Fontmilliárdokat moshatnak tisztára az oroszok Londonban

Publikálás dátuma
2018.05.21 17:36
A brit jelentés szerint a Kreml szabadon bánhat a Londonban átmosott fontmilliárdokkal. Képünk illusztráció Fotó: AFP/Alberto Pe
Fotó: /
Elképesztő nagyságú orosz vagyont legalizálnak a londoni bankárok, a brit parlament alsóháza már nemzetbiztonsági kockázatról beszél.

Nemzetbiztonsági érdeket sért, hogy a brit kormány eltűri hatalmas értékű, korrupciós ügyletekből eredő orosz tőke folyamatos "átmosását" a londoni pénzügyi szektoron és az ingatlanpiacon keresztül - áll a brit parlament alsóházának külügyi bizottsága által összeállított, hétfőn ismertetett átfogó elemzésben, amit az MTI is idéz.

A tanulmány elkészítéséhez meghallgatott szakértők  minimum egymilliárd fontra (több mint 360 milliárd forintra) becsülték a Londonban havonta összesen tisztára mosott korrupciós pénzek értékét, és szerintük ennek nem egészen a fele Oroszországból érkezik.

Magyarázkodniuk kell az oligarcháknak

A brit kormány már bejelentett terveket a pénzmosás elleni fellépés erősítésére. Ben Wallace, a brit belügyminisztérium belbiztonsági kérdésekért felelős államtitkára nemrég közölte: London a "magyarázat nélküli" nagy vagyonok eredetének igazolására kívánja kényszeríteni a Nagy-Britanniában élő külföldi oligarchákat , mivel becsléseik szerint évente 90 milliárd font (több mint 32 ezer milliárd forint) illegálisan szerzett külföldi vagyontömeget mosnak tisztára a brit üzleti szektorban és a bankrendszeren keresztül.

Villába fektetett orosz vagyonok

A hétfői jelentés felidézi, hogy a Transparency International (TI) korrupciófigyelő nemzetközi civil szervezet brit tagozata 176 olyan nagy értékű luxusingatlant azonosított Nagy-Britanniában, amelyeket tulajdonosaik "gyanús pénzekből" vásároltak. A TI becslése szerint ezeknek az ingatlanoknak a piaci összértéke 4,4 milliárd font (csaknem 1600 milliárd forint), és e kétes eredetű ingatlanvagyonnak több mint a 20 százaléka "orosz egyénekhez" kötődik.

Az alsóházi bizottság szerint azonban valószínűleg ez is "csupán a jéghegy csúcsa", hiszen e becslések csak a szabad hozzáférésű forrásokból beszerezhető adatokra épülnek.

A Kreml bármikor felhasználhatja

Mint megjegyzik, a brit kormány "robusztus" intézkedésekkel reagált ugyan a Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerzőügynök és lánya, Julija Szkripal ellen március elején Angliában elkövetett mérgezéses támadásra, ám "az erőteljes retorika ellenére Vlagyimir Putyin orosz elnök és szövetségesei ugyanúgy folytathatják korrupt módon szerzett vagyonuk elrejtését és átmosását Londonban, mintha mi sem történt volna".

A londoni alsóház külügyi bizottsága szerint ezek a vagyonok, amelyeket "a Kreml bármikor igénybe vehet", közvetlenül és közvetve segítik Putyinnak a szabályokra épülő nemzetközi rendszer felforgatására irányuló kampányát. A jelentés szerint mindez árt Nagy-Britannia szövetségeseinek is, emellett a brit külpolitika nemzetközi érdekérvényesítő mechanizmusát is kikezdi.

Ennek egyértelmű következményei vannak Nagy-Britannia nemzetbiztonságára, mivel ha a brit kormány eltűri London szerepét "a Kremlhez kapcsolódó korrupció" anyagi hozadékénak elrejtésében, azzal olyan látszatot kelthet, hogy Nagy-Britannia nem gondolja komolyan a fellépést "Putyin offenzív lépéseivel szemben" - áll a parlamenti bizottság jelentésében.

A jelentés szerint - az Egyesült Államokkal, az EU-val és a hét vezető ipari hatalommal (G7) együttműködve - Londonnak szigorítania kell a szankciórendszer azon elemeit is, amelyek jelenleg lehetővé teszik, hogy Oroszország szankcionált bankok segítségével jelenjen meg új szuverén kötvényekkel a nemzetközi tőkepiacon.

Kreml: bárkire rásüthetik a piszkos pénz pecsétjét

A brit jelentésre gyorsan reagált a Kreml is: szóvivőjük, Dimitrij Peszkov szerint az Oroszországból érkezett "piszkos pénzekről" elkészített brit parlamenti jelentés azt eredményezi, hogy mostantól más külföldi befektetőknek is hasonló fenyegetéssel kell majd szembenézniük Nagy-Britanniában. 

Nagy-Britannia ilyen lépései után bármely ország befektetői olyan helyzetben találhatják magukat, amelyben beruházásaikat „piszkos pénznek” minősítik” -  mondta Peszkov. Hozzátette, a jelentésben megtestesülő ruszofóbiát a „brit fél által megrendezett provokáció”, a Szkripal-ügy váltotta ki.

Szerző
2018.05.21 17:36
Frissítve: 2018.05.21 18:47

Hasogdzsi-ügy: öt embert ítélhetnek halálra az újságíró meggyilkolásáért

Publikálás dátuma
2018.11.15 13:20

Fotó: AFP/
21 embert vettek őrizetbe a szaúdi hatóságok. Nincs köztük a trónörökös: az államügyész szerint a hírszerzés helyettes vezetője adott parancsot a leszámolásra.
Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolása miatt öt gyanúsítottra kéri halálbüntetés kiszabását a szaúdi államügyész - írja a Sky News. Mint Saud al Mojeb egy sajtótájékoztatón elmondta, a Szaúd-Arábiai nyomozás szerint az október 2-án elkövetett gyilkosságban a legmagasabb rangú gyanúsított a hírszerzés korábbi helyettes vezetője.
E szerint Ahmad al Assiri rendelte meg a leszámolást, amit méreginjekcióval hajtottak végre az ország Ankarai követségén. Hasogdzsit arra próbálta előtte sikertelenül rávenni al Assiri, hogy térjen vissza Szaúd-Arábiába.
Az ország ügyészsége felmentette a trónörökös herceget, Mohammed bin Szalmánt, aki az  amerikai hírszerzés szerint megrendelte az újságíró-gyilkosságot.
Jelenleg 21 embert tartanak őrizetben, közülük 11-en vádlottként várják tárgyalásukat.
2018.11.15 13:20
Frissítve: 2018.11.15 13:20

Navalnijt két év alatt hétszer vették jogtalanul őrizetbe, egy vagyon kártérítést kaphat

Publikálás dátuma
2018.11.15 12:34
Alekszej Navalnij
Fotó: AFP/ Mladen ANTONOV
Elmarasztalta Oroszországot csütörtökön a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), amiért csak 2012 és 2014 között 7 alkalommal is jogsértő módon, az ellenzékiség elnyomásának céljával vették őrizetbe és ítélték el Alekszej Navalnij ellenzéki politikust.
Az orosz ellenzéki vezető és korrupcióellenes aktivista kis híján részt sem vehetett az ítélethirdetésen, miután először feltartóztatták a moszkvai repülőtéren.
Az EJEB tavaly februárban első fokon már kimondta, hogy a hatóságok több ponton is megsértették Navalnij jogait, az ítélet ellen azonban mindkét fél fellebbezett, az ügyet így a másodfokú fórumként működő nagykamara elé utalták. A fellebbviteli testület csütörtöki jogerős ítéletében egyhangúlag megállapította, hogy
a "politikailag motivált" oroszországi eljárás során megsérült az Emberi Jogok Európai Egyezményének a szabadsághoz és biztonsághoz való jogról, a tisztességes tárgyalás jogáról, a gyülekezési szabadságról és a jogkorlátozás alkalmazásának megszorításáról szóló cikke.
Rámutattak, hogy az őrizetbe vétel célja több esetben is a "politikai pluralizmus elnyomása" volt. A strasbourgi bírák ezért mintegy 64 ezer euró - körülbelül 20 millió forint - kártérítést és perköltséget ítéltek meg a panaszosnak.
A szóban forgó letartóztatások után öt esetben pénzbírságot szabtak ki Navalnijra, kétszer pedig elzárásra ítélték, hét, illetve tizenöt napra.
Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel. Az EJEB jogerős határozatai kötelezőek mind a 47 részes állam, köztük Oroszország számára.
A bíróság csak a 2012 és 2014 közötti őrizetbevételeket vizsgálta. Az azóta eltelt négy év számtalan alkalmával kapcsolatban, mikor Navalnijt őrizetbe vették, megbüntették és elítélték, az EJEB most nem foglalhatott állást.
2018.11.15 12:34