Ferenc pápa változást sürget

Publikálás dátuma
2018.05.20. 15:04
FOTÓ: VINCENZO PINTO / AFP
A Szentlélek az az isteni erő, amely megváltoztatja a világot - mondta Ferenc pápa a Szent Péter bazilikában bemutatott pünkösdi misén vasárnap.

Az egyházfő homíliájában kijelentette, sokan ígérnek változást, újrakezdést, szenzációs megújulást, de semmilyen földi próbálkozás nem képes az emberek szívét kielégíteni. Az élet nehézségeiben igazi "erősítőt" Isten tud adni. 

Ferenc pápa hangsúlyozta, a Szentlélek az az isteni erő, amely képes megváltoztatni a világot. Fuvallathoz hasonlította, amely meleget fúj a hidegben, enyhülést ad a forróságban, vizet a szárazságban. Megváltoztatja a szíveket is: megmozdítja, azokat, akiket a félelem bénít meg, a Szentlélek leküzdi az emberek belső ellenállását, továbblépteti azt, aki félmegoldásokkal akar megelégedni, újraindítja azt, ki úgy érzi, célba érkezett, álmokat ad a bátortalannak.

A Szentlélek nem oldja meg helyettünk a problémákat, de bizalmat ad, segít, hogy ne fáradjunk bele az életbe, fiatalon tartja a szívünket - mondta Ferenc pápa.

Megjegyezte, mindenkinek szüksége van változásra az élet terhe alatt, amikor nehéznek sőt lehetetlennek tűnik előre lépni. Nemcsak az egyének, a közösségek, még a keresztények is átélhetnek "rosszabb" periódusokat, amikor a nyugalmat választják az Isten kínálta változtatás helyett. "Az önfenntartásért élni nem vezet sehova" - jelentette ki Ferenc pápa.

A misén a pünkösdkor piros színű miseruhát viselő bíborosok és püspökök koncelebráltak a pápával. Kínaiul az egyházért, az indiai malayalam nyelven a békéért, franciául az evangelizációért, vietnámiul az üldözött keresztényekért, a közép-afrikai sango nyelven a szenvedőkért és magányosokért imádkoztak.

Pünkösd hétfő nem piros betűs ünnep Olaszországban az 1969-es liturgiai naptárreform óta. Római hagyomány szerint pünkösd vasárnap délben a római Pantheon tetején levő nyílásból több tonna vörös rózsaszirmokat hullajtottak alá a Szentlélek alászállását jelképezve.

A szombaton tartott konzisztórium bíborosi tanácskozását követően Ferenc pápa bejelentette az egyházat 1963 és 1978 között vezető VI. Pál és az 1980-ban meggyilkolt San Salvador-i Oscar Romero érsek szentté avatását. Mindkettőjüket a pápa emeli a szentek közé október 14-én a Szent Péter téren.

Szerző

Rossz hír a magyar nyugdíjasoknak

Publikálás dátuma
2018.05.20. 14:05
A kép illusztráció. FOTÓ: Shutterstock

Magyarországon a 65 évnél idősebbek összjövedelmének 89 százaléka állami juttatásokból származik, ezzel a magyar idősek függnek leginkább az államtól az OECD tagországai közt – derül ki az OECD friss nyugdíj-jelentéséből. Ehhez az arányhoz Belgium áll a legközelebb, ott az idősek összjövedelmének 84 százaléka származik az államtól. A másik végletet Mexikó képviseli, ott ez a szám csak 8 százalék -írja a zoom.hu.

A magyar idősek összjövedelmének csak 8,5 százaléka származik munkából. A munkából származó bevétel a legfontosabb Mexikóban, ott a 65 év fölöttiek pénzének 57 százaléka ebből származik. De 30 százalék fölött van a munkából származó jövedelem például Chilében, Izraelben, Japánban, Koreában és az USA-ban. Ennek országonként más és más oka van, Izraelben és az USA-ban a nyugdíjkorhatár 65 év fölött van, máshol a nyugdíj kiegészítéséhez, vagy magasabb nyugdíj eléréséhez dolgozik sok 65 év fölötti.

Magyarország egy másik mutatóban is az élen végzett az OECD-országok közt: az állam itt von el a második legtöbbet a munkavállalóktól és a vállalkozásoktól a nyugdíjak fedezésére. Magyarországon a (2016-os állapot szerint) a munkáltatói és a munkavállalói járulékot együtt nézve az állam egy átlagos munkavállaló után kifizetett pénz bő 30 százalékát beszedte. Ennél csak az olasz állam vett el többet, 33 százalékot. Egyetlen másik OECD-tagnál sem volt az elvonás 26 százalék fölött. A másik végleten ebben a mutatóban is Mexikó van (nem meglepő módon), ahol az állami elvonás csak 6,3 százalék volt.

Egyre több idős jut egyre kevesebb fiatalra

A helyzet várhatóan a jövőben sem fog javulni, egyre több idős jut egyre kevesebb munkavállaló korú emberre, vagyis az állami nyugdíjrendszereknek egyre kevesebb munkavállalótól elvont pénzből egyre több idős nyugdíját kell fedezniük. Más szóval a demográfiai folyamatok miatt a bevételi oldalon egyre kisebb, míg a kiadási oldalon egyre nagyobb összeg szerepel. Az egyensúly fenntartása érdekében az államoknak vagy több pénzt kell beszedniük a munkavállalók után, vagy kevesebbet kell kifizetniük a nyugdíjasoknak.

Magyarországon számíthatnak a legkevesebb maradék életre az idősek

Az elmúlt években számos OECD-ország emelte a nyugdíj-korhatárt, illetve tervez további korhatáremelést. A korhatár emelésével két legyet lehet ütni egy csapásra: az emberek tovább maradnak munkában, így tovább fizetnek be a közösbe, és később kezdenek el kivenni belőle.

A korhatár emelését nemcsak a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága indokolja, hanem a várható élettartam emelkedése is. Az OECD átlagában jelenleg a 65 éves nők még 21 évre számíthatnak haláluk előtt, a férfiak még 18-ra. A 2060-as évekre ez a nők esetében várhatóan már 25 év lesz, míg a férfiaknál 23. Magyarország ebben a tekintetben legutolsó az OECD-ben, jelenleg a 65 éves magyar nők csak 18,6 évre számíthatnak

(2060-ra ez 22,3-ra emelkedhet), a férfiak pedig csak 14,8 évre (2060-ra ez 18,3-ra emelkedhet).

Szerző
Témák
nyugdíjasok

Rossz hír a magyar nyugdíjasoknak

Publikálás dátuma
2018.05.20. 14:05
A kép illusztráció. FOTÓ: Shutterstock

Magyarországon a 65 évnél idősebbek összjövedelmének 89 százaléka állami juttatásokból származik, ezzel a magyar idősek függnek leginkább az államtól az OECD tagországai közt – derül ki az OECD friss nyugdíj-jelentéséből. Ehhez az arányhoz Belgium áll a legközelebb, ott az idősek összjövedelmének 84 százaléka származik az államtól. A másik végletet Mexikó képviseli, ott ez a szám csak 8 százalék -írja a zoom.hu.

A magyar idősek összjövedelmének csak 8,5 százaléka származik munkából. A munkából származó bevétel a legfontosabb Mexikóban, ott a 65 év fölöttiek pénzének 57 százaléka ebből származik. De 30 százalék fölött van a munkából származó jövedelem például Chilében, Izraelben, Japánban, Koreában és az USA-ban. Ennek országonként más és más oka van, Izraelben és az USA-ban a nyugdíjkorhatár 65 év fölött van, máshol a nyugdíj kiegészítéséhez, vagy magasabb nyugdíj eléréséhez dolgozik sok 65 év fölötti.

Magyarország egy másik mutatóban is az élen végzett az OECD-országok közt: az állam itt von el a második legtöbbet a munkavállalóktól és a vállalkozásoktól a nyugdíjak fedezésére. Magyarországon a (2016-os állapot szerint) a munkáltatói és a munkavállalói járulékot együtt nézve az állam egy átlagos munkavállaló után kifizetett pénz bő 30 százalékát beszedte. Ennél csak az olasz állam vett el többet, 33 százalékot. Egyetlen másik OECD-tagnál sem volt az elvonás 26 százalék fölött. A másik végleten ebben a mutatóban is Mexikó van (nem meglepő módon), ahol az állami elvonás csak 6,3 százalék volt.

Egyre több idős jut egyre kevesebb fiatalra

A helyzet várhatóan a jövőben sem fog javulni, egyre több idős jut egyre kevesebb munkavállaló korú emberre, vagyis az állami nyugdíjrendszereknek egyre kevesebb munkavállalótól elvont pénzből egyre több idős nyugdíját kell fedezniük. Más szóval a demográfiai folyamatok miatt a bevételi oldalon egyre kisebb, míg a kiadási oldalon egyre nagyobb összeg szerepel. Az egyensúly fenntartása érdekében az államoknak vagy több pénzt kell beszedniük a munkavállalók után, vagy kevesebbet kell kifizetniük a nyugdíjasoknak.

Magyarországon számíthatnak a legkevesebb maradék életre az idősek

Az elmúlt években számos OECD-ország emelte a nyugdíj-korhatárt, illetve tervez további korhatáremelést. A korhatár emelésével két legyet lehet ütni egy csapásra: az emberek tovább maradnak munkában, így tovább fizetnek be a közösbe, és később kezdenek el kivenni belőle.

A korhatár emelését nemcsak a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága indokolja, hanem a várható élettartam emelkedése is. Az OECD átlagában jelenleg a 65 éves nők még 21 évre számíthatnak haláluk előtt, a férfiak még 18-ra. A 2060-as évekre ez a nők esetében várhatóan már 25 év lesz, míg a férfiaknál 23. Magyarország ebben a tekintetben legutolsó az OECD-ben, jelenleg a 65 éves magyar nők csak 18,6 évre számíthatnak

(2060-ra ez 22,3-ra emelkedhet), a férfiak pedig csak 14,8 évre (2060-ra ez 18,3-ra emelkedhet).

Szerző
Témák
nyugdíjasok