Meghalt Lucian Pintilie

Publikálás dátuma
2018.05.17 11:23
Fotó: Shuttestock
Fotó: /
Életének 85. évében szerdán meghalt Lucian Pintilie, az egyik legismertebb román színházi és filmrendező, forgatókönyvíró és producer.

Lucian Pintilie 1933. november 9-én született a dél-besszarábiai (jelenleg Ukrajnához tartozó) Tarutinóban, a bukaresti színművészeti egyetemen 1956-ban szerzett oklevelet. A bukaresti Bulandra Színházban színre vitt emlékezetes előadásai között tartják számon Gorkijtól A Nap fiait (1961), Bernard Shaw Caesar és Kleopátráját (1963), valamint Csehov Cseresznyéskertjét (1967).

Filmes karrierje 1965-ben a Duminica la ora 6 (Vasárnap 6 órakor) című szerelmi történettel indult, majd a román mozi egyik klasszikusának számító, Helyszíni szemle című filmje következett, amelynek egyik kópiáját 2012-ben a New York-i Modern Művészetek Múzeuma (MoMa) is megvásárolta.

Pintilie 1973-ban elhagyta Romániát, miután a Bulandra Színházban megrendezett Gogol-vígjátékát, A revizort három előadás után betiltották. Párizsban telepedett le, ahol színházi rendezőként dolgozott. 1980-ban egy filmes rendezés erejéig visszatért Romániába, de a Caragiale Farsangja ihlette, Miért húzzák a harangokat? című filmjét sem engedte levetíteni a cenzúra, így az alkotást csak 1990-ben láthatta először a közönség.

Pintilie is csak az 1989-es fordulat után tért ismét vissza Romániába, hogy - többnyire román-francia korprodukcióban - megvalósítsa a cenzúra által megakadályozott korábbi filmes terveit.

Már késő című filmjét 1996-ban Arany Pálmára jelölték, Végállomás a Paradicsom című 1998-as filmjéért megkapta a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál zsűrijének különdíját.

Lucian Pintilie elsőként kapta meg 2007-ben a román filmszakma Gopo életműdíját, 2008-ban pedig Traian Basescu államfő a Románia Csillaga érdemrend nagykeresztjével tüntette ki.

Szerző
2018.05.17 11:23

Magyarország beteg és csodálatos

Publikálás dátuma
2018.08.20 20:36

Fotó: Népszava/ Vajda József
Bár az internetadó bevezetésének terve „nagyobb sikert” aratott, az Erzsébet hídnál egy Tankcsapda-koncert is tömegeket mozgat.
Ha valaki az Erzsébet hídi tüntetések valamelyikén időnként fiesztára gondolt, hát most magára vessen: kósza fantáziáit elcsípte a gondolatrendőrség. Persze inkább valószínű, hogy a helyszín magától értetődő: az államalapítás háromnapos ünnepére színpad épült Szent Gellért szobra alatt. Az idő jó, és nem rossz a hely – épp csak a stadionhangzást nem lehet visszaadni a Duna-partján −, de ingyenes koncerteknek ne hallgasd vájt füllel a hangzását.  „Isten éltessen, Magyarország!” − szólt az idei szlogen. Augusztus 20-a előestéjén nem csak az 1018 éves magyar államiságot lehetett ünnepelni, a Tankcsapda alapító-énekese, Lukács László ötvenéves, a majdnem harmincéves zenekar erre építette fel Fél évszázad címmel futó turnéját. A fővárosban május 4-én volt már egy nagy buli – Budapesten amúgy nem játszik túl gyakran a banda −, most viszont az AWS és a Zanzibár koncertje után olyan tömeg gyűlt össze az ingyenes „ráadásra”, amekkorát talán Magyarország egyik, ha nem a legnépszerűbb rock and roll zenekara sem látott még. Rajongók, ismerkedők, egyszerűen szórakozni vágyók a rakpartról, a Magyar ízek utcájából jövet-menet, ahol minden második portéka megkapta a „kézműves” jelzőt. A szorongók persze gondolhattak Genovára, de még az ég sem szakadt le. Egy majdnem harmincéves zenekar történetéhez hozzátartozik, hogy a régi hívek egy része ragaszkodik a kezdeti hangzásvilághoz, egykori élményeihez. A rajongók egykor karon ülő gyermekei felnőttek, hozták karon ülő gyermekeiket, ám Lukácsék korosztályának morózusabbik része sem állíthatja, hogy tinizenekar vált volna a kedvencükből. Persze így is akadtak ortodox tankerek, akik a bandát számon kérték a közösségi oldalán, miért lépnek fel állami ünnepen, ami felesleges kérdésnek tűnik: egy muzsikus zenélni szeret, augusztus 20-a amúgy sem pártpolitikai rendezvény. A bálványosi nyári egyetem – ahol a Tankcsapda is többször fellépett – sem csupán a miniszterelnökről szól, a legnagyobb erdélyi fesztiválként bejáratott koncerthelyszín. Persze az ottani fellépőknek sem garancia, hogy egyszer ne szülessen róluk nemzetféltő házmesteri feljelentés a „szókimondó szövegeik”, vagy a „züllött, liberális életvitel propagálása” miatt. Mindenki megkapta a magáét – a másfél órás best of koncerten az első, Baj van! című albumtól a legújabb dalokig a Tankcsapda egy becsületes, nem hakni koncertet adott, pirotechnikával megfűszerezve. Meglehet, csak nekem új, de meglepő volt tapasztalni, hogy a tapsgép után feltalálták a pogógépet is: a nyolcvanas években, főként a punkok körében divatosnak számító baráti lökdösődés lámpák parancsára is indult. A Tankcsapda acélosságáért aggódók is megnyugodhattak, Lukácsék előadták a 2012-es, Mi a f… van? című nótájukat is: „Magyarország, mi a f.. van veled, mondd csak! Beteg vagy, vedd észre, felment a lázad. Semmi okom nincs rá, hogy pezsgőt bontsak, mer' amit látok, meg amit hallok: az gyalázat.” Szóval kiállták a „bátorságpróbát” – bár e dal szövege Elvis Costello, Elton John vagy Morrissey Margaret Thatcherhöz címzett dalaihoz képest sehol sincs a politikai karcosságot tekintve. Ilyesfajta „kockázatokkal” nem kellett szembenéznie a Ghymes alapítójának, Szarka Tamásnak, akit arra kértek fel, hogy a budapesti tűzijátékhoz írjon zenét. Az István király dicsérete című mű több dala először 20-a délelőtt hangzott el először a Kossuth téren a tisztavatáshoz és a köztársasági elnök beszédéhez kapcsolódva. Szarka korábban Tokody Ilonával is koncertezett, idén a miskolci operafesztiválon Miklósa Erikával is láthattuk-hallhattuk, így csak a Szarka Tamás munkásságát kevésbé ismerőknek lehetett meglepetés, hogy utóbbi kiváló szoprán a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, a Honvéd férfikar és Szarka Tamás zenekara kíséretében egyik főszereplője lett a produkciónak. Szarka Tamásról persze azt is tudni kell, hogy klasszikus képzettségű hegedűsként mélyült el a népzene világában, költőként pedig sok dalszövege irodalmi értékű. Az útitárs című szerzemény Miklósa Erika szöveg nélküli, angyali énekével, az erőteljes kórussal és a rézfúvósok karakteres játékával rendkívül hatásos szerzeménynek, jó kezdésnek bizonyult. A szám fő dallamának felvezető része egyébként erősen emlékeztet egy közismert ladinó (spanyol zsidó) dallamra. E dal a XVI. században honosodott meg az európai keresztény kultúrában – még ma is hallható könnyűzenei istentiszteleteken −, Smetana is feldolgozta a Moldvában, de az izraeli himnusz, a hatikvá (a remény) is erre a dallamra íródott. Szarka Tamás persze erősen „megbolondította” kortárs klasszikus motívumokkal. A Szent István intelmeiből a zeneszerzői szándék az irgalmasságot és az alázatot emelte ki. Az Intelem az irgalomról balkáni felhangú, Szarka remek hegedűjátékát megmutató nóta. „Légy irgalmas minden erőszakot szenvedőhöz, légy kegyes a külföldiekhez is” – áll Szent Asztriknak tulajdonított Intelmek utolsó fejezetében, sőt: „Ha a királyt istentelenség és kegyetlenség szennyezi, hiába tart igényt a király névre, zsarnoknak kell nevezni.” Bár az ószövetségi és újszövetségi idézetekben gazdag, Imre hercegnek címzett irodalmi alkotás kifejezetten a királyt inti attól, hogy tartózkodjon a bűnöktől, Szarka Tamás olvasatában egészen másról esett szó: „Bűnösnek folyjanak a könnyei, a reményt mégis csak hagyd meg neki” – éneklik a fülbemászó refrénben. Csörgő Anikó ifjúságnak szánt, honismereti könyvének címe, a Csodaország, Magyarország köszönt vissza az utoljára bemutatott dalban. A Csodaország slágeresnek szánt, kiforratlan dal, élvezeti értékét nemcsak a hosszú napon állás, vagy a hangosítás csorbította. „Magyarország, hát akkor hajolj most hozzánk, mosolyod hegyekből fonták, a gyermekek a neved szépen tudják” – nos, nemcsak e lapos, képzavartól sem mentes sorok miatt hittem úgy, hogy rosszul hallok. Persze, ha este a tűzijáték rakétái épp akkor robbantak, amikor ez újra felhangzott, talán mindegy is.  
2018.08.20 20:36

Német Kupa: kiesett a címvédő

Publikálás dátuma
2018.08.20 19:06

Fotó: DPA/ Jürgen Froome
Az első fordulót sem élte túl a címvédő Eintracht Frankfurt a labdarúgó Német Kupában. Adolf Hütter vezetőedző csapata a negyedosztályú Ulm otthonában szenvedett 2-1-es vereséget. Ezt megelőzően 1996-ban a Kaiserslautern esett ki az első körben, miután előtte megnyerte a sorozatot.
„Nincs magyarázat a kiesésünkre, az Ulm harcosabb volt, a bajnoki rajt előtt talán időben jött ez a pofon, hogy mindenki megértse, minden meccset az elsőtől az utolsó percig komolyan kell venni”
– mondta a lefújás után Adolf Hütter, a frankfurtiak vezetőedzője.
Az Eintracht augusztus 12-én a Szuperkupáért rendezett találkozón hazai pályán kapott ki 5-0-ra a Bayern Münchentől.
A másik élvonalbeli búcsúzó a VfB Stuttgart, amely a harmadik osztályban szereplő Hansa Rostock otthonában kapott ki 2-0-ra.
Szenvedett a Bayern München, amely a 81. percben szerezte meg Robert Lewandowski révén az 1-0-s győzelmet érő gólt a negyedik vonalban játszó Drochtersen/Assel ellen. A bajorok az első félidőben egyszer sem lőttek kapura.
„Amíg ellenfelünk bírta erővel, nagyon szervezetten és jól játszott" – értékelt Niko Kovac, a müncheniek szakvezetője. 
– Nem aggódtam, biztos voltam benne, hogy nyerünk, de az első 45 perccel nem voltam elégedett. Többet kellett volna tennünk a gólszerzésért. A kupában azonban a lényeg a továbbjutás, és az megvan.
A magyarokat foglalkoztató klubok közül a Hoffenheim 6-1-re nyert a harmadik vonalban szereplő Kaiserslautern vendégeként, Szalai Ádám végig a pályán volt. Gulácsi Péter védte az RB Leipzig kapuját, a lipcseiek 0-1-ről fordítva 3-1-re múlták felül a negyedik ligás Viktoria Kölnt. 
Szerző
2018.08.20 19:06