A program segítségével csökkenthetik a parkból elkóborolt olyan bölények számát is, amelyeket aztán leölnek, nehogy betegségeket terjesszenek. A nemzeti park bölényállománya 2016-ban rekordnagyságú volt, 5500 egyedet tett ki, azóta mintegy 2300 példányt öltek vagy vadásztak le.
A napokban engedélyezett program első fázisában 91 bölényt vizsgálnak meg, hogy szenvednek-e brucellózis betegségben, amely a nőstény állatoknál vetélést okoz – mondta Morgan Warthin, a Yellowstone szóvivője. A negatív eredményű állatokat utána hónapokon át folyamatosan tesztelik, mielőtt átszállítják őket más nemzeti parkokba, vagy az északkelet-montanai Fort Peck Indián Rezervátumba. Amennyiben betegségmentesek, továbbszállítják őket új élőhelyeikre, hogy új csordákat hozzanak létre. Az bölények első csoportja az év végére juthat végső élőhelyére – tette hozzá a szóvivő.
A Buffalo Field Campaign nevű bölényvédő csoport ellenzi ezt a karanténjellegű programot, mert ők azt szeretnék elérni, hogy a bölények természetes vándorlással települjenek át és csordáik így erősödjenek meg az Egyesült Államok nyugati térségeiben. Attól tartanak, hogy a karanténprogramot arra használják, hogy a vadállatokat haszonállatokká változtassák – mondta szóvivőjük, Stephanie Seay.
Korábban a bölények az Egyesült Államok és Kanada területén nagy hordákban éltek a Nagy-tavaktól Mexikóig és kelet Oregontól majdnem az Atlanti-óceánig. A 15. században még 60 millió bölény taposta Amerika földjét az Atlanti-óceántól majdnem a Csendes-óceánig és Mexikótól Kanadáig. Jelenleg csak néhány nemzeti parkban, főleg a kanadai Wood Buffalo Nemzeti Parkban és a wyomingi Yellowstone Nemzeti Parkban található meg.
Egy-egy csorda 100-200 000 egyedből is állhatott. A bölények központi szerepet játszottak az őslakos indiánok kultúrájában, akik az elejtett bölény minden részét hasznosították. A bevándorló európaiak 1830-ban nagyszabású akció keretében kezdték kiirtani a bölényeket. Ennek egyik oka a vadászat és a vasútépítő munkások élelmezése volt, de legfőképpen az engedetlennek tartott indiánok létalapját akarták elvenni. Csupán pár száz bölény maradt életben, néhány tucatnyit az 1872-ben alapított Yellowstone Nemzeti Park egyik nagy karámjában tartottak. Ez az „aranytartalék” képezte az alapját a lassú, de biztató regenerálódásnak. 1900 körül az Amerikai Egyesült Államokban kevesebb mint 1000 bölény élt. 1972-ben már 30 000, 1990-ben az összállományt 120 000-re becsülték. A Yellowstone Nemzeti Parkban ma több mint 3000 állatot tartanak nyilván - olvasható az Érdekes Világ másik cikkében.
