Mi a jobb: a zsír vagy az olaj?

Publikálás dátuma
2018.05.17 16:14
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Minden híresztelés ellenére zsiradékra szükség van, nem is létezik jó vagy rossz fajtája, viszont mivel szinte minden feldolgozott élelmiszerben van, arra érdemes odafigyelni, hogy a maradék szükségletet milyen típusúval elégítjük ki.

A zsiradékra, a három fő tápanyagcsoport – fehérjék, zsírok és szénhidrátok - egyik elemére szüksége van az emberi szervezetnek – hangsúlyozta Barcza Zsuzsanna dietetikus. Elsődleges szerepük az energia biztosítása, de vannak más fontos funkcióik is, például bizonyos hormonok termelődéséhez, vitaminok felszívódásához szükségesek. 

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Mivel szinte minden – feldolgozott – élelmiszer tartalmaz zsírt, zsiradékhiányt nehéz elérni, kivéve ha jóformán semmit sem eszünk, ezért inkább a minőségükre érdemes figyelni. A zsiradékok lehetnek állati vagy növényi eredetűek, mind zsírsavakból épülnek fel, ezek láncolatától, fajtájától függően rengeteg típusuk létezik. A táplálkozási ajánlás szerint a napi energiabevitel legfeljebb 30 százaléka származhat zsírból, a legideálisabb az lenne, ha ezt fele-fele arányban állati, illetve növényi zsiradékokkal fedeznénk. A legtöbb alapélelmiszer többnyire állati zsiradékot tartalmaz, ezért ételkészítéshez érdemes több növényi eredetűt használni.

Jó vagy rossz?

Nehéz jónak vagy rossznak ítélni egy-egy zsiradékot, mert telített és telítetlen zsírsavakra is szüksége van a szervezetnek. Előbbit többségében állati, utóbbit pedig inkább a növényi zsírok tartalmazzák. A zsiradékok kémiai szerkezete az élelmiszeripari feldolgozás következtében megváltozik, erre példa a margarin, ami bár növényi eredetű, mégsem folyékony halmazállapotú.

Tudta?
A telítetlen zsírsavtartalom miatt folyékony a növényi eredetű zsiradékok állaga.

Nehéz a dolga tehát annak, aki a zsiradékot is egészségesen szeretne megválasztani - mondta a dietetikus, aki azt ajánlotta, a sok rejtett zsír miatt mindig érdemes csökkentett zsírtartalmú terméket választani. De nem kell feltétlenül kizárólag növényi eredetű zsiradékkal főzni, a lényeg, itt is - mint mindenben - a mértékletesség.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Az olívaolajban sült rántott hús ugyanolyan egészségtelen és hizlaló, mint a disznózsírral készült, ha gyakran és nagyobb mennyiségben fogyasztjuk. Energiabeli különbség nincs a telített és a telítetlen zsírsavak között, csak a kémiai szerkezetük tér el.

Az állati eredetű zsiradékok közül a kacsa- és a libazsírnak a legmagasabb a telítetlen zsírsavtartalma, ezért néha és mértékkel az is belefér, hogy ezekkel süssünk vagy főzzünk.

Miért jobb a kókuszzsír és a halolaj?

A kókuszzsír olyan közepes szénláncú zsírsavakat tartalmaz, amelyek könnyebben emésztődnek és alakulnak energiává, mint a más fajták, ezért tud – mértékletesen – fogyasztva „egészségesebb” lenni. A halolaj, bár állati eredetű, magas telítetlen zsírsavtartalommal rendelkezik. Ezért sem érdemes a növényi eredetűeket „isteníteni” és elfelejteni az állati eredetűeket, vannak átfedések – hangsúlyozta a dietetikus.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

És akkor?

Azt, hogy egészséges vagy egészségtelen a zsiradék, azaz, hogy árt vagy használ, a fogyasztás mennyisége határozza meg. Ezért mindegyiket lehet fogyasztani, kis mennyiségben és lehetőség szerint változatosan alkalmazva. Arra érdemes figyelni, hogy ha általában sok feldolgozott élelmiszert eszünk, több telített zsír jut a szervezetünkbe, ezért inkább telítetleneket célszerű használni az ételkészítésnél, ha viszont inkább a friss alapanyagokat részesítjük előnyben, gyakrabban főzhetünk állati zsiradékkal.

2018.05.17 16:14

Szívbetegen sem tilos utazni

Publikálás dátuma
2018.08.17 14:14
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: /
Elővigyázatosan ugyan, de az is utazhat, aki szívinfarktuson, stroke-on, szívműtéten esett át.
„Többféle betegséget takarhat a szívbetegség gyűjtőfogalma, amelyeket nem lehet egy kalap alá venni. Más tünetekre kell figyelni egy koszorúér-betegségeben, egy infarktuson átesett, egy ritmuszavarral küzdő, vagy egy kardiomypathiában szenvedő betegnél”
– mondta dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa.

Gyógyszeridőzítés

Vannak gyógyszerek, például a véralvadásgátlók, amelyeket, a hatásidejük függvényében pontosan 12, vagy 24 óránként kell bevenni, és ezen az időeltolódás sem változtat. Vannak olyan szerek, például a vízhajtók, amelyek adagján – az orvossal konzultálva - lehet egy kicsit változtatni, de mindenképp tanácsos az orvossal konzultálni.
A legfontosabb, hogy az otthontól távol töltött napokon is rendelkezésre álljanak a szükséges felszerelések. Legyenek nálunk a gyógyszerek, sokaknak fokozza a biztonságérzetét, ha recepteket is magával visz arra az esetre, ha elvesztené a gyógyszereit. Van, hogy az is elég, ha a gyógyszerlista és a kardiológus telefonszáma van kéznél. 
Azt mindenképpen érdemes még utazás előtt kideríteni, milyen orvosi ellátás van azon a területen, ahová utazunk. Fokozhatja a biztonságot például, ha olyan biztosítást kötünk, ami a hazaszállítás vagy a külföldi kórházi tartózkodás költségeit is fedezi. Az is nagyon hasznos, ha az orvosi papírok is nálunk vannak – lehetőleg angol vagy az adott ország nyelvén. 

Nagy magasságok, egzotikus helyszínek

A jól karbantartott szívbetegeknek nem feltétlenül kell kerülniük a nagyobb magasságokat sem. De ilyen körülmények között fokozott figyelmet kell fordítani a megfelelő nátrium (só) és a folyadék bevitelére. Tudni kell, hogy a nagy tengerszint feletti magasság a ritkább levegő miatt panaszokat okozhat. Ilyen helyzetben ugyanis a szívnek keményebben kell dolgoznia, ami légszomjhoz vezethet. 
Ha egzotikus vagy fejlődő országokba utazunk, előzetesen azt kell kideríteni, milyen oltásokra van szükség, és hogy ez milyen hatással lehet az alapbetegségre. A legtöbb esetben nincs összefüggés, de erről meg kell kérdezni a kardiológust és mérlegelni kell a lehetséges rizikót. Lehet, hogy egy afrikai szafari helyett biztonságosabb egy nagyobb város meglátogatását választani - ajánlotta a KardioKözpont szakorvosa.

Repülés

A hosszú repülőutak egészséges embereknél is növelhetik a vérrögképződés rizikóját a lábakban, de szívbetegeknél, különösen perifériás érbetegség vagy szívelégtelenség esetén ez gyakrabban fordul elő. A megfelelő gyógyszeres felkészülésen túl fontos a rendszeres felállás, járkálás, a lábak mozgatása ülő- és állóhelyzetben is, a folyadékfogyasztás, az alkohol kerülése, és akár a kompressziós harisnya viselése. Vannak azonban olyan betegségek, állapotok, amelyekben a repülés nem ajánlott.
„Megfelelő orvosi felkészítés és életmód, a stressz minimalizálása mellett a legtöbb kezelt beteg biztonságosan utazhat"
– foglalta össze dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.
2018.08.17 14:14
Frissítve: 2018.08.17 14:14

Kiderült, miért fogynak gyorsabban a férfiak

Publikálás dátuma
2018.08.16 15:15
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: /
Már kutatás is igazolta azt a nők számára meglehetősen bosszantó tényt, hogy azonos étrend mellett a férfiak hamarabb és látványosabban többet veszítenek a súlyukból.
Sokan észrevehették, hogy ugyanattól a kalória-csökkentett étrendtől a család férfitagjairól valósággal olvadnak a kilók, a nőkhöz pedig makacsul ragaszkodnak. Ezt most a Diabetes, Obesity and Metabolism című folyóiratban publikált tanulmány is megerősítette - olvasható a LiveScience cikkében.  
A kutatók több mint kétezer túlsúlyos, diabéteszt megelőző állapotban lévő felnőttet vizsgáltak. A résztvevők nyolc héten keresztül egy 800 kalóriás diétát követtek, az étrend főleg levesekből, gabonafélékből állt és naponta 1,5 csésze (375 gramm) alacsony kalóriatartalmú zöldséget - paradicsom, uborka és saláta - tartalmazott. A nyolcadik hét végén a férfiak és a nők 35 százalékának normális volt a vércukorszintje, és elmúlt prediabeteszes, azaz a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását megelőző állapotuk.

Több kiló mínusz, jobb egészség

Míg a férfiak átlagosan 11,8 kilogrammot, a nők 10,2 kilót fogytak a nyolc hét alatt. És kiderült, hogy a nagyobb súlycsökkenés jobb egészséggel, például alacsonyabb szívveréssel és kevesebb testzsírral és a cukorbetegség és a metabolikus szindróma kialakulásának csökkent kockázatával is járt. De azért van, ami a nőknek csökkent jelentősebben: a csípőjük körfogata.
Az alacsony kalóriatartalmú diétának azonban nem minden következménye volt pozitív. A nőknél például nagyobb mértékű HDL, azaz „jó” koleszterinszint-csökkenést észleltek, ami rossz hatással lehet a szív egészségére. A tanulmányban résztvevő nőknél nagyobb volt a csont ásványi sűrűségének csökkenése is, ami gyengébb csontozatra és kevesebb izomzatra utal. A férfiak testösszetételében több az izomtömeg és az anyagcseréjük is gyorsabb, mint a nőknek. Mivel szinte biztos, hogy a férfiak 800 kalóriánál naponta többet ettek a vizsgálat előtt, ezért a vizsgálat során nagyobb volt a kalóriahiány, ami magyarázhatja a gyorsabb fogyásukat is. 
A tanulmány azt is kimutatta, hogy a férfiaknak nagyobb a belső szerveket körülölelő, úgynevezett zsigeri zsírja is. Ez gyorsítja az anyagcserét, és segít a kalóriaégetésben. A nők úgynevezett szubkután vagy puha zsírjának csökkenése nem csökkenti a metabolikus szindróma kialakulásának esélyét, mert ez a fajta zsír nem metabolikusan aktív. 
A tanulmány megállapításai azonban csak a rövid távú változásokra koncentráltak, és arra nem vonatkoznak, hogy a résztvevők által elvesztett súly és az elért egészségügyi előnyök hosszabb ideig tarthatók-e.
Szerző
2018.08.16 15:15
Frissítve: 2018.08.16 15:15