Mi a jobb: a zsír vagy az olaj?

Publikálás dátuma
2018.05.17. 16:14
Illusztráció: AFP
Minden híresztelés ellenére zsiradékra szükség van, nem is létezik jó vagy rossz fajtája, viszont mivel szinte minden feldolgozott élelmiszerben van, arra érdemes odafigyelni, hogy a maradék szükségletet milyen típusúval elégítjük ki.

A zsiradékra, a három fő tápanyagcsoport – fehérjék, zsírok és szénhidrátok - egyik elemére szüksége van az emberi szervezetnek – hangsúlyozta Barcza Zsuzsanna dietetikus. Elsődleges szerepük az energia biztosítása, de vannak más fontos funkcióik is, például bizonyos hormonok termelődéséhez, vitaminok felszívódásához szükségesek. 

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Mivel szinte minden – feldolgozott – élelmiszer tartalmaz zsírt, zsiradékhiányt nehéz elérni, kivéve ha jóformán semmit sem eszünk, ezért inkább a minőségükre érdemes figyelni. A zsiradékok lehetnek állati vagy növényi eredetűek, mind zsírsavakból épülnek fel, ezek láncolatától, fajtájától függően rengeteg típusuk létezik. A táplálkozási ajánlás szerint a napi energiabevitel legfeljebb 30 százaléka származhat zsírból, a legideálisabb az lenne, ha ezt fele-fele arányban állati, illetve növényi zsiradékokkal fedeznénk. A legtöbb alapélelmiszer többnyire állati zsiradékot tartalmaz, ezért ételkészítéshez érdemes több növényi eredetűt használni.

Jó vagy rossz?

Nehéz jónak vagy rossznak ítélni egy-egy zsiradékot, mert telített és telítetlen zsírsavakra is szüksége van a szervezetnek. Előbbit többségében állati, utóbbit pedig inkább a növényi zsírok tartalmazzák. A zsiradékok kémiai szerkezete az élelmiszeripari feldolgozás következtében megváltozik, erre példa a margarin, ami bár növényi eredetű, mégsem folyékony halmazállapotú.

Tudta?
A telítetlen zsírsavtartalom miatt folyékony a növényi eredetű zsiradékok állaga.

Nehéz a dolga tehát annak, aki a zsiradékot is egészségesen szeretne megválasztani - mondta a dietetikus, aki azt ajánlotta, a sok rejtett zsír miatt mindig érdemes csökkentett zsírtartalmú terméket választani. De nem kell feltétlenül kizárólag növényi eredetű zsiradékkal főzni, a lényeg, itt is - mint mindenben - a mértékletesség.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Az olívaolajban sült rántott hús ugyanolyan egészségtelen és hizlaló, mint a disznózsírral készült, ha gyakran és nagyobb mennyiségben fogyasztjuk. Energiabeli különbség nincs a telített és a telítetlen zsírsavak között, csak a kémiai szerkezetük tér el.

Az állati eredetű zsiradékok közül a kacsa- és a libazsírnak a legmagasabb a telítetlen zsírsavtartalma, ezért néha és mértékkel az is belefér, hogy ezekkel süssünk vagy főzzünk.

Miért jobb a kókuszzsír és a halolaj?

A kókuszzsír olyan közepes szénláncú zsírsavakat tartalmaz, amelyek könnyebben emésztődnek és alakulnak energiává, mint a más fajták, ezért tud – mértékletesen – fogyasztva „egészségesebb” lenni. A halolaj, bár állati eredetű, magas telítetlen zsírsavtartalommal rendelkezik. Ezért sem érdemes a növényi eredetűeket „isteníteni” és elfelejteni az állati eredetűeket, vannak átfedések – hangsúlyozta a dietetikus.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

És akkor?

Azt, hogy egészséges vagy egészségtelen a zsiradék, azaz, hogy árt vagy használ, a fogyasztás mennyisége határozza meg. Ezért mindegyiket lehet fogyasztani, kis mennyiségben és lehetőség szerint változatosan alkalmazva. Arra érdemes figyelni, hogy ha általában sok feldolgozott élelmiszert eszünk, több telített zsír jut a szervezetünkbe, ezért inkább telítetleneket célszerű használni az ételkészítésnél, ha viszont inkább a friss alapanyagokat részesítjük előnyben, gyakrabban főzhetünk állati zsiradékkal.

Szerző

A mozgás növeli a rákos betegek túlélési esélyeit

Publikálás dátuma
2018.05.16. 17:15
Illusztráció: pexels.com
Bebizonyosodott: a mozgás a daganatos betegségek kezelése során is jelentősen növeli a túlélés esélyeit – mondta Dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság (ÉMOT) elnöke.

A Roswell Park Comprehensive Cancer Center kutatói Chicagóban, az American Association for Cancer Research éves gyűlésén ismertették jelentős eredményeiket a fizikai aktivitás és a rákbetegek halálozási kockázata közti összefüggést illetően.

Míg a korábbi kutatások elsősorban az egész életen végighúzódó inaktivitás és bizonyos daganatfajták összefüggéseit vizsgálták, addig az új tanulmány kifejezetten a daganat diagnózisa előtti és utáni inaktivitást és a túlélés esélyeit hasonlította össze.

Az eddig is ismert volt, hogy a fizikai aktivitás csökkenti számos betegség kialakulásának kockázatát, beleértve a daganatos betegségeket is, de a mozgásszegény életmód hatásait korábban kevésbé tanulmányozták. Az amerikai tudósok viszont arra alapoztak, hogy az inaktivitás az egészséges személyek és a daganatos betegek közt is rendkívül tipikus életforma, miközben utóbbiak betegségük és kezelésük során is speciális fizikai nehézségekkel néznek szembe.

5.807 rákos betegek beteg adatait vizsgálták meg, amelyek 2003 és 2016 közti időszakban keletkeztek. A szakemberek a fizikai aktivitás szintjét mérték fel abban a periódusban, amely egy évtizeddel a diagnózis előtt kezdődött és egy évvel a diagnózis után fejeződött be. Azokat a pácienseket, akik közepes vagy annál intenzívebb - gyalogoltak, futottak, aerobikoztak vagy más kardió jellegű - mozgást végeztek az adott időszak alatt, aktívnak minősítették, akik pedig nem mozogtak rendszeresen, azokat inaktívnak.

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

Döbbenetes eredmények

A kezelés előtt és alatt is aktív személyek 40 százalékkal nagyobb arányban élték túl a daganatos betegséget, mint az inaktívok. Ez az eredmény érvényes volt számos különböző rákfajtára, beleérve a mell-, a vastagbél-, a prosztata-, a petefészek-, a vese-, a nyelőcső-, az endometriális- és a bőrdaganatot is. Ráadásul az inaktivitás és a halálozás összefüggései akkor is igazak voltak, ha tekintetbe vették a páciens nemét, a tumor stádiumát, a dohányzást és a testtömeg-indexet is.

Az elemzésből az is kiderül, hogy az alkalmankénti mozgás is jobb, mint a semmi, de a rendszeres fizikai aktivitás lehet az eredmények kulcsa. A heti 3-4 alkalommal edzők érték el a legnagyobb egészségnyereséget, nagyobbat, mint a heti 1-2 alkalommal vagy éppen a mindennap mozgók. További nagyon fontos megállapítása a tanulmánynak, hogy azok a korábban inaktív páciensek, akik a diagnózis után kezdtek el mozogni, 30 százalékkal növelték a túlélési esélyeiket, és ebből a szempontból már a heti 1-2 alkalom is sokat számított.

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

A WHO Fizikai aktivitás 2016-2025 stratégiájának célja a teljes lakosság 10 százalékos fizikai aktivitás növelése volt, mert ez 25 százalékos relatív csökkenést eredményezhet a szív-érrendszeri betegségek, rosszindulatú daganatok, cukorbetegség és krónikus légúti megbetegedések okozta korai halálozás kockázatában, szintén 25 százalékos relatív csökkenést pedig a magasvérnyomás-betegség előfordulásában, valamint megállíthatja a cukorbetegség és az elhízás terjedését. „Az életmód orvoslás eredményeit erős bizonyítékok támasztják alá, ezért fontos a mindennapi gyakorlatba való átültetése, hogy a gyógyító szakemberek fel tudják mérni, mikor használható az életmód orvoslás, milyen eredmények várhatóak tőle – hangsúlyozta dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke.

Szerző
Témák
mozgás rák daganat

Iskolai program a cukorbetegség megismeréséért

Publikálás dátuma
2018.05.15. 17:45
Illusztráció/AFP fotó
Nagyszabású nemzetközi diabétesz oktatási program indul az általános iskolákban. A 2-es típusú cukorbetegség gyermekkori előfordulásának aránya meglepően magas, 15 százalék.

A Cseppont Patikaheteken május 14-27. között vércukor-, vérnyomás-, koleszterinmérés mellett mérőeszköz-, tesztcsík- és sebkezelő gél akció várja az érdeklődőket az alapítvány logójával ellátott Cseppont Patikákban.

A Nemzetközi Diabétesz Szövetség 6-14 éves gyerekek, szüleik és tanáraik számára hozta létre KiDS elnevezéssel iskolai oktatási programját, melyet a kezdeményezés mellett elkötelezett Sanofi-Aventis Zrt. felkérésére az Egy Csepp Figyelem Alapítvány valósít meg Magyarországon. A program hazai bevezetése a következő tanévben kísérleti projekttel indul, melyben öt iskola vesz részt. A cukorbetegség megismerésére, a 2-es típusú diabétesz megelőzésére és a diabétesszel élő gyerekek elfogadására irányuló programban a szakemberek mellett olyan hírességek is részt vesznek majd, mint Erős Antónia, Szellő István vagy éppen Kocsis Tibor.

A KiDS mellett tovább folytatódik az Egy Csepp Figyelem Alapítvány másik oktatási programja, a csaknem öt éve indított „Belevalók”. Az ingyenes képzés célja, hogy az óvópedagógusokat és tanítókat felkészítse a cukorbeteg gyerekek körüli mindennapi feladatokra. Eddig 40 állomáson csaknem 3000 pedagógus szerzett ismereteket. Szakmai partnerként a Magyar Diabetes Társaság és a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége segíti a „Belevalókat”, amely 5. éve része az ELTE hivatalos képzési programjának.

A fenti kezdeményezések azért is fontosak, mert az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisa szerint az elmúlt években az 1-es típusú cukorbeteg gyermekek és serdülők száma 2594-ről 3668-ra emelkedett, a 2-es típusú diabeteses gyermekek és serdülők száma pedig 401-ről 635-re növekedett. Különösen figyelemre méltó, hogy a 2-es típusú cukorbetegség gyermekkori előfordulásának aránya meglepően magas (15 százalék).

Mi történik, ha magas a vércukorszint?

Az ideálisnál magasabb vércukorszint évek-évtizedek alatt károsítja az ereket és szövődményeket okoz. A cukorbetegség leggyakoribb szövődményei:

● a láb ereinek és idegeinek károsodása, mely súlyos esetben amputációhoz vezet

● veseelégtelenség, súlyos esetben veseleállás

● látásromlás és vakság

● szív- és érrendszeri problémák, szélütés és szívinfarktus.

A szövődmények nem megfelelő vércukorkontroll esetén jelentkeznek, megfelelő ellenőrzéssel elkerülhetőek. Ezért nagyon fontos a cukorbetegséget mielőbb felismerni.

*

A cukorbetegek nagy többsége (a 2-es típusú cukorbetegek) életmódterápiával kezelhető: megfelelő étrend, rendszeres mozgás és testsúlykontroll gyakran elegendő a megfelelő vércukorszint eléréséhez és a szövődmények megelőzéséhez. Egyeseknél az életmódterápiát tablettás kezeléssel segítik. A cukorbetegek 20 százaléka esetében inzulinadás szükséges, az 1-es típusú cukorbetegek esetén elengedhetetlenül. Az inzulinterápia nem mutatja a cukorbetegség súlyosságát: nincs súlyos vagy enyhe cukorbetegség, csak rosszul vagy jól beállított cukorbeteg.



Szerző