Az EU-nak is nagyon gyanús az útlevélbotrány

Publikálás dátuma
2018.05.17 07:00
Christian Wigand - Forrás: Youtube
Az Európai Bizottság sem nézi jó szemmel, hogy komoly biztonsági hiányosságai vannak a magyar útlevélkiadási rendszerben. Az Unió ezért információkat kér a magyarországi hatóságoktól az állítólagos útlevélcsalásokkal kapcsolatban.

Elvárjuk, hogy az illetékes nemzeti hatóságok alaposan kivizsgálják az állampolgárság megszerzéséhez fűződő állítólagos csalásokat vagy bűncselekményeket. A tagállamoknak el kell végezniük a megfelelő biztonsági vizsgálatokat is — nyilatkozta a Népszavának Christian Wigand, a testület jogérvényesítésért is felelős biztosának, Vera Jourovának a szóvivője. Azt is megjegyezte, hogy tisztában vannak a sajtóban megjelent állításokkal, amelyek szerint a magyar határőrizeti rendszernek komoly biztonsági hiányosságai lehetnek.

Lapunk arra volt kíváncsi, hogy aggasztják-e az uniós ellenőrző és végrehajtó testületet az amerikai hatóságok által feltárt és szóvá tett magyarországi útlevélcsalások, mivel az okmány birtokában lévő személyek nem csak az Egyesült Államok területére léphetnek be vízum nélkül, hanem a schengeni övezetben is szabadon mozoghatnak.

A szóvivő emlékeztetett rá, hogy az állampolgárság megszerzésének és elvesztésének feltételeit a nemzeti jog szabályozza. Mivel az EU-országok polgárai egyben uniós polgárok is, és élvezik az ezzel járó jogokat, az állampolgárság odaítélésekor a nemzeti hatóságoknak tekintettel kell lenniük a nemzetközi és a közösségi előírásokra. Emellett a többi tagállammal fenntartott őszinte együttműködés szellemében kell eljárniuk.

Az ügyet az indította el, hogy a Direkt 36 a Washington Posttal közös nyomozása feltárta: az amerikai belbiztonsági minisztérium (Department of Homeland Security - DHS) arra jutott, hogy közel 700 külföldihez került  - nem részletezett - csalás útján magyar útlevél, amivel be tudtak jutni az Egyesült Államok területére. Közülük harmincat továbbra is keresnek az amerikai hatóságok. A Washington Post értesülése szerint emiatt az amerikai hatóságok fontolgatják, hogy megvonják Magyarországtól a 2008 óta meglévő vízummentességet. Az amerikai féltől szóvá tették: félő, hogy bűnözők, terroristák között szokássá válik, hogy Ukrajnába utaznak, ahol csalással magyar útlevélhez jutnak, majd ennek birtokában bejutnak az Egyesült Államok területére.

Pintér Sándor belügyminiszter a kinevezése előtti meghallgatásán hétfőn elismerte, hogy valóban érkezett kritika az amerikaiak részéről a Magyarországon kiadott útlevelek kapcsán. Szerinte viszont „nincs botrány”, ő ugyanis úgy tudja, hogy a magyar vízummentességet kétévente felülvizsgálja az amerikai fél és ez a rutinvizsgálat zajlik most is. Pintér ugyanakkor annyit megpendített: tényleg vannak visszaélések a magyar útlevelekkel. - A magyar fél mondott erről számokat és az amerikai fél is és ezek a számok nem találkoztak – fogalmazott.

A meglehetősen radikális amerikai lépésnek az lehet az oka, hogy a biztonságot mindenek elé helyező Trump-kabinetet aggasztja: kétes figurák használják ugródeszkának Magyarországot.

Az első jelzés még 2014-ben érkezett: ekkor írta meg az index.hu, hogy az ukrán szervezett bűnözés gyakorlatilag ezresével osztogatja a magyar állampolgárságot az fizetőképes érdeklődőknek a 2010-ben bevezetett egyszerűsített honosítási eljárásnak köszönhetően. A magyar biztonsági szervek szerint ugyanakkor alaptalan volt a félelem, és a visszaélések száma igen alacsony maradt. Később kiderült, hogy a hatóságok más területen is igencsak nagyvonalúak voltak a Magyarországra látogatni készülőkel szemben. Tavaly például Szél Bernadett (LMP) derítette ki, hogy éveken át egy "vízumgyár" üzemelt Magyarország moszkvai magyar nagykövetségének konzuli osztályán. Mint azt az index.hu feltárta: csak 2013 első felében négyezer schengeni vízumot adott ki a magyar nagykövetség az orosz igénylőknek mindenfajta érdemi biztonsági átvilágítás nélkül néhány órás papírmunka nyomán.

Tavaly az is kiderült, hogy 2014-ben minden különösebb probléma nélkül jutott be az országba Gaith Pharaon, időközben elhunyt szaúdi milliárdos, akit az FBI 1991 óta körözött, csalással, zsarolás előkészítésével, valamint bűnrészességgel és bűnpártolásért. Az "üzletember" neve mint a terrorizmus támogatása, nukleáris technológiával való kereskedés, prostitúció és illegális bevándorlás elősegítése kapcsán is felmerült. (A magyar hatóságok valami rejtélyes oknál fogva "Musztafa" néven keresték a teljes nevén  Ghaith Rashad Mahmoud Pharaon-ként ismert személyt, legalábbis az MNO-t erről tájékoztatta Demeter Márta LMP-s biztonságpolitikus.) Orbán már 2014-ban díszvacsorán  fogadta "Pharaon professzort" aki idővel alatt közös ügyletekbe is bonyolódott a miniszterelnök vőjével, Tiborcz Istvánnal, de feltűnt Mészáros Lőrinc környezetében is. Pharaon itt tartózkodását Zaid Naffa tiszteletbeli jordán konzul segítette, aki 2016-ban megbukott a Terrorelhárítási Központ (TEK) átvilágításán. Azonban, mint azt megírtuk: a TEK ugyan az állampolgárok köréből kitiltotta Naffát, ám a Parlamentből nem. Így a kockázatosnak minősített üzletember ott volt a parlament alakuló ülésén és Orbán Viktor eskütételén is.

Új lehetőség gazdag bevándorlóknak

Hiába függesztette fel az Orbán-kormány tavaly a letelepedési kötvények rendszerét, egy kötvényes üzletben főszerepet játszó kínai cég és tulajdonosa mégis új bevándorlási lehetőséggel csalogatja a tehetős kínaiakat. A Direkt 36 információi szerint a gazdag külföldiek ezúttal nem egy adott összegért, hanem 25 millió forintnyi budapesti ingatlanvásárlásért és ügyintézési díjért cserébe juthatnak letelepedési kötvényhez. Bár az Orbán-kormány tagadta a kapcsolatot a hongkongi céggel, a vállalat honlapján az szerepel, hogy együttműködnek a magyar Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal (BÁH). A kockázatok az új ajánlat esetében is ugyanazok, mint korábban: számos alkalommal kiderült ugyanis, hogy a kabinet nincs mindig tekintettel a biztonsági megfontolásokra, ezáltal pedig igazi nehézfiúk is hozzájutottak a letelepedési kötvényhez. Korábban például egy olyan férfi is sikeresen vásárolt kötvényt, aki egy fegyver- kábítószer és embercsempészetből származó pénzek tisztára mosásával foglalkozó bűnszervezet tagja. Sőt, olyan arab üzletember is élt a lehetőséggel, akit az amerikai State Department is háborús bűntetteket elkövető szíriai Aszad-rezsim egyik pénzügyi háttérembereként tartja nyilván.

Tudtán kívül használhatták fel egy fiatal nő fotóját az Operaház kampányában

Publikálás dátuma
2019.04.26 08:44
A Magyar Állami Operaház épülete
Fotó: Népszava
A Brazíliában élő nő döbbenten szembesült vele, hogy Facebookon is elérhető fotója magyar plakátokon szerepel.
Tudtán kívül került egy Brazíliában élő nő fényképe a Magyar Állami Operaház hirdetéseire –írja a 24.hu, a brazil Globo.com-ra hivatkozva.  A brazil portál arról számol be, hogy a budapesti metróban szúrt szemet egy brazil turistának az a plakát, amelyen barátnője, a 23 éves São Paulo-ban élő, török származású Elif Ozer szerepel. A turista a hirdetést lefotózta és elküldte a nőnek, aki először azt hitte, meg akarják viccelni.
Elif Ozer azt mondta, az eset vicces, de ijesztő is. A plakáthoz felhasznált fotója nyilvánosan elérhető a Facebook-profilján, de fogalma sincs arról, hogyan talált rá a hirdetést készítő ügynökség. Egy bejegyzésében mindenesetre visszaélést emleget. Ozer mondta, egy ügyvéd barátjával jogi lépéseket tesznek, hogy megállapodjanak a kép felhasználásáról, amely egyébként nemcsak plakátokon szerepel, hanem az Opera honlapján és Facebook-oldalán is. 
A képet egyébként módosították a kampány során, az eredeti nonfiguratív fülbevaló helyére egy keresztet illesztettek, valószínűleg az Operaház által meghirdetett keresztény évadhoz illően.  A 24.hu a Magyar Állami Operaházat is kereste, arról érdeklődve, hogy jogszerűen használták-e fel a képet. Egyelőre még nem kaptak választ.

Megijedhetett egy népszavazástól a keszthelyi Fidesz, inkább nem dolgoznak Tiborczék keze alá

Publikálás dátuma
2019.04.26 07:41
Illusztráció
Fotó: Népszava
Mégsem lesz Keszthelyen kiemelt fejlesztési terület a Balaton-part, bár ezzel a Mészáros és Tiborcz-féle érdekeltségek jártak volna jól.
Keszthelyen mégsem lesz kiemelt fejlesztési terület a Balaton-part, a képviselő-testület ugyanis csütörtök esti ülésén visszavonta az erről szóló határozatát, miközben helyi politikusokra és meg nem nevezett befektetőkre mutogatnak. A helyiek szerint arról van szó, hogy a kormánypárti képviselők megijedtek, hogy egy helyi népszavazás mindent elsöpör - írja a hvg.hu.  Az ügy előzménye, hogy a helyi képviselő-testület az év elején úgy döntött, kiemelt fejlesztési területté nyilvánítja a városban a vízparti részeket. A helyi építési szabályzatot soron kívül, januárban módosították: növelték a beépíthetőséget, módosították az építési magasságot, és eltervezték, hogy rendezik a Hullám és a Balaton szállók környékét.

Buzgalmuk a NER csillagainak kedvezett

Rohamtempóban dolgoztak, hogy még a Balaton-törvény márciusi életbe lépése előtt kedvezzenek a befektetőknek. Az új jogszabály ugyanis úgy rendelkezik, hogy a törvény hatályba lépése után sem a beépíthetőséget, sem a magasságot nem lehet már növelni, márpedig a polgármester szerint az építkezésekre nagy szüksége van a városnak, mivel a 18 éven felüli turisták által befizetett idegenforgalmi adóból tavaly mindössze 78 millió forint folyt be Keszthelyen, míg Siófokon és Balatonfüreden ez az összeg megközelítette a 400 milliót. Ruzsics Ferenc korábban úgy érvelt, „a város pénzügyi adottságai nem teszik lehetővé, hogy ilyen nagy értékű ingatlant vásároljon, felújítson és önerőből üzemeltessen”. 
Ruzsics szerint azért kellett a korábbi szabályozást módosítani, hogy így ösztönözzék a Balaton és a Hullám Szálló mielőbbi felújítását és hasznosítását. Előbbi 2016-ban Mészáros Lőrinc tőzsdei cégéé, a Konzumé lett, utóbbit a Pannon Tessera Hospitalis nevű cég vette meg, amelynek meghatározó részvényese volt Tiborcz István ingatlanos cége, a BDPST.
A befektetők azonban könnyen hoppon maradhatnak, a január 18-án elfogadott határozatot ugyanis a képviselő-testület április 25-i esti ülésén visszavonták. A napirendi pontok között ez volt a tizenkettedik, a „Keszthely, Balaton-part vízparti területeinek kiemelt fejlesztési területté nyilvánításának felülvizsgálata” címet viselte, az előterjesztő Nagy Bálint alpolgármester volt. Indítványában azt írta, hogy mivel bizonyos helyi politikai csoportok tevékenysége a lakók és a városba befektetni szándékozók körében is jelentős félretájékoztatás veszélyét vonhatja maga után, mérlegelve azt, hogy a fenti határidők csökkentése a beruházások megvalósulása során nem jár jelentős időbeni előnnyel, valamint Keszthely teljes közigazgatási területére vonatkozóan a településfejlesztési és településrendezési eszközök felülvizsgálat alatt állnak, ezért javaslom a Balaton-part vízparti területeinek kiemelt fejlesztési területté nyilvánításának megszüntetését. -bár azt Nagy kérdésre válaszolva sem árulta el, milyen politikai csoportok milyen félretájékoztatására gondol. A képviselők végül egyhangúlag, 10 szavazattal elfogadták a javaslatot, a keszthelyi vízparti terület elvesztette kiemelt fejlesztési státuszát, az önkormányzat mégsem segít az építkezőknek. Hogy miből futja majd fejlesztésre, és honnan folyik be több adó a város kasszájába, nem tudni. Az a most megszavazott előterjesztésben is benne van, hogy „a döntés eredeti szándéka a város beruházásainak elősegítése volt az önkormányzat jövőbeni fejlesztései érdekében”.  

Szállodák, kikötők estek ki a fejlesztési pixisből

Az új szabályozás két területet érintett, illetve érintett volna: az egyik a kikötő, ahol meghagyták a 10 százalékos beépíthetőséget, az építménymagasságot viszont 4,5 méterről 7,5-re növelték, a polgármester szerint így segítették volna az utóbbi pár évben egyre jobban működő kikötő fejlesztési lehetőségeit”. A kikötőt 2014 decemberében vette meg a Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft., amely akkor még Tiborcz István tulajdonában állt. A másik, módosítással érintett területre esik • a Balaton hotel, • a Hullám Szálló, • a Pavilonsor, • a Balaton-parti focipálya. A mólónál, a lerobbant Balaton szálló területén 30-ról 50 százalékra növelték a maximális beépíthetőséget a januári döntéssel, akárcsak a Tiborcz István érdekeltségéhez tartozó, a Balaton szállóhoz hasonlóan rossz állapotban lévő Hullámnál. A változások érintettek egy keszthelyi sportpályát is: ennek a beépíthetősége is 50 százalék lett, és ide is szállodát képzeltek. Kiemelt fejlesztési terület lett volna a Helikon Hotelé is. A szállót tavaly, a szezon végén bezárták, azt ígérték, ősszel felújítják. Ottjártunkkor nem úgy tűnt, hogy a környék legnagyobb, a szocialista tömegturizmust idéző szállodája idén nyárra elkészülne.  

Egy népszavazás betett volna a városvezetésnek

A városban többen azt feltételezik, az önkormányzat megijedt attól, hogy a fejlesztések kapcsán tervezett helyi népszavazási kezdeményezés a kormánypárti városvezetés számára kedvezőtlen eredménnyel zárul. Akarja-e Ön, hogy Keszthely Balaton-parti területei kiemelt fejlesztési területnek minősüljenek? – ezzel a kérdéssel nyújtott be ugyanis helyi népszavazási kezdeményezést a tavalyi parlamenti választás után megszűnt Együtt volt elnökségi tagja, Molnár Tibor. A kérdést a helyi választási iroda jóváhagyta, az aláírásgyűjtés a jövő héten kezdődött volna.