De mégis: kik szavaztak, hogyan szavaztak április 8-án?

Publikálás dátuma
2018.05.16 20:09
Fotó: Vajda József
A parlamenti választáson győztes Fidesz-KDNP-nek a teljes népességen belül több szavazója van, mint az utána következő négy parlamenti pártnak együtt - indítja a ZRI Závecz Research Intézet a változásban valahogy még mindig reménykedőknek újabb mélyütést bevivő felmérése összegzését. Az adatfelvétel ideje: 2018. május 6-13.

A kormánypártot 33 százalék támogatja, a Jobbikot 15, az ezúttal még együtt mért MSZP-t és Párbeszédet 7 százalék. Az LMP és a DK 4-4 százalékon áll, a Momentum és a Kétfarkú Kutyapárt 2-2 százalékon. A választók aktivitása az elmúlt egy hónapban nem lankadt, 30 százalékuknak nincsen pártpreferenciája.

A biztos pártválasztók körében mért adatok nagyon közel vannak a választási végeredményhez: a Fidesz-KDNP 50, a Jobbik 21 százalékos. Az MSZP-Párbeszéd 11 százalékon áll, az LMP-nek és a DK-nak 6-6 százalékos a tábora. A Momentum az aktív szavazók 3 százalékára számíthat, a Kétfarkú Kutyapárt 1 százalékos - ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet május első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.

A választási eredmények településenként történő hivatalos összesítése lehetővé teszi, hogy meghatározzuk a pártok szavazótáborának területi sajátosságait - írják az összegzésben. A választások utáni felmérés adatai alapján kijelenthető, hogy a Fidesz április 8-i támogatottsága a falvak mellett – ahol 8 százalékponttal az átlag feletti arányban szerepelt – a legfeljebb alapfokú végzettségűek körében is tarolt: 11 százalékponttal haladta meg az országos eredményét. A kormánypárt életkor szerinti támogatottsága viszonylag egyenletes volt, azonos mértékben szavaztak rá fiatalok, középkorúak és idősek. 

A Jobbik támogatottsága leginkább életkor szerint különbözik. A párt a harminc évnél fiatalabbak körében 28 százalékot kapott és a harmincasok között is az átlagosnál jobban szerepelt – 24 százalékkal. A negyvenes-ötvenes korosztályban 18-19 százalékot szerzett, míg az idősebbek körében csupán 13 százalékot. A Jobbik szavazati arányai az egyes iskolázottsági csoportokban lényegében azonosak s ez az egyenletes társadalmi beágyazottság új jelenség a párt történetében. A Jobbik sikeres volt a kis-közepes városokban és a falvakban, itt az átlagot 2-3 százalékponttal meghaladó arányban kapott voksokat.

Az MSZP és a Párbeszéd szövetsége a fővárosban 6, a megyeszékhelyek kategóriájában 2 százalékponttal szerepelt jobban, mint az ország egészében. Az életkor emelkedésével egyre többen szavaztak az MSZP-Párbeszéd listájára. A legrosszabb eredményt, 6 százalékot a 30 évnél fiatalabbak között érték el. A legnagyobb támogatottságuk a 60 év felettiek körében volt, ott 16 százalék voksolt rájuk. Az alapfokú végzettségűeknél is 16 százalékos volt a pártszövetség szavazati aránya, a többi iskolázottsági csoportban 10-12 százalékot kaptak.

Az LMP szavazótábora életkori szempontból kiegyensúlyozott volt a választás napján, iskolázottság és a településtípus szempontjából viszont tapasztaltunk eltéréseket. A végzettség emelkedésével egyre jobb pozíciói voltak a pártnak: az alapfokú végzettségűek 4 százalékától a diplomások körében elért 9 százalékig nőtt a szavazati arány. A fővárosban volt legerősebb az LMP, de a megyeszékhelyeken is átlag felett teljesített (11 illetve közel 9 százalékos eredménnyel).

A Demokratikus Koalíció a fővárosban jól szerepelt, 3 százalékponttal több szavazatot szerzett, mint országosan. A párt támogatottsága főképpen az életkor függvénye, a harminc év alattiak körében elenyésző (1% alatti) volt a rájuk voksolók aránya, majd korcsoportról korcsoportra emelkedve, a 60 év felettiek körében 10 százalékig jutott el.



Szerző

Orbán Viktor felmentette a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökét

Publikálás dátuma
2019.02.22 19:22

Fotó: Orbán Viktor hivatalos Facebook oldala
Luszcz Viktor Stanislaw megbízatása március 14-ei hatállyal szűnik meg.
Felmentették a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökét, az erről szóló miniszterelnöki határozat a Magyar Közlöny pénteki számában jelent meg - írja az MTI. Orbán Viktor rendelete szerint Luszcz Viktor Stanislaw megbízatása március 14-ei hatállyal szűnik meg.

A baloldal felé is nyitna az LMP

Publikálás dátuma
2019.02.22 19:11

Fotó: Népszava/ Vajda József
Listát állít az Európai Parlamenti választásra, valamint frissíti a 2005-től hatályos stratégiáját az LMP a hétvégi, kétnapos kongresszusán. Az szinte biztos, hogy az ellenzéki párt egyedül méretteti meg magát az uniós voksoláson, habár a napirenden még mindig szerepel egy olyan pont, amely szerint a Jobbikkal közösen indulnának. (Sőt, hivatalosan a teljes ellenzék közös indulását is nyitva hagyja az LMP.) Ez annak fényében meglepő, hogy Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezetője a minap deklarálta, nem közösködnek senkivel. Kanász-Nagy Máté, az LMP titkára lapunknak azt mondta, nyilván ez a bejelentés, valamint az elmúlt hetek jobbikos botrányai hatnak a kongresszusukra, amely ennek megfelelően fog dönteni. Kanász-Nagy Máté azt is közölte lapunkkal, hogy az önkormányzati választás is szóba kerül majd a hétvégi eseményen. Ezt sem befolyásolja a jobbikos bejelentés, hiszen Kanász-Nagy tájékoztatása szerint a kongresszus lehetőséget ad majd az LMP helyi szervezeteinek, hogy azzal működjenek együtt az őszi voksoláson, akit a legmegfelelőbbnek tartanak. Kérdésünkre a titkár azt mondta, hogy ez a jelölt akár MSZP-s, vagy DK-s is lehet. Itt érdemes megemlíteni, hogy Keresztes László Lóránt, aki Hadházy Ákos lemondása után lett a párt társelnöke, korábban többször leszögezte: nem tud elképzelni semmilyen választási együttműködést a baloldal pártjaival. Kanász-Nagy erre a felvetésünkre azt mondta, hogy ő is azok közé a vezetőségi tagok közé tartozott, akik azt gondolták: van értelme az „új pólusnak”.
– Keresztes érezte, hogy csak a Jobbikkal való összefogás gondolatával kisebbségben van a pártban, és mivel azt gondolja, hogy van jövője az LMP-ben az EP-választás után is, most megpróbál kompromisszumot mutatni – fogalmazott egy név nélkül nyilatkozó LMP-s politikus. Az LMP EP-listájának vezetésére egyébként a korábbi hírek szerint hárman, Demeter Márta társelnök, Kendernay János, a párt külügyi kabinetjének vezetője és Vágó Gábor antikorrupciós szakszóvivő aspirált. Kanász-Nagy közölte: van egy negyedik jelölt is, Kóbor József pécsi önkormányzati képviselő. Azt a titkár elismerte, hogy a baranyai mérnök-fizikusnak nincs túl nagy esélye, viszont a Demeter-Kendernay-Vágó hármas szerinte fej-fej mellett halad. Több forrásunk ugyanakkor egyértelműen azt állította, hogy az elmúlt hetekben Vágó Gábor irányába billent el mérleg nyelve. – Biztos, hogy emiatt meggyengül Demeter, de ahhoz képest, hogy pár éve az MSZP elnökségi tagja volt, elég pozíciót kapott már tőlünk – mondták.