A dublini rendelet mértéktartó reformjára készült az unió soros elnöke, Bulgária javaslatát azonban a magyar fél határozottan visszautasította a nagykövetek keddi találkozóján – idézi a Politico cikkét a távirati iroda.
A brüsszeli hírportál információi szerint a bolgárok olyan kompromisszumos tervet nyújtottak be, ami hidat képezhetett volna a migrációs frontországok – Olaszország és Görögország – és a bevándorlást ellenző keleti tagállamok, köztük Lengyelország és Magyarország érdekei között.
A javaslat szerint a "belépési országok" öt évig tartoznának felelősséggel az oda érkező menekültekért a menekültstátusuk jóváhagyása után. Az eredeti terv még tíz évről szólt, de az olaszok állítólag például csak két évet szerettek volna.
A bolgárok emellett hangsúlyozták, a kötelező áthelyezési mechanizmust csak rendkívül indokolt esetben tartanák elfogadhatónak. Magyarország viszont kormányzati szinten utasít vissza bármilyen kötelező jellegű kvótát, és civilizáltan, de határozottan bírálták a most ismertetett reformtervet is – írja a Politico.
A portál névtelenséget kérő diplomáciai forrásokra hivatkozva arról ír, hogy a magyar nagykövet konkrétumot nem említve azt állította, a bolgár javaslat csak egy ország érdekeit szolgálja . „A magyarok nem említették név szerint Németországot, de világos volt, hogy gyakorlatilag azzal vádolják a bolgár elnökséget, hogy kiszolgálják Berlint” - mondta a találkozó egyik résztvevője a lapnak.
Egyes szakértők szerint Bulgária mindent megtett a megoldás érdekében, a történtek azonban jól mutatják, hogy milyen nehéz lesz kompromisszumra jutni a dublini szabályozásról az uniós vezetők júniusi találkozóján. Márpedig amennyiben nem sikerül egyhangúságot elérni, akkor minősített többségi döntéshozatallal fogadhatják el az új szabályokat, ami tovább fokozhatja a megosztottságot és a feszültséget az EU keleti és nyugati tagjai között.
Nem ez az első eset, hogy a magyar kabinet észszerűnek tűnő menekültügyi döntéseket vétóz meg: április végén egyetlen tiltakozó tagállamként blokkoltuk az EU-Afrika csúcs egyezményét, vagyis a Marrakesi paktumot: az unió tagállamai és több afrikai ország arról állapodott meg, hogy hogy az EU pénzt ad az afrikaiaknak, és ők cserébe igyekeznek gátolni a migrációt - és segélyprogramokkal, az embercsempészek elleni összehangolt akciókkal csökkentik az európai bevándorlás mértékét. Szijjártó Péter külügyminiszter abszurd módon azzal indokolta magyar vétót, hogy a nemzetközi megállapodás szélsőségesen bevándorláspárti, és nem szolgálja érdekeinket.
Az afrikai európai egyezmény a vétótól függetlenül megszületett, hatásfokát azonban nagyban gyengíti, hogy az EU nem egységesen támogatta azt. A döntés után Orbán Viktort azonnal raportra hívták az unió néppárti frakciójának vezetői.
