Megoldódhat a macedón-görög névvita

Publikálás dátuma
2018.05.17 18:02
Zoran Zaev a szófiai csúcstalálkozón. Fotó: Dimitar DILKOFF / AFP
Fotó: /
Létezik olyan megoldás a macedón-görög névvitára, amely mindkét fél számára elfogadható, és egy konkrét elképzelésről tárgyalt is Szkopje és Athén - jelentette be csütörtökön Zoran Zaev macedón miniszterelnök Szófiában, ahol görög kollégájával, Alekszisz Ciprasszal tárgyalt a kérdésről, írja az MTI.

A két kormányfő az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó alkalmával találkozott a bolgár fővárosban. A Vesti.mk macedón hírportál beszámolója szerint Zoran Zaev elmondta, hogy a görög kormányfővel azt erősítették meg, amiről korábban a két ország külügyminisztere egyeztetett. "Fontos volt, hogy megerősítsük a korábbi sikeres megállapodásokat, de az is, hogy általánosságról is beszéljünk, és elgondolkodjunk néhány lehetőségen" - magyarázta a macedón miniszterelnök. A lehetőségek egyike mindkét fél számára gyümölcsöző megoldást hozhatna - tette hozzá.

A részletekről előbb a macedón és a görög államfővel, valamint az országok vezető politikusaival, és az ellenzékkel is tárgyalni kell - emelte ki. A konkrét javaslatot azonban nem közölte Zaev.

Macedónia és Görögország között azóta folyik vita az ország nevéről, hogy Macedónia 1991-ben függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görög vezetés attól tart, a macedónok területi követelésekkel állhatnak elő a névhasonlóság alapján. A névválasztás ellen tiltakoztak, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viseli, alkotmányában azonban nem szerepel a Jugoszláviára történő utalás.

A tavaly május óta kormányzó balközép vezetés tárgyalásokba kezdett a görög kormányzattal a névvita rendezéséről, amelyet még az idei év első felében szeretnének megoldani.

Elviekben mindkét fél elfogadhatónak tartaná, ha Macedónia nevében valamilyen földrajzi jelző jelenne meg, és a sajtó szerint a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a nyugat-balkáni országot a jövőben Felső-Macedóniának hívják majd. Problémát okoz azonban, hogy míg Görögország azt szeretné, ha a névmódosítás a macedón alkotmányban is megjelenne, Macedónia csak a nemzetközi dokumentumokban akarja új nevét használni. Emellett tárgyalás folyik a macedón nyelv megnevezéséről is. A sajtó információi szerint az ország hivatalos nyelvének megnevezését nem kellene megváltoztatni, zárójelben vagy csillagozással azonban mindenhol jelölni kellene, hogy szláv nyelvről van szó.

Szerző
2018.05.17 18:02

Brit hadihajó védi a hajózást a Fekete-tengeren

Publikálás dátuma
2018.12.19 14:13

Fotó: Wikipedia/ Lee Hemmings
Odesszába érkezett, és ott is kíván maradni Nagy-Britannia egy felderítő hajója.
Megérkezett a Fekete-tenger partján fekvő dél-ukrajnai Odessza kikötőjébe az HMS Echo brit felderítő hajó szerdán. Először érkezett hadihajó egy NATO-tagországból Ukrajnába azóta, hogy november 25-én a Kercsi-szoros közelében Oroszország megtámadott három ukrán hadihajót - írta a Dumszkaja odesszai hírportál.
A hadihajó néhány napot marad Odesszában a portál szerint, utána az ukrán haditengerészet zászlóshajójával, a Hetyman Szahadacsnij fregattal gyakorlatozik.  Gavin Williamson brit védelmi miniszter november végén jelentette be, hogy a Fekete-tengerre vezénylik az HMS Echót, hogy biztosítsa a szabad hajózást a térségben - emlékeztetett az UNIAN hírügynökség.
A brit védelmi tárca a hajó "hosszú távú" tartózkodását helyezte kilátásba a Fekete-tengeren.
A nem fekete-tengeri állam hajói 21 napig tartózkodhatnak a tengeren, ezért nem kizárt, hogy az Echót egy másik hajó, a HMS Enterprise váltja - írta a Dumszkaja.
November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, melyek hivatalosan nemzetközi vizeken hajóztak. A hajókat elfogták az oroszok, 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indítottak az elcsatolt kercsi félszigeten. Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet - ráadásul nemzetközi vizeken a már Odessza felé visszafordult hajóikra -, megsértve ezzel az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros közös használatáról szóló kétoldalú megállapodást. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot. Moszkva szerint az ukránok provokálták őket.
2018.12.19 14:13

Puhán regulázza az autógyárakat az EU

Publikálás dátuma
2018.12.19 10:30

Fotó: Shutterstock/
Az új személyautók esetében 37,5 százalékkal, míg a könnyű haszongépjárművek esetében 31 százalékkal kell leszorítani az átlagos szén-dioxid-kibocsátást 2030-ra a 2021-es szinthez képest.
Megállapodtak az EU intézményei a személyautók és kisteherautók szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséről: eszerint az új személyautók esetében 37,5 százalékkal, míg a könnyű haszongépjárművek esetében 31 százalékkal kell leszorítani az átlagos szén-dioxid-kibocsátást 2030-ra a 2021-es szinthez képest. A még hivatalos jóváhagyásra váró egyezségről az Európai Bizottság számolt be, hangsúlyozva, hogy ez fontos lépés a közlekedési szektor modernizálása felé, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé válhasson.  A brüsszeli testület eredeti javaslata 30 százalékról szólt mindkét kategória esetében. Az intézményközi tárgyalásokon az Európai Parlament 40 százalékot próbált elérni, a tagállamok kormányait tömörítő tanács pedig 35 százalékot a személyautók, 30 százalékot a kisteherautók vonatkozásában. A kompromisszum értelmében 2025-re közbülső célként 15 százalékos csökkentést kell elérni. A célszámok a különböző vállalatok által legyártott járművek átlagára vonatkoznak majd, így továbbra is lesznek magasabb kibocsátású modellek, ugyanakkor ezeket zéró- vagy alacsony kibocsátásúakkal kell majd ellensúlyozni. Az elfogadott értékek lényegesen magasabbak annál, mint amit az autóipar és több tagállam, például Németország szeretett volna. Számos környezetvédelmi szervezet azonban ezeknél is tovább ment volna.  - A végcél, hogy Európában gyártsák a legjobb, legtisztább, legversenyképesebb járműveket, itt használják a legmodernebb infrastruktúrát, illetve hogy csökkenjen a légszennyezettség - közölte Maros Sefcovic energiaunióért felelős uniós biztos. A lépés egyértelmű politikai jelzést küld az iparnak, a befektetőknek és a fogyasztóknak. 

Rekordot dönt az emberiség szén-dioxid-kibocsátása 2018-ban

Az elmúlt hét évben csekély mértékben növekedett a globális szén-dioxid-kibocsátás, idén azonban már mintegy 2,7 százalékos emelkedésre számítanak a kutatók. A Meteorológiai Világszervezet legfrissebb tanulmányában arra figyelmeztetett, hogy a század végére akár a 3-5 Celsius-fokot is elérheti a globális átlaghőmérséklet emelkedése, ez jelentősen meghaladja a 2015-ös párizsi klímaegyezményben kitűzött 2 Celsius-fokos maximumot. A fosszilis üzemanyagokból és az iparból eredő szén-dioxid-kibocsátás előre jelzett növekedése 2018-ban 2,7 százalék, de vannak bizonytalanságok, a növekedési ráta 1,8-3,7 százalék között lehet. A szén-dioxid-kibocsátás az ember által előidézett üvegházhatású gázok jelentős részét teszi ki. A számítások alapján a kibocsátás idén rekordnagyságúra, 37,1 milliárd tonnára fog növekedni, míg az összes emberi tevékenységből eredő emisszió a 41,5 milliárd tonnát érheti el. A kibocsátás növekedéséhez szinte valamennyi ország hozzájárul, Kínában például 4,7 emelkedik idén a kibocsátás, míg az Európai Unióban 0,7 százalékos növekedésre számítanak. A globális szén-dioxid-kibocsátás az elmúlt 20 évben 55 százalékkal emelkedett, míg a földi átlaghőmérséklet 0,38 Celsius-fokkal lett magasabb.  

2018.12.19 10:30
Frissítve: 2018.12.19 10:30