Halálos baleset: útkarbantartónak rohant a kamion

Publikálás dátuma
2018.05.17 18:44
MTI Fotó: Mihádák Zoltán

Egy nyerges vontató nekiütközött egy útkarbantartó járműnek - írja az MTI. A baleset az M0-áson történt, az autóút 70-es kilométerszelvényében, a Megyeri híd felé vezető oldalon - az M3-as autópálya irányából az M2-es felé -, Budapest közelében.

A balesetben egy ember a helyszínen meghalt. Emiatt az utat csütörtök délután teljes szélességében lezárták. A BRFK friss közleménye szerint a szemle és a műszaki mentés véget ért, a forgalom ismét halad, de az Útinform továbbra is jelentős torlódásra figyelmeztet.

MTI Fotó: Mihádák Zoltán

MTI Fotó: Mihádák Zoltán

Szerző

A Teréz körúti robbantó apja attól fél, kábító hatású injekciókat kap a fia

Publikálás dátuma
2019.03.19 07:43

A központi elmegyógyintézetbe szállították a 27 éves férfit, az elítélt minden előjel nélkül omlott össze.
Börtöncellájából az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe (IMEI) szállították a Teréz körúti robbantót, P. Lászlót, miután idegösszeomlást kapott – tudta meg a Blikk.    A fiam rendesen evett és öngyilkossági gondolatai sem voltak, ezért sem ő, sem én nem értem, miért vitték át a börtönből az IMEI-be. Hétfőn tudtam vele beszélni, azt mondja, hogy injekciókat kap. Nagyon félek, hogy különböző kábító hatású gyógyszereket adnak neki – mondta a lapnak idősebb P. László.
Az újság az esettel kapcsolatban megkereste a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát is, akik a konkrét esettel kapcsolatban nem adhattak tájékoztatást. Általánosságban elmondható, hogy az elítélteket folyamatosan figyelik szakemberek, és ha úgy ítélik meg, szükséges, a börtönből átszállítjuk őket az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe – közölte Orosz Zoltán sajtószóvivő. Mint ismeretes, 2016. szeptember 24-én P. László távirányítóval felrobbantott a Teréz körúton egy házi készítésű bombát. A detonációban két rendőr életvszélyesen megsérült, felépülésük hosszú hónapokig tartott.A férfit a bűncselekmény után három héttel Keszthely közelében kapták el a kommandósok. A férfi ellen előre kitervelten, aljas indokból, több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntettének kísérlete, illetve robbanószerrel visszaélés bűntette miatt indulteljárás. A nyomozás során kiderült, hogy a robbantás után küldött egy e-mail-t a Belügyminisztériumnak, amelyben egymillió eurót követelt. Írásában kilátásba helyezte, hogy amennyiben a követelését nem teljesítik, akkor nem ez volt az utolsó támadása. Emiatt terrorcselekmény előkészületével is megvádolták őt. A férfi sokáig egyetlen szót sem szólt a kihallgatásokon, később azonban beismerő vallomást tett. Állítása szerint a két sérültet soha nem látta. Azt nem tudta megindokolni, miért követte el a bűncselekményt. Vallomását később visszavonta. Az ügyben tartott bírósági tárgyalások nagy részén a vádlott nem jelent meg. Jogerős ítéletet is nélküle hirdetett a bíró. 

77 nappal több munka ugyanazért a pénzért - a nők fizetéséért tüntettek Berlinben

Publikálás dátuma
2019.03.18 22:02
"Együtt az egyenlő bérekért"
Fotó: dpa Picture-Alliance / AFP/ BERND VON JUTRCZENKA
A német nők átlagosan 21 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, nyugdíjuk pedig 53 százalékkal kisebb. És így is nagyságrendekkel jobb helyzetben vannak magyar nőtársaiknál.
Elfogadhatatlan, hogy Németországban a nőknek átlagosan 77 nappal többet kell dolgozniuk ugyanazért az éves fizetésért, mint a férfiaknak, a nemek közötti bérszakadékot meg kell szüntetni - hangsúlyozta a német szakszervezeti szövetség (Deutscher Gewerkschaftsbund) vezetője hétfőn Berlinben egy demonstráción, amelyet az Egyenlő Díjazás Napja (Equal Pay Day) alkalmából tartottak. Reiner Hoffmann a szövetségi kormány több szociáldemokrata (SPD) miniszterének részvételével tartott tüntetésen élesen bírálta a kormányt, kiemelte, hogy
a nemek közötti bérkülönbség évek óta nem csökken, mert hatástalanok a nők munkaerőpiaci helyzetének javítására szolgáló törvények.
Franziska Giffey család-, idős-, nő- és ifjúságügyi miniszter további intézkedéseket helyezett kilátásba, szavai szerint a kormány szankciókat vezethet be mindazon nagyvállalatok ellen, amelyek nem határozzák meg, hogy mekkora arányt kell elérnie a nőknek az igazgatótanácsban, vagy nem indokolják meg, hogy miért maradjon ez az arány nulla százalék. Rámutatott: az úgynevezett női kvótáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalatoknál a felügyelőbizottságokat tekintve már átlagosan 31 százalék a nők aránya, az igazgatótanácsokban viszont csak 6 százalék. Elfogadhatatlan, hogy a nők átlagosan 21 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, nyugdíjuk pedig 53 százalékkal kisebb, mondta a miniszter.
Németországban az Egyenlő Díjazás Napja alkalmából más rendezvényekkel, megmozdulásokkal, akciókkal is igyekeztek felhívni a figyelmet a nemek közötti bérkülönbségekre. A kezdeményezők között volt a berlini közösségi közlekedési vállalat (BVG) is, amely egy napra bevezette a női jegy (Frauenticket) intézményét, a nőknek 21 százalékkal olcsóbban, 7 euró (2240 forint) helyett 5,5 euróért kínálta a napijegyet.
Az Egyenlő Díjazás Napja "mozgóünnep", mindig arra a napra teszik, amelyiktől számítva a nők - a férfiakhoz képest - már nem ingyen dolgoznak, hanem pénzt keresnek munkájukkal. Ez Németországban az idén az év 77. napja, március 18. - mutatta ki a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis). Adatai szerint a nők átlagos bruttó órabére 16,59 euró, ami 21 százalékkal kisebb a férfiak 21 eurót kitevő átlagos órabérénél. Az ország nyugati részén az országos átlagot meghaladó mértékű, 22 százalékos az eltérés, a volt NDK területén viszont jóval kisebb az egyenlőtlenség, a bérkülönbség csupán 7 százalékos. Az úgynevezett nemek közötti bérszakadék (Gender Pay Gap) mélysége nem változott lényegesen az utóbbi években, a rendszeres adatfelvétel 2006-os kezdete óta rendre 22 százalék körüli a különbség országos szinten.
A Destatis szerint az eltérés többnyire szerkezeti tényezőknek tulajdonítható, legfőbb oka, hogy a nők jellemzően alacsonyabb bérezésű munkakörökben dolgoznak, és gyakrabban foglalkoztatják őket részmunkaidőben, mint a férfiakat. Ugyanakkor a nők akkor is kevesebbet keresnek, amikor ugyanazt a munkát végzik, mint a férfiak; azonos beosztásban 6 százalékos a fizetéskülönbség. A női kvótáról szóló törvény 2016-ban lépett életbe, a szabály szerint a 2000-nél több embert foglalkoztató tőzsdén jegyzett részvénytársaságoknál, amelyeknél a felügyelőbizottságot a munkavállalói részvétel elve alapján állítják össze, a testületben felszabaduló helyeket kötelező nőkkel betölteni, amíg el nem érik a 30 százalékos arányt. Ez az előírás nagyjából 100 nagyvállalatra vonatkozik.
További 3500 cég - a tőzsdén jegyzett kisebb részvénytársaságok, illetve azok a legkevesebb 500 embert foglalkoztató cégek, amelyek a felügyelőbizottság összetételét tekintve a munkavállalói részvételt előíró jogszabály hatálya alá tartoznak - saját hatáskörben állapíthat meg célokat a női részarány növelésére. Az önkéntes vállalás teljesítését már 2015-ben el kell kezdeni, és nemcsak a felügyelőbizottságban, hanem a menedzsment felső szintjén is, és rendszeresen nyilvános jelentést kell készíteni a folyamat alakulásáról. A fizetések átláthatóságáról rendelkező törvény az idén lépett életbe, azt írja elő, hogy a legkevesebb 200 embert foglalkoztató cégeknél a munkavállaló kérésére tájékoztatást kell adni arról, hogy azonos beosztásban az ellenkező nemhez tartozó dolgozók átlagosan mennyit keresnek.

Nők helyzete Európában: csak jobb hely van Magyarországnál

Nincs európai ország amely rosszabbul teljesítene Magyarországnál a nemek közti egyenlőséget tekintve - derül ki a Világgazdasági Fórum 2018-as jelentéséből. A nemek közötti egyenlőség index a nők gazdasági lehetőségeit, politikai képviseletét, oktatásban való részvételét, valamint az egészségügyi kilátásait veszi figyelembe a globális rangsor összeállításánál. Magyarország 102. a rangsorban a 149 tagú mezőnyből. A lemaradás elsősorban a politikai képviselet hiányában keresendő, írja a kimutatás nyomán a Magyarország a világban blog. A magyarországinál csak hét országban kezdetlegesebb a nők politikai képviselete: Bahrein, Belize, Brunei, Kuvait, Libanon, Omán és Jemen.