Merész vállalkozás Homérosz hatalmas eposzát megjeleníteni a színpadon. Mondjuk azt, szinte lehetetlen, bár valószínűleg épp ezért kísérlik meg időről időre néhányan. Most a Katona József Színház fiatal rendezője, Székely Kriszta nyúlt hozzá, de úgy hogy a homéroszi művet csak kiindulópontnak vette. Závada Péterrel és Szabó Székely Árminnal készítettek az Odüsszeia alapján egy kortárs szöveget. Az Ithaka főhőse egy negyvenes férfi Odüsszeusz, aki húsz év bolyongás után tér haza. Az előadás erőssége, hogy bár a Homérosz által leírt kalandok egy része felidéződik ugyan, önálló, mainak ható történet kerekedett a kísérletből. Persze, aki az eposzt szeretné a színpadon látni, az hamar csalódni fog. Székely Krisztáék interpretációjában az Odüsszeia ugyanis csupán inspiráció, hívószavak sorozata. Szabad asszociációk játékos megjelenése. A szabadság és a játékosság a két fontos vonzerő a produkcióban. Nincsenek lefektetett játékszabályok. Mindent lehet! Még az is belefér, hogy emiatt néhol felületessé, vagy elnagyolttá váljon a mondandó. Közben változnak a műfajok is, hol revüt látunk, vagy operai betétet, vagy lírai monológot. Máskor mintha Budapesten lennénk egy klubban, ahol éppen Jordán Adél énekel.
Bodnár Erika Odüsszeusz anyja lelkét alakítja
Odüsszeusz és a nők. A macsó férfi, a politikus, a filozófus, a leleményes félisten és a hölgyek viszonya. Jó téma, bő mai áthallással. Vajon a negyvenes, sikeres férfi dönt el ma is mindent, vagy inkább csak úgy tesz, miközben bolyong, sodródik és az egyik nőtől a másikig vergődik? Közben levetkőzve magáról azt a sok manírt és elvárást, amit maga és a környezete támaszt? Ezeket a kérdéseket veti fel az előadás miközben megjelennek az Odüsszeiából ismert kalandok. Az átdolgozók érdeme, hogy képesek nyelvileg maivá tenni a szöveget, rengeteg kiszólással, „leleményes szófordulattal” az ókori szerzővel is szellemes dialógust folytatva. A feladatra ihletett a stáb többi tagjai is: Balázs Juli olykor csillámlóan vakító kék szalagfüggönye leginkább a már említett revüt juttatja az ember eszébe, de amikor az egész a földre omlik, drámai erővel is bír. Ugyancsak a kék a domináns Pattantyús Dóra egyszerű, de mégis elegáns jelmezeiben. Hód Adrienn koreográfiája tud humoros és elemelt is lenni.
És akkor először a nők! Mészáros Blanka Pallas Athénéként férfiruhában a darab narrátora. Az Odüsszeuszt hazaváró Pénelopé Rezes Judit abszurd, sok mindent zárójelbe tevő hangvételével igencsak meggyőző. És a többiek is határozott karakterek: Kalüpszó (Fullajtár Andrea), Nauszikaá (Rujder Vivien), Küklposz (Kiss Eszter), Kirké (Ónodi Eszter), Szirén (Jordán Adél). Mindenki fontos és megjegyezhető, különösen örömteli, hogy új szerepben ismét látható Bodnár Erika, aki Odüsszeusz anyja, Anitkleia lelkét alakítja.
Odüsszeuszként pedig Nagy Ervin lazán, olykor bohócosan tart tükröt önmagának, és bele mer nézni a nők által tartott tükörbe is. Önmaga mítoszát rombolja le. Ám azt továbbra sem tudjuk, mi jön majd a bolyongás után. Meg lehet-e nyugodni? Lehet-e folytatni ott, mint a nagy utazás előtt?
Infó: Ithaka, Homérosz: Odüsszeia alapján
Szövegkönyv: Závada Péter, Szabó Székely Ármin, Rendező: Székely Kriszta, Katona József Színház
