De mégis: kik szavaztak, hogyan szavaztak április 8-án?

Publikálás dátuma
2018.05.16 20:09
Fotó: Vajda József
Fotó: /
A parlamenti választáson győztes Fidesz-KDNP-nek a teljes népességen belül több szavazója van, mint az utána következő négy parlamenti pártnak együtt - indítja a ZRI Závecz Research Intézet a változásban valahogy még mindig reménykedőknek újabb mélyütést bevivő felmérése összegzését. Az adatfelvétel ideje: 2018. május 6-13.

A kormánypártot 33 százalék támogatja, a Jobbikot 15, az ezúttal még együtt mért MSZP-t és Párbeszédet 7 százalék. Az LMP és a DK 4-4 százalékon áll, a Momentum és a Kétfarkú Kutyapárt 2-2 százalékon. A választók aktivitása az elmúlt egy hónapban nem lankadt, 30 százalékuknak nincsen pártpreferenciája.

A biztos pártválasztók körében mért adatok nagyon közel vannak a választási végeredményhez: a Fidesz-KDNP 50, a Jobbik 21 százalékos. Az MSZP-Párbeszéd 11 százalékon áll, az LMP-nek és a DK-nak 6-6 százalékos a tábora. A Momentum az aktív szavazók 3 százalékára számíthat, a Kétfarkú Kutyapárt 1 százalékos - ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet május első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.

A választási eredmények településenként történő hivatalos összesítése lehetővé teszi, hogy meghatározzuk a pártok szavazótáborának területi sajátosságait - írják az összegzésben. A választások utáni felmérés adatai alapján kijelenthető, hogy a Fidesz április 8-i támogatottsága a falvak mellett – ahol 8 százalékponttal az átlag feletti arányban szerepelt – a legfeljebb alapfokú végzettségűek körében is tarolt: 11 százalékponttal haladta meg az országos eredményét. A kormánypárt életkor szerinti támogatottsága viszonylag egyenletes volt, azonos mértékben szavaztak rá fiatalok, középkorúak és idősek. 

A Jobbik támogatottsága leginkább életkor szerint különbözik. A párt a harminc évnél fiatalabbak körében 28 százalékot kapott és a harmincasok között is az átlagosnál jobban szerepelt – 24 százalékkal. A negyvenes-ötvenes korosztályban 18-19 százalékot szerzett, míg az idősebbek körében csupán 13 százalékot. A Jobbik szavazati arányai az egyes iskolázottsági csoportokban lényegében azonosak s ez az egyenletes társadalmi beágyazottság új jelenség a párt történetében. A Jobbik sikeres volt a kis-közepes városokban és a falvakban, itt az átlagot 2-3 százalékponttal meghaladó arányban kapott voksokat.

Az MSZP és a Párbeszéd szövetsége a fővárosban 6, a megyeszékhelyek kategóriájában 2 százalékponttal szerepelt jobban, mint az ország egészében. Az életkor emelkedésével egyre többen szavaztak az MSZP-Párbeszéd listájára. A legrosszabb eredményt, 6 százalékot a 30 évnél fiatalabbak között érték el. A legnagyobb támogatottságuk a 60 év felettiek körében volt, ott 16 százalék voksolt rájuk. Az alapfokú végzettségűeknél is 16 százalékos volt a pártszövetség szavazati aránya, a többi iskolázottsági csoportban 10-12 százalékot kaptak.

Az LMP szavazótábora életkori szempontból kiegyensúlyozott volt a választás napján, iskolázottság és a településtípus szempontjából viszont tapasztaltunk eltéréseket. A végzettség emelkedésével egyre jobb pozíciói voltak a pártnak: az alapfokú végzettségűek 4 százalékától a diplomások körében elért 9 százalékig nőtt a szavazati arány. A fővárosban volt legerősebb az LMP, de a megyeszékhelyeken is átlag felett teljesített (11 illetve közel 9 százalékos eredménnyel).

A Demokratikus Koalíció a fővárosban jól szerepelt, 3 százalékponttal több szavazatot szerzett, mint országosan. A párt támogatottsága főképpen az életkor függvénye, a harminc év alattiak körében elenyésző (1% alatti) volt a rájuk voksolók aránya, majd korcsoportról korcsoportra emelkedve, a 60 év felettiek körében 10 százalékig jutott el.



Szerző
2018.05.16 20:09

Életet mentett a hős szállodai recepciós

Publikálás dátuma
2018.08.17 17:25

Fotó: Facebook/ Országos Mentőszolgálat
Hotelben esett össze egy idős asszony, a fiatal férfi azonnal megkezdte az újraélesztést.
Az Országos Mentőszolgálat a Facebook-oldalán mondott köszönetet egy szálloda recepciósának, aki egy idős nő segítségére sietett. Az asszony a hotelben esett össze, és miután a férfi nem tapasztalt légzést, azonnal megkezdte a beteg újraélesztését. Bár a központi rohamkocsi hamar a helyszínre ért és emelt szinten folytatta az ellátást, a fiatal szállodai alkalmazott sem tétlenkedett: segítette a további beavatkozásokat és még a betegmozgatásban is részt vett. Az idős nőt végül – az időben megkezdett mellkasi nyomásoknak köszönhetően – stabil állapotban szállították.
„A helyszínen nem igazán volt alkalmunk megköszönni a hős recepciós segítségét de remélem így talán elér hozzá!”
– mondta az eset után a mentőorvos.
2018.08.17 17:25
Frissítve: 2018.08.17 17:25

A nyugdíjreform talán már nem is elég

Publikálás dátuma
2018.08.17 16:52

Fotó: / Kállai Márton
Nem omlik össze a nyugdíjrendszer, de egyre nőnek a feszültségek: a frissen nyugdíjba vonulók és az idősebbek közt, de a 40 év után visszavonuló nők és a rugalmatlan korhatár miatt munkában maradók közt is.
Mielőbbi nyugdíjreformot sürget legújabb elemzésében az egyik legismertebb hazai nyugdíjszakértő. Simonovits András az Indexen arról értekezett, hogy azért lett volna jobb az egykor általa is támogatott inflációkövető nyugdíjemelés helyett mégis az előző évi nettó bérnövekedés felét is tartalmazó „svájci indexálásnál” maradni, mert akkor a régebbi ellátások is magasabb arányban nőttek volna. Az emiatt emelkedő nyugdíjkifizetések pedig óvatosabb béremelésre kényszerítették volna a kormányt, amely most a magas béremelésekkel és a szociális hozzájárulási adó szintén radikális csökkentésével látszólag paradicsomi állapotokat teremtett a munkavállalók és a munkaadók számára. A progresszív személyi jövedelemadó eltörlése és az utóbbi két év reálbérrobbanása azonban szinte elviselhetetlen egyenlőtlenségeket hozott a nyugdíjrendszerbe – szögezi le Simonovits. Már 18 százalékos rés keletkezett az azonos körülmények között 2-3 éve és a most nyugdíjba vonult friss nyugdíjasok között, és az idősebbek leszakadása idén, sőt a szerző szerint 2021-ig tovább nő. Végeredményként pedig az összes nyugdíjas rosszul jár, hiszen ellátásuk egyre kevesebbet ér a bérekhez képest. Ez az úgynevezett „helyettesítési ráta” 2015-ben még majdnem 70 százalék volt, ma már alig magasabb 50 százaléknál. A szakértő arra figyelmeztet a cikkben, hogy a bérnövekedés törvényszerűen lassul majd, a magasabb induló nyugdíjjal belépők hatására emelkedik az átlagnyugdíj és a helyettesítési arány visszaáll a magasabb szintre. Ezek hatására pedig néhány év múlva az akkori kormány kénytelen lesz ismét emelni a járulékkulcsokat. Simonovits András ehhez hozzáveszi azt a feszültséget is, ami a Nők40 lehetőségével élni tudók és a teljesen rugalmatlan, de egyre emelkedő korhatár miatt munkavégzésre kényszerített tömegek között feszül. Hevesen tiltakozik a biztosítók által gerjesztett hisztéria ellen, hogy a magyar nyugdíjrendszer hamarosan összeomlik, de állítja: Nők40 nélküli rugalmasabb korhatárt, progresszív személyi jövedelemadót és nem csak inflációkövető indexálást kell bevezetni – lehetőleg minél hamarabb.
Szerző
2018.08.17 16:52