Komoly vita alakult a nagykövetek keddi menekültügyi tanácskozásán, ez alapján pedig borítékolható, hogy a június végére tervezett miniszterelnöki csúcson meglehetősen reménytelennek tűnik valamiféle kompromisszumos megoldást összehoznia az EU-nak - derült ki a 444.hu cikkéből. Elvben persze 2015 óta érvényben van a dublini rendeletként emlegetett közös menekültügyi szabályozás, ennek betartását azonban több tagállam elutasítja. A szakemberek szerint viszont, ha a rendelet bukik, a schengeni rendszert, vagyis az unió lényegét, a térségen belüli szabad mozgást és kereskedést veszélyezteti. Az Európai Bizottság már 2016-ban kidolgozott egy javaslatcsomagot, amelyet azonban az Európai Parlament és az Európai Tanács sem támogat egyöntetűen. Utóbbiban többek között Magyarország követel sokkal keményebb rendszert.
Bulgáriára, mint az unió soros elnökére jutott a feladat, hogy a javaslatok alapján egy kompromisszumos verziót tegyen az EU asztalára, ám a tagországok két kérdésben továbbra sem értenek egyet. Az egyik, hogy mennyi ideig legyen kötelező egy országnak felelősséget vállalnia a befogadott menekültért – a bolgár javaslat öt év, melyet az északi országok kevesellnek, a déliek pedig sokallnak. A másik fő vitapont a menekültek szétosztásáról rendelkező kvóta, melynél a közép-európai államok, illetve a déliek, északiak és nyugatiak között húzódik törésvonal – elvben az EU minősített többséggel dönthetne, ám Magyarország mellett például Csehország is jelezte, hogy sohasem fog engedni a többségi akaratnak.
A vita során állítólag a magyar diplomaták azzal vádolták a bolgárokat, hogy Berlin szolgái, jelezték, a magyar közvélemény elutasítja a menekültek befogadását, s hogy szerintük a menekültkérelmeket afrikai és ázsiai központokban kellene kizárólag elbírálni – a földrajzi és a jogi akadályok miatt amúgy ez kivitelezhetetlen. A német és a svéd követ emberségről oktatta ki a közép-európaiakat, a francia szerint pedig, aki a közös szabályozás ellen megy, aláássa az unió erejét.