A szenátus igazságügyi bizottsága a minap közzétett 2500 oldalnyi iratot azzal a vizsgálattal kapcsolatban, amelyet annak kiderítésére indítottak, hogy miként próbált Oroszország beavatkozni a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányba, és hogy ennek során volt-e összejátszás az oroszok és a később elnökké választott Donald Trump republikánus elnökjelölt, illetve kampánycsapata között. Az anyagnak csaknem az egytizede, 224 oldal ifjú Donald Trumpnak, az elnök legidősebb fiának a meghallgatását ismerteti arról a 2016. június 9-edikei találkozóról, amely egy Natalja Veszelnyickaja nevű orosz ügyvédnővel jött létre a New York-i Trump toronyházban.
A találkozót egy Rob Goldstone nevű brit zenei impresszárió és bulvárújságíró kezdeményezte, ifjú Donald Trumpnak küldött emailben. Goldstone egyik ügyfele Emin Agalarov, azeri származású popsztár, aki korábban Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök Leila nevű lányának volt a férje, de idővel elváltak, ő pedig Oroszországban csinált karriert. Apja, Arasz Agalarov dúsgazdag ingatlanfejlesztő, ő építette Moszkva legnagyobb luxus-szupermarketjét. Kiváló személyes viszonyt ápol Vlagyimir Putyinnal.
Arad Agalarov a fián keresztül kereste meg Goldstone-t, rajta keresztül pedig az ifjú Trumpot azzal, hogy lenne itt egy ügyvédnő, aki közel áll az orosz kormányzathoz, és olyan dokumentumokkal tudna szolgálni Hillary Clinton demokrata párti elnökjelölt orosz vonatkozású üzelmeiről, ami úgymond nagyon hasznos lenne Trump apja számára.
Ennek nyomán állapodtak meg a találkozóban, és az igazságügyi bizottság meghallgatásán leginkább az érdekelte a szenátorokat, hogy idősebb Donald Trump tudott-e erről.
Az ifjú Trump elmondta: miután Goldstone megkereste őt, telefonon felhívta őt Emin Agalarov, hogy megbeszéljék a találkozó helyszínét és időpontját. A vizsgálat megállapításai szerint ezután az ifjú Trump felhívott egy rejtett számot, majd miután azt a beszélgetést befejezte, visszahívta Agalarovot.
Az elnök fia arra a kérdésre, hogy kinek telefonált az Agalarovval folytatott két beszélgetés között, azt válaszolta a szenátoroknak: „fogalmam sincs”.
A Trump-rezidencia fő hívószáma rejtett szám, és Donald Trump Jr. emlékezetkihagyása mindenkiben csak megerősítette azt a gyanút, hogy az apját hívta fel, és kikérte a véleményét, beleegyezzen-e a találkozóba. A felhívott rejtett szám azonosításáig azonban a szenátusi bizottsági meghallgatáson nem mentek el, így a feltevés bizonyítatlan maradt, miközben mindkét Trump azt állítja, hogy az apa nem tudott a megbeszélésről – legalábbis nem arról, hogy a találkozónak Clintonra nézve kompromittáló értesülések megszerzése lett volna a célja. Amikor a találkozó létrejöttének a puszta ténye tavaly kipattant, a Fehér Ház olyan közleményt adott ki, miszerint a megbeszélés témája orosz gyerekek amerikai örökbefogadása lett volna.
A találkozón végül az elnökjelölt fia mellett amerikai részről jelen volt Jared Kushner, idősebb Donald Trump veje, valamint Paul Manafort kampányigazgató. Szintén ott volt Goldstone. A Trump-toronyházban Veszelnyickaja mellett üdvözölhették Rinat Akhmetsin ismert orosz-amerikai lobbistát, aki állítólag meghitt viszonyban van az orosz hírszerzéssel, Irakly Kaveladzét, Arad Agalarov ingatlanfejlesztő üzleti partnerét, valamint Anatolij Szamocsornov tolmácsot.
Az egyes visszaemlékezésekben akad néhány ellentmondás, így például Donald Trump Jr. nem emlékezett Akhmetsin jelenlétére, miközben Kaveladze szerint Akhmetsin rózsaszín öltözéke mindenki számára emlékezetes kellett volna, hogy legyen.
Ami azonban találkozó lefolyását illeti, ifjabb Donald Trump szerint azon semmi érdemleges információ nem hangzott el orosz részről. Az oroszok eredetileg azt helyezték kilátásba, hogy Clinton jogsértő orosz kapcsolatairól tudnak átadni dokumentumokat. Veszelnyickaja azonban a Trump-toronyházban csak annyit mondott erről, hogy vannak olyan egyének, akik valamilyen módon orosz kapcsolatokat ápolnak, és eközben finanszírozzák az amerikai Demokrata Párt országos bizottságát, illetve támogatják Clintont.
Veszelnyickaja közlései „homályosak, kétértelműek és értékelhetetlenek voltak. Semmilyen részlettel, illetve kiegészítő információval nem szolgált, és ilyet nem is ajánlott fel” – mondta a szenátoroknak az ifjú Trump. Szerinte asz ügyvédnő inkább arról a Magnyitszkij-törvénynek nevezett amerikai jogszabályt szeretett volna szóvá tenni, amely szankciókkal sújt bizonyos orosz tisztségviselőket az emberi jogok megsértése miatt.
Az amerikai média élénken taglalja, hogy kampánycélú külföldi támogatás jogellenes igénybe vételének, az oroszokkal való összejátszásnak lehet-e tekinteni az akkori elnökjelölt fiának a magatartását, azt a puszta tényt, hogy belement a találkozóba a megjelölt céllal. Az amerikai jog alapvetően a kampány pénzbeli finanszírozását érti a támogatás alatt, de bírói mérlegelés tárgya lehet, hogy az ellenlábasról szerzett kompromittáló adatnak lehet-e materiálisan kifejezhető értéket tulajdonítani. Mivel azonban ilyen „érték” ténylegesen nem merült fel, a jogászok többsége szerint az elnök fiára aligha lehet jogellenes cselekményt rábizonyítani.
