Pert a nyakukba - Brüsszel megunta Orbánék kamuzásait

Az Európai Bizottság csütörtökön három, mindmáig megoldatlan ügyben is az eddigieknél súlyosabb fokú eljárást indított Magyarország ellen.

Pert indít az Európai Bizottság Magyarország, Olaszország, Románia, Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság ellen a nem kellően erélyes levegőminőség-javító intézkedések miatt – közölte csütörtökön a brüsszeli testület. Indoklásuk szerint eme tagállamok nem tartják be az elfogadott levegőminőségi határértékeket, és nem tettek megfelelő intézkedéseket az átmeneti idő lerövidítését illetően sem. Előbbi három tagállamot a PM10 nevű szálló por miatt citálják bíróság elé, míg utóbbi három ország ellen a nitrogén-dioxid tartósan magas szintje miatt indul eljárás.

Magyarországon a PM10 mennyisége két éve három hazai levegőminőségi övezetben, Budapesten, Pécsen és a Sajó völgyében is tartósan, 76 napig meghaladta a lehetségest. Az Európai Unió bíróságához benyújtott kereset a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárás következő lépcsőfoka. (PM10-ügyben rajtunk kívül még 16 EU-tagállam ellen zajlik ilyen vizsgálat.)

Karmenu Vella környezetvédelmi biztos a lépés foganatosítását azzal indokolta, hogy az érintett tagállamok már elég utolsó lehetőséget kaptak a helyzet javítására. A pert kifejezetten az európai polgárok egészségének védelmében indítják és remélik, hogy a kormányok ennek nyomán tényleg hatékony és gyors lépéseket tesznek a szennyezés csökkentésére. A bejelentésre két hónapunk van reagálni (az Orbán-kabinet nem is iparkodott a válasszal). Míg az érintett államok vállalásait januári egyeztetésükön a bizottság erőtlennek ítélte, a cseh, szlovák és spanyol ígéreteket egyelőre elfogadták.

Felszólítás az atomhulladék elhelyezésének szabályozására

Az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárás megindítását megelőző felszólító levelet küldött Magyarországnak, és rajta kívül 9 másik uniós tagországnak is, mert nem ültették át megfelelően nemzeti jogrendjükbe a kiégett nukleáris fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezeléséről szóló uniós irányelv egyes követelményeit, illetve további 10 országot figyelmeztetett arra, hogy nem rendelkeznek ezt célzó nemzeti programmal. Az indoklás kifejti: a nukleáris hulladékkezelés uniós irányelvének mellőzése hátráltatja a szabályozás célját, ami egy közösségi keretrendszer létrehozása lenne a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelésére annak érdekében, hogy a jövő nemzedékeire ne háruljanak indokolatlan terhek. Magyarországnak van ilyen nemzeti programja, ugyanakkor a hulladékkezelés finanszírozása a kormánytól független szakértők, így például az MTA Lévai Energetikai Alapítványának számításai szerint a Központi Nukleáris Alapban a hulladékkezelésre félretett pénz nem elegendő a nagy aktivitású sugárzó anyag végleges tárolásának megoldására. H. M.

Az uniós döntés kapcsán a Greenpeace Magyarország közzétette: követelik a kormánytól, hogy tiltsák be a súlyosan egészségkárosító lignit lakossági használatát, hogy jóval hatékonyabban intézkedjenek az illegális hulladékégetés visszaszorítása érdekében, korlátozzák a szennyező dízeljárművek használatát, illetve a településeken jelöljenek ki zöld zónákat vagy vezessenek be szennyezésalapú dugódíjat. A per több tízmilliárdos büntetéssel fenyeget, pedig ezt az összeget a légszennyezés csökkentésére is el lehetne költeni – hívta fel a figyelmet a Levegő Munkacsoport, amely szintén a javaslatok gyenge végrehajtására hívta fel a figyelmet. A helyzetre jellemző, hogy adataik szerint az illetékes földművelésügyi tárca a januári uniós egyeztetésre érdemi javaslatcsomag helyett csak egy beszéd leiratát küldte el. A két környezetvédő szervezet szerint évente több mint tízezren halnak meg Magyarországon idő előtt a levegő szennyezettsége miatt.

Lapunknak néhány hete a Földművelésügyi Minisztérium részletesen ecsetelte a témában az - EU által mégis rendkívül csekélynek ítélt - erőfeszítéseiket. Adataik tanúsága szerint ugyanakkor tavaly még nőtt is nálunk a szállópor-szennyezettség mértéke.

Kivétel a pálinka és az unicum

Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, mivel a tagállam a gyümölcspárlatok, például a pálinka mint nemzeti ital, valamint a növényi eredetű italok - unicum - tekintetében mentességet biztosít a népegészségügyi termékadó alól. Más hasonló áruk, például a vodka, a whisky, a gin vagy a brandy esetében azonban nincs ilyen mentesség, tehát az ezekre az italokra kivetett adók magasabbak. Az EB először két éve figyelmeztette Magyarországot arra, hogy a megkülönböztetés sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződés 110. cikkét. Hazánknak két hónapja van arra, hogy megszüntesse a 2015-től létező mentességet, különben a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet. A gazdasági tárca ugyan válaszolt az MTI megkeresésére, ám a válaszból nem derült ki, mit lépnek majd. T. A.