, hogy érdi központunk öt környező önkormányzattal áll szerződésben, vagyis közel 176 ezer fő tartozik az ellátási zónánkba; Pest megyében csak mi tartunk fent ilyen átmeneti otthont ”– mondta Báló. Tehát egy teljes megye lakosságára 14 férőhely a rendelkezésre álló kapacitás. Várólista azonban így sincs, a tényleges krízishelyzetbe jutott gyerekeket azonnal befogadják.
Olyan nem történhet meg, hogy valaki hozzánk menekül, és mi a türelmét kérjük. Ha szükséges, telt ház mellett is találunk megoldást
– hangsúlyozta az igazgató.
A menekülés nem barokkos túlzás, ahogy erről Nyitrai-Hell Szilvia, a Fészek programszervezője érzékletesen mesélt lapunknak.
„Megtörtént, hogy egy nyolcéves gyerek – későbbi lakónk – buszmegállóban szólított meg egy számára teljesen ismeretlen férfit: többé már nem akar hazamenni, mert az apja naponta megveri. A megszólított szerencsére tudott a Fészekről."
"Fogadtunk már be anyát is, aki az éjszaka közepén, mezítláb menekült el otthonról az agresszív férj elől, karján a gyerekkel” – mondta Nyitrai-Hell. A többség nem ilyen drámai körülmények között érkezik hozzájuk: tanároktól, rokonoktól hallottak a lehetőségtől vagy a helyi gyermekjóléti szolgálat munkatársai ajánlották az otthont.  A cél persze nem az, hogy a bajba jutottakat elválasszák családjuktól: a befogadás pillanatától kezdve megkezdődik a szakértői munka is, a gyerekekkel és – ha vállalják – a szülőkkel pszichológusok, szociális szakemberek foglalkoznak, hogy mindkét fél megértse, hogyan juthattak idáig, mit tehetnek a helyzet rendezéséért. Báló büszkén említette, hogy Fészek lakóinak 80 százaléka hazatérhet, méghozzá egy jobban működő családba - az átmeneti otthon segítsége nélkül ezek a gyerekek nagy eséllyel az állami gondozás rendszerébe juthattak volna, ahonnan már nehezebb a visszaút. A Fészek tevékenysége számszerűsítve is kifejezhető: fennállása óta az érdi átmeneti otthon több mint 700 gyereket fogadott be, az újszülöttől a 18 éves kamaszig. Országos nevelőszülői hálózatukban – melyet a Baptista Egyház egyik intézménye tart fent – pedig jelenleg is 420 gyermeket nevelnek. Munkájuk ezrek életére hatott ki valamilyen formában, jelentett alkalmi vagy visszatérő kapaszkodót a rászorulóknak. Vannak ugyanis, akiknek az egyesület ma is állandó kapcsolatot jelent, és mint fogadott rokonhoz térnek vissza a szociális munkásokhoz, akiket már totyogós koruk óta ismernek. 
„Nem egy régi lakó saját gyerekeivel jár be hozzánk; a nehéz sorsú családok vagyon helyett a problémákat öröklik, de legalább tudják, hogy van kihez fordulni. Más azzal hív fel minket, hogy elakadt az önéletrajz-írásban, de megtörtént az is, hogy valaki 15 év múlva küld nekünk levelet, vagy ugrik be”
– nosztalgiázott Nyitrai-Hell Szilvia; ha kell, a gyermekfelügyelők koszorúslánynak is állnak, egy 18 éves lakót például ők öltöztettek menyasszonyi ruhába.  Szilvia legmegindítóbb emléke mégis az, amikor volt lakójuk, egy fiatal férfi írt nekik: levelében bevallotta, hogy megjárta a drog poklát, csövezett, senkire sem számíthatott – létezésének mélypontjára ért, és képes volt onnan elrugaszkodni. Életének legszebb időszakának pedig azt a félévet tartotta, amit gyerekként a Fészekben tölthetett.  A Twickel-Zichy Mária Terézia Alapítvány által alapított Jószolgálat-díj summázva ezt a segítő munkát ismeri el. A kitüntetés komoly presztízs értékkel bír, és kétmillió forintos pénzjutalommal is. Bár ez kis összegnek tűnhet, a támogatás jól fog a Fészeknél – ahogy Báló Ottília megjegyezte, a pár ezres adományoknak is nagyon örülnek, minden forintnak van helye a segítségre szoruló gyerekek ellátásában.
Frissítve: 2019.04.23 08:15

Áldozat lett a tulajdonosból Kőbányán

Publikálás dátuma
2019.04.23 07:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Kisajátítással próbál megszerezni egy magánkézben lévő ingatlant a kőbányai önkormányzat. Az épület gazdája nem hagyja magát.
A kőbányai Tóth Líviának nem jelent nagy újdonságot, hogy a kerületi önkormányzat – eddig sikertelenül – rá akarja tenni a kezét a X. kerület egyik frekventált részén található ingatlanára – azzal viszont csak nemrég szembesült, hogy a kerületvezetés már kisajátítási eljárást is indított. – Kaptam vételi ajánlatot is: 23 millió 700 ezer forintot akartak adni az 1650 négyzetméteres területért, amelyen egy 204 négyzetméteres, korábban vendéglátó-helyiségként üzemelő épület áll. Mondanom sem kell, nem fogadtam el a felajánlott összeget, Kőbányán ennyiből legfeljebb egy egyszobás lakást tudnék venni. Az ingatlan ennél jóval többet ér – nyilatkozta az asszony. Tavaly decemberben – még mielőtt értesült volna kisajátítási eljárás megindításáról – „valakik” módszeresen kiütögették a telek kerítésének tégláit is, a kerítés emiatt egy ponton megdőlt. Nem sokkal később az önkormányzat kötelezte a tulajdonost a helyreállításra. A terület egykor állami tulajdonban volt, közvetlen szomszédságában ma is a Kőbánya Sport Club, valamint a Csajkovszkij park találhatók. – Az ingatlant 1993-ban a privatizáció során, nyílt árverésen vásárolta meg az édesapám, amit most újra „államosítani akarnak, nevetséges áron – állítja az asszony, aki ügyvédet is fogadott, a kisajátítási eljárás megindítását ugyanis teljesen jogtalannak tartja. Eddig egy alkalommal találkoztak „kisajátítási tárgyalás” keretében a kerületvezetés illetékeseivel, akik azt sem voltak hajlandók elárulni számukra, pontosan milyen közérdeket szolgálna az eljárás. Tóth Líviáék más forrásból hallották, állítólag lakópark épülne a területen, amihez a szomszédos sporttelepet is lebontanák, egyesítve a környező, már önkormányzati tulajdonban lévő területeket. Ezt alátámasztja az is, hogy jelentős közművesítési folyamatok indultak a környéken, egy részük már el is készült. – A kisajátítási eljárás lehetősége éppen akkor merül fel, ha a felek nem tudnak megegyezni a közcél megvalósításához szükséges ingatlan adásvételéről, ilyen esetben a kártalanítás összegét a hatóság állapítja meg igazságügyi szakértői értékbecslés alapján – közölte megkeresésünkre a kerület jegyzője, Szabó Krisztián. Állítása szerint mind a vételi ajánlatában, mind a kisajátítás kezdeményezésekor megnevezték a közcélt, amely a közpark fejlesztése. A kérdéses ingatlan ugyanis része annak a 4 hektáros területnek, amely 96 százalékban az önkormányzat tulajdonában áll. Tóth Lívia azonban állítja: pusztán az, hogy az önkormányzat egységesen akarja kezelni a parkot, nem olyan jól körülhatárolt, konkrét közcél, ami alapjául szolgálhat egy kisajátítási eljárásnak. Az ügyben jelenleg az önkormányzat lépésére várnak: születik-e határozat a kisajátításról (ebben az esetben a bíróságon folytatódik az ügy), vagy felfüggesztik az eljárást. A kerületben nem ez az egyetlen ilyen eset: ugyancsak a kisajátítás eszközéhez nyúlt az önkormányzat a hírhedt Hős utcai, elgettósodott lakótelep magánkézben lévő lakásainak megszerzéséért. Év végéig le akarják bontani a telepet, helyére sportkomplexum épülne. Az érintett társasházak több mint 300 lakásának mintegy kétharmada az önkormányzat tulajdonában van, de a kerület fideszes polgármestere, Kovács Róbert korábbi nyilatkozata szerint több tucat tulajdonos esetében kisajátítási eljárás kezdődik. Korábban 4,5 millió forintot ajánlottak a lakásokért, ami a lakókat segítő Kontúr Egyesület szerint biztos, hogy nem lenne elég új lakások vásárlására, a lakók jelentős része így hajléktalanná válna. Tóth Lívia szerint az ő példája azt mutatja: „bárki áldozata lehet a polgármesterek, a kormány önkényuralmának, akinek tulajdona van. A kérdés csak az, hogy mikor ki kerül sorra”.
Témák
Kőbánya
Frissítve: 2019.04.23 07:30