Ősz óta dolgoznak a munkagépek a Városliget több pontján, ezzel a megvalósulás szakaszába lépett Közép Európa legnagyobb városépítészeti-kulturális vállalkozása, a 100 hektáros, rendkívül leharcolt Városliget teljes megújítása. (A kezdő dátum bizonytalan, 7-8 éves politikai viták, illetve a ligetvédőkkel folytatott zajos botrányok homályába vész.) Bár a beígért fejlesztési helyszínek felénél még nem indult el a munka, a gyakorlatilag folyamatosan változó tartalmú – és nem mellékesen folyamatosan emelkedő költségvetésű – beruházás vége immáron prognosztizálható.
„Immáron túl vagyunk azon a ponton, ahonnan vissza lehetne fordulni – mondja a Városliget Zrt. vezérigazgatója, azaz az eddig (részben jelenleg is) papíron lévő tervek, a makettek elkezdtek megvalósulni, ütemezetten egyre több helyen beindul a munka és biztosnak látszik, hogy még a mostani építőipari munkaerőhiány mellett is 2021 végére a Ligetbe tervezett összes közintézmény épülete elkészül. Gyorgyevics Benedek szerint a parkfelújítás néhány része túlcsúszhat ezen a határidőn, mivel vannak olyan kertészeti munkák, amelyeket lehetetlen elkezdeni a közmű-felújítás és a magasépítési munkák befejezése előtt. A vezérigazgató azzal számol, hogy lesznek olyan parkelemek, amelyek csak 2022-ben nyerik el véglegesnek tekinthető formájukat.
A társaság vezetője szerint a vonatkozó kormányhatározatok és a költségvetési törvény ütemezetten biztosítja a Liget Projekt finanszírozását. A fejlesztések kapcsán gyakran felemlegetett 250 milliárdos keretösszeg tartalmazza a történelmi értelemben vett Liget intézményfejlesztési költségeit, amelyek mostanra – kettő kivételével – engedélyes, sőt, kiviteli terveken alapulnak. A Liget-fejlesztéshez logikailag kapcsolódik a környező közeledési hálózat fejlesztése, ennek azonban csak egy részét finanszírozzák a Városliget Zrt. számára elérhető büdzséből. Azonban ha olyan döntés születne, hogy megépítik az M3-as autópálya lehajtójához a tervbe vett felüljárót – melynek a tervezését a Városliget Zrt. büdzséjéből fedezték - az további tízmilliárdos költséget jelentene.
A Liget projekt első ütemébe tervezett két nagyobb beruházás közül a Szépművészeti Múzeum felújítása gyakorlatilag elkészült, a megújuló állandó kiállítás ősztől látogatható. A Liget közelében, a Szabolcs utcában az Országos Múzeumi Restaurálás és Raktározási Központ (OMMRK) pedig év végére készül el. Ugyanakkor vannak csúszások is. Az idei első félévre tervezték a Vakok kertjének és a gyermek sportpályáknak az átadását, ez azonban a harmadik negyedévre tolódik.
2018 év végéig, 2019 elejéig sorra indulnak az építkezések az egyes helyszíneken. Ezek között találjuk a felszínen parkoló autókat befogadó mélygarázsok kivitelezését (a Dózsa György úton, Hermina úton, Állatkerti körúton) illetve a Városligeti Színház és a Néprajzi múzeum magasépítését - a mélyépítés hamarosan befejeződik -, továbbá a Magyar Zene Háza és az Új Nemzeti Galéria épületeinek felhúzását. „Nem lesz egy nagy, általános átadóünnepség” - mondja Gyorgyevics. Ahogy a felújítás-átépítés közben a Liget kétharmada mindig nyitva lesz, úgy menet közben, folyamatosan adják át, illetve „töltik fel” az egyes múzeumi helyszíneket, indítják el a kulturális intézmények működését.
„A parkosítás rákfenéje, hogy legtöbbször addig nem lehet elkezdeni, amíg az utolsó építőmunkás le nem tette a szerszámot”- mondja Szloszjár György, a Városliget megújításának vezető tervezője, a Garten Stúdió ügyvezetője. Emiatt a Városligetben néhány helyen a magasépítési munkák 2020 körüli befejezése után újulhat meg a zöldfelület. Bár „fajlagosan” a parkrendezés a Liget egyik legkisebb tétele, így is 15 milliárd forintba kerülhet a parkosítás. Biztos, hogy még évekig kell várni a Városligeti tó átalakítására (új övcsatorna és sziget jönne létre rajta), a Nagyrét felújítására.
Néhány, közművektől, épületektől mentes területen viszont elsőként lehetett megújítani a parkot, így a napokban adták át a „kutyás élményparkot” és reményeik szerint nemsokára megújulhat az első negyedévre ígért Vakok kertje is. Ottjártunkkor még a kertészek dolgoztak a fekete ponyvával körbevett építési területen. A Városliget Zrt. szerint azért csúszott el a park átadása, mert a ligetvédő aktivisták ellenállása miatt nem sikerült az év végén időben átültetni a területen lévő fákat.
A Városliget Zrt. korábban ingatlanfejlesztésben dolgozó vezetője szerint akkor lehet sikeres egy állami beruházás, ha az magánbefektetéseket is hoz magával. Ebből a szempontból szerinte a megújult Liget egyértelműen jó beruházás lesz. Korábban, 2014-ben a KPMG nemzetközi elemző cég hatástanulmányában úgy számolt, hogy nemzetgazdasági szinten 10 éven belül megtérül a beruházás, sőt, mint Gyorgyevics Benedek mondja: az akkori becslés még egy alapvetően „degresszív” azaz visszahúzódó piaci viszonyokhoz készült nem pedig a mostani konjunktúrához, így a cég éppen felülvizsgálja az akkori megállapításait. Ami szerinte biztos: azzal, hogy az éveken át leharcolt közparkként funkcionáló Liget egy sokkal komplexebb, megújult és kibővített parkkal körülvett kulturális központtá válik, komoly hajtóereje lehet nemcsak a környékbeli ingatlanárakra (aminek a jelei máris megjelentek), hanem a turizmusra is.
„Ma Budapest egy turisztikai hullámon ül, amit sok más mellett alapvetően az olcsó repülőjáratok, a romkocsma-turizmus hajt” - fogalmaz a vezérigazgató. Ugyanakkor a jövő nagy kérdése, hogy ezek a fiatalok öt-tíz év múlva tehetősebb középkorúként is visszajönnek-e majd Budapestre? Szerinte a megújuló, kulturális központtá váló Liget ebben nagyon is komoly szerepet játszhat majd.
Azt is tudni kell, hogy a KPMG már említett tanulmánya 2014-ben még 150 milliárdos bekerülési költséggel számolt. Ellenzéki és szakmai berkekben gyakran előkerülő kérdés, hogy a Liget-projekt költségvetése a 2012-es elgondolásokban szereplő 60 milliárdról hogyan kúszott fel 2018-ra 250 milliárdra. Gyorgyevics Benedek a projekt drágulását leginkább három okra vezeti vissza. Egyfelől 2012 óta a program tartalma is folyamatosan változott, több tízmilliárdos intézmények terve merült fel, majd tűnt el, csak 2017 májusára alakult ki a véglegesnek tekinthető fejlesztési csomag. Ugyanakkor 2012-höz képest sokat drágultak az építési árak, csak tavaly 30 százalékos volt az áremelkedés a szektorban. Harmadszor pedig a korábbi költségbecslések ha nem is „hasra ütve”, de mindenesetre sok tekintetben vakon készültek. A fejlesztőknek sokszor előre kellett meghatározni a teljes beruházási költséget, anélkül, hogy pontosan tudták volna, milyen épületet fognak évek múlva felhúzni a területre, így csak becsülhették, hogy mennyiből valósítható meg beruházás.
Arra a kérdésre, hogy mi a garancia a nagyberuházásoknál megszokottnak tűnő túlárazások elkerülésére, Gyorgyevics Benedek úgy felelt: szinte majd mindegyik kivitelezést más-más cégek végzik. Ugyanakkor az ingatlanfejlesztésben otthonosan mozgó cégvezető szerint hiba lenne azt hinni, hogy a nagy cégeknek a Liget meglehetősen összetett, szofisztikált, egyedi megoldásokat sem nélkülöző beruházásai extra profittartalommal bírnának, így nem titkolta, hogy sokszor egy-egy ligetes beruházásra lasszóval kellett fogni a kivitelezőt. Míg néhány évvel ezelőtt még sorban álltak a cégek a munkákért, a jelenlegi konjunktúrában fordult a kocka, az építő vállalkozások bőven el vannak látva megrendeléssel, ráadásul közben egyre súlyosabb a munkaerőhiány is, így a Liget-projekt kapcsán jelenleg az egyik legfontosabb kihívás az, hogy mindig legyen dolgos kéz az itteni építkezéseken.
