Budapest belvárosa és Eger a legélhetőbb

Budapesten az 5., az 1. és a 6. kerületben, a megyeszékhelyek közül Egerben, Veszprémben és Szekszárdon a legjobb lakni az Otthon Centrum felmérése szerint. A cég a foglalkoztatási adatok, a háziorvosok, illetve a gimnazisták ezer főre vetített aránya, a települési lakosságmozgás, valamint a munkahelyek megközelíthetősége alapján rangsorolta a 20 ezer főnél népesebb településeket, s állapította meg ezek alapján életminőség-indexüket. Az összesített rangsor első tíz helyezettje közé hat fővárosi kerület és négy város került, míg a kerületek és megyeszékhelyek utolsó 12 helyén csak budapesti közigazgatási területeket találni, a megyei jogú városok közül pedig Hódmezővásárhely, a megyeszékhelyek között Miskolc végzett a legrosszabb pozícióban.

Az ezer főre jutó házorvosok arányában Budapesten a 6. és az 5. kerület végzett az élen, a nagyvárosok közül pedig Pécs, Salgótarján és Miskolc mutatói a legjobbak, a rangsor végén a főváros 17. és 23. kerülete, valamint Nyíregyháza és Zalaegerszeg áll. A foglalkoztatás tekintetében a 12., a 2. és az 1. kerület, illetve Zalaegerszeg és Székesfehérvár áll a legjobban, a 23. és a 21. kerület, illetve Salgótarján és Miskolc pedig a legrosszabb helyen. A gimnazisták aránya az 5. és az 1. kerületben, Egerben és Nyíregyházán a legmagasabb, a 23. és a 21. kerületben, valamint Tatabányán és Hódmezővásárhelyen a legalacsonyabb.

Az adott településre betelepülők arányában a 9. és a 8. kerület, valamint Veszprém, Eger és Zalaegerszeg vezet, a lista végén a 16., a 17. és a 23. kerület, illetve Hódmezővásárhely és Miskolc találhatóak. A munkába járás feltételei az 5. és az 1. kerületben, a nagyvárosok közül pedig Békéscsabán és Szekszárdon a legjobbak, a 17. és 18. kerületben, Miskolcon és tatabányán a legrosszabbak.

- A fővárosi belső kerületek jó helyezése nem meglepő, hiszen amellett, hogy ott jó a foglalkoztatási helyzet, a munkába járás feltételei is kedvezőek – tájékoztatott Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. – A külső kerületek a legtöbb vizsgált témában átlagosnak bizonyultak, viszont pozíciójukon jelentősen rontott, hogy kedvezőtlenek a munkahelyre ingázás feltételei. Azt igazolják a betelepülési adatok is, hogy a zöld övezetbe vágyók között a pesti agglomeráció sokkal népszerűbb, mint a külső kerületek, például Pestszentlőrinc vagy Csepel.

Az elemzési vezető rámutatott: vidéken Eger és Veszprém jó helyezése leginkább annak köszönhető, hogy jók a foglalkoztatási mutatóik, nem kell sokat ingázni a munkahelyekre, nem véletlen, hogy a két városba relatíve sokan települtek be az elmúlt időszakban. - A nagyobb régióközpontok, mint Debrecen, Szeged vagy Pécs a középmezőnyben szerepelnek – jegyezte meg Soóki-Tóth Gábor –, mert intézményi ellátottságuk megfelelő ugyan, de az ott lakóknak a munkába járás időtartama a városok méretéből fakadóan több időt igényel. Hozzátette: az is kiderült a felmérésből, hogy a jobb életminőséget kínáló környezetért az emberek többet hajlandók fizetni, ennek következtében az ingatlanárak a jobb körülményeket biztosító városokban magasabbak, és ezekben a vándorlási mérleg is pozitív. Érdekes viszont, hogy vidéken akadnak települések, ahol az életminőség-index és az ingatlanárak nem egyenesen arányosak: Dunaújváros, Gyöngyös vagy Tata a hasonló méretű településekhez mérve kedvezőbb körülményeket biztosítanak lakóik számára, ennek ellenére az itt található lakások olcsóbbak annál, mint az életminőség-mutató alapján elvárható lenne. - Ebből a szempontból Salgótarjánban és Kazincbarcikán a legrosszabb a helyzet – állította Soóki-Tóth Gábor –, lakáspiaci megítélésük jóval rosszabb, mint az egyébként a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi ellátás mutatói alapján várható lenne. A jelenség persze nem egyedi, Budapesttől távolodva egyre jelentősebben érvényesül.

Szitka Péter, Kazincbarcika polgármester szerint sincs egyenes összefüggés egy város élhetősége és az ingatlanárak között.

- Való igaz, nálunk például az ingatlanbérlési lehetőségek igencsak szűkösek – ismerte el. – Az ingatlanárak azonban emelkedtek az elmúlt években, akadnak olyan lakástípusok, melyeknél egyenesen megduplázódott az ár. Viszont az is igaz, ahhoz képest, hogy az elmúlt hat-nyolc évben milyen fejlődésen ment keresztül Kazincbarcika, még mindig olcsónak számítanak az ingatlanok. A városvezető hozzátette: különféle programoknak köszönhetően a települést már nem csak a BorsodChemmel azonosítják, a város többféleképpen meg tudja mutatni magát. - Minden szempontból érzékelhető az előrelépés – magyarázta Szitka Péter –, például a foglalkoztatottsági mutatóinkat is sok helyen megirigyelnék. Az ismertségünk és elismertségünk növekedésében sokat segített a Kolorcity brand, melynek köszönhetően már nem feltétlenül csak a vegyipari óriás ugrik be egy idegennek, ha Kazincbarcikáról hall, s természetesen a programmal járó fejlesztések a mindennapi életben is éreztetik pozitív hatásukat.

2018.05.22 07:10

Lecserélik a mindent látó orosz szemeket

Publikálás dátuma
2018.08.16 08:30

Fotó: /
Világszerte megrendült az egyik legnagyobb kiberbiztonsági cégbe, a Kaspersky-be vetett bizalom, a magyar kormány azonban csak egy uniós határozat miatt cserélte le a szoftvereket.
A magyar kormány több évig tartó habozás után elrendelte, hogy a miniszterek október közepéig takarítsák ki az alájuk tartozó szervezetek informatikai rendszeréből az orosz Kaspersky Lab – többek között vírusirtó – szoftvereit. A kabinet azonban nem jószántából adott utasítást: az Európai Parlament június 15-i határozatát kényszerült betartani. Ez úgy rendelkezik, hogy ki kell szűrni,illetve hatástalanítani kell a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, a teljesen állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok, valamint ezek 100 százalékos tulajdonában álló gazdasági társaságokban használt szoftverekre, informatikai és kommunikációs berendezésekre potenciálisan veszélyes programokat és eszközöket – így a Kaspersky Lab termékeit is. Amíg ez a határozat nem született meg, a kabinet következetesen ragaszkodott az orosz cég szoftvereihez (amelyek mintegy négy éve pásztázzák a honi kormányzati rendszereket). Tette ezt annak ellenére, hogy az Egyesült Államok és Hollandia egyaránt nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánította a Kaspersky Lab programjait. Emlékeztetőül: az Egyesült Államok azzal vádolta az orosz céget, hogy programjain keresztül az Amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség egyes munkatársainak számítógépét próbálták megfigyelni. Ezzel kapcsolatban állítólag az izraeli szolgálatoknak akadnak bizonyítékai – ám egyik ország sem tette közzé, mire alapozza vádjait. Viszont nem vitás, hogy egy rendkívül fejlett technikával dolgozó cégről van szó, így az amerikai és az izraeli kijelentéseket a szakma szabályai szerint egy alapos nemzetbiztonsági vizsgálat előzte meg. Mindenesetre az említett két szolgálat tényként kezelte, hogy a Kaspersky Lab adott esetben információval és technológiával is besegít az orosz szolgálatoknak. A „szolgálati kapcsolat” felderítéséhez azonban nem kellett túlzottan mélyre ásni. Egyrészt a cég több fontos posztján egykori titkosszolgák ülnek, másrészt az orosz nemzetbiztonsági törvény arra kötelezi a távközlési és informatikai cégeket, hogy segítsék a szolgálatok munkáját: elsődlegesen információátadással, de egyes esetekben „eszközhasználattal is”. (Hollandiát elvileg nem érte semmilyen kiberattrocitás, az uniós tagállam a kockázatokat mérlegelve döntött úgy idén tavasszal, hogy nem kér az Kaspersky Lab szolgáltatásaiból.) Ennek ellenére hiába szorgalmazta a magyar ellenzék, hogy tisztítsa meg a kormány az állami informatikai rendszert a „mindent látó” programoktól (lásd: keretes írásunkat), a kabinet nem vitatva a visszás eseteket kitartott a Kaspersky Lab mellett, mondván: az utóbbi években minden rendben volt. Ráadásul miközben a kormányzati szervek rendszereiből kiemelik az orosz szoftvereket, az Országgyűlés – és így a képviselők gépein maradnak.  - Rossz üzenete van annak, ha közbizalmat élvező szereplők gépein továbbra is azok a szoftverek futnak, amelyeket egy NATO és egy EU-s tagállam nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánított - kommentálta az ügyet Molnár Zsolt, a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának MSZP-s tagja, volt elnöke. Bár a kormány nem tette, nemzetközi példákra is hivatkozhatott volna: például a német szolgálatok nem láttak kiemelt kockázatot a Kaspersky Lab-ban, és az Interpol is együttműködik vele különböző kiberbiztonsági ügyek felderítésében. Csakhogy a Kaspersky Lab esete nem vizsgálható önmagában Magyarországon. Egyrészt nem hagyható figyelmen kívül a kormány Moszkva iránti elkötelezettsége, másrészt pedig a kabinet már többször tűrte, hogy orosz programok magyar felhasználók információit szívják le. Például a 2017-es nemzeti konzultáció weboldalán az orosz Yandex cég kódja futott, és továbbította a személyes adatokat. A megszerzett információk alapján rá lehetett bukkanni például a közösségi oldalakon az egyes személyekre, és profiljukat feltérképezve könnyebben lehetett szavazatmaximalizálására alkalmas üzeneteket előállítani.
Arról csak összeesküvés-elméleteket lehetne gyártani, hogy ki és mire használhatta a Kaspersky Lab szoftvereit, az ugyanakkor tény: ha egy kormányzat látni szeretné, hogy mi történik az összes alárendelt szervezetében, arra egy ilyen program alkalmas.

Mindenki küzd az adatokért

A víruskereső minden a rendszer minden rezdülését érzékeli. Leegyszerűsítve két alapvető funkciója van. Egyrészt „futásidőben” vizsgálja a leveleket, és eldönti, hogy beengedi-e azokat, monitorozza a számítógépre beérkező adatokat, illetve átnézi a használt dokumentumokat. Másrészt a holtidőben (például éjszaka) végigfésüli a gépen lévő állományokat, programokat, és figyeli, hogy melyik alkalmazás végez vírusra utaló tevékenységet – például küld el magától adatot. Egyszóval a rendszernek nincs olyan adata, amit ne ismerne. Az már csak beállítás kérdése, hogy mit küld tovább. Bár ebben az ügyben az amerikaik fújtak riadót, érdemes felidézni, hogy korábban a McAfee informatikai biztonsági cég körül állt a bál, mert az arab világba eladott vírusirtóit úgy programozta, hogy azok jelentéseket „küldjenek haza”.

2018.08.16 08:30
Frissítve: 2018.08.16 09:03

Emberi csontok hevernek a dabasi Jézus-szobor mellett

Publikálás dátuma
2018.08.16 08:14
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A területen régóta ásatások folynak, ám félbemaradtak a munkálatok. A telek tulajdonosa kerítést ígér.
Emberi csontok hevernek szanaszét a Dabason megépített hatalmas Krisztus-szobor tőszomszédságában. A telek tulajdonosa azt mondja: régóta folynak ásatások a területen, ahol egy régi temető volt, de a munkálatok félbemaradtak – írja az Index. A tíz méter magas Krisztus-szobrot egy helyi egyesület emeltette adományokból és önkormányzati segítséggel, a szobor aljában most épül egy szentély. A portál figyelmét egy olvasója arra hívta fel, hogy a félkész szentély mögött egy félig feltárt, láthatóan sorsára hagyott, sok-sok ember maradványait tartalmazó tömegsír fekszik.
„Emberi csontok sokasága hever szanaszét a gödrökben, a bokrok alatt, csontok merednek ki a homokfalakból. Letakaratlanul, szabadon, emberi maradványok szerte a környéken”
– mondta, és a portálnak képeket is küldött a helyszínről.

„Tíz éve ásatások folynak”

Ronga József, a szobor felállítását kezdeményező Áldos Hagyományőrző Kulturális Egyesület vezetője az Indexnek azt mondta: a csontokkal teli gödrök már nem az ő területükön állnak, ők csak a szobor és a szentély építésére kaptak ott helyet. Ők is végeztettek régészeti feltárást, hiszen ezen a területen korábban egy árpádkori templom és mellette egy temető állt. A szomszédos telek tulajdonosai úgy látták, érdemes folytatni a régészeti feltárást, ez azonban hetek óta félbeszakadt. A telek egyik tulajdonosa a portállal közölte:
„Ezen a területen tíz éve ásatások folynak. Amik itt láthatók, azok az ásatások szelvényárkai és tanúfalai. Aki az M0-ás építkezése felé jár, az is bárhol láthat hasonló helyeket.”
Bevallása szerint már eddig is sok millió forintot költött Dabas múltjának kutatására, ezek azonban néhány hete leálltak, mert nem talált megfelelő szakembereket a folytatáshoz. Azt mondta, az árkok tavaszig biztosan nyitva maradnak, akkor tudják folytatni a munkát. Kosztolányi Gyula hozzátette: szeretnék végigvinni a kutatást, az ásatásokon már elérték a legrégebbi szintet, a terület alja már fel van tárva. Ezek alapján szerinte több arra utaló jel van, hogy Dabas nem 750 éves, hanem régebbi. Kosztolányi elismerte, már a szobrot emelő egyesület is kérte, hogy takarja le vagy temesse be a csontokkal teli gödröket, de ő ezt nem teheti meg, mert azzal lelőhelyrongálást követne el. Azt mondta. hiába írták ki, hogy ez magánterület és régészeti feltárás zajlik, ezt sokan nem veszik figyelembe.
„Megértem, hogy ezek a csontok egyesek érzékenységét sértik, úgyhogy, amint tehetem, fogok építeni egy kerítést, ami egyértelművé teszi, hogy ide tilos a belépés”
– ígérte a telektulajdonos.
2018.08.16 08:14
Frissítve: 2018.08.16 08:14