Tovább hallgatnak a CEU-látogatók

Publikálás dátuma
2018.05.22 07:06
Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /

Nem akarják megosztani tapasztalataikat a nyilvánossággal a Közép-európai Egyetem (CEU) New York-i kampuszát meglátogató magyar delegáció tagjai. Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese a múlt héten számolt be arról, hogy a Bard College falain belül kialakított oktatási helyszínt olyan magas rangú magyar tisztviselők szemrevételezték még április 13-án, mint Palkovics László leköszönő oktatási államtitkár, Altusz Kristóf külügyi helyettes államtitkár és Kumin Ferenc New York-i főkonzul. Enyedi úgy hallotta, mindennel meg voltak elégedve, az egyetem minden feltételt teljesített, amit a felsőoktatási törvény tavaly áprilisban elfogadott - lex CEU-ként elhíresült - módosítása előír.

Kerestük Palkovics, Altusz és Kumin hivatalát, titkárságát is, hogy megtudjuk, valóban mindent rendben találtak-e, s ha igen, mi az oka annak, hogy a magyar kormány még mindig nem írta alá a CEU további budapesti működését garantáló államközi megállapodást - aminek a tervezetét egyébként már tavaly szeptemberben, New York állammal közösen véglegesítették. Altusz titkárságától és a New York-i főkonzulátustól mindössze annyi választ kaptunk, hogy kérdéseinkkel forduljunk a Külügyminisztériumhoz. A Palkovics államtitkárságának otthont adó Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) semmilyen választ nem érkezett, ahogy a Külügyminisztériumtól sem.

A külügy korábbi tájékoztatásából csak annyi derült ki, még mindig csak vizsgálgatják az egyetem által benyújtott dokumentumokat. "A CEU esetében a vizsgálat bonyolultabb, mert eredetileg nem volt amerikai anyaintézménye" - írták. Enyedi Zsolt ekkor azt nyilatkozta lapunknak, már csak egy kérdés van: hogy egy bizonyos személy, név szerint Orbán Viktor betartja-e a megállapodás rá eső részét. A CEU rektorhelyettese szerint ha a magyar kormány ezek után sem lesz hajlandó aláírni a New York állammal közösen kidolgozott és véglegesített megállapodást, egyértelmű lesz, mi célt szolgált valójában a lex CEU tavalyi, minden egyeztetést nélkülöző gyors elfogadása.

Szerző
Témák
CEUlex CEU
2018.05.22 07:06

A sürgősségi osztályok legalább kétharmada küzd napi működési problémákkal

Publikálás dátuma
2018.11.19 09:45
illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Az intézmények többsége nem tud zökkenőmentes betegellátást biztosítani.
A Magyar Kórházszövetség legfrissebb felmérése szerint a sürgősségi osztályok legalább kétharmada napi működési problémákkal küzd – írja a kormányközeli Magyar Idők. A kórházigazgatókat tömörítő szervezet elnökhelyettese, Ficzere Andrea a lapnak azt mondta, a 107 tagintézményből hatvan reagált, közülük 41-ben van SBO, és 32 helyről kapták azt a visszajelzést, hogy nem tudnak zökkenőmentes betegellátást biztosítani. A kórházak főigazgatói több okot is megjelöltek, ezek közül a legfontosabbnak az indokolatlan igénybevételt tartották, amit a háziorvosi és a járóbeteg-ellátás hiányosságai­ra vezettek vissza. „A betegek a legkisebb ellenállás irányába mozdulnak, így ha sokat kellene várakozniuk valamelyik szakorvosi vagy diagnosztikai vizsgálatra, akkor inkább a sürgősségi osztályt keresik fel – sokszor indokolatlanul –, hiszen tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy ott kötelesek őket fogadni. Az általánosan alacsony egészségkultúra miatt olyan problémával is a sürgősségi osztályokra mennek az emberek, amelyek egyáltalán nem oda valók. De sajnos sok esetben a háziorvosi és a szakrendelőkből is ezekre a betegellátó egységekre irányítják a problémásabb, azonban sürgős ellátást nem igénylő eseteket” – mondta Ficzere Andrea. 
A helyzetet tovább nehezíti az orvos- és szakdolgozóhiány, ami az indokolatlan igénybevétellel együtt extra túlterhelést jelent a sürgősségi osztályokon dolgozóknak. Sok helyen kiderült, hogy nincs annyi dolgozó, ahány embert egy-egy műszakba be kellene osztani a biztonságos működéshez, ezért az intézmények egy részében más osztályokról irányítanak át a sürgősségi osztályokra orvosokat, nővéreket. A létszámhiányból fakadó bérspirált a kórházszövetség szerint csak bérplafonnal lehet megállítani, amire nemcsak a kigazdálkodhatatlan összegek miatt van szükség, hanem azért is, mert a helyzet rendkívül komoly bérfeszültséget eredményez a kórházakon belül. Sokan több intézménnyel is szerződésben állnak, így egyik munkahelyüket sem tekintik igazán sajátjuknak, ez a hozzáállás pedig további konfliktust generál. Mindezek miatt javasolják azt, hogy inkább kevesebb kórházban legyen sürgősségi osztály, de ott színvonalas, könnyen hozzáférhető ellátást nyújtsanak – írja a Magyar Idők.
2018.11.19 09:45
Frissítve: 2018.11.19 09:45

123 százalékos a börtönök telítettsége

Publikálás dátuma
2018.11.19 09:33

Fotó: / Molnár Ádám
A falakon belüli új körletrészek kialakításával férőhelyeket hoztak létre, de még mindig magas a kihasználtság.
Csökkent a telítettség a hazai börtönökben, ám még mindig 123 százalékos az intézmények kihasználtsága – derül ki a kormányközeli Magyar Idők cikkéből. A lapnak a büntetés-végrehajtás illetékese arról beszélt: a falakon belüli új körletrészek kialakításával közel 1600 új férőhelyet hoztak létre, így a 2013-as 143 százalékos átlagtelítettséget mára 123 százalékra sikerült mérsékelni. Kovács Mihály bv-ezredes hozzátette, hogy hamarosan 470 fogvatartott befogadására alkalmas börtön létesül Kiskunhalason, vagyis megkezdődik a korábbi Menekültügyi Őrzött Befogadóközpont épületeinek átalakítása. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Fogvatartási Ügyek Szolgálatának vezetője szerint a beruházás több nézőpontból is költséghatékony, mivel egyrészt egy üresen álló, de a célnak teljes mértékben ­megfelelő épületegyüttes átalakításával, másrészt fogvatartottak munkáltatásával egy újabb börtön kezdheti meg működését.
2018.11.19 09:33
Frissítve: 2018.11.19 09:33