Nyáron minden élőlény szomjazik, segítsünk! (videó)

Publikálás dátuma
2018.05.22. 12:29
Illusztráció: AFP
A belvárosban különösen, de valójában mindenhol nagyon fontos, hogy az állatokat - a rovaroktól a békákon, gyíkokon és madarakon át az emlősökig - segítsük ivóvízhez jutni.

A madarak többségének naponta akár többször kell szomját oltania, és akár fürdenie is, ami az egyre szárazabb nyarakon és hómentes teleken mind nagyobb kihívást jelent számukra. Ráadásul nemcsak a szárnyasok, hanem mindenféle élőlény:  kutyák, macskák, kis emlősök, ( a sün például) de a rovarok is szomjazhatnak. Ezért itatók működtetése egész évben minden állatbarát, vagy mondjuk úgy: emberséges ember számára fontos feladat.

Kézügyesek a Magyar Madártani Egyesület honlapjáról tippeket kaphatnak, hogy lehet madáritatót és -fürdőt készíteni, de a célnak egy egyszerű virágalátét is tökéletesen megfelel. Nyári kánikulában a nyílt, napsütötte itató és környezete akkor igazán vonzó a madarak számára, ha a közvetlen közelében árnyékot adó növényzet vagy kerti bútorok is vannak.

Az itatás nemcsak madárvédelmi tevékenység, de a madarak gyors odaszoktatásának legjobb módszere is. Ennek legfontosabb oka, hogy az itatókhoz mindig több madár jár, mint ahány a közelben költ. Különösen a nyári kánikulában gyakori jelenség, hogy akár kilométernyi távolságokról is érkeznek madarak a vízzel feltöltött itatóhoz. Amennyiben egész évben itatunk, a madarak állandó vendégeink lesznek.

Figyeljünk: nem minden megoldás jó!

Minden olyan nyitott eszköz: hordók, esővízgyűjtők, az udvaron hagyott vödör, nyitott emésztő, meredek, csúszós oldalfalú és 10 cm-nél mélyebb kerti tó is potenciális madárcsapdaként működik. A szomjas madarakat ugyanis mágnesként vonzza a víz csillogása és miközben inni vagy fürdeni próbálnak, belecsúszhatnak a tartályba ahonnan a pillanatok alatt átvizesedő, elnehezülő tollazattal nem tudnak kimenekülni és megfulladnak. A félig vízzel töltött, ráadásul talajba süllyesztett műanyag láda nemcsak a kis és közepes méretű madarak és emlősök (például a sün), de részben vízi állatnak számító varangyok és ásóbékák számára is halálos veszélyt jelent, mert nem tudnak kijutni belőle.

Itatási kisokos

  • A kisebb madarak számára veszélyt jelent a mély, vízzel telt hordó, konténer; meredek falú kerti tó

  • A talajszint fölé helyezett itatóknál, különösen az ablakitatók esetében, figyeljünk a biztonságos rögzítésre, a feldőlés,
    leesés elkerülésére.

  • Még a nem túl mély itatók vizébe is érdemes beletenni egy kinyúló ágat, nagyobb, lejtős oldalú követ, ahol a madarak kényelmesen és biztonságosan tudnak állni, és szabályozni tudják fürdéskor a vízmélységet.

  • Az itatók vizét rendszeresen, általában naponta cseréljük frissre, illetve pótoljuk az elpárolgott vizet. Télen naponta legalább egyszer el kell távolítani a jeget, és hideg csapvízzel kell feltölteni az itatót. 

  • Nyáron hetente-kéthetente érdemes kitisztítani, algátlanítani az itatót.

  • Lehetőleg akkora itatót használjunk (40-50 cm átmérőjű már megfelelő), amelyben egy balkáni gerle nagyságú madár is képes megfürödni.

Végül: nem kell ahhoz feltétlenül kert, vagy ügyesen barkácsolt madáritató, hogy úgy érezzük, tettünk valamit azok érdekében, akik ( a magyar nyelv szerint még mindig: amik) nem képesek gondokoskodni magukról. Akár a belvárosban is, a járdaszegélyen lévő fák alá egy nagyobb méretű műanyag virágalátétben is tehetünk ki vizet a szomjazó élőlényeknek. 

Szerző

Szürkül a hajdan hófehéren pompázó márványpalota

Publikálás dátuma
2018.05.22. 12:10
Illusztráció: AFP
Egyre inkább tönkreteszi a légszennyezettség a Taj Mahalt - írja az EuroNews történészek és helyi idegenvezetők véleményére hivatkozva.

A világ nyolcadik legszennyezettebb településén, Agrában az elmúlt 30 évben drasztikusan romlott a helyzet. India leghíresebb látványossága, az egykor hófehéren pompázó márványpalota, a Taj Mahal falai is folyamatosan elszíneződtek. Egy környezetvédelmi ügyvéd, M.C. Mehta három évtizede küzd a 17. századi épület állapotának javításáért. Sikerült elérnie, hogy hogy a bíróság kötelezze a kormányt: tegyen valamit. A helyi restaurátorok jelenleg egy speciális pasztával próbálkoznak, de az nem tűnik elég hatékonynak. Ezért a jogász szerint az is fontos, hogy a szakemberek külföldi szakértőkkel is konzultáljanak.

Szerző

Különleges erszényeseket rejt az eukaliptuszerdő (videó)

Publikálás dátuma
2018.05.21. 19:17
Illusztráció: Facebook
Különleges állat rejtőzik Kelet-Ausztrália eukaliptuszerdeinek mélyén: a lombkorona sűrűjében élő óriás repülőerszényes (Petauroides volans) olyannyira ritkán látható, hogy még hazájában is alig ismerik - olvasható az Érdekes Világon.

A különleges erszényes a nagy fülei és bozontos farka miatt leginkább egy plüssjátékra emlékeztet, Queensland, Új-Dél-Wales és Victoria államok idős eukaliptuszfáinak odvában él. Két színváltozata ismert: az egyik a szénfeketétől a szürkéig változhat, a másik pedig világosszürke Testhossza 35-50 centiméter, farokhossza 45-60 cm, testtömege pedig 900-1700 gramm, ezzel a legnagyobb olyan erszényes, amely siklásra képes. A könyöke és hátsó lábai között kifeszíthető, szőrös repülőhártyájával akár 100 méteres távolságra is képes siklani egyik fától a másikig. 

Az óriás repülőerszényes eukaliptuszok leveleivel táplálkozik, nem iszik és nem jön a talajra. Éjszakai életmódot él, a nagy szeme és füle segíti a térbeli látást és hallást. Az utódok öt hónapig élnek anyjuk erszényében, majd két hónapig a közös fészekben és anyjuk hátán tartózkodnak. Természetes ellenségei a dingók valamint a betelepített vörös rókák, és a nagy héjabaglyok. 

Az óriás repülőerszényes populációja az elmúlt években jelentősen lecsökkent élőhelyének zsugorodás, illetve az idős eukaliptuszfák letarolása miatt. “Ezeknek az erszényeseknek a léte nagyban függ a faodvaktól, amelyek csak 100 éves vagy annál idősebb eukaliptuszokban találhatóak” – mondta Matt Cecil, a Queenslandi Vadvédelmi Társulat munkatársa. “Ez egy csodálatos állat, de az ausztrálok nagy része nem is tudja, hogy létezik. Nehéz olyan állatok védelme érdekében küzdeni, amelyről a legtöbben még csak nem is hallottak. Pedig ezek a különleges állatok léteznek és segítségre van szükségük” – fűzte hozzá a szakértő. A szervezet ezért a helyi közösségekkel való kapcsolattartással, figyelemfelkeltő programokkal, oktatással és mesterséges odúk kihelyezésével próbálja segíteni a faj fennmaradását.

Szerző