Az ördög meztelen

Publikálás dátuma
2018.05.22 07:04
PLUSZMUNKA - Aránytalan teher hárulhat a kórházakra FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
Fotó: /
Kettős nyomás alá kerülnek péntektől a hazai egészségügyi intézmények, mert a pénteken életbe lépő uniós adatvédelmi rend mellett az adatkezeléssel kapcsolatos magyar jogszabályok is hatályban maradnak.

Mint ördögöt a falra, úgy festették fel az előadók a május 25-én életbelépő európai adatkezelési irányelveket az egészségügyi menedzserek IME infokommunikációs konferenciáján. Ám a szakértők szavaiból az is kiderült: hiába a szigorítások komoly fenyegetése, a rendelkezés egyelőre „meztelen”. Se a magyarországi speciális szabályok nem készültek el, se az ellenőrző hatóságot nem jelölte ki a törvényhozás.

Szabályozási dömping
A magyar állam ma mintegy hétszáz különböző jogszabályban írja elő, hogy a hivatalok hogyan kezelhetik a polgárok adatait, s ezek ellen az érintetteknek ma nincs is tiltakozási illetve jogorvoslati lehetőségük. A péntektől valamennyi uniós államra kötelező új szabály, az Általános Európai Adatvédelmi Rendelet (GDPR) egyebek mellett az ilyen megfellebbezhetetlen adatgyűjtés ellen védi a polgárokat. Csakhogy ez a védelem nem csupán az állam, hanem a vállalkozások, társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek által kezelt személyes adatokra is vonatkozik.
A leírt jogok közül talán a leglényegesebb a személyes adatok törléséhez (elfeledtetéséhez) való jog. Eszerint a jövőben bárki töröltetheti személyes adatait a kötelező gyűjtésekre épülő nyilvántartásokból is, visszaélés gyanúja esetén pedig bírósághoz fordulhat jogorvoslatért – derült ki a szakmai fórumon.

Mindez meglehetősen kusza helyzetet teremthet a hazai intézményrendszerben, köztük az egészségügyben is. Az uniós szabály életbe lépése után - mivel a rendelet hazai adaptálása nem történt meg - az adatkezeléssel kapcsolatos magyar jogszabályok is hatályban maradnak.

Az egészségügyi intézményeknek is ez okozhatja a legtöbb fejfájást – jelezte Nagy István, az Országos Kardiológiai Intézet Informatikai osztályvezetője a rendezvényen. A szakember szerint ugyanis a kórházakban, rendelőkben működő informatikai rendszerekben a törlés definiálva sincs, sőt, az alkalmazása eddig kifejezetten tilos volt. Ha pedig valaki ezt kérné, úgy a beteggel kapcsolatos valamennyi archivált anyagot elő kellene szedni, és az adatbázisokból is törölni az összes személyes adatát. Ez a művelet időben és munkában is aránytalan terhet róhat a szervezetre.

Arról, hogy pontosan milyen feladatai lennének az GDPR bevezetése okán a hazai egészségügyi intézményeknek, Alexin Zoltán adatvédelmi szakértő, a Szegedi Egyetem adjunktusa beszélt. Jelezte: az új uniós jogszabály alkalmazásához a törvényhozóknak már módosítaniuk kellett volna az Infotörvényt, ám ez még most sincs a parlament előtt. Például e jogszabály hatalmazhatná fel a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH) a GDPR végrehajtásának ellenőrzésére, s a bírságolásra. Ma mintegy 700 jogszabály tartalmaz rendelkezéseket a személyes adatokról, 10 törvény és csaknem 100 rendelet ír elő kötelező egészségügyi adatkezelést, ezek harmonizációjáról – éppen a jogszabálymódosítás hiányában - semmit sem tudunk. Annak ellenére sem, hogy a GDPR szerint megszűnik az eddig jogalapként alkalmazott kötelező adatkezelés.

A szakértő példaként idézte, hogy az Országgyűlés 2015-ben törvényt alkotott az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) működésének feltételeiről. E rendszerbe minden egyes közfinanszírozott egészségügyi ellátó intézmény köteles a nála, egészségügyi ellátás közben keletkezett vényeket és ellátási dokumentumokat feltölteni. Az EESZT tízmillió magyar állampolgár legérzékenyebb adatait tartalmazza és teszi elérhetővé a magyar állam számára. Az adatfeltöltés kényszerintézkedés, az állampolgárok ez ellen nem tiltakozhatnak, nincs módjuk jogorvoslatra sem. Az érintett az adatkezelésről nem kap tájékoztatást, a törvény a betegekre hárítja az illetéktelen adatbetekintés esetén is a bizonyítás terhét. Bárkiről teljes, élethosszig tartó egészségügyi profil nyerhető a gyógyító és egészségügyi államigazgatási szervek számára. Akadálytalan hozzáférése van a rendszerhez a rendőrségnek, az igazságszolgáltatásnak, a titkosszolgálatoknak is. Ez súlyosan sérti a magánszféra sérthetetlenségére vonatkozó jogállami elvárásokat és a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jogot.

Alexin Zoltán egyébként az erre vonatkozó aggályai miatt az Alkotmánybírósághoz fordult.

A konferencián szintén előadó Szabó Bálint, az Állami Egészségügyi Központ főosztályvezetője, az EESZT védelmében elmondta: a rendszer a hatályos adatvédelmi szabályoknak megfelel. S úgy alakították ki, hogy a jogszabályváltozásoknak megfelelően lehet módosítani. Így a GDPR hazai adaptálására is van lehetőség. Például a betegeknek hamarosan már lesz lehetőségük arról nyilatkozni, hogy az EESZT születése előtti öt év ellátási dokumentumait visszamenőleg föltölthetik-e a róla gyűjtött egészségügyi adatok közé.

Szerző
2018.05.22 07:04

Pintér Sándor finoman Grujevszkire tolja a szivárogtatást

Publikálás dátuma
2018.11.21 16:30

Fotó: / Vajda József
A belügyminiszter egy lendülettel gyengítette meg a Jobbik akcióját, illetve próbálta tisztázni a bevándorlási hivatalt az információ-kiadás vádja alól.
Hiába jött el Pintér Sándor a nemzetbiztonsági bizottság Gruevski-ügyben összehívott rendkívüli ülésére: a grémium fideszes alelnöke, Halász János nem szavaztatta meg a napirendet, így a testület nem faggathatta a belügyminisztert az egykori macedón miniszterelnök "befogadásáról".   Az ellenzék csak bolhacirkuszát akarja folytatni, ahhoz pedig a kormánypárti képviselők nem parnerek, indokolta az ülés blokkolását Halász. És egy szuszra elismételte: vannak sokkal fontosabb kérdések a Gruevszki-ügynél, mert az igaz nemzetbiztonsági probléma az, hogy a Balkánról újabb menekülttömeg érkezik a magyar határhoz. (Egyebekben Gruevszkit „a Soros által támogatott „szocialista” kormány üldözi, korábban pedig Sorosék buktatták meg - mantrázta a kötelező összeesküvés-elméleti panelt a bizottság alelnöke.) Az ülés után Halász János elsietett az ülésről, nem állt meg a sajtó kérdéseire. 
A bizottságot azért hívták össze, mivel keddi, zárt ülésén Végh Zsuzsanna a Bevándorlási és Menekültügyi  Hivatal főigazgatója azt mondta: a Gruevski-ügyben még folyamatban van az eljárás. (Ráadásul az ülés előtt a Külgazdasági- és Külügyminisztérium arról írt levelet a bizottságnak, hogy a minisztériumnak és az általa felügyelt Információs Hivatalnak „nincs információja az ügyről”.) Csakhogy a bizottság keddi ülése előtt már a postaládákban volt a kormányszócső Magyar Idők aktuális száma, amelyik azt írta: a bevándorlási hivatal döntést hozott Gruevszkiről, majd délután a lap onlineján részletes cikk tárgyalja, Gruevski mégiscsak megkapta a menekültstátuszt, mivel Gruevski üldözöttnek tekinthető.  Mirkóczki Ádám bejelentette: a bizottság kéri az Alkotmányvédelmi Hivatalt, vizsgálja meg, hogy egy ilyen határozat (amit a hozzá fűződő személyiségi jogok miatt még a bizottság tagjai sem ismerhetnek meg) miképp kerülhetett a Magyar Idők szerkesztőségébe. 
Pintér Sándor az ülés után úgy fogalmazott: a „híradások” részben téves alapon nyugszanak. A belügyminiszter mutatott az újságíróknak egy anonimizált határozatot, így szemléltetve, hogy a határozatában nem szerepelhettek olyan állítások, amilyenek felbukkantak a Magyar Idők cikkében. (Ugyanakkor Pintér Sándor a sajtónak nem cáfolta, hogy Gruevszki megkapta volna a menekültstátuszt.)  Arra a kérdésre, hogy ez a hír hogyan juthatott el a Magyar Időkhöz Pintér úgy fogalmazott: „a menekültügyi eljárás a törvény a hatóságokat kordában tartja és titoktartásra kötelezi. A menedékjogot kérőt ellenben nem. Ez magyarázat lehet arra, hogy milyen részletek jelennek meg különféle sajtótermékekben.”
2018.11.21 16:30
Frissítve: 2018.11.21 17:55

Felmentették a hajléktalan nőt, aki ott sem lehetett a tárgyalásán

Publikálás dátuma
2018.11.21 16:15

Fotó: / Tóth Gergő
Akaratától függetlenül hajléktalan, ezért nem lehet büntetni őt a másodfokú ítélet szerint. A felmentés nem elég, a civilek szerint az alaptörvény és a nemzetközi emberi jogi szabályok is sérülnek.
A Fővárosi Bíróság másodfokon megszüntette az Utcajogász ügyfelével szemben életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése miatt indított eljárást, adja hírül honlapján az egyesület. A hajléktalan nő - akiről jogerősen mondták ki, nem követett el szabálysértést -, az első hajléktalanságért meghurcolt budapesti. Ő volt az, aki saját perén ott sem lehetett, az elsfokú ítélet előtt videós közvetítéssel hallgatták meg, miközben a szomszéd szobában ült.
A bíróság akkor figyelmeztetésben részesítette, ami ugyan a legenyhébb szabálysértési szankció, de mégis azt jelenti, hogy szabálysértést követett el. A nő és jogásza ezért a fellebbezés mellett döntöttek. A másodfokú bíróság szerint
nem jól értékelte az elsőfokú bíróság, mikor a nő azt mondta, hogy nem akar utcán élni.
Ilyen szándék mellett - vagyis, hogy a nő tervezi albérletbe vagy ismerőshöz költözését - nem lehet megvalósítani az "életvitelszerű közterületi tartózkodást". Kimondták azt is, hogy objektív tényként
az elkövetői akarattól függetlenül fennálló élethelyzetet büntetni nem lehet.
Fellebbezésében az Utcajogász amellett érvelt, hogy az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása miatt - több másik bírósághoz hasonlóan - forduljon az Alkotmánybírósághoz a Fővárosi Törvényszék. Ez végül nem történt meg.
Az Utcajogász szerint mind a hajléktalanság büntetése, mind pedig az eljárási szabályok - így a nő közvetített meghallgatása, az automatikus őrizetbe vétel és a kényszermosdatás - alaptörvény-ellenesek és nemzetközi emberi jogi szabályokat sértenek. Az egyesület ezért több civil szervezettel együtt, a Szabálysértési Munkacsoport részeként további jogi lépéseket is tenne az ügyben, jelenleg ennek lehetőségeit vizsgálják.
2018.11.21 16:15