Megoldódhat a macedón-görög névvita

Publikálás dátuma
2018.05.17 18:02
Zoran Zaev a szófiai csúcstalálkozón. Fotó: Dimitar DILKOFF / AFP
Fotó: /
Létezik olyan megoldás a macedón-görög névvitára, amely mindkét fél számára elfogadható, és egy konkrét elképzelésről tárgyalt is Szkopje és Athén - jelentette be csütörtökön Zoran Zaev macedón miniszterelnök Szófiában, ahol görög kollégájával, Alekszisz Ciprasszal tárgyalt a kérdésről, írja az MTI.

A két kormányfő az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó alkalmával találkozott a bolgár fővárosban. A Vesti.mk macedón hírportál beszámolója szerint Zoran Zaev elmondta, hogy a görög kormányfővel azt erősítették meg, amiről korábban a két ország külügyminisztere egyeztetett. "Fontos volt, hogy megerősítsük a korábbi sikeres megállapodásokat, de az is, hogy általánosságról is beszéljünk, és elgondolkodjunk néhány lehetőségen" - magyarázta a macedón miniszterelnök. A lehetőségek egyike mindkét fél számára gyümölcsöző megoldást hozhatna - tette hozzá.

A részletekről előbb a macedón és a görög államfővel, valamint az országok vezető politikusaival, és az ellenzékkel is tárgyalni kell - emelte ki. A konkrét javaslatot azonban nem közölte Zaev.

Macedónia és Görögország között azóta folyik vita az ország nevéről, hogy Macedónia 1991-ben függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görög vezetés attól tart, a macedónok területi követelésekkel állhatnak elő a névhasonlóság alapján. A névválasztás ellen tiltakoztak, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viseli, alkotmányában azonban nem szerepel a Jugoszláviára történő utalás.

A tavaly május óta kormányzó balközép vezetés tárgyalásokba kezdett a görög kormányzattal a névvita rendezéséről, amelyet még az idei év első felében szeretnének megoldani.

Elviekben mindkét fél elfogadhatónak tartaná, ha Macedónia nevében valamilyen földrajzi jelző jelenne meg, és a sajtó szerint a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a nyugat-balkáni országot a jövőben Felső-Macedóniának hívják majd. Problémát okoz azonban, hogy míg Görögország azt szeretné, ha a névmódosítás a macedón alkotmányban is megjelenne, Macedónia csak a nemzetközi dokumentumokban akarja új nevét használni. Emellett tárgyalás folyik a macedón nyelv megnevezéséről is. A sajtó információi szerint az ország hivatalos nyelvének megnevezését nem kellene megváltoztatni, zárójelben vagy csillagozással azonban mindenhol jelölni kellene, hogy szláv nyelvről van szó.

Szerző
2018.05.17 18:02

Ukrajna feje felett egyezkedik Merkel és Putyin

Publikálás dátuma
2018.08.17 17:28
Merkel és Putyin egy korábbi találkozón FOTÓ: Pool/Getty Images
Fotó: /
Három hónap elteltével újra megbeszélést tart szombaton Angela Merkel és Vlagyimir Putyin, ezúttal a német kormány Berlin melletti vendégházában. Van mit megbeszélniük, és lehet, hogy elmozdulnak a holtpontról.
Májusban az orosz elnök a Fekete-tenger partján fekvő Szocsiban hatalmas virágcsokorral fogadta a német kancellárt, de a rózsás hangulatban sem tudtak egymással megállapodásra jutni a szíriai és az ukrajnai válság ügyében, így ezek a kérdések most a mesebergi kastélyban is napirenden lesznek, de szó lesz az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték ügyéről is. Ez utóbbi projekt lényege, hogy az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatti csővezetéken szállítanák Németországba. Erről a tervről a berlini vezetésnek sokáig az volt az álláspontja, hogy tisztán üzleti alapú, politikai vonatkozásokat nélkülöző beruházás. Merkel azonban, miután április elején tárgyalt a Berlinbe látogató Petro Porosenko ukrán elnökkel, már szükségesnek tartotta hangsúlyozni: olyasmi nem fordulhat elő, hogy az Északi Áramlat-2 miatt Ukrajnának semmilyen szerepe ne legyen az orosz gáz továbbításában. Az orosz földgáz tranzitja stratégiai ügy, illetve Ukrajnának bevételi forrást jelent, ezért Ukrajna további szerepének tisztázása nélkül nem lehetséges a beruházás megvalósítása – vélekedett a kancellár, és úgy fogalmazott, hogy ez nem csak gazdasági projekt, hanem politikai tényezőket is figyelembe kell venni.
Ukrajna csak akkor enyhítene az Északi Áramlat-2 ellenzésén, ha garanciát kapna arra, hogy az Ukrajnán keresztül Európába vezető csöveken továbbra is szállítanak majd orosz gázt, tehát nem marad el a tranzitbevétel. Azt már kevésbé hangsúlyozzák Kijevben, hogy az Ukrajnán keresztül történő szállítással az ukránok bizonyos értelemben túszul ejthetik Európát, és erre volt is példa a korábbi években: ha az ukránok nem fizetnek rendesen a nekik szánt orosz gázért, akkor az oroszok elzárhatják az Európába irányuló vezetéket is, mondván, ha azt nem tennék, akkor az ukránok „megcsapolnák” a csövet. Merkel és Putyin már Szocsiban is beszélt arról, hogy meg kellene őrizni bizonyos ukrán szerepet az Északi Áramlat-2 üzembe helyezése után is. Az orosz Gazprom és az ukrán Naftogaz azonban azóta sem tudott megállapodni egymással. A problémát bonyolítja, hogy ha az Északi Áramlat-2 kiegészíteni és nem helyettesíteni fogja az ukrajnai transzfert, akkor az a gáz iránti európai kereslet nagymértékű növekedésre utal. Ha viszont így áll a helyzet, akkor miért nem az Egyesült Államoktól vesz Európa több cseppfolyósított gázt, miért az oroszokkal bővíti üzleti kapcsolatait, miközben Moszkvával szemben éppenséggel nyugati szankciókat kellene érvényesíteni, az agresszív ukrajnai fellépés miatt? - teszi fel a kérdést Donald Trump amerikai elnök az európai szövetségeseknek, elsősorban Angela Merkelnek. Ami Ukrajnát illeti, a média nem nagyon lát bele a felek kártyáiba. Csak annyit tudni, hogy Merkel Szocsiban tett májusi látogatása után a kancellár Berlinben fogadta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, valamint Valerij Geraszimov vezérkari főnököt, akit egyébként előbb átmenetileg mentesíteni kellett azon tilalom hatálya alól, amelynek értelmében be sem léphetne az unió területére, az Ukrajna elleni agresszióban játszott szerepe miatt. Ma még nem tudni, hogy ez valamilyen elmozdulásra utal-e a patthelyzetből. Szíriában a polgárháborút minden jel szerint átvészelő Bassár el-Aszad elnök és az ő rendszerét támogató Oroszország azt szeretné, ha mielőbb megkezdődhetne az ország újjáépítése. Putyin nyilván megpróbálja rávenni Merkelt arra, hogy oldják fel a damaszkuszi rezsimmel szemben elrendelt uniós szankciókat, az viszont nem világos, hogy cserébe mit ajánlhat fel a kancellárnak.
2018.08.17 17:28

A Cofidistől kértek hitelt a dzsihádisták

Publikálás dátuma
2018.08.17 14:35

Fotó: AFP/ JAVIER SORIANO
A barcelonai terroristasejt viszonylag kevés pénzből hajtotta végre a tavalyi akcióját, de mégiscsak szükségük volt forrásokra. A nyomozók mára felderítették, milyen módszerekkel jutottak pénzhez.
A 16 halálos áldozatot követelő, tavaly augusztusi katalóniai merényletek után egy évvel közzétett rendőrségi dokumentumok arról tanúskodnak, hogy az Iszlám Állam nevében cselekvő dzsihádistáknak viszonylag kevés pénzből sikerült véghez vinniük az akciót.   Bár a szélsőségesek a tömegbe hajtva gyilkoltak a népszerű La Ramblán majd Cambrilsban, eredetileg robbantani akartak. Csakhogy a házi készítésű bomba napokkal korábban véletlenül felrobbant az egyik búvóhelyükön. A „Sátán anyjaként” emlegetett robbanószer alapanyagaira 1225 eurót költöttek. Ezen kívül csupán a mozgásukhoz használt autók, és a ramblai gázoláshoz használt kisbusz bérleti díját kellett finanszírozniuk. Ez az El País spanyol napilap összefoglalója szerint 1161 euróba került. Alig több mint 2300 eurót (mintegy 730 ezer forintot) kellett tehát előzetesen összeszedniük. A nyomozók arra a megállapításra jutottak, hogy ennél valamivel többet, mintegy 2530 eurót igen egyszerűen, ékszerek eladásából szerezték meg. Három alkalommal, két boltban bonyolították le az üzletet. Állítólag lett volna egy negyedik próbálkozás is, ám az ékszerész gyanút fogott az arany eredetét illetően, és nem akart többet üzletelni a dzsihádistákkal. Ezen kívül a Caixabankban vezetett számlájukról is leemeltek összegeket a terrorista sejt tagjai. 
A harmadik forrásukat a hitelszolgáltatók jelentették. Az egyik terrorista, Mohamed Hihami a merénylet előtti hónapban több alkalommal is felhívta a személyi kölcsönöket kínáló Cofidist. Végül Junesz Abujakub és három családtagja volt az, aki hitelt vett fel – nem világos, hogy a francia cégtől vagy egy másik intézettől. Mohamed Huli pedig a Moneyman és a Dinerorapid nevű vállalkozástól kérvényezett – a Nelu Daniel álnevet használva – több alkalommal hitelt, egyenként maximum 300 eurót. A Moneyman elismerte, hogy érkezett ezen a néven kérelem, de hangsúlyozta, hogy elutasították a hitelkérelmet, miután kiderült, hogy a személyazonosságot igazoló papír lopott.
2018.08.17 14:35