Papíron 321 millió forintja maradt a Fidesznek

Publikálás dátuma
2018.05.18. 11:19
Fotó: Molnár Ádám
Elkészült a kormánypártok tavalyi költségvetéséről készült kimutatás, a Fidesz másfél milliárdos bevételének nagy részét elköltötte, a kereszténydemokratáknál sem maradt sok a számlán.

Megjelent a Fidesz és a KDNP tavalyi pénzügyi kimutatása, a rövid jelentést a csütörtöki Magyar Közlönyben tették közzé.

A kimutatás szerint a Fidesz 224,5 millió forintnyi tagsági díj és 876,3 milliós központi támogatás felett rendelkezett. A rejtélyes „Egyéb bevétel” kategóriában 421 milliós bevételt könyvelhettek el, miközben a párt által alapított Kft. bevételi rovatában nem szerepel semmilyen tétel.

Félmillió alatti – tehát nem nevesített – adományból 42,2 millió, névvel érkező támogatásként pedig 6,2 millió forint érkezett a párt számlájára. A Fidesz legnagyobb egyéni támogatója tavaly Bajkai István, az Orbán-család ügyvédje, VII. kerületi alpolgármester volt, a kerületi tej -és tojásosztogatással  elhíresült városvezető 3 millió forinttal segítette a kormánypártot – a jótetteket pedig meghálálja a sors, hiszen a Hír TV  szerint általa elnökölt SBKG ügyvédi iroda később 470 millió forintért szerződött a Miniszterelnökséggel, egy 3 havi munkára, de egyébként is dőlnek hozzájuk a milliárdos kormányzati megbízatások. Hogy jól megy a szekér, azt jelzi, hogy Bajkai adományával lekörözte a Fidesz korábbi nagy mecénásának számító Kukoda Nándort (sejthetően a Séd-Coop 2000 ZRt. elnök-igazgatója), aki 2016-ban 1,2 millió forintot adott a pártnak.

Orbán Viktor pártja így papíron összesen 1,57 milliárd forinttal rendelkezett, aminek túl nyomó részét el is költötték, az év évégére így 321 millió forintjuk maradt.

Közzétette beszámolóját a KDNP is: bár önálló pártként a parlamenti bejutási küszöböt sem érnék el, a kereszténydemokraták saját büdzsével bírnak, a 2017-es gazdasági évben pedig összesen 210,2 milliós bevétellel számoltak el. Ebből 152 millió forint volt a központi támogatás, és 35 millióra rúgott a „tárgyieszköz-értékesítésből” egyéni bevétel, adományként pedig 14, 7 millió forintot kaptak. A kereszténydemokraták legnagyobb egyéni támogatója Tőkés László volt, a maga 1,1 milliós donációjával.

A kiadási oldalon viszont 170, 9 millió forint jelentkezett, amiből közel 118 milliót működési jogcímen, közel 40 milliót hiteltörlesztésként,mintegy 32 milliót pedig egyéb kiadásként könyvelt el a párt. Így az idei évet mondhatni szerzetesi szegénységben, 39 milliós megtakarítással kezdték el a közlönyben megjelent összefoglaló szerint.

Szerző

Közismert jogászok szólaltak fel a bírói függetlenség védelmében

Publikálás dátuma
2018.05.18. 10:23
Fotó: Shutterstock
Eddig 14 közismert jogász csatlakozott Bárándy Péter és Magyar György a bírói függetlenség védelmében megfogalmazott felhívásához – tudta meg a Népszava.

Az ügyvédek arra emlékeztetnek, hogy a kormánynak nem dolga a konkrét bírói döntések, így a Kúria választással kapcsolatos határozatainak kommentálása sem, ahogy fogalmaznak: „a bírák a hatályos jogszabályok alapján, illetve a saját belső meggyőződésük szerint mondják ki ítéleteiket”. A volt igazságügyminiszter és a baloldal támogatásával a parlamenti választáson a siófoki választókerületben másodikként végzett ügyvéd szerint a jogállamisággal ellentétes, amikor a végrehajtó hatalom kijelenti egy bírói fórumról, hogy az intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához.

Emlékezetes, hogy a kormánypártok azután rontottak neki a Kúriának, hogy a testület egyetértett a Nemzeti Választási Bizottság döntésével és érvénytelennek nyilvánította azokat a határon túlról érkező levélszavazatokat, amelyek nem a szavazólapok mellé tett borítékokban érkeztek vissza. Orbán Viktor egyenesen úgy fogalmazott: a Kúria beavatkozott a választásba, mert a döntéssel elvett egy szavazatot a kormánypártoktól.

A lapunkhoz eljuttatott jogászi felhívás tűrhetetlennek nevezi, hogy a végrehajtó hatalom nem először támadja az igazságszolgáltatást. A kiáltvány szerzői emlékeztetnek rá, hogy a kormány üzent a vörösiszapperben, a gyilkosság áldozatává vált veszprémi kézilabdás ügyében és a közlekedési balesettel több ember halálát okozó szlovák milliomosnő ellen folyó eljárás során is. „A 2010-es kormányzati ciklusban kényszernyugdíjba küldték a 62. életévüket betöltött bírákat. Ugyanakkor megszüntették a választott bírákból álló, a szervezet igazgatásában meghatározó szerepet betöltő Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, és helyette létrehozták az Országos Bírósági Hivatalt, élén a kormányhoz közelálló, kilenc évre megválasztott, személyi kérdésekben gyakorlatilag teljhatalmú vezetővel” – olvasható a közleményben.

A jogászok kötelességüknek érzik a szakma és a társadalom figyelmeztetését, hogy ha a hatalom folytatja ezeket a lépéseket, az igazságszolgáltatás ismét közvetlenül a politika befolyása alá kerülhet, ami sértené a hatalmi ágak szétválasztásának alapelvét. „Ügyvédként, közéleti szereplőként beszélnünk kell erről, mert vétkesek közt cinkos, aki néma – fogalmaznak, majd társaikhoz fordulnak. „Kérjük mindazokat a kollegákat, ügyvédeket, jogvédőket, egyetemi oktatókat, kutatókat, közéleti szereplőket, akik hozzánk hasonlóan aggódnak a bíróságok függetlenségéért, hogy támogassák a felhívásunkat”.

A felhíváshoz eddig csatlakozott Fleck Zoltán jogszociológus, Gönczöl Katalin kriminológus, Hankó Faragó Miklós, ügyvéd, volt igazságügyi államtitkár, Kadlót Erzsébet ügyvéd, Kajdi József volt államtitkár, Kaltenbach Jenő volt kisebbségi ombudsman, Kende Péter ügyvéd, közíró, Kiss László volt alkotmánybíró, Majtényi László alkotmányjogász, Sándor Zsuzsanna nyugalmazott tanácselnök bíró, Szoboszlai György alkotmányjogász, ügyvéd, Valki László nemzetközi jogász, Vastagh Pál volt igazságügy-miniszter és Vörös Imre volt alkotmánybíró, Zamecsnik Péter ügyvéd.

Szerző
Frissítve: 2018.05.18. 20:56

Közismert jogászok szólaltak fel a bírói függetlenség védelmében

Publikálás dátuma
2018.05.18. 10:23
Fotó: Shutterstock
Eddig 14 közismert jogász csatlakozott Bárándy Péter és Magyar György a bírói függetlenség védelmében megfogalmazott felhívásához – tudta meg a Népszava.

Az ügyvédek arra emlékeztetnek, hogy a kormánynak nem dolga a konkrét bírói döntések, így a Kúria választással kapcsolatos határozatainak kommentálása sem, ahogy fogalmaznak: „a bírák a hatályos jogszabályok alapján, illetve a saját belső meggyőződésük szerint mondják ki ítéleteiket”. A volt igazságügyminiszter és a baloldal támogatásával a parlamenti választáson a siófoki választókerületben másodikként végzett ügyvéd szerint a jogállamisággal ellentétes, amikor a végrehajtó hatalom kijelenti egy bírói fórumról, hogy az intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához.

Emlékezetes, hogy a kormánypártok azután rontottak neki a Kúriának, hogy a testület egyetértett a Nemzeti Választási Bizottság döntésével és érvénytelennek nyilvánította azokat a határon túlról érkező levélszavazatokat, amelyek nem a szavazólapok mellé tett borítékokban érkeztek vissza. Orbán Viktor egyenesen úgy fogalmazott: a Kúria beavatkozott a választásba, mert a döntéssel elvett egy szavazatot a kormánypártoktól.

A lapunkhoz eljuttatott jogászi felhívás tűrhetetlennek nevezi, hogy a végrehajtó hatalom nem először támadja az igazságszolgáltatást. A kiáltvány szerzői emlékeztetnek rá, hogy a kormány üzent a vörösiszapperben, a gyilkosság áldozatává vált veszprémi kézilabdás ügyében és a közlekedési balesettel több ember halálát okozó szlovák milliomosnő ellen folyó eljárás során is. „A 2010-es kormányzati ciklusban kényszernyugdíjba küldték a 62. életévüket betöltött bírákat. Ugyanakkor megszüntették a választott bírákból álló, a szervezet igazgatásában meghatározó szerepet betöltő Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, és helyette létrehozták az Országos Bírósági Hivatalt, élén a kormányhoz közelálló, kilenc évre megválasztott, személyi kérdésekben gyakorlatilag teljhatalmú vezetővel” – olvasható a közleményben.

A jogászok kötelességüknek érzik a szakma és a társadalom figyelmeztetését, hogy ha a hatalom folytatja ezeket a lépéseket, az igazságszolgáltatás ismét közvetlenül a politika befolyása alá kerülhet, ami sértené a hatalmi ágak szétválasztásának alapelvét. „Ügyvédként, közéleti szereplőként beszélnünk kell erről, mert vétkesek közt cinkos, aki néma – fogalmaznak, majd társaikhoz fordulnak. „Kérjük mindazokat a kollegákat, ügyvédeket, jogvédőket, egyetemi oktatókat, kutatókat, közéleti szereplőket, akik hozzánk hasonlóan aggódnak a bíróságok függetlenségéért, hogy támogassák a felhívásunkat”.

A felhíváshoz eddig csatlakozott Fleck Zoltán jogszociológus, Gönczöl Katalin kriminológus, Hankó Faragó Miklós, ügyvéd, volt igazságügyi államtitkár, Kadlót Erzsébet ügyvéd, Kajdi József volt államtitkár, Kaltenbach Jenő volt kisebbségi ombudsman, Kende Péter ügyvéd, közíró, Kiss László volt alkotmánybíró, Majtényi László alkotmányjogász, Sándor Zsuzsanna nyugalmazott tanácselnök bíró, Szoboszlai György alkotmányjogász, ügyvéd, Valki László nemzetközi jogász, Vastagh Pál volt igazságügy-miniszter és Vörös Imre volt alkotmánybíró, Zamecsnik Péter ügyvéd.

Szerző
Frissítve: 2018.05.18. 20:56