Kétségbeejtő állapotban van a magyar gyerekek fogazata

Publikálás dátuma
2018.05.18 07:00
Illusztráció - AFP FOTÓK
Fotó: /
Lesújtó állapotban van a magyar 12 évesek fogazata, pedig az állam teljesen megtéríti a fogászati ellátást a gyerekeknek. Felnőtt korban még rosszabb lesz a helyzet, ez nem is véletlen: évente 12 tubus helyett csak hármat használnak el a magyarok.

Hiába biztosít az állam szinte teljeskörű térítésmentes fogászati ellátást gyerekeknek, a Council of European Dentist legutolsó adatai szerint Európában mégis a magyar 12 évesek fogazata a legrosszabb. Ebben az életkorban már csak alig nyolcaduknak van ép fogsora, az átlagos magyar hatodikosnak háromnál több foga hiányzik, lyukas vagy tömött.

Az európai szakmai szervezetnél részletesebb elemzést készített a magyarok szájüregi egészségi állapotáról Hermann Péter, a Magyar Orvosi Kamara fogorvosi tagozatának elnöke. Az ő adataiból az is kiderül, hogy a helyzet később, a felnőtt korra csak tovább romlik. Míg ugyanis az európai országok nagy többségében a gyerekek szuvas fogait időben kezelik, betömik, addig nálunk későn jutnak el fogorvoshoz, amikor gyakran már csak a húzás marad. Így a magyar 19 éveseknek már több mint öt foga hiányzik, a negyvenöt éveseknek már csaknem dupla ennyi. A felnőtteknek emellett további négy foguk szuvasodik, és kettő biztosan tömött. Az idős korra a szuvas és tömött fogak száma egy-kettőre apad, az eltávolítottaké meg húszra emelkedik. 65 éves korra a lakosság 30 százaléka már fogatlan.

Ez az adatsor nem csak azért drámai - mondja lapunknak Nagy Ákos, az Országos Alapellátási Szövetség alelnöke, keszthelyi fogorvos – mert a rothadó fogak látványa nem szép, hanem azért is, mert egyebek mellett szájüregi-, emésztőszervi daganatokat, keringési megbetegedéseket okoznak. Ez utóbbiak már meglehetősen korán jelentősen rontják az életminőséget és kezelésük órási terhet is ró az egészségbiztosítóra. Mint mondja: becslések szerint, ha a szülők magánorvoshoz vinnék a gyerekeiket, csak a 12 évesek szuvas fogainak kezelése több tízmilliárdos költséget okozna a családoknak.

Szerinte sok oka van annak, hogy az uniós országok rangsorának végén kullogunk. Például hiába ír elő jogszabály félévenként kötelező szűrést a gyerekek számára, a finanszírozási anomáliák miatt, nem minden oktatási intézménynek van fogorvosa. Ott pedig ahol van, gyakran a szülő nem járul hozzá az ellátáshoz, mondván: van saját fogorvosuk, aki kezeli a gyereket. Ha így lenne, akkor a tömött fogak száma emelkedne fiatal felnőtt korra és nem a húzottaké. A gyakorlatban pedig a szülők egy része nem nagyon törődik a gyerek szájából kikandikáló szuvas foggal, mert azt hiszi, hogy azok még csak tejfogak, holott már a maradók. Így a szükséges kezelések „elsikkadnak”.

Gyakran maga az iskola sem gondoskodik arról, hogy odaérkezzenek az osztályok a rendelésre.

Előfordul, hogy olykor egy gyerek más-más orvoshoz tartozik az iskolája és a lakóhelye szerint. Az alapellátó fogorvosok szerint e területen is - éppúgy mint a háziorvosoknál - alkalmazni kellene a kártyarendszert annak érdekében, hogy a szűrést végző orvoshoz kerüljön az ellátási kötelezettség. Így elkerülhető lenne, hogy a több ellátó közül végül senki sem tömi be a gyerek lyukas fogait.

További gond, hogy miközben a gyerek reggel nyolctól délután négyig benn van az intézményben, a szájápolásnak szinte csak az óvodákban vannak meg a feltételei. Az iskolák mosdói már nem alkalmasak erre, nincs helye a fogkefének, fogkrémnek. Már nem csak ötször esznek, hanem szinte egész nap rágcsálnak valamit a gyerekek. A száj egészségének megőrzéséhez minden étkezés után félórával meg kellene tisztítani fluoros krémmel a fogakat. Hogy ez mennyire nem történik meg, azt bizonyítja az is, hogy az átlagos magyar évente 3 tubus fogkrémet és másfél fogkefét használ el. Ez azt jelenti, mintha kétnaponta egyszer mosnánk fogat az egyébként már használhatatlanra kopott kefékkel. Már az óvodákban is sok „túlhordott” fogkefét lehet látni a poharakban.

Milyen fogászati kezelések járnak térítésmentesen?
• sürgősségi ellátás, 
• szűrővizsgálat (meghatározott gyakorisággal, például 18 éves kor alatt évente kétszer, a felnőtteknek évente egyszer),
• szakorvosi beutaló alapján góckutatás és más alapbetegségekhez kapcsolódó fog és szájbetegségek kezelése,
• fogmegtartó kezelés (amalgám és esztétikus fogtömés foganként és fogfelszínenként, gyökértömés foganként évente egyszer, ellátási esetenként gyökérkezelés),
• fogsebészeti ellátás,
• fogkőeltávolítás,
• ínyelváltozások kezelése


Nagy Ákos szerint legalább alsó tagozatban, de még inkább az általános iskola befejezéséig az államnak, az iskolafenntartónak akár térítésmentesen is biztosítani kellene a fogkefét, fogkrémet. A fogorvosok azt is szeretnék, ha a napi testnevelés mellett lenne egészségnevelés óra is. Ezeken a száj egészségének megőrzése mellett megismerhetnék az egészséges ételek készítését, és a helyes kézmosást, összességében az egészséges életmódot. Hozzátette: nyilván nem kerülhető meg a fogászati ellátórendszer kritikus alulfinanszírozottsága, amit a kormány a múlt év végi egyszeri 3 millió forinttal, illetve a márciustól járó havi 130.000 forint rezsitámogatással emelt, így lett mostanra a havi átlag körülbelül 900.000 forint. Ugyanakkor a MOK fogorvosi tagozatának friss számításai szerint ez még mindig nem elég, ennek a duplájára lenne szükség.

Életkortól/állapottól függően támogatott fogászati ellátások
A teljes körű fogászati alap- és szakellátás – a fogtechnikai költségek kivételével – az alábbi esetekben térítésmentes:
• 18 éves korig
• 18 éves kor betöltését követően, a középiskola, szakképző iskola nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje alatt,
• a várandósság megállapításától a szülést követő 90 napig,



Szerző
2018.05.18 07:00

A kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:35
AZ MTA központi épülete
Fotó: Népszava/
Legutóbb a kommunista politika játszadozott úgy a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), mint macska az egérrel – hangzott el péntek délután az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör budapesti, „Tudomány a prés alatt” című fórumán, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik nagyelőadójában tartottak meg.
A terem zsúfolásig megtelt, sokaknak csak állóhely jutott. A CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt szerint nem meglepő a nagy érdeklődés. Köszöntőjében elmondta: soha nem gondolta volna, hogy az MTA-nak ilyen nehéz helyzettel kell majd szembenéznie. – Elképesztő az Akadémia megbélyegzése. Persze ez a bélyeg számunkra is ismert – utalt a CEU ellen az elmúlt két évben lezajlott kormányzati média- és politikai hadjáratra, ami azt eredményezte, hogy az egyetem a következő tanévtől Budapest helyett Bécsben indítja amerikai képzéseit. Klaniczay Gábor, történész, az MTA doktora emlékeztetett: a független kutatóintézetek ellehetetlenítése nem most kezdődött. Már a 2010-es kormányváltás után nem sokkal megvonták „a másik oldalhoz” sorolt intézetek, mint például a Collegium Budapest állami támogatását. Azóta pedig gomba módra szaporodtak el az új, kormányközeli kutatóintézetek: 2011 óta kilenc új „kutatóműhely” jött létre, kezdve a Kommunizmuskutató Intézettel a leginkább elnökének, Szakály Sándor botrányos nyilatkozatairól ismertté vált Veritas Történetkutató Intézeten át az idén megalapított Magyarságkutató Intézetig. – Vagyis a kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni – mondta Klaniczay. Tavaly nyáron vált ismertté a kormány terve: az MTA kutatóhálózatát feldarabolnák, egyes intézeteket megszüntetnének, másokat egyetemekhez csatolnának vagy a fentebb említett állami kutatóintézetek valamelyikébe olvasztanák be. Klaniczay megemlítette: Palkovics László innovációs miniszter egyik legfőbb érve az átalakítások mellett, hogy felszámolja a „kialakult párhuzamosságokat”. Csakhogy ezeket épp a kormány hozta létre az újabb és újabb kutatóintézetek megalapításával.
A Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) több mint 20 milliárd forintot tart vissza az akadémiai kutatóhálózat működésére szánt 2019-es költségvetési forrásokból. Ez négy egykori igazságügyi miniszter, Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint is törvénysértő. Mint pénteki közleményükben írták, felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha az MTA kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Ezzel arra utaltak, hogy az ITM jórészt az Akadémiától visszatartott milliárdokból finanszírozná a Tématerületi Kiválósági Programot, amelyen az MTA-s kutatóintézetek mellett az egyetemeket és más kutatóintézeteket versenyeztetnének. Az Akadémia elnöksége kedden úgy döntött: kutatóintézeteik csak akkor indulhatnak a pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat. Palkovics miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteken tárgyalt a továbbiakról; az Akadémia Kommunikációs Főosztálya lapunkkal mindössze annyit közölt, „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az ITM és az MTA között, amelyek a jövő héten folytatódnak. 

Több százezres fizetést kapott Palkovics, de nem publikált semmit

Az MTA kutatóhálózatát éppen felszámolni tervező Palkovics László miniszter éveken át vett fel 800 ezres fizetést az MTA egyik kutatóintézetétől, miközben semmilyen tudományos publikációja nem született – írta meg a Magyar Narancs. Palkovics 2014-ben lett miniszter, ezt követően maradtak el az elvárt publikációk. Az ITM a lapnak elismerte: a miniszter valóban nem publikált az elmúlt években, mert kutatási tevékenysége kinevezése óta „csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki”.

Témák
MTA
2019.02.15 19:35

Ilyen EP-listát akar az MSZP elnöksége

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:27

Fotó: / Tóth Gergő
A pártelnökkel semlegesítenék a széttartó törekvéseket.
Mindjárt véleményt mond az MSZP választmánya a szombati kongresszus elé kerülő EP-listáról – amit Tóth Bertalan vezet. Az, hogy a pártelnök került a szocialista névsor élére, elejét vette, hogy huzakodás alakuljon ki a listavezető személye körül. Emlékeztetőül: a helyi szervezetek érdemi többsége azt jelezte korábban, hogy Ujhelyi István legyen az első az EP-lajstromban, és ezt támogatta az elnökség is. Csakhogy az utolsó pillanatokban Szanyi Tibor is bejelentkezett listavezetőnek, célját a választmány segítségével érte volna el – azért lobbizott, hogy a választmány emelje pajzsra a listavezetőt. (Megjegyzendő: a szabályok szerint az elnökségnek és a választmánynak együttesen kell döntenie a listára, egyik sem erőszakolhatja rá az akaratát a másikra.) Bár a többségi vélemény szerint Ujhelyi behúzta volna a listavezetői pozíciót, így azonban nem lesz konfliktus, illetve az elnök személye segíthet abban, hogy átmenjen a lista. Amelyiknek második helyén Ujhelyi István áll, így őt követi Szanyi Tibor, utána Tüttő Kata jön, majd Kálló Dániel következik, és a hatodik hely Gurmai Zitáé. Érdemes Kállót kiemelni, aki a Független Diákparlament szóvivője volt, és a civil erőt képviseli. (Az egyelőre kérdéses, mit szól hozzá a választmány.) Mint emlékezetes, ő az a fiatalember, akit tavaly februárban az Echo TV Napi aktuális című műsorában próbált sarokba szorítani a műsorvezető - kétes sikerrel. A nagy vihart kavart adás felvételét a csatorna törölte ugyan saját oldaláról, de ezen a linken még megnézhető.
Természetesen listán mindenki csúszik egyet előre. Hiszen Tóth Bertalan szimbolikus szereplő – az EP-választás után visszalép. A jelenlegi számítások szerint az MSZP mintegy három képviselői helyre számíthat, ebből vélhetően egyet átenged majd a közös listához csatlakozó Párbeszédnek, így Ujhelyi István és Szanyi Tibor újrázhat Brüsszelben.
2019.02.15 19:27
Frissítve: 2019.02.15 19:40