Az ördög meztelen

Publikálás dátuma
2018.05.22 07:04
PLUSZMUNKA - Aránytalan teher hárulhat a kórházakra FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
Fotó: /
Kettős nyomás alá kerülnek péntektől a hazai egészségügyi intézmények, mert a pénteken életbe lépő uniós adatvédelmi rend mellett az adatkezeléssel kapcsolatos magyar jogszabályok is hatályban maradnak.

Mint ördögöt a falra, úgy festették fel az előadók a május 25-én életbelépő európai adatkezelési irányelveket az egészségügyi menedzserek IME infokommunikációs konferenciáján. Ám a szakértők szavaiból az is kiderült: hiába a szigorítások komoly fenyegetése, a rendelkezés egyelőre „meztelen”. Se a magyarországi speciális szabályok nem készültek el, se az ellenőrző hatóságot nem jelölte ki a törvényhozás.

Szabályozási dömping
A magyar állam ma mintegy hétszáz különböző jogszabályban írja elő, hogy a hivatalok hogyan kezelhetik a polgárok adatait, s ezek ellen az érintetteknek ma nincs is tiltakozási illetve jogorvoslati lehetőségük. A péntektől valamennyi uniós államra kötelező új szabály, az Általános Európai Adatvédelmi Rendelet (GDPR) egyebek mellett az ilyen megfellebbezhetetlen adatgyűjtés ellen védi a polgárokat. Csakhogy ez a védelem nem csupán az állam, hanem a vállalkozások, társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek által kezelt személyes adatokra is vonatkozik.
A leírt jogok közül talán a leglényegesebb a személyes adatok törléséhez (elfeledtetéséhez) való jog. Eszerint a jövőben bárki töröltetheti személyes adatait a kötelező gyűjtésekre épülő nyilvántartásokból is, visszaélés gyanúja esetén pedig bírósághoz fordulhat jogorvoslatért – derült ki a szakmai fórumon.

Mindez meglehetősen kusza helyzetet teremthet a hazai intézményrendszerben, köztük az egészségügyben is. Az uniós szabály életbe lépése után - mivel a rendelet hazai adaptálása nem történt meg - az adatkezeléssel kapcsolatos magyar jogszabályok is hatályban maradnak.

Az egészségügyi intézményeknek is ez okozhatja a legtöbb fejfájást – jelezte Nagy István, az Országos Kardiológiai Intézet Informatikai osztályvezetője a rendezvényen. A szakember szerint ugyanis a kórházakban, rendelőkben működő informatikai rendszerekben a törlés definiálva sincs, sőt, az alkalmazása eddig kifejezetten tilos volt. Ha pedig valaki ezt kérné, úgy a beteggel kapcsolatos valamennyi archivált anyagot elő kellene szedni, és az adatbázisokból is törölni az összes személyes adatát. Ez a művelet időben és munkában is aránytalan terhet róhat a szervezetre.

Arról, hogy pontosan milyen feladatai lennének az GDPR bevezetése okán a hazai egészségügyi intézményeknek, Alexin Zoltán adatvédelmi szakértő, a Szegedi Egyetem adjunktusa beszélt. Jelezte: az új uniós jogszabály alkalmazásához a törvényhozóknak már módosítaniuk kellett volna az Infotörvényt, ám ez még most sincs a parlament előtt. Például e jogszabály hatalmazhatná fel a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH) a GDPR végrehajtásának ellenőrzésére, s a bírságolásra. Ma mintegy 700 jogszabály tartalmaz rendelkezéseket a személyes adatokról, 10 törvény és csaknem 100 rendelet ír elő kötelező egészségügyi adatkezelést, ezek harmonizációjáról – éppen a jogszabálymódosítás hiányában - semmit sem tudunk. Annak ellenére sem, hogy a GDPR szerint megszűnik az eddig jogalapként alkalmazott kötelező adatkezelés.

A szakértő példaként idézte, hogy az Országgyűlés 2015-ben törvényt alkotott az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) működésének feltételeiről. E rendszerbe minden egyes közfinanszírozott egészségügyi ellátó intézmény köteles a nála, egészségügyi ellátás közben keletkezett vényeket és ellátási dokumentumokat feltölteni. Az EESZT tízmillió magyar állampolgár legérzékenyebb adatait tartalmazza és teszi elérhetővé a magyar állam számára. Az adatfeltöltés kényszerintézkedés, az állampolgárok ez ellen nem tiltakozhatnak, nincs módjuk jogorvoslatra sem. Az érintett az adatkezelésről nem kap tájékoztatást, a törvény a betegekre hárítja az illetéktelen adatbetekintés esetén is a bizonyítás terhét. Bárkiről teljes, élethosszig tartó egészségügyi profil nyerhető a gyógyító és egészségügyi államigazgatási szervek számára. Akadálytalan hozzáférése van a rendszerhez a rendőrségnek, az igazságszolgáltatásnak, a titkosszolgálatoknak is. Ez súlyosan sérti a magánszféra sérthetetlenségére vonatkozó jogállami elvárásokat és a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jogot.

Alexin Zoltán egyébként az erre vonatkozó aggályai miatt az Alkotmánybírósághoz fordult.

A konferencián szintén előadó Szabó Bálint, az Állami Egészségügyi Központ főosztályvezetője, az EESZT védelmében elmondta: a rendszer a hatályos adatvédelmi szabályoknak megfelel. S úgy alakították ki, hogy a jogszabályváltozásoknak megfelelően lehet módosítani. Így a GDPR hazai adaptálására is van lehetőség. Például a betegeknek hamarosan már lesz lehetőségük arról nyilatkozni, hogy az EESZT születése előtti öt év ellátási dokumentumait visszamenőleg föltölthetik-e a róla gyűjtött egészségügyi adatok közé.

Szerző
2018.05.22 07:04

Pálinkás József: a Fidesz bukik, a kérdés csak az, hogy mikor

Publikálás dátuma
2018.08.17 09:45

Fotó: Népszava/
A Fideszben meggyőződéssé vált, hogy a választásokat az ösztönökre alapozó ígéretekkel kell megnyerni. A korábbi miniszter és MTA-elnök szerint viszont egy pillanat alatt elfordulnak a szavazók a Fidesztől is, ha gazdasági nehézségekkel kerül szembe az ország.
A populizmus, az ösztönökre ható politika hosszabb távon biztos, hogy nem működik. A kérdés sokkal inkább az, hogy mikor mond csődöt – mondta a Magyar Hangnak adott interjújában Pálinkás József, az MTA korábbi elnöke.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal éléről nemrég menesztett tudós szerint ha gazdasági problémák adódnak, az a tömeg, amely csupán pillanatnyi érdekeire figyel, rendkívül gyorsan elfordul bárkitől – a Fidesztől is. Márpedig Pálinkás szerint a magyar társadalom a '90-es évek óta elfordult az értékektől, az országban szinte kizárólagosan az anyagi érdek dominál. "Pozitív nemzeti minimum nincs, a társadalom végzetesen szétszakadt" - fogalmazott.
"A véleményüket szabadon elmondókat sokszor szégyenpadra ültetik, megalázzák. Ez történik tudósokkal, értelmiségiekkel, vagy akár olyan intézményekkel, mint a Magyar Tudományos Akadémia"
- tette hozzá Pálinkás, arra vonatkozóan, hogy polgári középosztály ugyan nincs az országban, ám annak értékrendjét felhasználják, sőt kiforgatják bizonyos jobboldali körök.
"Jó lenne megérteni, hogy politikai választások megnyerése a törvényhozásra és a kormányzásra ad felhatalmazást, a sport, a tudományos, a művészeti és a gazdasági tevékenységek eredményességének és értékeinek megítélésére nem" - mondta az MTA volt elnöke, aki az első Orbán-kormány munkájában államtitkárként és miniszterként vett részt, 2002 után pedig megalapította és vezette a Fidesz kulturális tagozatát. Ez a tagozat viszont "túl jól" működött egyes fideszesek szerint. "Akkoriban vált egyre erősebbé a Fideszben az az irányzat, amelyik azt képviselte, hogy nem a hosszabb távon, nagyobb összefüggésekben gondolkodó néhány tízezer értelmiségi az érdekes. A választásokat közérthető, elsősorban az ösztönökre alapozó ígéretekkel kell megnyerni" - mondta el.
Ugyanakkor a három kétharmados Fidesz-győzelem ellenére is azt mondja Pálinkás. a populizmus nem járható út.
Nem az a kérdés, csődöt mond-e az ösztönökre ható politika, hanem csak az, mikor mond csődöt
- nyilatkozta. Ha gazdasági nehézségekkel kerül szembe az ország, egy pillanat alatt elfordulnak a szavazók akár a Fidesztől is.
2018.08.17 09:45
Frissítve: 2018.08.17 09:51

Magyarországra ráborul az oroszok árnyéka - de a kormányt nem érdekli

Publikálás dátuma
2018.08.17 09:30

Fotó: Shutterstock/
A sajtószabadság korlátozásával ideális környezetet biztosít a kormány az orosz befolyási törekvéseknek – derült ki a European Values nevű elemzőközpont jelentéséből, amely szerint Európában Magyarországon tapasztalható az egyik legintenzívebb Kreml-hatás. 
A 99 oldalas dokumentum, írja a 444.hu, három kritérium mentén vizsgálódott: elismeri-e az ország vezetése a befolyásolási szándék veszélyét; milyen lépéseket tesz a fenyegetésre reagálva; az ismert intézkedéseiknek milyen eredményük lett. Mindhárom kérdést egy nulla és öt közötti skálán osztályozták, ahol a kisebb mértékű befolyást a magasabb pontszám jelentette. Magyarország igen rosszul szerepelt, a megszerezhető 15 pontból ugyanis csak 2-t kapott. Ezzel azonban nem hazánkban a legrosszabb a helyzet, hanem a nulla pontos Görögországban és a szintén pont nélküli Ciprusban, amelyeket a jelentésben szimplán "kollaboránsként" jellemeztek. Magyarország osztályzata azért ilyen borzasztóan rossz, mert - a jelentés szerint - a hatalomban levők "kritikus tömege" tagadja vagy alulbecsüli a fenyegetés létét, nyilvánosan a titkosszolgálatok sem aggódnak, a politikai vezetés pedig gyengíti az ország ellenállóképességét - például a sajtószabadság korlátozásával. Persze Magyarország nincs egyedül a tagadással: nem hajlandó szembe nézni a fenyegetés létét Ausztria, Luxemburg, Málta, Portugália és Olaszország sem. Leginkább a 13 pontos Svédország és Nagy-Britannia, illetve a 15 pontos Észtország, Lettország és Litvánia vannak tisztában a veszéllyel és küzdenek az orosz befolyás ellen. A jelentés arra is kitér, hogy Magyarország Oroszországra támaszkodik a Brüsszel elleni küzdelmében, ráadásul a kormánypárti sajtó gyakran hivatkozik az orosz állami média anyagaira. A hazai titkosszolgálatokról azt írják, hogy egyes tagjaik gyaníthatóan inkább az orosz nyomulást vizsgáló magyar újságírók befolyásolásán, esetenként megfélemlítésén dolgoznak.
Szerző
2018.08.17 09:30
Frissítve: 2018.08.17 09:38