Délkeleti nyitás

Angela Merkel igen komornak tűnt az Európai Unió és a balkáni országok múlt heti csúcstalálkozóján. Sok oka nem is lehetett az örömre, hiszen az EU nem éppen legszebb napjait éli: az alakulgató olasz populista koalíció kormányprogramja erőteljesen euroszkeptikus, az EU és Washington viszonya is szinte napról napra romlik. A szófiai csúcson még az ilyenkor megszokott hangzatos szólamok is elmaradtak, nevezetesen, hogy milyen nagy szüksége van Európának a balkáni országokra.

Szerbia és Montenegró - az a két állam, amellyel már évek óta folynak a csatlakozási tárgyalások - abban reménykedett, hogy az EU vezetői konkrét céldátumot jelölnek meg uniós integrációjukra. Erre azonban esély sem volt. Mindössze annyi előrelépés várható, hogy az EU júniusi csúcstalálkozóján hivatalos döntés születik majd arról: Albániával és Macedóniával is megkezdik a tárgyalásokat.

Szó sincs arról, hogy tárt karokkal várnák a balkáni államokat. Különösen a német kancellár az lassítaná tovább az integráció folyamatát. Angela Merkel számára egyre nagyobb gondot jelent, hogy miként tarthatja egyben az EU-t a rebellis közép-európaiak, illetve az erősödő nyugati populisták szorításában. A balkáni államok csatlakozásával finoman fogalmazva nem válna demokratikusabbá az unió. Szerbiában Aleksandar Vucic ugyan óvatos reformokat vitt véghez a nemzetközi hitelezők nyomására, ám a média-, illetve az igazságszolgáltatási helyzet inkább a harmadik világbeli államokéhoz hasonlatos. Montenegróban minden kérdésben az országot két és fél évtizede uraló Milo Djukanovic és klánja dönt. Albánia fejlettségét tekintve fényévekre van az EU-tól, s bár Macedóniában kedvező politikai változások mentek végbe, a szkopjei demokrácia helyzete is ingatag. S akkor még nem szóltunk Boszniáról és Koszovóról, a két elátkozott államról, amelyek egyelőre életképtelennek bizonyulnak a külső segítség nélkül.

A balkáni bővítés akkor válhat realitássá, ha az EU-nak sikerül elsimítani belső konfliktusait. Ez azonban egyelőre csak vágyálomnak tűnik.

Szerző
2018.05.22 08:07

Merkel: végre kell hajtani a minszki megállapodást

Publikálás dátuma
2018.08.18 20:08

Fotó: SPUTNIK/ SERGEY GUNEEV
Németország és Oroszország egyaránt felelősséggel tartozik azért, hogy megoldódjanak a nemzetközi viszonyokat terhelő nagy válságok - mondta a német kancellár szombaton Vlagyimir Putyinnal kezdett tárgyalása előtt.
A Meseberg-kastély udvarán az orosz államfővel közösen tett sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy Németország készen áll az együttműködésre Oroszországgal a válságok rendezéséért. Elsőként a kelet-ukrajnai helyzetet említette, aláhúzva, hogy végre kell hajtani a válság politikai rendezéséről szóló minszki megállapodást. Ugyancsak Ukrajnáról szólva elmondta, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezetéktől függetlenül meg kell őrizni Ukrajna tranzitország szerepét az Európába irányuló orosz gázexportban. A szíriai polgárháborúval kapcsolatban kiemelte, hogy meg kell akadályozni a humanitárius katasztrófát Idlíb városában és a térségben, és az ENSZ vezetésével az egész országban be kell indítani a politikai rendezést.

Putyin: nincs alternatívája a minszki megállapodásnak

Csak annak végrehajtásával lehet lezárni az ukrajnai válságot - jelentette ki az orosz elnök a német szövetségi kormány Berlin melletti vendégházában.   Vlagyimir Putyin a Meseberg-kastély udvarán a német kormányfővel közösen tett sajtónyilatkozatában arról is beszélt, hogy lehetségesnek tartja az orosz földgázt Ukrajna megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 földgázvezetékkel kapcsolatban annak a német elvárásnak a teljesítését, hogy megmaradjon Ukrajna tranzitország-szerepe az orosz gázexportban. Mint mondta, az ukrajnai tranzit "hagyománya" fennmaradhat, ha megfelel a gazdaságosság feltételének. A szíriai polgárháborúról szólva kiemelte: dolgozni kell a béke és a biztonság megteremtésén azon területeken, amelyekre visszatérhetnek a menekültek, köztük olyan szíriaiak is, akik Európába menekültek a hazájukból.  
Szerző
2018.08.18 20:08

Ahogyan Putyint még nem látta (fotók)

Publikálás dátuma
2018.08.18 18:28
A Vlagyimir Putyin orosz elnököt Karin Kneissl osztrák külügyminiszter esküvőjére szállító autókonvoj
Fotó: MTI/APpool/ Ronald Zak
Vlagyimir Putyin is hivatalos volt az osztrák külügyminiszter lagzijára. Nem volt rest, meg is táncoltatta a mennyasszonyt.
Karin Kneissl osztrák külügyminiszter szombaton tartja esküvőjét Dél-Stájerországban. A lakodalmat egy eldugott kis osztrák vendéglőben tartják. Ide ugrott be az orosz elnök. Kneissl az esküvő költségeit maga fedezi, egy privát biztonsági céget is felbérelt az eseményre - írja a Privátbankár. Ennek pontos összege nem ismert, ugyanakkor nagyságrendjét be lehet lőni a júniusi Putyin-látogatás alapján. (Akkor mintegy 900 osztrák rendőr és 600 katona vigyázott a rendre, ami – a személyi kiadásokat tekintve – csaknem négyszázezer euróba került. Ehhez jöttek még további költségek, hiszen az egykori KGB-ügynököt tíz repülőgép és hét helikopter is védte.) 
Az esküvőn az osztrák politikai elit is részt vett. Heinz-Christian Strache alkancellár, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke a helyi hagyományok szerint bőrnadrágban érkezett.

Putyint a lagzi után Merkel várja a mesebergi kastélyban

Három hónap elteltével újra megbeszélést tart szombaton Angela Merkel és Vlagyimir Putyin, ezúttal a német kormány Berlin melletti vendégházában. Májusban az orosz elnök a Fekete-tenger partján fekvő Szocsiban hatalmas virágcsokorral fogadta a német kancellárt, de a rózsás hangulatban sem tudtak egymással megállapodásra jutni a szíriai és az ukrajnai válság ügyében, így ezek a kérdések most a mesebergi kastélyban is napirenden lesznek, de szó lesz az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték ügyéről is. 
2018.08.18 18:28
Frissítve: 2018.08.18 18:48