Hadházy Ákos keményen visszavágott Kövérnek

Publikálás dátuma
2018.05.20 15:33
Hadházy Ákos. FOTÓ: Tóth Gergő
Fotó: /
Az LMP politikusa nem hagyta szó nélkül, hogy a házelnök szerint normális demokráciában neki nem lenne helye az Országgyűlésben - írja a hvg.hu.

Kövér László az állami rádiónak adott interjúban arról beszélt: a képviselői eskütételről távol maradó, az Országgyűlés legitimitását megkérdőjelező LMP-s Hadházy Ákosnak "nem lenne itt semmi keresnivalója, egy normális demokráciában, ahol érvényesülnek a közösen elfogadott írott vagy íratlan normák". Úgy folytatta: "Egy ilyen embernek tényleg nincs keresnivalója a parlamentben, de hát nekünk is tiszteletben kell tartanunk a magyar emberek döntését, akik (...) ennek a pártnak a támogatói közé sorakoztak fel".

Hadházy Ákos, aki várhatóan a parlament következő ülésének végén teszi le képviselői esküjét, a közösségi oldalán most keményen visszaszólt a házelnöknek.

"Kövér László ma a kormány házi rádiójában azt nyilatkozta, hogy szerinte nekem nem lenne helyem a “Parlamentben”. Joga van ilyeneket mondani, hiszen szerintem sem lenne ott nagyon sok embernek helye. Mint ahogyan a köztörvényes bűnözōként már többször büntetett és börtönviselt, de a Fidesz segítsègével ismét milliárdos romapénzek eltūnéséért felelōs Farkas Flóriánnak sem ott kellene ülnie sok társával együtt. (Sajnos éppen a “nemzet házelnöke” kötött vele választási szövetsêget a Fidesz nevében) Kövér azt mondja, nem érti, mi ellen tiltakozom, pedig nyilván nagyon is érti. Nem legitim az a “parlament”, amely létrejöttekor tömeges választási csalások történtek, ahol a kormány százmilliárdért kampányolhatott míg az ellenzéki pártok csak ennek töredékéért és ahol több százezer külföldön dolgozó magyarnak nem engedték meg a levélben szavazást.

Azt viszont már az ellenzékben sem érti mindenki: azért KÖTELEZŌ a mostani választás tisztességtelenségére felhívni a figyelmet, mert ha beletörōdünk, akkor a következō is ilyen lesz. VAGY ILYENEBB. Ugyanis senkinek ne legyen kétsége affelōl: amennyivel nagyobb lesz az elégedetlenség vagy esetleg amennyivel helyesebben viselkedik az ellenzék, annyival fogja tisztességtelenebbé tenni a KÖVETKEZŌ választást.

Szerző
2018.05.20 15:33

Macron házassági ajánlatáról beszél a német sajtó

Publikálás dátuma
2018.11.19 09:54

Fotó: AFP/ Gregor Fischer
Rendkívül kedvező visszhangja volt Németországban Emmanuel Macron francia elnök beszédének, amely vasárnap a Bundestagban hangzott el.
A Spiegel kiemelte, Macron házassági ajánlatot tett Németországnak, ez azonban nem egy szentimentális megnyilvánulás, hanem egyértelmű ajánlat volt részéről, amilyen az ember az életben csak egyszer kap. Nem a bizalom kérdése állt középpontban, hanem a szolidaritásé.
„Ha nem értik a Franciaországból érkező szavakat, gondoljanak arra: országunk szereti önöket”.
Mint a Spiegel megjegyzi, Macron számára a szeretet is a politika része, ami azért új, mert a németek elválasztják egymástól az értelmet az érzelmektől.
„„A német-francia páros kötelessége és felelőssége az, ne engedjék meg, hogy a világ még nagyobb káoszba sodródjék”
– emelte ki.
Rendkívül fontos elem volt a beszédben, jegyezte meg a Spiegel, hogy Párizs a költségvetését is megosztaná Berlinnel, továbbá a hadsereget, az adókat, az egyetemeit. A Spiegel felveti, nem érkezett-e túl későn Macron felajánlása, hiszen hazájában a sárgaingesek lázadnak ellene, s a nyersanyagokra kivetett adók ellen. A lap utalt arra, amikor 1968-ban sztrájkhullám tört ki az országban, Charles De Gaulle sem maradhatott sokáig a hatalomban.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung véleménycikkében kiemelte, az Európai Uniót nem kell újjáalapítani, ez nagyon nehéz is lenne, de erősíteni kell au intézményrendszert a veszélyek mai világában. A FAZ Macronnak azt a gondolatát emelte ki, hogy a világon egyetlen nép sem nézett annyira bátran szembe a saját múltjával, mint a német. Utalt arra, hogy új fejezetet akar nyitni az EU történetében, ami sokakban félelmet kelt. Az országoknak ugyanis le kell mondaniuk szuverenitásuk egy részéről, s ez csak a jog és a demokrácia alapjain képzelhető el. A jogi közösség jól működik, azokkal szemben is, akik meg akarják osztani az Uniót – idézte a FAZ a francia elnököt. Macron a Bundestagban elhangzott beszédben a decemberi uniós csúcstalálkozóra, illetve a jövő májusi európai parlamenti választásra kacsintva kifejtette, előrelépést kell tenni az euróövezet erősítése, a migráció kezelése és a digitalizálásra való előkészületek terén. A német-francia tengelynek vezető szerepet kell játszania a „szuverén Európa” megújítása során. Megállapította, a szuverenitás szó Németországban valami nyugtalanítót jelent, de Európának békés mederbe kell terelnie a világban tapasztalható aggasztó jelenségeket. Angela Merkel kancellár kifejtette, osztja a francia elnöknek azt a meglátását, amely szerint az Európai Unió válaszúthoz érkezett. Egyúttal nagyszerűnek nevezte Macron beszédét. A francia elnök berlini látogatása során előkészítették azt a jövő évben aláírandó Elysée-szerődést, amely a jelenleg érvényben lévő német-francia barátsági szerződést váltaná fel. Macron tervezett reformjai terén máris sikerült némi előrelépést elérni, mivel Németország és Franciaország megállapodásra jutott az euróövezet közös költségvetésében. Olaf Scholz német pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban kijelentette, a cél az együttműködés és a versenyképesség javítása és az euróövezet stabilitásának biztosítása. A közös büdzsé Macron szívügye volt, s 2021-től vezetik majd be. Ugyanakkor a francia elnök nagy győzelméről azért nem lehet beszélni, mert elsődlegesen Németország elképzelései érvényesültek. Macron ugyanis több tízmilliárd eurós büdzséről beszélt, azt remélve, hogy az eléri majd az euróövezeti országok GDP-jének néhány százalékát is. Ehhez képest Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter legutóbb már a 20-25 milliárd eurós büdzsét is jó kiindulási alapnak nevezte, ez azonban a 19 euróövezeti állam bruttó nemzeti termékének mindössze 0,2 százaléka. Németország azt az akaratát is keresztülvitte, hogy az euróövezeti költségvetés az EU büdzséjének része legyen, vagyis ugyanazok a szabályok vonatkozzanak rá, mint az unióéra.
2018.11.19 09:54
Frissítve: 2018.11.19 09:54

A sürgősségi osztályok legalább kétharmada küzd napi működési problémákkal

Publikálás dátuma
2018.11.19 09:45
illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Az intézmények többsége nem tud zökkenőmentes betegellátást biztosítani.
A Magyar Kórházszövetség legfrissebb felmérése szerint a sürgősségi osztályok legalább kétharmada napi működési problémákkal küzd – írja a kormányközeli Magyar Idők. A kórházigazgatókat tömörítő szervezet elnökhelyettese, Ficzere Andrea a lapnak azt mondta, a 107 tagintézményből hatvan reagált, közülük 41-ben van SBO, és 32 helyről kapták azt a visszajelzést, hogy nem tudnak zökkenőmentes betegellátást biztosítani. A kórházak főigazgatói több okot is megjelöltek, ezek közül a legfontosabbnak az indokolatlan igénybevételt tartották, amit a háziorvosi és a járóbeteg-ellátás hiányosságai­ra vezettek vissza. „A betegek a legkisebb ellenállás irányába mozdulnak, így ha sokat kellene várakozniuk valamelyik szakorvosi vagy diagnosztikai vizsgálatra, akkor inkább a sürgősségi osztályt keresik fel – sokszor indokolatlanul –, hiszen tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy ott kötelesek őket fogadni. Az általánosan alacsony egészségkultúra miatt olyan problémával is a sürgősségi osztályokra mennek az emberek, amelyek egyáltalán nem oda valók. De sajnos sok esetben a háziorvosi és a szakrendelőkből is ezekre a betegellátó egységekre irányítják a problémásabb, azonban sürgős ellátást nem igénylő eseteket” – mondta Ficzere Andrea. 
A helyzetet tovább nehezíti az orvos- és szakdolgozóhiány, ami az indokolatlan igénybevétellel együtt extra túlterhelést jelent a sürgősségi osztályokon dolgozóknak. Sok helyen kiderült, hogy nincs annyi dolgozó, ahány embert egy-egy műszakba be kellene osztani a biztonságos működéshez, ezért az intézmények egy részében más osztályokról irányítanak át a sürgősségi osztályokra orvosokat, nővéreket. A létszámhiányból fakadó bérspirált a kórházszövetség szerint csak bérplafonnal lehet megállítani, amire nemcsak a kigazdálkodhatatlan összegek miatt van szükség, hanem azért is, mert a helyzet rendkívül komoly bérfeszültséget eredményez a kórházakon belül. Sokan több intézménnyel is szerződésben állnak, így egyik munkahelyüket sem tekintik igazán sajátjuknak, ez a hozzáállás pedig további konfliktust generál. Mindezek miatt javasolják azt, hogy inkább kevesebb kórházban legyen sürgősségi osztály, de ott színvonalas, könnyen hozzáférhető ellátást nyújtsanak – írja a Magyar Idők.
2018.11.19 09:45
Frissítve: 2018.11.19 09:45