Horvátország sem kér a magyar sertésből

Horvátország nem tiltja ki ugyan a Magyarországról származó sertés eredetű termékeket piacáról, de arra kér mindenkit, hogy az afrikai sertéspestis (AFP) felbukkanása miatt ne hozzon be élősertést a szomszédos országból - mondta Tomislav Tolusic horvát mezőgazdasági miniszter csütörtökön Zágrábban.

Kiemelte: szigorúan ellenőrzik az élősertés behozatalt, ezért nem kell, hogy probléma adódjon, de az esély mindig fennáll. A miniszter figyelmeztetett: amennyiben afrikai sertéspestissel fertőzött állatot találnak az országban, a fertőzött állományt meg kell semmisíteni, ami komoly nehézséget okozhat a hazai sertéstenyésztőknek. 

A Heves megyében egy vaddisznó tetemében kimutatott afrikai sertéspestis miatt Ukrajna, Szerbia, Japán, Tajvan, Szingapúr, Dél-Korea, Kína, Ausztrália, Oroszország, Fehéroroszország és Dél-Afrika Magyarország egész területéről, Macedónia és Kanada pedig Heves megyéből tiltotta meg a magyar sertéshús bevitelét - olvasható a Nébih honlapján. Az ASP nagyon ellenálló vírus, váladékokban és élelmiszerhulladékban hónapokig fertőzőképes lehet, ugyanakkor nem azonos a klasszikus sertéspestissel - az emberre nem veszélyes.

Szerző
2018.05.17 19:21

Beragadt a kamat

Publikálás dátuma
2018.08.21 19:19

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A jegybank továbbra is ragaszkodik a 0,9 százalékos alapkamathoz, miközben az infláció már 3 százalék felett jár.
Több, mint két esztendeje, 2016 májusa óta Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa nem változtatott a jegybanki alapkamaton, az 0,9 százalékon áll. A maga laza kamatpolitikájával az MNB lassacskán egyedül marad a tőkepiacon, hiszen még az Egyesült Államokban is csak azon van vita, hogy hány alkalommal emeljenek a kamaton, és az Európai Központi Bank is legkésőbb a jövő ősszel hozzálát a szigorító, vagyis magasabb eurókamatot alkalmazó monetáris politikájához.  Az MNB jövendő céljairól a keddi magyarázatnál feltehetően többet elárul majd a következő kamatdöntéssel egyidejűleg egy hónap múlva megjelenő negyedéves inflációs jelentés.  A mostani jegybanki közleményből egyértelműen kiderül, hogy az 5-8 negyedévre előretekintő prognózisuk szerint csak 2019 közepére érjük el a 3 százalékos inflációs küszöböt, amire elvileg kamatemeléssel kellene válaszolni. Az elemzők szerint azonban 2020-ig minden marad a régiben. Addig is mindenféle eszközzel élnek majd Matolcsy Györgyék, csak ne kelljen a kamathoz hozzányúlni.  Az MNB rendszeresen hangoztatja, hogy számára mennyire fontos az infláció. Ezzel kapcsolatban Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője emlékeztetett arra, hogy az erősödő inflációs nyomás a következő hónapokban is érezhető lehet, a júliusi – egy évre visszatekintő - fogyasztói árindex már 3,4 százalékos volt, és a pénzromlás ütemét jól reprezentáló üzemanyagok - az olajárfolyam korábbi emelkedése és a forint gyengülése miatt -, egy év alatt 17,8 százalékkal drágultak. Az elemző azzal számol, hogy az év hátralévő részében 65 dollár felett marad a kőolaj hordókénti árfolyama, és a dollár-forint jegyzésében sem lesz érdemi elmozdulás. Így az átlagos éves infláció 2018-ban meghaladhatja a jegybank legutóbbi, 2,8 százalékos prognózisát, de még a 3 százalékos célszint alatt maradhat. Számítása szerint,  ha az év hátralévő részében az infláció rendre 3,3-3,4 százalék körül alakul, akkor is csak 2,8 - 2,9 százalékos lesz az éves átlag. Az Equilornál arra számítanak, hogy a forint árfolyama rövid távon leginkább a Törökországból érkező hírekre lehet érzékeny, a többi feltörekvő piaci devizához hasonlóan, azonban az elmúlt hetekben jól láthatóan csökkent a reakció nagysága, masszív eladói nyomás esetén is visszafogottnak mondható volt a forint gyengülése. Összességében az euró-forint árfolyama – rövid távon – a 318-325-ös, míg középtávon a 318-330-as sávban mozoghat. Arra nem számítanak, hogy a jegyzés tartósan visszatérne a 318-as szint alá.  A Monetáris Tanács egyébként bizakodó, közleményük szerint az ország finanszírozási képessége tartósan magas, a fiskális folyamatok fenntarthatóak, a költségvetés hiánya alacsony, a GDP-arányos államadósság folyamatosan zsugorodik. A devizaadósság aránya is jelentősen csökkent. Az ősszel bevezetendő adósságfék-szabályozás a lakáshitelezés egészséges szerkezetű, fenntartható növekedését segíti elő - írta a Monetáris Tanács.  Ugyanakkor az alacsony alapkamat nem ösztönöz megtakarításra, a költségvetés kétségtelenül megtakarít a kedvező állampapír kamatokon, ugyanakkor a lakosságot veszteség éri az importtermékek vásárlása és külföldi utazásai során.   
2018.08.21 19:19
Frissítve: 2018.08.21 19:19

Maradt az alapkamat

Publikálás dátuma
2018.08.21 14:41
Illusztráció: Tóth Gergő
Fotó: /
Kamatdöntő ülést tartott ma a monetáris tanács, az elemzők arra számításának megfelelően nem változott a 0,90 százalékos alapkamat, amely 2016. óta érvényes.
Valódi iránymutatást csak szeptemberre várhatunk az alapkamat jövőjét illetően. A szakértők arra számítanak, hogy 2020 előtt nem lesz érdemi lépés. Ez a dátum azért is érdekes, mert 2019. márciusában lejár Matolcsy György hat éves elnöki mandátuma, és úgy tűnik ezt követően visszatér a kormányzati gazdaságirányításba, és az MNB 180 pontos ötletgyűjteményének megvalósításán dolgozik majd. A laza hazai kamatpolitika ellentétes a pénzvilág folyamataival, hiszen az Amerikai Egyesült Államokban évente többször emelnek, és az Európai Központi Bank is hasonló lépésre készül.  A legutóbbi kamatdöntés után kiadott közlemény szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyetlen horgonya az infláció, amely várhatóan 2019 közepétől fenntartható szerkezetben eléri a 3 százalékos célt. A jelenlegi 0,9 százalékos alapkamat 2016. májusa óta nem mozdult.
Témák
alapkamat
2018.08.21 14:41
Frissítve: 2018.08.21 15:01