Venezuela története talán legnagyobb válságát éli, az élelmiszer-és gyógyszerhiány még sosem volt ilyen súlyos, ahogy a migráció sem – az emberek tömegével menekülnek a szomszédos országokba –, mégsem valószínű, hogy a gondok legfőbb okozójának tartott Nicolás Maduro helyett az emberek új államfőt választanak holnap.
Nem azért, mert nem akarnak, hanem azért, mert nem tudnak. Ezt támasztotta alá az a héten kiadott tiltakozó közlemény is (lásd a keretes írást), amelyben régiós vezetők már napokkal a vasárnapi „megmérettetés” előtt antidemokratikusnak és illegitimnek nevezték a voksolási folyamatot. Tiszta, szabad és demokratikus voksolás esetén ugyanis esélye sem volna az országot 2013 óta irányító egykori buszsofőrnek.
Maduro számára ezért az lesz a legnagyobb kihívás hétfőn, hogy meggyőzze a világot: ő az ország legitim vezetője – véli Michael McCarthy, a washingtoni Amerikai Egyetem kutatója. A Latin-Amerika szakértő-szerint a venezuelaiak olyannyira kevéssé bíznak a választási rendszerben, hogy várhatóan nagyon kevesen járulnak majd az urnákhoz. Az ellenzék ráadásul a választás bojkottjára szólított fel. Mint a CNN-nek adott nyilatkozatában McCarthy rámutatott, egyelőre úgy tűnik, hogy az „általános apátia lesz a választás győztese”. Ez újabb kihívást jelent Madurónak, hiszen, ha tényleg árulkodóan alacsony lesz a részvételi arány, akkor még nehezebb lesz amellett érvelnie, hogy a nép választotta meg.
Tíz latin-amerikai ország, Spanyolországgal és az Egyesült Államokkal kiegészülve közös nyilatkozatban ítélte el a minap a Nicolás Maduro vezette „autoriter rezsimet”. Az elnökválasztás hetén kiadott tiltakozásban a Lima-csoport tagjai kérték a „demokratikus érintézményeket megsértő” venezuelai kormányt, hogy függessze fel a „hiteltelen és illegitim” választási folyamatot. Mint hangsúlyozták, azért nem lehet komolyan venni a vasárnapi voksolást, mert azt egy „illegitim hatalom” rendezte meg, anélkül hogy minden politikai erő számára megadta volna az indulás lehetőségét vagy megengedte volna a nemzetközi megfigyelőknek, hogy ellenőrizzék a választási folyamatot. Ennek eredményeképp „hiányoznak azok a garanciák, amelyek egy szabad, igazságos, átlátszó és demokratikus” választási folyamat sajátjai – olvasható a mexikói kormány weboldalán publikált közleményben. A régiós nyomásnak fontos szerepe van, hiszen Maduro előde, Hugo Chávez ugyan szintén kapott nemzetközi kritikát, ám a régióban kevesen fordultak nyíltan szembe vele. Maduro Venezuelája azonban egyre magányosabb „szigetté” válik, szövetségesek nélkül.
Miután a legfontosabb ellenzéki erő nem indított jelöltet – egyebek között azért, mert a kormánypárt a beleegyezésük nélkül hozta előbbre decemberről májusra a voksolást, s azért, mert a legesélyesebb jelöltjeiket eltiltották a politikától –, Madurónak egy igazi ellenfele lesz vasárnap: Henri Falcón, Hugo Chávez volt elnök egykori szövetségese. Mivel Falcón 2010-ben szakított a szocialista kormánypárttal, a chávisták szemében áruló, míg az ellenzékiek közül sokan arra gyanakodnak, hogy esetleg ő lehet a szocialisták trójai falova. Nem tekintik őt igazi ellenzékinek – olvasható az NBC elemzésében. Falcónnak éppen ezért nincs széles támogatottsága, így Madurónak nem kell tőle tartania.
Van azonban, ami miatt fájhat a feje. Napokkal a voksolás előtt lázadás tört ki az egyik leghírhedtebb börtönben, a caracasi El Helicoidében. Az egykori bevásárlóközpont a rettegett venezuelai hírszerzés főhadiszállása, ahol számos embert, köztük politikai foglyot tartanak fogva. A brit The Guardiannak nyilatkozott egy emigrációban élő venezuelai aktivista, aki állítása szerint kapcsolatban áll néhány rabbal. Beszámolójuk szerint a hét közepén ragadták magukhoz a hatalmat a börtönben, s azért lázadtak fel, mert megelégelték a kínzást és a verést. „Szabadságot... egészségügyi ellátást... és az emberi jogok tiszteletben tartását követelik... azt akarják, hogy vége legyen az erőszaknak és a kínzásoknak” – mondta a brit napilapnak Roderick Navarro, a Rumbo Libertad nevű civil szervezet tagja. A lázadás tényéről számos médium beszámolt, ám egyelőre nem sikerült független forrásokból megerősíteni a történteket. A közösségi médiában videók is keringenek az állítólagos lázadásról, amelyben a rabok elmondják, attól tartanak, hogy brutális lesz a kormány válaszlépése.
