Trumpot tesztelik

Publikálás dátuma
2018.05.17 07:32
Továbbra sem biztos, hogy júniusban találkozik Trump Kim Dzsong Unnal Fotó: AFP/Jung Yeon-je
Fotó: /
Belpolitikai okok magyarázhatják, hogy Phenjan felfüggeszti a tárgyalásokat Dél-Koreával. Az óvatos reformok azonban nem állnak le.

Hogy mennyire törékeny még a koreai békefolyamat, bizonyítja: Phenjan felfüggesztette a béketárgyalásokat Dél-Koreával, s már az sem biztos, hogy júniusban létrejön a várt szingapúri találkozó Kim Dzsong Un észak-koreai vezető és Donald Trump amerikai elnök között. Észak-Korea a közös amerikai-dél-koreai hadgyakorlat megtartását tartja elfogadhatatlannak, az Egyesült Államok azonban megvédte a „Max Thunder” elnevezésű manővert. Rob Manning, a washingtoni Pentagon szóvivője azt közölte, ennek kizárólag védelmi és nem támadó jellege van. A cél ugyanis az, hogy az amerikai katonák segítségével javítsák Szöul védelmi képességeit.

Visszafogottan reagált a Fehér Ház is az észak-koreai bejelentésre. A közlemény szerint tudomásul vették a bejelentést és megvizsgálják, mi is hangzott el pontosan Phenjan részéről. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője ugyancsak azt közölte, nem provokálni akarják Észak-Koreát.

A közös hadgyakorlat hétfőn kezdődött és a tervek szerint május 25-ig tart. Amerikai tengerészgyalogosok, illetve harci gépek is szerepet kapnak benne. A tavalyi manőverben 1200 amerikai és 640 dél-koreai katona vett részt. Phenjan lemondta a Dél-Koreával szerdára tervezett találkozót is, amelyen magas rangú kormánytisztviselők vettek volna részt. A megbeszéléseken konkrét javaslatokat terjesztettek volna elő arra, milyen téren működhetne együtt szorosabban a két állam. Dél-Korea azt közölte, az ország célja a tartós béke megteremtése. Szöul sajnálkozását fejezte ki az észak-koreai bejelentés kapcsán, s felszólította Phenjant, a lehető leghamarabb üljön tárgyalóasztalhoz.

Valóban a közös hadgyakorlat miatt gondolta meg magát Phenjan? Elvégre már jó előre tudni lehetett, hogy az enyhülés ellenére ezt idén is megtartják. Mással indokolta a phenjani döntést Kim Kje Gvan külügyminiszterhelyettes. Kifejtette, ha az Egyesült Államok továbbra is ragaszkodik ahhoz, Phenjan hagyjon fel teljes nukleáris programjával, akkor el kell gondolkodni azon, van-e értelme megtartani a júniusi csúcstalálkozót. Ezen egyoldalú követelés esetén „nem áll érdekünkben részt venni a megbeszéléseken” – idézte a politikust az észak-koreai állami hírügynökség, a KCNA. Az üzenet elsősorban Trump nemzetbiztonsági tanácsadójának, John Boltonnak szólhatott. Az észak-koreai politikus Mike Pompeo külügyminiszternek is üzent, aki a hét elején kijelentette: az amerikai magánszektor is megjelenhet Észak-Koreában, hogy javítsák az infrastruktúrát az országban. Kim Kje Gvan erre kijelentette, elfogadhatatlan számukra, hogy az amerikai pénz fejében mondjanak le a tömegpusztító fegyverekről.

A phenjani bejelentés azért is váratlan, mert az elmúlt hetek alapján arra lehetett következtetni, hogy minden korábbinál nagyobb esély nyílhat a békére. Április 27-én Panmindzsonban rendezték meg a Korea-közi csúcsot Kim Dzsong Un és dél-koreai kollégája, Mun Dzse In részvételével, amelyen egyebek mellett arról állapodtak meg, hogy az idei évben kidolgozzák egy a két ország közötti békemegállapodás részleteit, egyúttal hitet tettek a nukleáris fegyvermentes Koreai-félsziget mellett.

Mi lesz a következménye annak, ha teljesen a visszájára fordítják a békefolyamatot? Kim Dzsong Un belátta, hogy a nemzetközi büntetőintézkedések hatására Phenjannak reformokat kell véghez vinnie a gazdaságban a talpon maradáshoz. Azóta ugyanis, hogy a kínai export jelentősen visszaesett, súlyos nehézségekkel kell szembesülnie a sztálinista államnak, s már az a veszély fenyeget, hogy nem tudják fenntartani az igen szűk pártelit fényűző életmódját. Egy korábbi magas rangú észak-koreai diplomata, Tae Jong Ho a North Korea News szerint elmondta, egy kínai-vietnami jellegű nyitás képzelhető el a gazdaságban. Észak-Koreát 14 különleges gazdasági övezetre oszthatják fel. A reformok keretében elsősorban a turizmust fejlesztenék, ez azonban valamiféle politikai nyitást is feltételezne.

Nem kizárható az sem: az állhat Észak-Korea döntése mögött, hogy egyes phenjani politikusok számára túl gyors a nyitás Szöul, illetve Washington felé. Olyan feltételezések is napvilágot láttak, melyek szerint Phenjan így akar a Trumppal folytatandó tárgyalások előtt konkrét ígéreteket kicsikarni az amerikaiaktól.

2018.05.17 07:32

Medvét lőttek ki egy iskola udvarán Csíkszeredában

Publikálás dátuma
2018.08.21 13:16
Hím barna medve (Ursus arctos) a csíkszeredai Octavian Goga Főgimnázium udvarán 2018. augusztus 21-én
Fotó: MTI/ Veres Nándor
Az állat több portára is betört, majd elaludt az intézmény udvarán.
A csíkszeredai román tannyelvű Octavian Goga Főgimnázium udvarán lőtt ki egy vadász kedd délelőtt egy medvét, az állat hajnalban több portára is betört a városban – írja az MTI a Székelyhon.ro portál cikke alapján. A hím medve kedden reggel tévedt a székelyföldi Hargita megye székhelyére, ahol több portára is a kerítéseket letépve jutott be, és az egyik gazdaságban elpusztított egy kecskét, melyet az iskola udvarára hurcolt, és ott lakmározott belőle. A portál helyszíni tudósításban számolt be arról, hogy a környéket csendőrök és rendőrök vették körül, míg elkészült az a dokumentáció, amellyel a környezetvédelmi minisztériumhoz folyamodhattak az állat kilövési kérelmével. A beszámoló szerint a medve többször is elaludt egy-egy portán, majd pedig az Octavian Goga Főgimnázium udvarán. A hatóságok a környéken mindenkit csendre intettek, hogy az állat lehetőleg maradjon nyugodt a minisztériumi kilövési engedély kibocsátásáig. Az engedély végül dél tájban érkezett meg, és ez alapján a Szilos vadásztársulat egyik tagja egy jól célzott lövéssel az iskolaudvaron teríthette le az állatot. Romániában gyakorivá vált, hogy a medvék a településeken keresnek élelmet maguknak, és a lakosságot is veszélyeztetik. A székelyföldi Hargita megyében az év eleje óta kilenc személy került kórházba medvetámadás következtében. A medvék túlszaporodása 2016-tól vált nyilvánvalóvá, amikor a Ciolos-kormány a populációt szabályozó medvevadászatot is betiltotta. Korábban a tárca évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak. Tavaly a Környezetvédelmi Minisztérium sürgősségi beavatkozási kvótát fogadott el, amely alapján külön minisztéiumi engedéllyel ki lehet lőni vagy át lehet telepíteni a veszélyes állatokat. A 2017-es állománybecslés adatai szerint Romániában mintegy 6800 medve él, és a medveállomány túlnyomó része, mintegy 5300 példány a székelyföldi Hargita, Kovászna és Maros, valamint a szomszédos Brassó megyében található. 
2018.08.21 13:16
Frissítve: 2018.08.21 13:18

Már 11 halálos áldozata van a megáradt dél-olaszországi folyónak

Publikálás dátuma
2018.08.21 13:00

Fotó: AFP/KONTROLAB/
Túrázókat sodort magával a folyó a Civita hegyközség közelében. Hatan kórházba kerültek és sokan eltűntek.
Legkevesebb 11 túrázó fulladt egy megáradt folyóba a Dél-Olaszországban fekvő Raganello-szurdokban, többen eltűntek – írja a BBC. A polgári védelmi hatóság közlése szerint eddig 18 embert mentettek ki, köztük egy 10 éves fiút. Hatan kórházba kerültek.  Mint megírtuk, sajtóhírek szerint a szerencsétlenség a calabriai Civita hegyközség közelében történt, ahol a heves esőzések megduzzasztották a folyót a szakadékban. A túrázókat készületlenül érte az áradás, és a csoportot részben magával sodorta a folyó. Carlo Tansi, a calabriai polgári védelmi hatóság vezetője kiemelte, hogy a szurdok keskeny, 1 kilométer mély és „nagyon rövid idő alatt feltöltődik vízzel”. A La Repubblica című olasz napilap korábban az internetes felületén közölte, hogy egyeseknek sikerült a sziklákon biztonságba húzódniuk. A 13 kilométer hosszú, több száz méter mély szurdok tiszta vizével és sziklaképződményeivel közkedvelt a turisták körében. 
2018.08.21 13:00
Frissítve: 2018.08.21 13:00