Avarkeszi Dezső: Választás 2018 (1.)

Publikálás dátuma
2018.05.19 09:35
LEPEDŐNYI SZAVAZÓLAP - A többes jelölés lehetőségét kihasználva már a 2014-es választásokon megjelentek az úgynevezett kamupárto
Fotó: /

2018. április 8-án általános országgyűlési képviselő-választást tartottak Magyarországon. A választás során a Fidesz-KDNP pártszövetség kétharmados többséget szerzett az Országgyűlésben. Jelen írás célja annak vizsgálata, hogy a jogszabályi környezet, a jogállamiság, a demokrácia helyzete, a kampány, a voksolást megelőző és a szavazásnapi események alapján szabad és tisztességes volt-e ez a választás.

Oszthatatlan fogalom

Egy választás lehet-e "részben" szabad és tisztességes, vagy "szabad, de nem tisztességes"? A magunk részéről egyetértünk az Eötvös Károly Intézet (EKINT) által megfogalmazottakkal: "Az Eötvös Károly Intézet álláspontja szerint a szabad és tisztességes választás egyetlen oszthatatlan fogalom. Ezzel azt állítjuk, hogy egy választás »részben szabad«, »részben szabad, de nem tisztességes«, illetve ehhez hasonló minősítése annyiban értelmes beszéd, hogy alkalmas lehet a rossz és a még rosszabb árnyalatainak megkülönböztetésére, de arra a kérdésre, hogy egy választás szabad és tisztességes-e, lehet és kell is igennel vagy nemmel válaszolni."

Hogy erre a kérdésre megadhassuk a választ, szükséges, de nem elégséges feltétel a választási jogszabályok vizsgálata. Át kell tekinteni jogállamiság, a sajtószabadság kérdéseit, a választáson induló jelöltek és szervezetek esélyeit, a választási szervek tevékenységét, a kampányt, a kampányfinanszírozást, a valóságos folyamatokat.

A sajtószabadság helyzete

E kérdés bevezetéseként ismét az EKINT-et kell idéznünk: "Közhely, de le kell írni, hogy szabad és tisztességes választás nem képzelhető el szabad sajtó nélkül. E követelmény nem azt igényli, hogy vizsgáljuk meg, vajon a választás idején működik-e az adott országban szabad sajtó, hanem azt, hogy az ellenzéknek, összehasonlítva a kormánypárttal, hasonlóak-e a lehetőségei arra, hogy eljuttassa üzeneteit a választópolgárokhoz (…) Továbbá ahol a közszolgálati média helyén állami propagandacsatornák működnek, ott a szabad és tisztességes választás egyik alapeleme bizonyosan hiányzik."

Az elmúlt hetekben több elemzést olvashattunk a sajtószabadság helyzetéről. A G7 külön vizsgálta a nyomtatott, az online sajtó, valamint a televíziók és rádiók kiegyensúlyozottságát: "Az összes eladott lap 62 százalékát a kormányzathoz köthető kiadók adják el. (…) Ha csak a közélettel is foglalkozó lapokat vesszük, akkor még nagyobb a kormányzati túlsúly, az összes eladott közéleti lap 77 százalékát ilyen cégek adják ki. (…) A Fideszhez köthető vállalkozók tulajdonában álló honlapok illetve a közmédia oldalai összességében csak a teljes magyar internetes forgalom 19 százalékát tették ki. Az internetes oldalak között azonban jóval több olyan van, amelyik egyáltalán nem foglalkozik politikával, közügyekkel. Ha ezeket elhagyjuk, akkor már sokkal szorosabb az állás: a Fideszhez közel álló honlapok a teljes forgalom 41 százalékát adták. (…) Mivel csatornaszintű adatokat nem leltünk fel, azért azt feltételeztük, hogy a TV2 és az RTL csoportok teljes nézettségét a fő adók adják, ahol vannak híradók, illetve az MTVA szinte minden csatornáján is megjelennek a híradások, ahol nincsenek, csak 1-2 százalékos nézettséget tudnak felmutatni az elérhető adatok alapján, így ettől eltekintettünk. Közélettel még a Hír TV, az ATV és az alig kimutatható Echo TV foglalkozik. Ha csak ezeket a tévéket vizsgájuk, akkor már a nézettség fele a Fidesz-közeli cégeké. (…) Igazán ellenzékhez köthető rádió alig van, csak a Klubrádió és a Simicska Lajos által éppen megszüntetendő Lánchíd rádió rendelkezik mérhető hallgatósággal. (…) A fideszes túlsúly mindenesetre a rádióknál a legnagyobb, a hallgatottság alapján 73 százalék a párthoz köthető vállalkozók vagy a közmédia adóit hallgatja."

De az EBESZ választásokat monitorozó csoportja is kemény megállapításokat tett a témában: "Az információhoz való hozzáférés, valamint a sajtó és az egyesülés szabadsága korlátozva volt, többek között a közelmúltbeli jogi változások következtében."

Kampányfinanszírozás

Szintén az EBESZ jelentés tette szóvá kormány részvételét a kampányban: "Az április 8-i országgyűlési választásokat az állam és kormánypártok anyagi forrásainak jelentős átfedése határozta meg, aláásva a jelöltek lehetőségét arra, hogy egyenlő feltételek mellett versengjenek. A választópolgároknak sokféle politikai választási lehetőségük volt, ennek ellenére a megfélemlítő és idegenellenes retorika, a média elfogultsága és a nem átlátható kampányfinanszírozás szűkítette a valódi politikai vita terét, korlátozva a választókat abban, hogy teljes tájékozottság birtokában dönthessenek. (…) A kampányok közfinanszírozása és a kampánykiadási plafon célja, hogy minden jelölt számára egyenlő esélyt biztosítson. Ennek ellenére a jelöltek egyenlő feltételek mellett történő megmérettetésének esélyét jelentős mértékben rontották a kormány tájékoztató hirdetéseire fordított túlzott kiadások, amely felerősítette a kormánykoalíció kampányüzenetét."

Ráadásul a kormánypártok egyetlen mondanivalója, a menekültellenesség már évek óta az állami, valamint a kormányközeli sajtó napi témája. A tévénézők még a labdarúgó-Európa-bajnokság mérkőzéseinek, valamint az olimpiai közvetítéseknek a szüneteiben is rendszeresen nézhették, hallhatták a sokszor hazugságokra épülő gyűlöletkampányt.

Egypárti törvény

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényt és az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvényt a Fidesz-KDNP pártszövetség egyedül, az ellenzéki pártok bevonása, valamint társadalmi, szakmai vita nélkül fogadta el. Ezeknek - a korábbi választási törvényekhez képest - megváltozott szabályai minden esetben a kormánypártokat segítették. Többek közt megváltoztatták a körzethatárokat, egyfordulóssá tették a választást, bevezették a győzteskompenzáció intézményét, választójogot adtak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgároknak, ugyanakkor jelentősen megnehezítették a külföldön dolgozó vagy tanuló választópolgárok szavazását, lehetővé tették a többes ajánlást, segítve ezzel az ún. "kamupártok" indulását.

Győzteskompenzáció

A 2014 előtti választásokon a rendszer arányosságát biztosítani hivatott kompenzáció intézménye úgy változott meg, hogy nemcsak a mandátumot nem szerzett jelöltre leadott szavazat minősül töredékszavazatnak, hanem töredékszavazat "a mandátumot szerző jelölt szavazataiból a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám" is. Vagyis az eredetileg az arányosságot szolgáló intézményt sikerült úgy megváltoztatni, hogy az pont az arányosság ellen hasson. Megállapítható, hogy a győzteskompenzáció nélkül 2018-ban (és 2014-ben) a Fidesznek nem lett volna kétharmada.

Levélszavazás

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgárok levélben szavazhatnak az országgyűlési választáson. A rendszer teljesen áttekinthetetlen, ellenőrizhetetlen. Nem tudni, hogy akiket választóként regisztráltak, élnek-e egyáltalán, illetve hogy regisztrálásukat ők maguk kérték-e. Ugyanígy ellenőrizhetetlen, hogy maguk adták-e le szavazatukat, vagy helyettük mások. Teljesen zavaros bizonyos határon túli magyar szervezetek szerepe a folyamatban. Maga Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke írta az Átlátszó Erdély portálnak küldött levelében: "Különösen aggályos lehet, ha a választópolgár által a regisztrációhoz megadott, és az ellenőrzése alól kikerült személyes adatait a segítő (különösen, ha az politikai szervezet) tárolja, és ezzel lehetősége nyílik arra, hogy – a saját címét megadva szavazólap-kézbesítési címként – a szavazási levélcsomagot a választópolgár helyett (annak tudta nélkül) átvegye, az azonosító nyilatkozatot a választópolgár adatainak felhasználásával kitöltse, és a választópolgár helyett szavazatot adjon le."

Többes ajánlás

A jelenlegi szabályozás a korábbitól eltérően lehetővé teszi, hogy egy választópolgár több jelöltet is ajánlhasson. Ezt kihasználva már a 2014-es választáson megjelentek az ún. "kamupártok". Ezeket az EBESZ így jellemzi: "Bár jelentős számú jelölt indult, többségük nem folytatott aktív kampánytevékenységet, és vélhetően azzal a céllal regisztráltak, hogy hasznot húzzanak a közpénzen finanszírozott kampánytámogatásból, vagy hogy szoros verseny esetén megosszák a szavazatokat."

Ugyanakkor tömegesen fordultak elő a hamisítások, ajánlásmásolások. Szintén az EBESZ jelentésből idézünk: "A 2018-as választásokkal kapcsolatban az ügyészséghez 229 bejelentés érkezett, és 194 esetben indult nyomozás, szinte kizárólag az ajánló aláírások összegyűjtésével kapcsolatban."

Számos esetben több jelölt ajánlásai között ugyanazok a nevek azonos sorrendben szerepeltek, sokszor jól láthatóan más aláírással. Az aláírásokat azonban a választási szervek nem ellenőrizték, mivel az eljárási törvény ezt nem írja elő. A megindult büntetőeljárásoknak pedig nincs hatása a választási eredményekre.

Választási bizottságok

A választási bizottságok választott és delegált tagokból állnak. A választott tagok túlnyomó többsége kizárólag a kormánypártok akaratának megfelelően került megválasztásra. Az EBESZ-jelentésnek a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tagjaira vonatkozó megállapítása érvényesnek tekinthető az egyéb választási bizottságokra is: "Jóllehet az NVB tagjainak jelölési mechanizmusa kellő alapot biztosít egy független és pártatlan választási adminisztrációhoz, az NVB tagjaival szemben támasztott előírások hiánya, valamint az NVB jelöltjeinek személyével kapcsolatos széles körű és nyilvános egyeztetés elmaradása csökkentette a választási szervek munkájába vetett általános bizalmat."

Az EKINT sarkosabban fogalmaz: "A választási szervek pártatlan demokratikus működése ugyancsak a szabad és tisztességes választás alapkövetelménye. A Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda ennek a követelménynek nem felelnek meg."

A "kamupártok" megjelenésének tapasztalható egy járulékos következménye is. Közülük azok, amelyek jelöltet, illetve listát tudtak állítani, jogosultak voltak tagokat delegálni a választási bizottságokba. Delegáltjaik aztán az esetek többségében együtt szavaztak a választott tagokkal, illetve a kormánypárti delegáltakkal.

(Folytatás a Szép Szó következő számában)

2018.05.19 09:35

Minden sejtben ott lapul egy rákgyilkos kód

Publikálás dátuma
2018.11.15 12:45
Fotó: Thinkstock
Fotó: /
A chicagói Northwestern Egyetem Rákkutató Központjának kutatásai szerint a daganatokat maguk a sejtek képesek likvidálni.
Minden sejtben kódolva van egy önpusztító program, amelynek feladata megölni magát a sejtet, ha rákossá válik. Amikor a sejt belső testőrei jelzik, rákos mutálódás történt, bekapcsolják a gyilkoló kódot is, hogy likvidálják a sejtet. A kód a ribonukleinsavban és kis ribonukleinsavban - mikro-RNS - helyezkedik el, ezek bonyolult egyszálú fehérjelánc molekulák. A mikro-RNS azért is hatásos, mert a rák nem tud adaptálódni, vagy rezisztenssé válni ellene, és így leküzdhetetlen ellenfél lehet, ha a kezeléshez sikerül a kódot szintetikusan előállítani. „Most, hogy megismertük a gyilkos kódot, kemoterápia nélkül be tudjuk kapcsolni, és nem kell belenyúlnunk a genomba, az az a szervezet génkészletébe. A mikro-RNS-eket közvetlenül bejuttathatjuk a sejtekbe, hogy elfordítsák a pusztítás kapcsolóját” - mondta Marcus Peter, a felfedezésről szóló tanulmány vezető szerzője. A mikro-RNS molekulákat – amelyek 800 millió éve alakultak ki a rákos sejtek eltüntetése érdekében - kemoterápiával már eddig is működésre késztették, de mint ismert, a kezelésnek számos, súlyos mellékhatása van, másodlagos rákot is tud okozni, mert megtámadja és megváltoztatja a genomot. Egy 2017-ben közzétett tanulmányban Peter bemutatta, hogy a rákos sejtek elhalnak, ha bizonyos mikro-RNS mulekulákat juttat beléjük. Azt is felfedezte, a sejtek sohasem válnak rezisztensé az RNS molekulákkal szemben, mert azok azokat a géneket is eltüntetik, amelyekre a túlélésükhöz lenne szükségük. „Olyan, mint ha egy öngyilkos mérget venne be, szíven szúrná magát és leugrana a tizedikről” - jellemezte a helyeztet a tudós, aki nem új mesterséges mérget akart alkotni, hanem a természet által kifejlesztett mechanizmust hasznosítani. Tanulmányozták a mikro-RNS-ek molekuláris felépítését, és most már tudnak olyanokat is tervezni, amelyek sokkal hatékonyabbak, mint azok, amelyeket maga a természet állított elő. A következő lépés, hogy a megszerzett tudásukat egy újfajta terápiává fejlesszék, de ez még évekig tarthat. 

Támadásban az immunsejtek

Az idei Nobel-díjasok is molekuláris szinten közelítettek a rákos sejtek elpusztításához. A két díjazott arra koncentrált, hogy egyes fékek feloldásával az immunrendszer sejtjei képesek megtámadni a rákos sejteket. Egyikük, James Allison a CTLA-4 nevű fehérjemolekulát tanulmányozta és megfigyelte, hogy az fékezi az immunsejteket azért, hogy ne támadják meg a szervezet egészséges sejtjeit. Megalkotott egy antitestet, amely képes volt gátolni a CTLA-4 működését. Kollégáival látványos eredményeket értek el: egereknél gyógyítani tudták a rákot az antitest segítségével. 2010-ben egy klinikai kísérletben embereknél is jó eredményeket értek el előrehaladott melanomás - bőrrákos – betegeknél, több résztvevőnél is eltűntek a rák tünetei. Hondzso Taszuku, a Kiotói Egyetem kutatója 1992-ben fedezte fel a PD-1 nevű fehérjemolekulát, amely szintén az immunsejteken (T-sejteken) fejeződik ki. Rájött, hogy a PD-1 is fékként működik, mechanizmusa azonban eltérő. Klinikai kísérleteket követően 2012-ben egy tanulmány igazolta a japán tudós által kifejlesztett terápia hatékonyságát a rák különböző fajtáiban szenvedőknél, olyanoknál is, akiknek betegségét korábban gyógyíthatatlannak tartották.   

Szerző
2018.11.15 12:45
Frissítve: 2018.11.15 12:46

Egyszerű és halálos üzenetek: Nyomod-e a gázt a saját utcádban, ahol a gyereked játszik?

Publikálás dátuma
2018.11.15 08:37

Fotó: /
Sokat romlottak az idén a baleseti statisztikák, falunyi ember veszett oda az utakon, ezért újszerű közlekedésbiztonsági akciót indított az Autós Nagykoalíció nevű szervezet.
Az idén szeptemberig 3,2 százalékkal több halálos kimenetelű közlekedési baleset történt az ország útjain, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Még sokkolóbb adat az, hogy az év első kilenc hónapjában 463-an vesztették életüket, ami 2017 azonos időszakához képest bő 7 százalékos növekedés. Novemberig pedig már 513-ra nőtt a balesetben elhunytak száma. A megrázó számsorok miatt újra „akcióba lépett” a járműipar meghatározó tagjait tömörítő Autós Nagykoalíció, amely az alapítása eltelt bő kilenc év alatt megannyi baleset-megelőzési programot hirdetett már. A szeptemberben indított, egy éven át tartó új kampánysorozat azonban más mint a többi, mert rendhagyó eszközökkel igyekszik megszólítani az autósokat. Nyugat-Európában már nem egyszer használt, itthon viszont még ritkán alkalmazott módszert vetettek be: észérvek, tények, számok felsorakoztatása, a szabályok sulykolása, vagyis a meggyőzés helyett inkább az érzelmekre próbálnak hatni. Egyszerű és hatásos üzenetekkel éltek a kampányban: aligha akad autós, aki száguldozna saját utcájában, ahol a gyereke is játszik, és bármikor kiszaladhat az úttestre. Senki nem előzne kanyarban, ha tudja, hogy a szerelme jön vele szembe, és mindenki lassít, ha az látja, hogy a barátai akarnak átkelni a zebrán. Ha viszont ezt megtesszük a gyerekünkért, szerelmünkért, barátainkért, akkor egymásért miért nem? „Közlekedj úgy, mintha a körülötted sétálók, biciklizők, motorozók és autózók a saját szeretteid, családtagjaid, barátaid, ismerőseid lennének!” – szól a szervezet üzenete. – A tudomány már régóta tudja, hogy döntéseinket az esetek túlnyomó többségében nem tényszerűen, hanem érzelmi alapon hozzuk meg. Ezért alapoztuk erre kampánynyitó akciónkat – magyarázta Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke. A kampány következő, a napokban bemutatott része is az érzelmekre épít, hiszen a gyermekeiket féltő szülőket célozza meg azzal a felütéssel: „Mikor engedd el a kezét?” – Felnőttként feladatunk, felelősségünk, hogy jó példát mutassunk gyermekeinknek, és megtanítsuk nekik az életkoruknak megfelelően a közlekedés alapvető szabályait – fogalmazott Knezsik István. Ezért a kampány gondolkodásra ösztönzi a szülőket: megtettek-e mindent azért, hogy biztonságosan közlekedjen a barátaival bringázni induló kisiskolás, az első robogóját próbálgató kamaszfiú vagy épp a friss jogsis kamaszlány, aki először kapja meg a családi kocsi kulcsát? A kampányban egyebek mellett ilyen kérdésekkel igyekeznek felrázni a szülőket: „Meddig tart a felelősségünk szülőként, és ki a hibás, ha nem tanítjuk meg a következő generációnak a biztonságos közlekedés alapjait, a KRESZ alapvető gyalogos és kerékpáros szabályait? Ki a hibás, ha hiányos tudásuk miatt balesetet szenvednek gyermekeink?”
Szerző
2018.11.15 08:37
Frissítve: 2018.11.15 08:48