Pert indít az Európai Bizottság Magyarország, Olaszország, Románia, Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság ellen a nem kellően erélyes levegőminőség-javító intézkedések miatt – közölte csütörtökön a brüsszeli testület. Indoklásuk szerint eme tagállamok nem tartják be az elfogadott levegőminőségi határértékeket, és nem tettek megfelelő intézkedéseket az átmeneti idő lerövidítését illetően sem. Előbbi három tagállamot a PM10 nevű szálló por miatt citálják bíróság elé, míg utóbbi három ország ellen a nitrogén-dioxid tartósan magas szintje miatt indul eljárás.
Magyarországon a PM10 mennyisége két éve három hazai levegőminőségi övezetben, Budapesten, Pécsen és a Sajó völgyében is tartósan, 76 napig meghaladta a lehetségest. Az Európai Unió bíróságához benyújtott kereset a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárás következő lépcsőfoka. (PM10-ügyben rajtunk kívül még 16 EU-tagállam ellen zajlik ilyen vizsgálat.)
Karmenu Vella környezetvédelmi biztos a lépés foganatosítását azzal indokolta, hogy az érintett tagállamok már elég utolsó lehetőséget kaptak a helyzet javítására. A pert kifejezetten az európai polgárok egészségének védelmében indítják és remélik, hogy a kormányok ennek nyomán tényleg hatékony és gyors lépéseket tesznek a szennyezés csökkentésére. A bejelentésre két hónapunk van reagálni (az Orbán-kabinet nem is iparkodott a válasszal). Míg az érintett államok vállalásait januári egyeztetésükön a bizottság erőtlennek ítélte, a cseh, szlovák és spanyol ígéreteket egyelőre elfogadták.
Az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárás megindítását megelőző felszólító levelet küldött Magyarországnak, és rajta kívül 9 másik uniós tagországnak is, mert nem ültették át megfelelően nemzeti jogrendjükbe a kiégett nukleáris fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezeléséről szóló uniós irányelv egyes követelményeit, illetve további 10 országot figyelmeztetett arra, hogy nem rendelkeznek ezt célzó nemzeti programmal. Az indoklás kifejti: a nukleáris hulladékkezelés uniós irányelvének mellőzése hátráltatja a szabályozás célját, ami egy közösségi keretrendszer létrehozása lenne a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelésére annak érdekében, hogy a jövő nemzedékeire ne háruljanak indokolatlan terhek. Magyarországnak van ilyen nemzeti programja, ugyanakkor a hulladékkezelés finanszírozása a kormánytól független szakértők, így például az MTA Lévai Energetikai Alapítványának számításai szerint a Központi Nukleáris Alapban a hulladékkezelésre félretett pénz nem elegendő a nagy aktivitású sugárzó anyag végleges tárolásának megoldására. H. M.
Az uniós döntés kapcsán a Greenpeace Magyarország közzétette: követelik a kormánytól, hogy tiltsák be a súlyosan egészségkárosító lignit lakossági használatát, hogy jóval hatékonyabban intézkedjenek az illegális hulladékégetés visszaszorítása érdekében, korlátozzák a szennyező dízeljárművek használatát, illetve a településeken jelöljenek ki zöld zónákat vagy vezessenek be szennyezésalapú dugódíjat. A per több tízmilliárdos büntetéssel fenyeget, pedig ezt az összeget a légszennyezés csökkentésére is el lehetne költeni – hívta fel a figyelmet a Levegő Munkacsoport, amely szintén a javaslatok gyenge végrehajtására hívta fel a figyelmet. A helyzetre jellemző, hogy adataik szerint az illetékes földművelésügyi tárca a januári uniós egyeztetésre érdemi javaslatcsomag helyett csak egy beszéd leiratát küldte el. A két környezetvédő szervezet szerint évente több mint tízezren halnak meg Magyarországon idő előtt a levegő szennyezettsége miatt.
Lapunknak néhány hete a Földművelésügyi Minisztérium részletesen ecsetelte a témában az - EU által mégis rendkívül csekélynek ítélt - erőfeszítéseiket. Adataik tanúsága szerint ugyanakkor tavaly még nőtt is nálunk a szállópor-szennyezettség mértéke.