Magyarország fúrhatja meg az uniós menekültügyi reformot

Publikálás dátuma
2018.05.16 17:03
Szóban és tettekkel is elhatárolódunk a menekültkérdéstől Fotó: Üveges Zsolt
Fotó: /
Bulgária öt év felelősségvállalást kért volna a befogadott menekültek után. A magyar kormány szerint a tervvel csak egy egy ország járna jól.

A dublini rendelet mértéktartó reformjára készült az unió soros elnöke, Bulgária javaslatát azonban a magyar fél határozottan visszautasította a nagykövetek keddi találkozóján – idézi a Politico cikkét a távirati iroda.

A brüsszeli hírportál információi szerint a bolgárok olyan kompromisszumos tervet nyújtottak be, ami hidat képezhetett volna a migrációs frontországok – Olaszország és Görögország – és a bevándorlást ellenző keleti tagállamok, köztük Lengyelország és Magyarország érdekei között.

A javaslat szerint a "belépési országok" öt évig tartoznának felelősséggel az oda érkező menekültekért a menekültstátusuk jóváhagyása után. Az eredeti terv még tíz évről szólt, de az olaszok állítólag például csak két évet szerettek volna.

A bolgárok emellett hangsúlyozták, a kötelező áthelyezési mechanizmust csak rendkívül indokolt esetben tartanák elfogadhatónak. Magyarország viszont kormányzati szinten utasít vissza bármilyen kötelező jellegű kvótát, és civilizáltan, de határozottan bírálták a most ismertetett reformtervet is – írja a Politico.

A portál névtelenséget kérő diplomáciai forrásokra hivatkozva arról ír, hogy a magyar nagykövet konkrétumot nem említve azt állította, a bolgár javaslat csak egy ország érdekeit szolgálja . „A magyarok nem említették név szerint Németországot, de világos volt, hogy gyakorlatilag azzal vádolják a bolgár elnökséget, hogy kiszolgálják Berlint” - mondta a találkozó egyik résztvevője a lapnak.

Egyes szakértők szerint Bulgária mindent megtett a megoldás érdekében, a történtek azonban jól mutatják, hogy milyen nehéz lesz kompromisszumra jutni a dublini szabályozásról az uniós vezetők júniusi találkozóján. Márpedig amennyiben nem sikerül egyhangúságot elérni, akkor minősített többségi döntéshozatallal fogadhatják el az új szabályokat, ami tovább fokozhatja a megosztottságot és a feszültséget az EU keleti és nyugati tagjai között.

Nem ez az első eset, hogy a magyar kabinet észszerűnek tűnő menekültügyi döntéseket vétóz meg: április végén egyetlen tiltakozó tagállamként blokkoltuk  az EU-Afrika csúcs egyezményét, vagyis a Marrakesi paktumot: az unió tagállamai és több afrikai ország arról állapodott meg, hogy hogy az EU pénzt ad az afrikaiaknak, és ők cserébe igyekeznek gátolni a migrációt - és segélyprogramokkal, az embercsempészek elleni összehangolt akciókkal csökkentik az európai bevándorlás mértékét. Szijjártó Péter külügyminiszter abszurd módon azzal indokolta magyar vétót, hogy a nemzetközi megállapodás szélsőségesen bevándorláspárti, és nem szolgálja érdekeinket.

Az afrikai európai egyezmény a vétótól függetlenül megszületett, hatásfokát azonban nagyban gyengíti, hogy az EU nem egységesen támogatta azt. A döntés után Orbán Viktort azonnal raportra hívták az unió néppárti frakciójának vezetői.

Szerző
2018.05.16 17:03
Frissítve: 2018.05.16 17:41

Meghalt Csík Ágnes

Publikálás dátuma
2018.11.20 16:31

Fotó: Shutterstock/
Hatvanhárom éves korában hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Csík Ágnes kollégánk, az egykori Népszabadság gazdasági rovatának munkatársa, oldalszerkesztő, a Napi Gazdaság szerkesztője, a belőle alakult Magyar Idők olvasó szerkesztője. A gazdasági élet érzékeny hírvadásza, a pénzügyi folyamatok természetének értője és gondos közvetítője volt. Cikkeit és hírmagyarázatait hozzáértése és kapcsolatrendszere tette vállalkozók, vállalatvezetők, bankszakemberek számára nélkülözhetetlenné. Kiemelkedő általános műveltsége, a magyar nyelv és a klasszikus újságírás iránti szeretetteljes alázata képessé tette arra, hogy a lehető legvilágosabban fogalmazza meg az olvasók számára a gazdasági élet sokszor nagyon bonyolult összefüggéseit. Sosem törekedett egyszerűsítésre, mindig gondja volt rá, hogy pontos kérdésekre kapott egyenes válaszok jelenjenek meg az általa szerkesztett újságok lapjain.
Szerző
Témák
gyász
2018.11.20 16:31

Beléptető kapuk lesznek a 4-es metró több állomásán

Publikálás dátuma
2018.11.20 16:15

Fotó: / Kállai Márton
A használat elsődleges feltétele viszont az elektronikus jegyrendszer bevezetése.
Engedélyt kapott a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) beléptető kapuk telepítésére a 4-es metró több állomásán – írja a napi.hu. A kormány honlapján nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) tartozó vasúti közlekedési hatóság
november 8-án kiadta a beléptető kapuk létesítési engedélyét a 4-es metró Kálvin téri és II. János Pál pápa téri állomására a BKK meghatalmazása alapján eljáró pro Montel Zrt-nek. Az elérhető dokumentumok szerint már az Újbuda-központ állomás esetében szeptember óta tart az engedélyezési eljárás, az ügyintézés pedig 4 hónapig tarthat.
Az ITM a napi.hu-val közölte: az M2 metróvonal Kossuth téri állomása esetében hasonló kérelem alapján indult eljárásban a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatóságként nem járult hozzá a létesítéshez. Itt az utasforgalom áramlási irányában nem telepíthetők a kapuk addig, amíg nem igazolják az állomás kiüríthetőségének megfelelőségét. A kapuk használatbavételének elsődleges feltétele az elektronikus jegyrendszer bevezetése. Használatbavételi engedély iránti kérelmet még egyik kapu esetében sem nyújtottak be. A BKK szeptemberben azt közölte a portállal, hogy céldátuma sincs a budapesti elektronikus jegyrendszer bevezetésének, jelenleg a rendszer működtetéséhez szükséges infrastruktúra telepítése, szoftverfejlesztések, oktatások, illetve tesztelési feladatok elvégzése zajlik. A tervezett 11 ezer jegyérvényesítő készülékből csak néhányat szereltek fel 29 buszra és trolibuszra (például a 76-os trolin), valamint a Deák téri metróállomáson és a közvágóhídi (H6-os HÉV) állomáson is lehet találkozni az érvényesítő készülékekkel és a beléptetőkapukkal.
2018.11.20 16:15