Újra bölénycsordák lephetik el Amerikát

Publikálás dátuma
2018.05.20 18:16
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Új, betegségmentes bölénycsordák létesítésére indít programot a Yellowstone Nemzeti Park. A fajmegőrzési program keretében az állatokat a nemzeti parkból vizsgálatok után áttelepítenék a megfelelő köz- és indián törzsi földekre - írta az Érdekes Világ.

A program segítségével csökkenthetik a parkból elkóborolt olyan bölények számát is, amelyeket aztán leölnek, nehogy betegségeket terjesszenek. A nemzeti park bölényállománya 2016-ban rekordnagyságú volt, 5500 egyedet tett ki, azóta mintegy 2300 példányt öltek vagy vadásztak le. 

A napokban engedélyezett program első fázisában 91 bölényt vizsgálnak meg, hogy szenvednek-e brucellózis betegségben, amely a nőstény állatoknál vetélést okoz – mondta Morgan Warthin, a Yellowstone szóvivője. A negatív eredményű állatokat utána hónapokon át folyamatosan tesztelik, mielőtt átszállítják őket más nemzeti parkokba, vagy az északkelet-montanai Fort Peck Indián Rezervátumba. Amennyiben betegségmentesek, továbbszállítják őket új élőhelyeikre, hogy új csordákat hozzanak létre. Az bölények első csoportja az év végére juthat végső élőhelyére – tette hozzá a szóvivő.

A Buffalo Field Campaign nevű bölényvédő csoport ellenzi ezt a karanténjellegű programot, mert ők azt szeretnék elérni, hogy a bölények természetes vándorlással települjenek át és csordáik így erősödjenek meg az Egyesült Államok nyugati térségeiben. Attól tartanak, hogy a karanténprogramot arra használják, hogy a vadállatokat haszonállatokká változtassák – mondta szóvivőjük, Stephanie Seay.

Korábban a bölények az Egyesült Államok és Kanada területén nagy hordákban éltek a Nagy-tavaktól Mexikóig és kelet Oregontól majdnem az Atlanti-óceánig. A 15. században még 60 millió bölény taposta Amerika földjét az Atlanti-óceántól majdnem a Csendes-óceánig és Mexikótól Kanadáig. Jelenleg csak néhány nemzeti parkban, főleg a kanadai Wood Buffalo Nemzeti Parkban és a wyomingi Yellowstone Nemzeti Parkban található meg. 

Egy-egy csorda 100-200 000 egyedből is állhatott. A bölények központi szerepet játszottak az őslakos indiánok kultúrájában, akik az elejtett bölény minden részét hasznosították. A bevándorló európaiak 1830-ban nagyszabású akció keretében kezdték kiirtani a bölényeket. Ennek egyik oka a vadászat és a vasútépítő munkások élelmezése volt, de legfőképpen az engedetlennek tartott indiánok létalapját akarták elvenni. Csupán pár száz bölény maradt életben, néhány tucatnyit az 1872-ben alapított Yellowstone Nemzeti Park egyik nagy karámjában tartottak. Ez az „aranytartalék” képezte az alapját a lassú, de biztató regenerálódásnak. 1900 körül az Amerikai Egyesült Államokban kevesebb mint 1000 bölény élt. 1972-ben már 30 000, 1990-ben az összállományt 120 000-re becsülték. A Yellowstone Nemzeti Parkban ma több mint 3000 állatot tartanak nyilván - olvasható az Érdekes Világ másik cikkében. 

Szerző
2018.05.20 18:16

Kritikus kommentek miatt próbált kirúgatni valakit a magyar főkonzul

Publikálás dátuma
2018.08.17 19:18

Fotó: korosiprogram.hu/
Sárvári Álmos magánemberként tette közzé hozzászólásait, főnökénél csörgött a telefon.
Széles Tamás Los Angeles-i magyar főkonzul a helyi magyar ház alelnökét annak magánemberként posztolt kormánykritikus kommentjei miatt akarta eltávolíttatni egy magyar államtól független civil szerveződésből – írja az Index. A kommentelő, Sárvári Álmos a csaknem száz éve működő United Magyar House második embere. Az áprilisi választások után nem sokkal privát Facebook-profiljáról egy kormánykritikus megjegyzést fűzött egy ismerőse posztjához. A portál szerint Széles, aki kinevezését vélhetően annak köszönhette, hogy Kósa Lajos és Halász János bizalmasának számított, felhívta Sárvári főnökét, a Magyar Ház igazgatóját. Pereházy Miklós visszaemlékezése szerint azzal csörgött rá:
„Látod, már megint mit tett föl az Álmos?”
A „már megint” arra vonatkozott, hogy Sárvári nem először tett megjegyzést a kormány politikájára a Facebookon. Azonban a Magyar Ház vezetője nem értette, hogy magánemberként kifejtett politikai véleménye miatt miért is kéne Sárváritól megválnia, márpedig a magyar főkonzul pontosan ezt akarta kijárni. Pereházy az Indexnek azt mondta, Szélessel harmonikus volt az addigi együttműködésük, a Magyar Ház pedig apolitikus intézmény, profiljába „belefér minden, ami kultúra, semmi, ami politika”. Már önmagában azon is megdöbbent, hogy egy magyar diplomatában egy ilyen lépés egyáltalán felmerült.
„1956-ban nem azért mentek ki az emberek, hogy elhallgattassák őket”
– tette hozzá Pereházy.
Szavai szerint a főkonzul azzal is fenyegetőzött, hogy „el fogja vinni a nemzeti ünnepeket" a Magyar Házból, azaz a hivatalos megemlékezések szervezésében megszakítja a hagyományos együttműködést. Beváltotta fenyegetését, és az idei augusztus 20. alkalmából a főkonzulátus már külön ünnepséget szervezett a Los Angeles-i Szent István-templomba. Pereházy ráadásul azt tapasztalta, hogy Széles ahol csak lehet, igyekszik helyettesét és őt is befeketíteni a helyi magyarok előtt. Pereházy a magyar főkonzul viselkedése és a Magyar Házat ért támadások miatt a napokban levélben fordult Gróf István Los Angeles-i ügyvezető konzulhoz (Széles magyarországi szabadságát tölti), melyben a képviselet második emberének azt írja:
„A Magyar diplomáciának nem feladata civil életünkbe történő beavatkozás, s meggyőződésünk, hogy ehhez Édes Hazánk külügyminisztériuma nem adta beleegyezését. Ha ezt tette volna, akkor haladéktalanul kérünk változtatni ezen.”
Emellett azt írta, hogy
„ami most Los Angeles magyar közösségeinek körében történik, azt nem diplomáciának, hanem intrikának hívják.”
2018.08.17 19:18

Szurikáták születtek Szegeden

Publikálás dátuma
2018.08.17 13:52
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Szurikáták (Suricata suricatta) születtek a Szegedi Vadasparkban, a látogatók már meg is figyelhetik a két kölyköt, mert egyre több időt töltenek az üregeken kívül - közölte Veprik Róbert igazgató az MTI-vel.
A szurikátakölykök feltehetően féltestvérek, különböző anyától származhatnak. A nevelésükben az egész csapat szerepet vállal, ahogy a szurikáta családokban ez megszokott.
A látogatók által legnépszerűbbnek választott szurikáták Dél-Afrikában élő kisragadozók, amelyek főként rovarokkal, apró gerincesekkel, tojásokkal táplálkoznak, de sok növényi eredetű táplálékot is fogyasztanak. Egyik kedvelt csemegéjük a skorpió, amit a szegedi állatkertben rovartáplálékkal helyettesítenek.
A 700 gramm körüli testtömegű cibetmacska-félék szorosan együttműködő családokban élnek, amelyek egymással azonban időnként véres harcokat is vívhatnak. Kiterjedt üregrendszereket ásnak, amely védelmet biztosít számukra a ragadozókkal szemben. A csapatban a legmagasabb rangú hím és nőstény párzik. A szurikáták utódjai - tizenegy hetes vemhesség után - október és március között vakon és szőrtelenül jönnek a világra.
Hasonlóan a rágcsáló prérikutyákhoz, a szurikáták is őrszemeket állítanak, amelyek felegyenesedve figyelik a veszélyt, és azonnal az üregeikbe menekülnek, ha bármi gyanúsat észlelnek. Bár a vadasparki erdőben több olyan állat él, amely akár veszélyes is lehetne rájuk, a figyelmüknek köszönhetően sosem történt "baleset".
Témák
szurikáta
2018.08.17 13:52