Folytatja a leszámolást Orbán barátja

Egy török bíróság 104 feltételezett puccsistát ítélt életfogytiglani börtönbüntetésre a két évvel ezelőtti, 2016. június 15-én végrehajtott állítólagos puccskísérletben való részvételük miatt. Mint a Hürriyet című lap közölte, összesen 280-an ültek a vádlottak padján. 21 személyt 20 évig tartó börtönre ítéltek arra hivatkozva, hogy „megsértették az elnököt”. További 31 személyt tíz és fél éves börtönre ítéltek „terrorszervezetben való részvétel” miatt.

Recep Tayyip Erdogan elnök, akit közismerten igencsak kedvel illiberális barátja, Orbán Viktor miniszterelnök, a puccskísérlet után példátlan tisztogatásba kezdett, tízezreket tartóztattak le, s 100 ezer fölötti azok száma, akik munkájukat is elvesztették. Ezért sokan azt feltételezik, hogy megrendezett puccskísérletről volt szó, s Erdogan így próbált meg leszámolni egykori szövetségese, az Egyesült Államokban élő hitszónok, Fethullah Gülen híveivel.

Szerző
2018.05.22 11:08

Allah Viktorral van

Ahogyan napról-napra kapjuk a török valuta, a líra válságáról szóló híreket, annál ismerősebb a környezet, a török elnök reakcióiban saját magyar vezérünkre és az őt körülvevő bizalmasokra ismerünk. Az elhibázott török gazdaságpolitika nyomán a valaha robusztus törökországi gazdasági növekedés megtört, a megtakarítók mentik ki Törökországból a pénzüket, a vállalatok képtelenek a külföldi devizában felvett adósságaik kamatait – a deviza eltűnése miatt – időben törleszteni. A török líra egyetlen hét leforgása alatt elvesztette valahai vásárlóértékének a felét. 
Ebben a helyzetben minden a modern gazdaságtörténet eseményeit kicsit is ismerő befektető, elemző arra számít, hogy a török központi bank drasztikus kamatemelésbe fog, amivel az országot elhagyni készülő pénzeket visszafordítja, megállítja és jelentős áldozatok árán stabilizálja a helyzetet. A török vezér azonban ahelyett, hogy a megszokott ortodox megoldást választaná, a magyar vezér szövegkönyvéből tart felolvasást: mondván, világméretű spekulációs összeesküvés szövődött Törökország ellen, amit a törökök fel fognak számolni, mert a török gazdaság alapjai erősek és Allah a törökkel van.
A magyar vezér – részben a szerencsének, részben a példátlanul kemény és elsősorban az alacsony jövedelműeket, szegényeket, az oktatást és az egészségügyet sújtó költségvetési politikának köszönhetően – a korábbi húzd meg-ereszd meg időszakot maga mögött tudva, pénzügyi stabilitást élvezhet. Sőt ennek a pénzügyi stabilitásnak az alapjain az ország jogosulttá vált az Európai Uniótól érkező támogatásra, amit a vezér saját híveinek a gazdagodása érdekében használhat fel, és az uniós szappannal felfújhatja a gyors magyar gazdasági növekedés buborékát is. Az állami- köztük az uniós - pénzek felhasználásának és a családi gazdagodásnak a csatornarendszerét legjobb kollégiumi barátja, pártja valahai pénztárosa építette meg, aminek következtében minden uniótól származó pénzt háromszor költenek el. Egyszer szóban (a parasztvakítás érdekében), másodszor a későbbi uniós ellenőrzés megtévesztéséhez minimálisan szükséges fejlesztések vékony pénzen való megvalósítására, harmadszor a család gazdagodásához szükséges, vastagon fogott plajbásszal és az előre kijelölt pályázati győztesekre. 
Ennek a csatornarendszernek a megalkotója, nevezzük nevén: Simicska Lajos azt a sajátos nagyvezíri szerepet töltötte be szultánja, Orbán Viktor mellett, mint (a Szulejmán sorozatból közelebbről megismert) Ibrahim nagyvezír a nagy Szulejmán mellett. Tudjuk, hogy Szulejmán összes nagy hódítását és győzelmét Ibrahim nagyvezír készítette elő, vezette le és szilárdította meg. Amikor Szulejmán selyemzsinórja végzett Ibrahimmal – aki az európai civilizáció kedvelője, az európai hatalmak (így Velence) szövetségese is volt –, Szulejmán már nem jutott egyről a kettőre, fényességes uralkodása megrekedt. 
Nem így a magyar szultán, Orbán Viktor szekere. Amióta felszámolta nagyvezíre: Simicska hatalmát, azóta megszűnt a társuralkodói, a hatalom-megosztói rendszer, hívei csupán időleges szpáhi-birtokokat kapnak, és könyörtelenül elcsapja őket a birtokról, ha nem teljes lelkükkel szolgálják urukat. Kizárólagos és felvilágosulatlan abszolutista hatalma megszilárdításával átveszi az Európát hódoltató nagy Szulejmán szerepét, legalábbis a pénteki rádiószózatokban erről regél új magyar regéket. 
Hazánk polgárai Viktor szultán és vazallusai politikájának megfelelően nagyjából ugyanakkora bruttó hazai terméket termelnek – euróban –, mint amikor átvette az uralkodást. Igaz, a hazai valuta 2010 óta bekövetkezett nagyjából 20 százalékos leértékelődése miatt vagyonuknak és jövedelmük vásárlóértékének csak a 80 százalékát költhetik el, tudhatják magukénak, amikor összehasonlítják magukat (euróban) visegrádi versenytársaikkal. A leértékelődés ellen a külföldre vitt befektetések útján védekezett az, aki ezt megtehette, a szegény magyar nincsteleneknek meg be kellett érniük a migráncsok elleni hergelődéssel. A minap is, aki meghallgatta Viktor szultán rádióregéjét a 2030-ra elérhető magyar versenyképességről, meg a Nyugat, a liberális demokrácia alkonyáról, annak A tanú című filmből ismert gátőr szavait volt érdemes ismételgetnie: „nem szeretnék a liberális Nyugat bőrében lenni!”
A nagy ideál, Erdogan, a török diktátor gazdaságának nehézségei, a szegény törökök irtózatos veszteségei, a török vállalatok vergődése a nyitott magyar gazdaság számára is folyamatos nehézségeket, komoly kockázatot jelent. Törökország nem erős bástya, hanem a gyenge láncszem az autokratikus rezsimek láncolatában. Minthogy a magyar jegybank is hisz – ortodox intézkedések megtétele helyett – a magyar gazdaság fundamentális alapjainak erejében, miközben a magyar valuta gyengülésén csak az állam urai keresnek, abban reménykedhetünk, hogy a török elnök hozzánk is elküldi Allahot, hogy velünk legyen. Ez ebben a keresztény, illiberális katyvaszban, ahol ahány gyerek, annyiféle keresztelő, már nem okozna túlságosan nagy kavarodást.
Netanjahutól a Jehovát, Erdogantól Allahot, Putyintól a Megváltót helyezheti a magyar vezér az oltárára, hogy ezekkel megerősödve induljon Európa meghódítására.
2018.08.17 08:36

Amerika "Irán Akciócsoportot" hozott létre

Publikálás dátuma
2018.08.17 07:18
Brian Hook
Fotó: AFP/ Andrew CABALLERO-REYNOLDS
Az akciófilmbe illő névvel bíró bizottság élére az amerikai külügyminisztérium egy Iránnal foglalkozó különmegbízottat is kinevezett.
Az amerikai külügyminisztérium iráni akciócsoportot hozott létre és Iránnal foglalkozó különmegbízottat nevezett ki - jelentette be helyi idő szerint csütörtöki sajtóértekezletén Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, írja az MTI.
A miniszter Irán Akciócsoportnak nevezve mutatta be az új különleges munkacsoportot, amelynek az lesz a feladata, hogy koordinálja az Iránnal kötött többhatalmi atomalku amerikai felmondása utáni lépéseket, és megpróbáljon külföldi szövetségeseket szerezni az új amerikai stratégiához. A csoport vezetőjévé, és egyúttal külügyminiszteri különmegbízottá Brian Hook külpolitikai tanácsadót nevezte ki Pompeo.
"Az Irán Akciócsoport lesz felelős a külügyminisztériumon belüli, Iránnal kapcsolatos valamennyi feladat összehangolásáért és irányításáért, és közvetlenül nekem tartozik beszámolni"
- jelentette ki Pompeo. Az amerikai diplomácia vezetője a sajtótájékoztatón elismételte: Washington fokozott gazdasági nyomással kívánja Iránt rábírni arra, hogy hagyjon fel atomprogramjával és a közel-keleti militáns csoportok támogatásával. 
Brian Hook korábban John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóval együtt dolgozott azon, hogy a Trump-adminisztráció keményebben lépjen fel Iránnal szemben. A sajtótájékoztatón állította, máris "termékeny megbeszéléseket" folytatott brit, francia és német tisztségviselőkkel Iránról. Ezek az országok, illetve az Európai Unió egyébként határozottan ellenzik, hogy Trump felrúgta az atomalkut, ami okán gazdaságilag is igen nehéz helyzetbe került számos nyugat-európai nagyvállalat.
Arra az újságírói kérdésre, hogy van-e jelzés értékű jelentősége annak, hogy a munkacsoportot pontosan 65 évvel az 1953-as iráni puccs után hívták életre, Brian Hook azt válaszolta: az időzítés csupán "véletlen egybeesés". Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a csoportnak nem a Teheránnal folytatandó párbeszéd helyreállítása a célja és a feladata, mert - mint fogalmazott - "normális kapcsolatok csak azután kezdődhetnek, ha már látjuk, hogy az iráni rendszer komolyan változtatni akar a magatartásán".
2018.08.17 07:18