Ellentmondásos megállapodás Kínával

Publikálás dátuma
2018.05.21. 20:11
Fotó: AFP/Brenda Smialowski

Mégsem lesz kereskedelmi háború az Egyesült Államok és Kína között. Áttörés történt ugyanis a két ország közötti kereskedelmi tárgyalásokon. Közös nyilatkozatukban jelezték, megállapodásra jutottak. Peking ígéretet tett arra, hogy a jövőben több amerikai mezőgazdasági, illetve energetikai termékeket vásárol Washingtontól. A dokumentum szerint mindez segít az Egyesült Államoknak abban, hogy „növelje a foglalkoztatottságot és segítse a gazdasági növekedést”.

A megegyezés azonban meglehetősen ellentmondásos. Steven Mnuchin pénzügyminiszter vasárnap a Fox News televíziónak azt állította, hogy Washington nem vezet be importvámokat az acélra és alumíniumra. Ezzel szemben Trump elnök gazdasági tanácsadója, Larry Kudlow szintén vasárnap a CBS-nek kifejtette, szó sincs arról, hogy Washington ne vetne ki vámot. „Kínának nyitnia kell, igazságos kereskedelemre van szükség” – hangoztatta. Mnuchin ugyanakkor azt közölte, hogy keretmegállapodás született a kínaiakkal.

Donald Trump amerikai elnök több ízben tiltakozott amiatt, hogy az Egyesült Államokat rendkívül hátrányosan érinti a Kínával folytatott kereskedelem, mert Peking jóval nagyobb értékben importál, mint exportál. Trump ezért azzal fenyegetett, hogy védővámokat vet ki az amerikai termékekre, amire Kína ellenlépéseket helyezett kilátásba. Az esetleges kereskedelmi háború azonban Európát, illetve Németországot is kényelmetlenül érintené.

Konkrét számokat nem közölnek a megállapodásban, mindössze annyit jegyeznek meg, hogy a további részleteket a pekingi megbeszélések során dolgozzák ki. A hétvégén született megállapodást Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter és Liu He kínai kormányfőhelyettes dolgozta ki. Az utolsó napokban több jel utalt arra, hogy közeledés tapasztalható a két ország között. Pénteken amerikai forrásik szerint Kína felajánlotta, hogy évi 200 milliárd dollárral csökkenti az Egyesült Államok kereskedelmi deficitjét. Pekint később cáfolta ezt az állítást, azt azonban elismerte, hogy „konstruktívak” a megbeszélések.

A 2017-es es évben Kína 375 milliárdos plusszal zárt az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem során. Washington azzal vádolja Pekinget, hogy az ország kihasználja a nyugati piac nyitottságát, miközben a sajátját nem nyitja meg kellőképpen a nyugati befektetők előtt, illetve ellopja a nyugati szellemi termékeket. Trump ugyanakkor csütörtökön az Európai Unió kereskedelmi politikáját is élesen bírálta, kivált a német autógyárakat. „Számunkra rendkívül nehéz gépkocsikat eladni az Európai Unióban” – fejtette ki, miközben azt fájlalja, hogy a Daimler, illetve a BMW rengeteg gépkocsit értékesít a tengeren túl.

Szerző

Sovány győzelem Venezuelában

Publikálás dátuma
2018.05.21. 20:05
Fotó: AFP/Federio Parra
Soha nem tapasztalt érdektelenség jellemezte az elnökválasztást, amelyen a várakozásoknak megfelelően újraválasztották Nicolás Madurót. Hatalmát 2025-ig bebiztosította.

Mivel saját bevallásuk szerint nem maradt más eszköz a kezükben, a Nicolás Maduro elnök autoriter hatalma ellen tiltakozó tömegek távolmaradásukkal tiltakoztak a vasárnapi voksolás ellen, amelyet a nemzetközi közösség egy jelentős része is antidemokratikusnak titulált.

Az Országos Választási Bizottság (CNE) által helyi idő szerint vasárnap este közölt adatok szerint 46 százalék járult az urnákhoz, ám a Reuters hírügynökség forrásai szerint az esti urnazáráskor a részvételi arány mindössze 32,3 százalék volt. Összehasonlításképp: a legutóbbi voksoláson a szavazásra jogosult venezuelaiak 80 százaléka járult az urnák elé.

Az El País spanyol napilap emlékeztet rá, hogy soha korábban nem volt még olyan alacsony a részvételi arány, mint vasárnap. Bár ez igen súlyos kritika az elnöknek, a voksolás elég volt ahhoz, hogy Maduro bebiztosítsa a hatalmát, minimum az elkövetkező hét évre. Miután az ellenzéki koalíció nem indított jelöltet – mondván, a szocialista vezetés úgyis elcsalja a választást –, Maduro a szavazatok 67,7 százalékát szerezte (közel 6 millió voks), míg ellenfelére, Henri Falcónra, 21,2 százalék szavazott (1,8 millió voks). Az egykori szocialista politikusból lett kritikus az első eredmények ismertetése után azt mondta, hogy csalás történt, így nem fogadja el a végeredményt.

Az egykori buszsofőrből elnökké avanzsáló Madurót ez mit sem zavarta, s „tartós győzelemről” beszélt az elnöki palota előtt gyülekező híveinek, miután publikussá váltak az eredmények. Mint arra korábban több elemző is rámutatott: a választást megelőzően az egyik legnagyobb kihívás Maduro előtt az volt, hogy mozgósítsa az embereket, bizonyítva a nemzetközi közösség számára, hogy a venezuelai nép mögötte áll. Ennek érdekében mindent beleadott a kampány során, és arra figyelmeztetett: a voks tétje a „szavazatok vagy golyók”, utalva az állítólagos „káoszra”, amely elszabadul, ha nem ő nyer.

„Azt mondanak, amit akarnak, de sértő a venezuelaiakra nézve, hogy azt állítják, itt diktatúra van. A választások után ma Venezuela a politikai stabilitás útjára lépett. Ebben biztos vagyok, s ezt látom magam előtt” – mondta bizakodóan az 55 éves politikus, akit előde, Hugo Chávez juttatott hatalomra 2013-ban.

Jó kérdés, hogy Nicolás Maduro pontosan mit láthatott maga előtt, hiszen az ország sosem volt még olyan súlyos válságban, mint most. Az élelmiszer-és gyógyszerhiány olyan méreteket öltött, hogy akadnak, akik naponta egy-két alkalommal étkeznek csupán – azt is igen szerényen –, s minden nap kihívás az élelemszerzés. A lakosság egy jelentős része olyan kilátástalannak látta a helyzetet, hogy a kivándorlás mellett döntött: 2015 és 2017 között 1,6 millióan menekültek el a kétségbeejtő gazdasági helyzet miatt. Hiába Maduro optimizmusa, a kilátások kicsit sem kecsegtetőek. Az IMF prognózisa szerint az elkövetkező két évben 1800000 százalékos lehet az áremelkedés. Ráadásul a régió országai is egyre sürgetőbbnek találják, hogy nyomás alá helyezzék Maduro kormányát. Az Egyesült Államok kormánya már jelezte, hogy nem fogadja el a választási eredményt, s az ENSZ a hivatalos Twitter-oldalán a demokrácia megsértésének nevezte a vasárnapi elnökválasztást.

Paraguay is áthelyezi izraeli nagykövetségét

Publikálás dátuma
2018.05.21. 19:11
Horacio Cartes paraguayi elnök (balra) kezet ráz Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel a költözés bejelentésekor Fotó: Sebast
Követi az amerikai trendet, Jeruzsálembe költözik a dél-amerikai ország képviselete.

Az Egyesült Államok és Guatemala után Paraguay is Jeruzsálembe helyezte át Tel-Avivból izreli nagykövetségét - jelentette hétfőn a helyi média. 

Horacio Cartes paraguayi elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, külügyminiszter is részt vett az új nagykövetség hivatalos jeruzsálemi átadási ünnepségén.  A követségnek, akárcsak a múlt szerdán átadott guatemalai külképviseletnek, a Malcha technológiai park biztosít otthont Jeruzsálemben. Este a külügyminisztériumban fogadást adnak az újabb - egy héten belül harmadik - költözés tiszteletére. 

Netanjahu a ceremónián mondott beszédében méltatta a Paraguay és Izrael közötti kiváló kapcsolatokat, emlékeztetett rá, hogy a dél-amerikai ország támogatta Izrael megszületését, és mellé állt a nemzetközi diplomáciában, írja az MTI.

„Fogadják nem csak kormányunk, hanem Izrael népének mély háláját is. Emlékezünk a barátainkra, nincsenek Önöknél jobb barátaink” - mondta Netanjahu az ünnepségen, s hangsúlyozta, hogy Paraguay befogadott a nácik elől menekülő zsidókat is. 

A Palesztin Hatóság - válaszul Paraguay lépésére - arra kérte az arab és a muzulmán országokat, hogy szakítsák meg diplomáciai kapcsolataikat Guatemalával és Paraguayjal - értesült a Háárec című izraeli újság. 

Donald Trump amerikai elnök decemberben jelentette be, hogy az Egyesült Államok elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, és múlt hétfőn hivatalosan áthelyezték az amerikai követségi épületüket a városba.

A költözés napja éppen április 14-re, Izrael állam létrejöttének 70. évfordulójára esett, amit a palesztinok csak Nakbaként, a katasztrófa napjaként említenek, mivel az államalapítással több százezer felmenőjük veszítette el otthonát. A követség megnyitása előtt már hetek óta tüntetések zajlottak Izrael és a Gázai-övezet határon, a Hamász szervezte megmozdulássorozat pedig a Nakba napján csapott át igazi vérfürdőbe.

Az izraeli határt védő katonák gépfegyverrel és nehéztüzérséggel lőtték a parittyával és Molotov-koktélokkal támadó palesztin fiatalokat, az egyenlőtlen összecsapásban 58 tüntető halt meg, és közel 1400-an megsebesültek.

Szerző