Budapest belvárosa és Eger a legélhetőbb

Budapesten az 5., az 1. és a 6. kerületben, a megyeszékhelyek közül Egerben, Veszprémben és Szekszárdon a legjobb lakni az Otthon Centrum felmérése szerint. A cég a foglalkoztatási adatok, a háziorvosok, illetve a gimnazisták ezer főre vetített aránya, a települési lakosságmozgás, valamint a munkahelyek megközelíthetősége alapján rangsorolta a 20 ezer főnél népesebb településeket, s állapította meg ezek alapján életminőség-indexüket. Az összesített rangsor első tíz helyezettje közé hat fővárosi kerület és négy város került, míg a kerületek és megyeszékhelyek utolsó 12 helyén csak budapesti közigazgatási területeket találni, a megyei jogú városok közül pedig Hódmezővásárhely, a megyeszékhelyek között Miskolc végzett a legrosszabb pozícióban.

Az ezer főre jutó házorvosok arányában Budapesten a 6. és az 5. kerület végzett az élen, a nagyvárosok közül pedig Pécs, Salgótarján és Miskolc mutatói a legjobbak, a rangsor végén a főváros 17. és 23. kerülete, valamint Nyíregyháza és Zalaegerszeg áll. A foglalkoztatás tekintetében a 12., a 2. és az 1. kerület, illetve Zalaegerszeg és Székesfehérvár áll a legjobban, a 23. és a 21. kerület, illetve Salgótarján és Miskolc pedig a legrosszabb helyen. A gimnazisták aránya az 5. és az 1. kerületben, Egerben és Nyíregyházán a legmagasabb, a 23. és a 21. kerületben, valamint Tatabányán és Hódmezővásárhelyen a legalacsonyabb.

Az adott településre betelepülők arányában a 9. és a 8. kerület, valamint Veszprém, Eger és Zalaegerszeg vezet, a lista végén a 16., a 17. és a 23. kerület, illetve Hódmezővásárhely és Miskolc találhatóak. A munkába járás feltételei az 5. és az 1. kerületben, a nagyvárosok közül pedig Békéscsabán és Szekszárdon a legjobbak, a 17. és 18. kerületben, Miskolcon és tatabányán a legrosszabbak.

- A fővárosi belső kerületek jó helyezése nem meglepő, hiszen amellett, hogy ott jó a foglalkoztatási helyzet, a munkába járás feltételei is kedvezőek – tájékoztatott Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. – A külső kerületek a legtöbb vizsgált témában átlagosnak bizonyultak, viszont pozíciójukon jelentősen rontott, hogy kedvezőtlenek a munkahelyre ingázás feltételei. Azt igazolják a betelepülési adatok is, hogy a zöld övezetbe vágyók között a pesti agglomeráció sokkal népszerűbb, mint a külső kerületek, például Pestszentlőrinc vagy Csepel.

Az elemzési vezető rámutatott: vidéken Eger és Veszprém jó helyezése leginkább annak köszönhető, hogy jók a foglalkoztatási mutatóik, nem kell sokat ingázni a munkahelyekre, nem véletlen, hogy a két városba relatíve sokan települtek be az elmúlt időszakban. - A nagyobb régióközpontok, mint Debrecen, Szeged vagy Pécs a középmezőnyben szerepelnek – jegyezte meg Soóki-Tóth Gábor –, mert intézményi ellátottságuk megfelelő ugyan, de az ott lakóknak a munkába járás időtartama a városok méretéből fakadóan több időt igényel. Hozzátette: az is kiderült a felmérésből, hogy a jobb életminőséget kínáló környezetért az emberek többet hajlandók fizetni, ennek következtében az ingatlanárak a jobb körülményeket biztosító városokban magasabbak, és ezekben a vándorlási mérleg is pozitív. Érdekes viszont, hogy vidéken akadnak települések, ahol az életminőség-index és az ingatlanárak nem egyenesen arányosak: Dunaújváros, Gyöngyös vagy Tata a hasonló méretű településekhez mérve kedvezőbb körülményeket biztosítanak lakóik számára, ennek ellenére az itt található lakások olcsóbbak annál, mint az életminőség-mutató alapján elvárható lenne. - Ebből a szempontból Salgótarjánban és Kazincbarcikán a legrosszabb a helyzet – állította Soóki-Tóth Gábor –, lakáspiaci megítélésük jóval rosszabb, mint az egyébként a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi ellátás mutatói alapján várható lenne. A jelenség persze nem egyedi, Budapesttől távolodva egyre jelentősebben érvényesül.

Szitka Péter, Kazincbarcika polgármester szerint sincs egyenes összefüggés egy város élhetősége és az ingatlanárak között.

- Való igaz, nálunk például az ingatlanbérlési lehetőségek igencsak szűkösek – ismerte el. – Az ingatlanárak azonban emelkedtek az elmúlt években, akadnak olyan lakástípusok, melyeknél egyenesen megduplázódott az ár. Viszont az is igaz, ahhoz képest, hogy az elmúlt hat-nyolc évben milyen fejlődésen ment keresztül Kazincbarcika, még mindig olcsónak számítanak az ingatlanok. A városvezető hozzátette: különféle programoknak köszönhetően a települést már nem csak a BorsodChemmel azonosítják, a város többféleképpen meg tudja mutatni magát. - Minden szempontból érzékelhető az előrelépés – magyarázta Szitka Péter –, például a foglalkoztatottsági mutatóinkat is sok helyen megirigyelnék. Az ismertségünk és elismertségünk növekedésében sokat segített a Kolorcity brand, melynek köszönhetően már nem feltétlenül csak a vegyipari óriás ugrik be egy idegennek, ha Kazincbarcikáról hall, s természetesen a programmal járó fejlesztések a mindennapi életben is éreztetik pozitív hatásukat.