Újra az EP-be pályázik Martin Schulz

Publikálás dátuma
2018.05.17 07:33
Fotó: Soeren Stache/DPA
Fotó: /

Hamarosan visszatérhet Martin Schulz, az SPD volt elnöke, bár ő maga még nem beszélt terveiről.

A német belpolitikában az utóbbi évek legnagyobb vesztese volt a szociáldemokrata politikus. 2017. január 24-én jelentették be, hogy ő lesz a német SPD listavezetője. A német közvélemény lelkesen fogadta a döntést. Felmérések szerint legalább annyira alkalmasnak tartották a kancellári tisztségre, mint Angela Merkelt, személyes népszerűségével pedig elérte azt, hogy a közvélemény-kutatásokban az SPD behozza, sőt meg is előzze a kereszténydemokratákat. Talán azért várták szinte messiásként, mert az Európai Parlamentben politizált, távol a német belpolitika zajától. Március 19-én Schulzot szinte közfelkiáltással választották meg az SPD élére.

Az EP volt elnökétől csodát vártak, ám hamar szembesülnie kellett azzal, hogy egy fecske Németországban sem csinál nyarat. Az SPD várakozások alatt szerepelt a tartományi választásokon, így a párt népszerűsége csakhamar visszasüllyedt a 2016 december végi szintre. A csoda elmaradt, s az SPD-t a tavaly szeptemberi választáson már olyan depresszió jellemezte, hogy Schulz már a 20 százalék túlszárnyalásának is láthatóan örült. A voksolást követően ellentmondást nem tűrően kijelentette: ellenzékbe vonulnak. Mint utóbb kiderült, végzetes hiba volt ez részéről. Nem számított ugyanis arra, hogy november közepére kudarcot vallanak az úgynevezett Jamaica-koalícióról szóló tárgyalások az uniópártok, a szabaddemokrata FDP és a Zöldek között. Ezután ugyanis Frank-Walter Steinmeier államfő vette kezébe az irányítást. A volt szociáldemokrata külügyminiszter ugyanis rábeszélte az SPD-t arra: maradjon a nagykoalícióban. Schulz szinte pillanatok alatt változtatta meg elutasító véleményét, s hirtelenjében az uniópártokkal való együttműködés folytatása mellett kardoskodott. Elsősorban azért, mert tisztában volt vele: ha előrehozott választást rendeznének, az SPD már 20 százalék alá kerülne, s rosszabbik esetben akár az Alternatívával versenyezhet a második helyért. Schulznak politikai szempontból teljesen igaza volt, hiszen a szociáldemokraták számára nem volt alternatíva, minden érv a nagykoalíciós együttműködés folytatása mellett szólt. Csakhogy az ő szájából már nem volt hiteles ez a fellépés, saját pártján belül sem bíztak benne, ezért lemondott a pártelnökségről, s arról is, hogy ő legyen hazája külügyminisztere.

Schulz hirtelenjében minden posztját elvesztette, 2018 márciusától egyszerű parlamenti képviselő lett. Olyan értesülések is napvilágot láttak, amelyek szerint parlamenti mandátumáról is lemond, ez azonban végül nem történt meg. A nyilvánosság elől azonban teljesen eltűnt, két hónapig a Twitteren jelentkezett, csak április végén írt újra bejegyzést a közösségi oldalra. Szót ejtett Izrael 70. születésnapjáról, Donald Trump politikájáról, illetve a Károly-díjról.

A jelek szerint azonban a 62 éves Martin Schulzot nem szabad leírni, s a volt pártelnök már a visszatérésre készül. Az SPD több prominens politikusa szerint Schulzot az SPD listavezetőjének kell megtenni a 2019-es európai parlamenti választás során. Az ötletgazda Michael Müller berlini polgármester, az SPD elnökségi tagja, s de támogatja a felvetést Johannes Kahrs, az SPD jobbszárnyát összefogó, úgynevezett seeheimi kör tagja is. „Teljes szívemből támogatnék egy ilyen megoldást” - fejtette ki a Der Spiegelnek.

Maga Schulz egyelőre nem nyilatkozott terveiről, ám aligha lenne ellenére egy ilyen megoldás. 2018. február 12-én, egy nappal a lemondása előtt a Spiegel újságírójának, Markus Feldenkirchennek annyit mondott, nem tudja megmondani, sikerül-e valaha visszanyerni az erejét. „Fél évre biztosan szükségem van a talpra álláshoz” - fogalmazott akkor. Feldenkirchen annyit közölt, Schulz minden szempontból egy megtört ember benyomását keltette.

2018.05.17 07:33

Hulk Hogan Szaúd-Arábiában: így működik a sportdiplomácia

Publikálás dátuma
2018.12.16 13:32

Fotó: AFP/ FAYEZ NURELDINE
Félmeztelen izomkolosszusok verik egymást lapossá a ringben – effajta látványra az ember egy konzervatív iszlám monarchiában aligha számít. Pedig a pankráció már Szaúd-Arábiába is megérkezett, és a szaúdiak imádják. A komoly modernizációs reformokat megélő királyság tízéves megállapodást kötött a WWE-vel, a világ legnagyobb pankrációs szórakoztató cégével, melynek keretében idén áprilisban és novemberben már két nagyszabású műsort is rendeztek. A sztárokat valósággal körülrajongták, a több tízezer fő befogadására alkalmas stadionok csordulásig teltek a szurkolókkal. Felléptek a legnagyobb nevek, de visszatért a korábban rasszista megjegyzése miatt eltiltott legenda, Hulk Hogan is. Igaz, modernizáció ide vagy oda, női sportolók azért még nem szállhattak ringbe. A műsor persze nem olcsó: becslések szerint idén 20-50 millió dollárjába került Rijádnak, hogy a sivatagba csábítsa a pankrátorokat.
Hogy miért éri meg ez a szaúdiaknak? Mert a sportolókat és a sportot határokon, vallásokon és kultúrákon átívelve mindenhol szeretik. A sportdiplomácia erejét már Rijádban is felismerték, az utóbbi időben sorra csábították magukhoz a rangos eseményeket. Ezzel több legyet ütnek egy csapásra: egyrészt saját közönségüket is szórakoztatják, másrészt a külföldieket is bevonzzák, és az országnak is jó hírét viszik. Elvégre hogyan lehetne jobb országimázst építeni annál, mint amihez a világ egyik legdrágább és legjobb focistája, a brazil Neymar adja az arcát? Vagy ha a másik szupersztár, az idén az olasz Juventusba igazoló Christiano Ronaldo rúgja a bőrt? Márpedig a szaúdiak nem aprózzák el, a leghíresebb, legismertebb nevekre csapnak le. Októberben például a brazil nemzeti válogatottak hívták meg egy barátságos összecsapásra, amin a szaúdi zöld súlymok végül 2-0-ás vereséget szenvedtek. Néhány napra rá Brazília-Argentítna barátságos labdarúgó mérkőzést is rendeztek Dzsiddában, s bár a beszámolók szerint az 1-0-ra végződő meccsen a fiúk nem izzadtak meg túlságosan, és Lionel Messi sem vállalta a szereplést, a nagyérdemű mégiscsak olyan neveknek tapsolhatott, mint Neymar, a Liverpool támadója, Roberto Firmino, vagy a Barcelona tehetsége, Philippe Coutinho. A sivatagi viszonylatban hűvösnek számító jövő év januárjában sem mindennapi találkozót rendeznek majd Rijádban: az olasz szuperkupában a Juventus és az AC Milan csap össze. Az olasz bajnok és kupagyőztes már korábban is többször külföldön játszott, volt például, hogy Dohában, Washingtonban, Sanghajban népszerűsítették a sportágat. Szaúd-Arábiában a futball egyébként az egyik legkedveltebb sportnak számít, a nemzeti tizenegy, a zöld sólymok ki is jutott az idei világbajnokságra. Csoportjukból ugyan nem jutottak tovább, azonban tisztesen helytálltak, a Szaláhhal felálló Egyiptomot is legyőzték. 
Koránt sem a foci azonban az egyetlen sport, amit az országba csábítottak. Szombaton ugyancsak a szaúdi fővárosból rajtolt el a Formula E szezon is, méghozzá igen látványos műsorral: Felipe Massa brazil autóversenyző az ország ikonikus állatával, a villámgyors vándorsólyommal mérte össze sebességét. Hogy ki győzött, az alábbi videóból kiderül. Az elektromos versenyautók sorozatát ugyan csak 2012-ben alapították, és csak négy éve startolt el, de egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Idén szeptemberben két brit nagyközépsúlyú bokszoló, George Groves és Callum Smith verekedtek a WBA világbajnoki és a WBC „gyémánt” címéért Dzsiddában. Tavaly az úgynevezett monster truckok, óriási négykerekű gépszörnyek szántották fel az arénát. Ugyancsak idén decemberre volt kiírva a Szalmán Király Tenisz Verseny is, amelyen a világ két legjobbja, Rafael Nadal és Novak Djokovics is megmérkőzött volna, ám végül a spanyol sérülése miatt ezt a meccset későbbre halasztották.
Az effajta események egyébként külföldiek előtt is nyitottak, elektronikusan külön vízum igényelhető, ami nem csak a sportversenyre való belépésre jogosít, de korlátozottan az országban is lehet vele járni. Szaúd-Arábia fiatal trónörökösének, Mohammed bin Szalmánnak nagyratörő terve, hogy 2030-ig csökkentse az ország gazdaságának olajtól való függőségét. Ennek érdekében a koronaherceg az utóbbi években számos reformot meghirdetett, például engedélyezték a nőknek, hogy focimeccsekre járjanak, hogy autót vezessenek, de része az újításoknak a sportesemények beengedése és a nyitás a turizmus felé is. A koronahercegnek ugyanakkor nem csupán a társadalom lassú változásával, és a belső konzervatívabb ellenzékkel kell megküzdenie, de a meghívott sportolók és csapatok is rendre a bírálatok célkeresztjébe kerülnek, amiért az emberi jogok kapcsán sokat kritizált iszlám királyságban szerepelnek. A herceg és az ország megítélésének az utóbbi időben rengeteget ártott, hogy egy Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán októberben meggyilkolták a rendszerrel kritikus újságírót, Dzsamál Hasogdzsit. A sportszervezetek általában azzal nyugtatják az aggályoskodókat, hogy „szigorúan szemmel tartják” a helyzetet. Persze a shownak mindig folytatódnia kell, a legalább 33 milliós érintetlen és dúsgazdag piacról senki nem mond le szívesen.
2018.12.16 13:32

Előbb egy hadsereg, majd egy tárgyalócsoport felállításáról döntött Koszovó

Publikálás dátuma
2018.12.16 09:43
A koszovói parlament
Fotó: ANADOLU AGENCY/ Erkin Keci
A Szerbiával való konfliktus területcserés rendezése is ismét felmerülhet, miután megkezdi munkáját az ellenzék által hevesen bírált tárgyalócsoport.
Megszavazta a koszovói parlament annak a tárgyalócsoportnak a felállítását, amely a jövőben a Szerbiával folytatandó párbeszédet fogja vezeti - közölte a Koha Ditore című napilap vasárnap. A pristinai képviselőház szombati döntése egy igencsak feszültségekkel terhelt időszakban született:
a parlament ugyanis egy nappal korábban szavazta meg a koszovói hadsereg felállítására vonatkozó törvénycsomagot, amit Szerbia, a NATO és Oroszország is élesen bírált.
A túlnyomó többségében albánok lakta, a szerbek által vallásuk és kultúrájuk bölcsőjének tekintett Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. A két fél között 2013-ban brüsszeli közvetítéssel kezdődött párbeszéd a kétoldalú kapcsolatok rendezéséről, ám valódi előrelépés az utóbbi öt évben nem történt. A szerb és a koszovói államfő is többször azt hangoztatta az év során, hogy minél hamarabb kompromisszumos megoldásra van szükség. Hashim Thaci koszovói köztársasági elnök a nyár elején a területcserét is felvetette a két fél között. Ezzel az ellenzék nem értett egyet, és követelte, hogy tiltsák el Tachit a tárgyalások vezetésétől. A kormánypártok ekkor egy, tárgyalásokat vezető testület felállítását kezdeményezték, a létrehozásáról azonban csak most döntött az országgyűlés.
Az ellenzék nem értett egyet a kormánypárti, ellenzéki és civil megbízottakból álló, 12 tagú tárgyalócsoport felállításával sem, ezért bojkottálta az ülést.
A területcserére vonatkozó elképzelések szerint a többségében albánok lakta dél-szerbiai Presevó-völgy, valamint Bujanovac és Medvedja települések Koszovóhoz kerülnének, míg a szerbek lakta Észak-Koszovót Szerbiához csatolnák. A területcsere vagy egy lehetséges határmódosítás lehetőségét sem a Pristinát mindig is támogató Washington, sem Brüsszel nem vetette el egyértelműen, aggályok merültek viszont fel arra vonatkozóan, hogy egy ilyen lépés lehetővé tehetné a teljes etnikai tisztogatást abban a térségben, ahol éppen ennek kísérlete miatt tört ki konfliktus 1998-ban.
2018.12.16 09:43