Előfizetés

Az apátia lehet a győztes

Körösi Ivett
Publikálás dátuma
2018.05.19. 07:34
FOTÓ: AFP/LUIS ROBAYO
Furcsa börtönlázadás nyomja rá bélyegét a vasárnapi venezuelai elnökválasztásra, amely aligha hozhat mást, mint Nicolás Maduro jelenlegi államfő győzelmét.

Venezuela története talán legnagyobb válságát éli, az élelmiszer-és gyógyszerhiány még sosem volt ilyen súlyos, ahogy a migráció sem – az emberek tömegével menekülnek a szomszédos országokba –, mégsem valószínű, hogy a gondok legfőbb okozójának tartott Nicolás Maduro helyett az emberek új államfőt választanak holnap.

Nem azért, mert nem akarnak, hanem azért, mert nem tudnak. Ezt támasztotta alá az a héten kiadott tiltakozó közlemény is (lásd a keretes írást), amelyben régiós vezetők már napokkal a vasárnapi „megmérettetés” előtt antidemokratikusnak és illegitimnek nevezték a voksolási folyamatot. Tiszta, szabad és demokratikus voksolás esetén ugyanis esélye sem volna az országot 2013 óta irányító egykori buszsofőrnek.

Maduro számára ezért az lesz a legnagyobb kihívás hétfőn, hogy meggyőzze a világot: ő az ország legitim vezetője – véli Michael McCarthy, a washingtoni Amerikai Egyetem kutatója. A Latin-Amerika szakértő-szerint a venezuelaiak olyannyira kevéssé bíznak a választási rendszerben, hogy várhatóan nagyon kevesen járulnak majd az urnákhoz. Az ellenzék ráadásul a választás bojkottjára szólított fel. Mint a CNN-nek adott nyilatkozatában McCarthy rámutatott, egyelőre úgy tűnik, hogy az „általános apátia lesz a választás győztese”. Ez újabb kihívást jelent Madurónak, hiszen, ha tényleg árulkodóan alacsony lesz a részvételi arány, akkor még nehezebb lesz amellett érvelnie, hogy a nép választotta meg.

Nemzetközi tiltakozás
Tíz latin-amerikai ország, Spanyolországgal és az Egyesült Államokkal kiegészülve közös nyilatkozatban ítélte el a minap a Nicolás Maduro vezette „autoriter rezsimet”. Az elnökválasztás hetén kiadott tiltakozásban a Lima-csoport tagjai kérték a „demokratikus érintézményeket megsértő” venezuelai kormányt, hogy függessze fel a „hiteltelen és illegitim” választási folyamatot. Mint hangsúlyozták, azért nem lehet komolyan venni a vasárnapi voksolást, mert azt egy „illegitim hatalom” rendezte meg, anélkül hogy minden politikai erő számára megadta volna az indulás lehetőségét vagy megengedte volna a nemzetközi megfigyelőknek, hogy ellenőrizzék a választási folyamatot. Ennek eredményeképp „hiányoznak azok a garanciák, amelyek egy szabad, igazságos, átlátszó és demokratikus” választási folyamat sajátjai – olvasható a mexikói kormány weboldalán publikált közleményben. A régiós nyomásnak fontos szerepe van, hiszen Maduro előde, Hugo Chávez ugyan szintén kapott nemzetközi kritikát, ám a régióban kevesen fordultak nyíltan szembe vele. Maduro Venezuelája azonban egyre magányosabb „szigetté” válik, szövetségesek nélkül.

Miután a legfontosabb ellenzéki erő nem indított jelöltet – egyebek között azért, mert a kormánypárt a beleegyezésük nélkül hozta előbbre decemberről májusra a voksolást, s azért, mert a legesélyesebb jelöltjeiket eltiltották a politikától –, Madurónak egy igazi ellenfele lesz vasárnap: Henri Falcón, Hugo Chávez volt elnök egykori szövetségese. Mivel Falcón 2010-ben szakított a szocialista kormánypárttal, a chávisták szemében áruló, míg az ellenzékiek közül sokan arra gyanakodnak, hogy esetleg ő lehet a szocialisták trójai falova. Nem tekintik őt igazi ellenzékinek – olvasható az NBC elemzésében. Falcónnak éppen ezért nincs széles támogatottsága, így Madurónak nem kell tőle tartania.

Van azonban, ami miatt fájhat a feje. Napokkal a voksolás előtt lázadás tört ki az egyik leghírhedtebb börtönben, a caracasi El Helicoidében. Az egykori bevásárlóközpont a rettegett venezuelai hírszerzés főhadiszállása, ahol számos embert, köztük politikai foglyot tartanak fogva. A brit The Guardiannak nyilatkozott egy emigrációban élő venezuelai aktivista, aki állítása szerint kapcsolatban áll néhány rabbal. Beszámolójuk szerint a hét közepén ragadták magukhoz a hatalmat a börtönben, s azért lázadtak fel, mert megelégelték a kínzást és a verést. „Szabadságot... egészségügyi ellátást... és az emberi jogok tiszteletben tartását követelik... azt akarják, hogy vége legyen az erőszaknak és a kínzásoknak” – mondta a brit napilapnak Roderick Navarro, a Rumbo Libertad nevű civil szervezet tagja. A lázadás tényéről számos médium beszámolt, ám egyelőre nem sikerült független forrásokból megerősíteni a történteket. A közösségi médiában videók is keringenek az állítólagos lázadásról, amelyben a rabok elmondják, attól tartanak, hogy brutális lesz a kormány válaszlépése.

Menekülnek a várandós nők is
Nem bíznak az egészségügyi rendszerben a terhes venezuelai nők, így közülük sokan külföldön hozzák világra gyermeküket. A gyógyszer-és élelmiszerhiány elől menekülők körében népszerű desztináció a szomszédos Brazília, ahova gyakran a várandósság utolsó szakaszában érkeznek. A BBC helyszíni beszámolója szerint naponta száz venezuelai érkezik Észak-Brazíliába. Boa Vista városában például mintegy 50 ezer venezuelai él, ők teszik ki jelenleg a lakosság 15 százalékát.
A családok gyakran az utolsó bolívarjaikat fordítják az útra, így szinte nincstelenül kénytelenek új életet kezdeni Brazíliában. Vannak, akik ENSZ menekülttáborának egyik sátrában húzzák meg magukat.
„Borzasztó volt. Akadt, hogy naponta csak egyszer étkeztünk. Néha csak rizst ettünk paradicsommal vagy salátát, magában” – nyilatkozta venezuelai életéről a nyolc hónapos terhes Yerilin, miközben berendezkedett a brazíliai sátortáborban. „A hiányos táplálkozás következtében hónapokig vérszegény voltam, vitaminokat sem tudtam szerezni. Teljesen elűntek a gyógyszerek és a vitaminok a polcokról” – tette hozzá. A másik fontos érv Brazília mellett a jobb egészségügyi ellátáson túl, hogy az újszülöttek megkapják az állampolgárságot, így később a családtagok is kérvényezhetik a honosítást.

Ésszerűbb vezetéktervek

Publikálás dátuma
2018.05.19. 07:26
Népszava fotó
Útvonal Jelentősebb hazai gázvezetéképítés nélkül is átszállítható a román gáz Ausztriába - véli a hazai rendszert üzemeltető, Mol-tulajdonú FGSZ.

A hazai nagynyomású gázvezeték-rendszer az ellátás biztonságának fenntartása érdekében folyamatosan követi az európai útvonalak és piacok változásait – közölte tegnapi tájékoztatójukon Terhes Kristóf, a központi csöveket üzemeltető, Mol-tulajdonú FGSZ Földgázszállító Zrt. vezérigazgatója. A társaság a belföldi gázigények évi néhány százalékos emelkedésével számol.

Előadásaik ugyanakkor még némiképp ködös jövőképről tanúskodtak. A legvérmesebb reményeket most a Fekete-tenger román partjainál az amerikai ExxonMobil és az osztrák OMV által felfedezett gázkészlethez fűzzük. Ha az ehhez szükséges román vezetékek is megépülnek, 2019-től évi 1,75 milliárd, 2022-től pedig már évi 4,4 milliárd köbméter gáz érkezhet kelet felől. Habár az FGSZ-esek nem hivatkoztak az ezzel kapcsolatos politikai nyilatkozatokra, tény: Orbán Viktor, még ha félreérthetően is, de már szintén tett említést az első érdemi nem orosz eredetű gázforrás-tervről. Az ezzel kereskedő cégek kiléte ugyanakkor még kérdéses: míg a kormányfő elsősorban az állami MVM-et írta körül, addig más hírek szerint maga a kitermelést végző OMV szállíttatná át gázát Magyarországon át egész Ausztriáig. Ehhez csak a 2015-ben átadott magyar-szlovák gázvezeték északi irányú szállítási képességét kéne megháromszorozni. Míg a magyar állam a vezetékberuházások költségét eddig rendre szétterítette a hazai fogyasztók számlájában, a román szállításokhoz kapcsolódó fejlesztéseket – beleértve egy Kozármisleny-Kaposvár-szakaszt is - az FGSZ az érintett kereskedőkre terhelné.

A beruházások zöme viszont csak akkor valósulhat meg, ha a fekete-tengeri kitermelők decemberben a felhozatal megkezdése, majd a magyar irány mellett kötelezik el magukat. Mindazonáltal Terhes Kristóf az ukrán és a bolgár változatra kevesebb esélyt lát. A vezérigazgató nem rejtette véka alá, hogy e döntéseket a nagypolitika is befolyásolja; egyszersmind viszont e tekintetben nagyfokú csodálkozásának adott hangot: szerinte ugyanis a gázpiac nem sokban különbözik bármely más, szerényebb közfigyelem övezte termékétől. Bár a piacra a tengeren szállított cseppfolyósított földgázt lefejtő part-menti terminálok is alapvető hatást gyakorolnak, a korábban kiemelt jelentőségűként említett horvát Krk-szigeti egység tervét már alig említették. Hírek szerint ugyanis ennek megépítésére nincs kellő piaci igény.

Az FGSZ az országon belüli fejlesztések tekintetében látványosan ódzkodik új vezetékek építésétől. Vagyis a többletigényeket alapvetően meglévő útvonalak segítségével elégítenék ki. A román gáz közvetlen Ausztriába szállításáról például annak közel háromszázmilliárdos költsége miatt mondtak le. Tárgyalnak viszont egy dél-magyarországi, Szlovénián keresztül Olaszországba irányuló vezetékről, ami főképp e két állam ellátási biztonságát erősíti.

Az oroszok eközben a – Magyarországot is ellátó - ukrán szállítási útvonal kiváltására öles léptekkel bővítik az országukat Németországgal a tenger alatt összekötő Északi Áramlat 2 nevű gázvezetéket. Bár ennek nyomán az orosz gázt a jövőben akár észak felől, az eddig kihasználatlan magyar-szlovák gázvezetéken is megkaphatjuk, több jel szerint Moszkva az ukrán irányt se adja fel végleg. Az FGSZ-tervek elősegítik a gázár lehetőség szerinti mérséklését is - hangzott el.

Kiugró nyereség
Tavaly az FGSZ százmilliárdos árbevétel mellett a tavalyelőttit tizedével megfejelve 33 milliárdos adózott nyereséget ért el. Ennek fő oka, hogy forgalmuk harmadával ugrott, elsősorban a Magyarországon keresztüli szállítások élénkülése nyomán. Ráadásul mindeközben a közműhivatal jelentősen visszavágta a társaság által alkalmazható szállítási tarifákat.



Ésszerűbb vezetéktervek

Publikálás dátuma
2018.05.19. 07:26
Népszava fotó
Útvonal Jelentősebb hazai gázvezetéképítés nélkül is átszállítható a román gáz Ausztriába - véli a hazai rendszert üzemeltető, Mol-tulajdonú FGSZ.

A hazai nagynyomású gázvezeték-rendszer az ellátás biztonságának fenntartása érdekében folyamatosan követi az európai útvonalak és piacok változásait – közölte tegnapi tájékoztatójukon Terhes Kristóf, a központi csöveket üzemeltető, Mol-tulajdonú FGSZ Földgázszállító Zrt. vezérigazgatója. A társaság a belföldi gázigények évi néhány százalékos emelkedésével számol.

Előadásaik ugyanakkor még némiképp ködös jövőképről tanúskodtak. A legvérmesebb reményeket most a Fekete-tenger román partjainál az amerikai ExxonMobil és az osztrák OMV által felfedezett gázkészlethez fűzzük. Ha az ehhez szükséges román vezetékek is megépülnek, 2019-től évi 1,75 milliárd, 2022-től pedig már évi 4,4 milliárd köbméter gáz érkezhet kelet felől. Habár az FGSZ-esek nem hivatkoztak az ezzel kapcsolatos politikai nyilatkozatokra, tény: Orbán Viktor, még ha félreérthetően is, de már szintén tett említést az első érdemi nem orosz eredetű gázforrás-tervről. Az ezzel kereskedő cégek kiléte ugyanakkor még kérdéses: míg a kormányfő elsősorban az állami MVM-et írta körül, addig más hírek szerint maga a kitermelést végző OMV szállíttatná át gázát Magyarországon át egész Ausztriáig. Ehhez csak a 2015-ben átadott magyar-szlovák gázvezeték északi irányú szállítási képességét kéne megháromszorozni. Míg a magyar állam a vezetékberuházások költségét eddig rendre szétterítette a hazai fogyasztók számlájában, a román szállításokhoz kapcsolódó fejlesztéseket – beleértve egy Kozármisleny-Kaposvár-szakaszt is - az FGSZ az érintett kereskedőkre terhelné.

A beruházások zöme viszont csak akkor valósulhat meg, ha a fekete-tengeri kitermelők decemberben a felhozatal megkezdése, majd a magyar irány mellett kötelezik el magukat. Mindazonáltal Terhes Kristóf az ukrán és a bolgár változatra kevesebb esélyt lát. A vezérigazgató nem rejtette véka alá, hogy e döntéseket a nagypolitika is befolyásolja; egyszersmind viszont e tekintetben nagyfokú csodálkozásának adott hangot: szerinte ugyanis a gázpiac nem sokban különbözik bármely más, szerényebb közfigyelem övezte termékétől. Bár a piacra a tengeren szállított cseppfolyósított földgázt lefejtő part-menti terminálok is alapvető hatást gyakorolnak, a korábban kiemelt jelentőségűként említett horvát Krk-szigeti egység tervét már alig említették. Hírek szerint ugyanis ennek megépítésére nincs kellő piaci igény.

Az FGSZ az országon belüli fejlesztések tekintetében látványosan ódzkodik új vezetékek építésétől. Vagyis a többletigényeket alapvetően meglévő útvonalak segítségével elégítenék ki. A román gáz közvetlen Ausztriába szállításáról például annak közel háromszázmilliárdos költsége miatt mondtak le. Tárgyalnak viszont egy dél-magyarországi, Szlovénián keresztül Olaszországba irányuló vezetékről, ami főképp e két állam ellátási biztonságát erősíti.

Az oroszok eközben a – Magyarországot is ellátó - ukrán szállítási útvonal kiváltására öles léptekkel bővítik az országukat Németországgal a tenger alatt összekötő Északi Áramlat 2 nevű gázvezetéket. Bár ennek nyomán az orosz gázt a jövőben akár észak felől, az eddig kihasználatlan magyar-szlovák gázvezetéken is megkaphatjuk, több jel szerint Moszkva az ukrán irányt se adja fel végleg. Az FGSZ-tervek elősegítik a gázár lehetőség szerinti mérséklését is - hangzott el.

Kiugró nyereség
Tavaly az FGSZ százmilliárdos árbevétel mellett a tavalyelőttit tizedével megfejelve 33 milliárdos adózott nyereséget ért el. Ennek fő oka, hogy forgalmuk harmadával ugrott, elsősorban a Magyarországon keresztüli szállítások élénkülése nyomán. Ráadásul mindeközben a közműhivatal jelentősen visszavágta a társaság által alkalmazható szállítási tarifákat.