Merkel északi játszmája

Publikálás dátuma
2018.05.23 07:34
PUTYINNÁL JÁRT MERKEL - Legújabb mandátumuk első találkozója Szocsiban zajlott pénteken FOTÓ: AFP/ANADOLU AGENCY
Fotó: /

Nagy dilemmával küzd Oroszország és egész Európa. Moszkva kezd gazdaságilag belefáradni a nyugati szankciók szorításába, és már kétsége sem lehet, hogy a „majd mi megállunk a saját lábunkon” elgondolás egyre kevésbé tartható. Az Európai Unió pedig azt tapogatja, hogyan tudna kérlelhetetlen maradni Moszkvával szemben úgy, hogy közben arculatvesztés nélkül valahogy normalizálja kapcsolatait Oroszországgal.

Mindkét oldalon euro-milliárdos veszteségeket szenvedtek el a korábbi kölcsönösen előnyös együttműködésben részt vevő iparágak, vállalatok és üzleti körök. Oroszország már az olaj világpiaci árának drasztikus emelkedésétől sem remélhet kitörést ebből a helyzetből, hiszen a kőolajkutatás és feldolgozás kénytelen nélkülözni a nyugati technológiát. De van min siránkozni Nyugat-Európában is. A kereskedelmi forgalom olyan mélyzuhanást él meg, amely különösen Németország esetében már a kormány ellen hangolja az üzleti köröket. Bonyolítja a helyzetet, hogy az Egyesült Államok elnöke számos intézkedésével nemcsak azokat a vállaltokat sújtja, amelyek kereskednének az oroszokkal, hanem általában mindenkit, aki termékeivel versenyre kelne az amerikai gyártmányokkal.

Az Északi Áramlat-2 körül zajló ádáz csata jól tükrözi, milyen kutyaszorítóba került Németország, amely egyrészt továbbra is leckéztetné Moszkvát, másrészt érzékeli, milyen veszéllyel kell magának is számolnia. Angela Merkel német kancellár az ukrán államfővel folytatott áprilisi megbeszélése után egyértelművé tette, hogy itt nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdésről is szó van. Megértést tanúsított az ukrán aggályokkal kapcsolatban, és Putyinnal is közölte, nem fordulhat elő, hogy a projekt miatt Ukrajnának semmi jelentősége ne legyen az orosz gáz szállításában. A bökkenő csak az, hogy Moszkva éppen arra törekszik, hogy ne legyen. Ha elképzelései megvalósulnak, európai gázszállításainak 80 százaléka már az új útvonalon érné el a kontinenst.

Miközben a német politika Ukrajna szerepének tisztázását ígéri, a német hatóságok már márciusban megadták a végső engedélyeket a beruházás német területen tervezett megvalósításhoz. Tették ezt számos balti állam és Lengyelország tiltakozása ellenére. A Forbes.ru hírportál tudósításából az is kiderül, hogy Merkelt Donald Trump amerikai elnökkel folytatott megbeszélése csak megerősítette abban a hitében, hogy Washington ellenkezése ellenére is a saját útját kell járnia, és országa érdekeit szolgálnia. Félretéve korábbi aggodalmait májusban már határozottan kiállt az Északi Áramlat-2 megvalósítása mellett, abból sem csinálva titkot, hogy többé nem lehet számítani Washington megértő együttműködésére. Európának saját kezébe kell vennie sorsát. Az Iránnal kötött atomalku amerikai felmondása, a klíma-egyezményből való kilépés, az észak-koreai játszma mellett Berlinnek már sokat nem kell aggályoskodnia, mit szól mindehhez Washington, még kevésbé Lengyelország, Lettország vagy Litvánia.

Porosenko, ukrán elnök többmilliárdos ukrán veszteségről beszél, ha megvalósul a terv. Arra hivatkozik, hogy az Ukrajnán keresztül vezető tranzit rendszer modernizálása sokkal olcsóbb és előnyösebb lenne. Ehhez hozzátette: „Mi abszolút megbízható partnerek vagyunk.” Arról megfeledkezett szólni, milyen elmérgesedett orosz-ukrán vitákkal és csatározásokkal nézett szembe egész Európa az elmúlt esztendőkben. Az viszont kétségtelen, hogy a tranzit kiesését a válságokkal küszködő ukrán gazdaság kegyetlenül meg fogja érezni.

Már épül a vezeték
Az Északi Áramlat-2 két új vezetékkel bővíti majd a Balti-tenger fenekén húzódó, évi újabb 55 milliárd köbméter gáz szállítására alkalmas rendszert. Az oroszországi Viborg a kiindulópontja, a németországi Greifswald a német fogadóállomás helyszíne.
Az 1220 kilométer hosszú vezeték építéséhez a Deutsche Welle beszámolója szerint német földön már hozzá is kezdtek. Nagy német cégeken kívül az építés sikerében érdekeltek többek között holland, francia, osztrák és angol vállalkozások is. Finnország is hozzájárult ahhoz, hogy vizeiben fektessék le a vezetékeket.

2018.05.23 07:34

Andy Vajna halála: körlevélben nyugtatják a TV2 dolgozóit

Publikálás dátuma
2019.01.22 06:00

Fotó: Népszava/
Könnyen lehet, hogy a filmproducer halála után a kormányközeli csatorna is Liszkay Gábor érdekeltségébe kerül. Egy forrásunk szerint ez a sors várhat a Rádió 1-re is.
A TV2 Csoport napi működése a továbbiakban is zavartalanul folyik tovább – a Népszava birtokába jutott belső email szerint ezzel a mondattal próbálta megnyugtatni Andy Vajna halálhíre után Dirk Gerkens, a csatorna vezérigazgatója a dolgozókat. A bizonytalanság érthető, a Népszava információi szerint Andy Vajna halától függetlenül is tulajdonosváltásra került volna sor a televíziónál, a tragédia pedig felgyorsíthatja a változásokat. Úgy tudjuk, Andy Vajna még a múlt héten is személyesen vett részt több üzleti tárgyaláson, erre a helyzetre azonban természetesen senki nem készült. Az kisebb meglepetés volt tavaly decemberben, hogy a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) megalakulásakor Andy Vajna két jelentős médiaérdekeltségét is megtarthatta, sem a TV2-őt, sem a Rádió 1-et nem kellett „felajánlania” Orbán Viktor egyik legfőbb bizalmasának, Liszkay Gábornak. Egy médiapiaci forrásunk szerint azonban ez már eleve csak egy ideiglenes helyzet volt, a háttérben már elkezdődött a tulajdonosváltás előkészítése. Mint azt a Népszava tavaly nyáron elsőként megírta, Orbán Viktor elégedetlen volt a csatorna működésével. A TV2-nek hiába adtak évek óta milliárdos nagyságrendű állami hirdetést, a csatornát működtető cég masszívan veszteséges volt, egyes forrásaink szerint azért, mert a nagy rivális RTL Klubhoz képest sokkal drágábban működött. A nagy tervekkel szerződtetett egykori RTL Klubos Dirk Gerkensnek a csatorna nézettségén sem sikerült jelentősen változtatnia, a TV2 nyomába sem ér riválisának. Az elmúlt években leginkább arról vált híressé, hogy egyes ellenzéki szereplőket személyesen is lejáratni próbáló anyagok sorozatával jelentkezett a híradója. (Amikor például összekeverték a hvg.hu lejáratni próbált újságíróját egy másik Gergely Zsófiával, 1,7 millió forintot kellett fizetniük.) Az még kérdés, hogy a csatorna végül a KESMA-hoz kerül-e, vagy „csak” egy kormányzati bizalmas tulajdonába. A csatornánál jelenleg, a cégadatok szerint 366-an dolgoznak, az éves bérköltség elérheti a 2,1 milliárd forintot. Ugyanígy új tulajdonosa lehet egy kormányzati forrásunk szerint a Rádió 1-nek is. Ez azért is érdekes lehet, mert informátorunk szerint Andy Vajna személyesen is többször megvédte a reggeli adás műsorvezetőit, akik olykor-olykor bírálták a kormányt és a Fideszt. „Ha új lesz a tulajdonos, akkor természetesen ez is megváltozhat” – mondta forrásunk, aki azt sem zárta ki, hogy Sebestyén Balázséknak esetleg új munkahely után kell nézniük.

Nem áll le a Filmalap

Nyitott kérdés még, hogy miként alakul a hazai filmfinanszírozás sorsa. Vajna ugyanis a nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos is volt és a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. egyik létrehozója. A Filmalap – amelynek jelenleg 201 munkavállalója  van – 2019-ben 10,8 milliárd forint felett rendelkezhet. A társaság lapunk érdeklődésére leszögezte, hogy a haláleset ellenére sem állnak le a forgatások és a fejlesztések.

2019.01.22 06:00
Frissítve: 2019.01.22 06:00

O1G - fújta a Momentum Polt Péter hivatala elé (videó)

Publikálás dátuma
2019.01.21 22:13
Cseh Katalin Momentum-tag graffitis akció közben
Fotó: Facebook/Momentum Mozgalom/
2019.01.21 22:13