Rómán Brüsszel aggódó szeme

Publikálás dátuma
2018.05.22 20:18
Giuseppe Conte FOTÓ: Silvia Lore/NurPhoto
Fotó: /
Még várni kell az új olasz kormány beiktatására, Sergio Mattarella államfő ugyanis tovább konzultál a koalíciós pártokkal. Az államfő garanciát vár az ország nemzetközi vállalásainak tiszteletben tartására.

Hiába nevezte meg közös kormányfőjelöltjét az olasz szélsőbal-szélsőjobb koalíció hétfőn, Sergio Mattarella államfő annak ellenére nem siet megbízást adni Giuseppe Contenak, hogy március 4-i választások óta húzódik az új kabinet megszületése. Az, hogy az Európai Unió egyik alapító országában kerülnek hatalomra úgynevezett rendszerellenes, euroszkeptikus pártok komoly aggodalmakat keltett nemcsak Brüsszelben, hanem a pénzpiacokon is. A fennálló politikai berendezkedéssel szemben létrejött baloldali radikális, populista Ötcsillag Mozgalom (M5S) és a szélsőjobboldali Északi Liga különös házassága szemmel láthatóan Sergio Mattarella olasz államfőben is kételyeket keltett, ezért nem bólintott még rá kormány kinevezésére.

Az elnöki hivatal keddi közleménye szerint Mattarella garanciákat vár a koalíciós pártoktól arra vonatkozóan, hogy kormányzásuk alatt Olaszország tiszteletben tartja minden korábbi nemzetközi vállalását. Erre azért volt szükség, mert a két párt igen vegyes hangokat üt meg, és bár hangsúlyozták, hogy nem áll szándékukban kiléptetni az országot az Európai Unióból, a közös kormányprogram kialakítása során olyan ötletek is megfogalmazódtak, mint az eurózónából való kilépés, az olasz államadósság egy részének (250 milliárd euró) elengedése, „Brüsszel diktátumának” mellőzése a költségvetési hiány felső értékét illetően, és az európai szerződések újratárgyalásának szükségessége is elhangzott már.

Matteo Salvini, a Liga elnöke nyugtatva a nemzetközi kedélyeket, azt5 hangsúlyozta kedden, hogy senkinek sem kell aggódnia a jövőbeli olasz kormányzás miatt, a hazai választóközönséget megcélozva pedig azt emelte ki, hogy „a gyarapodás és a jövő kormánya alakul meg Olaszországban”.

Az Európai Bizottság kedden, vagyis Giuseppe Conte miniszterelnökké jelölését követően néhány órára, azonnal figyelmeztette Rómát a költségvetési hiány „elszállására”. Nyilván azért, mert a kormányprogram olyan pontokat tartalmaz, mint az adócsökkentés , a nyugdíjreform eltörlése, az ötcsillagosok alapvető kampányígéretének teljesítése, 780 eurós havi alapjövedelem a legszegényebbeknek. Brüsszelt a Liga iszlám- és bevándorlásellenes politikájának programba foglalása is aggasztja, mert az már alapvető emberi jogokat sérthet. Többek között a kormányprogramba foglalták a kitoloncolások felgyorsítását, az imámok regisztrációját. A további szigorítások kevésbé kifogásolhatók emberi jogi szempontból, az engedély nélkül működőt mecsetek bezárása valamint helyi referendum kiírása egy-egy mecset felépítéséhez.

Annak sem örül különösebben az Unió, hogy az új olasz kormánykoalíció programjába rögzítette az Oroszországhoz való közeledést.

És ezeken az aggodalmakon aligha tud enyhíteni az Ötcsillagos Mozgalom háttérjogászából miniszterelnökké előreléptetett Giuseppe Conte személye, mindenekelőtt azért, mert mindenki számára nyilvánvaló, hogy a kabinet igazi vezetői a belügyminiszternek jelölt Salvini illetve a gazdasági-fejlesztési miniszter, Luigi di Maio.

Olasz sajtóértesülések szerint az államfő aggályain túlmenően az is nehezíti a Conte-kabinet kinevezését, hogy bár a miniszterelnök személye kapcsán egyetértés van, az Ötcsillag Mozgalom soraiban több, a Liga által javasolt miniszter személye ellen kifogások merültek fel.

A kompromisszum neve Conte
Az 54 éves jogászprofesszor, Giuseppe Conte az Ötcsillag Mozgalom háttérembere volt, ő dolgozta ki a párt programjának igazságügyi fejezetét. Nem parlamenti képviselő, tehát nem választott személy, ami azonnal meg is fogalmazódott az olasz nyilvánosságban. Erre viszont Di Maio úgy válaszolt, hogy Conte az ő stábjának tagja volt, így 11 millió olasz szavazott rá.
Olaszország leendő kormányfője 1964-ben született a dél-olaszországi Puglia régióban, Voltrara Appulában. A Firenzei Egyetem polgárijog-professzora és tanít a római LUISS egyetemen is. Rómában szerezte meg jogász diplomáját, majd kutatóként dolgozott, tanult a Yale-en és a Sorbonne-on is. Akadémikus, politikai tapasztalata nincs, eddig soha nem töltött be választott közhivatalt.

2018.05.22 20:18

Már saját párttársa is lemondásra szólította fel a román kormánypárt vezetőjét

Publikálás dátuma
2018.08.14 18:46
Dancila és Dragnea egy januári sajtótájékoztatón.
Fotó: AFP/ Octav GANEA
Liviu Dragnea pártelnök lemondását és Viorica Dancila miniszterelnök leváltását szorgalmazta kedden Ecaterina Andronescu szociáldemokrata szenátor, volt oktatási miniszter. Nem ő az első, se az egyetlen a pártból, aki szerint rossz irányba mennek a dolgok.
Andronescu a pénteki kormányellenes tüntetésén kirobbant erőszakra, az ország egészére kiterjedt PSD-ellenes tüntetésekre utalva úgy vélekedett a párttársainak írt nyílt levelében: a párt "túl messzire ment", "vesztébe rohan", és kormányzati erőként előbb-utóbb el kell számolnia a választók előtt, nem hibáztathat mindig mást.
A szenátor felhívást intézett Dragneához és párttársaihoz, hogy "ne gyújtsák fel a PSD-t és az országot", állítsanak egy igazi szakemberekből álló kormányt az ország élére, "amíg nem késő". Kifejtette: a Viorica Dancila vezette kormányt joggal éri kritika, valóban messze elmarad a korábbi szociáldemokrata kormányok - a Vacaroiu-, Nastase- és Ponta-kabinet - teljesítményétől. Rámutatott: sem ő sem más párttársai nem tud azonosulni a Dacila-kabinettel, mert az szerinte csak egyetlen embert (Liviu Dragneát), nem pedig azt a pártot képviseli, amely "a legnagyobb szakértelemmel rendelkező kormányokat adta az országnak".
Andronescu szerint a PSD-nek két sürgős döntést kell meghoznia: egy másik miniszterelnököt és egy "szuperprofi" miniszterekből álló kormányt kell felállítania, Dragneának pedig az ország és párt érdekeit szem előtt tartva le kell mondania a párt elnöki tisztségéről.
Fellépésének a PSD-n belüli közismert - a Dragnea-korszakban még hangsúlyosabbá vált - pártfegyelem ad súlyt. A PSD elnöke ugyanis nem igazán tűri a párton belüli széthúzást, kritikusai a kizárást kockáztatják. Andronescu előtt is voltak olyanok, akik szembeszálltak Dragneával, de már egyik sem tagja a PSD-nek. Valeriu Zgonea volt házelnök akkor szólította fel lemondásra Dragneát, amikor a pártelnököt jogerősen két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték választási csalásra való felbujtás és befolyással való üzérkedés miatt. Mihai Chirica jászvásári polgármester akkor szállt szembe Dragneával, amikor az első PSD-kabinet - a Sorin Grindeanu vezette kormány - tavaly januárban sürgősségi rendelettel enyhített a btk. korrupcióellenes szigorán, több százezres tiltakozó megmozdulásokat kiváltva. Hozzájuk hasonlóan a párt korábbi elnöke, Victor Ponta, volt miniszterelnök sem maradhatott meg a PSD-ben, miután tavaly nyáron nyíltan szembefordult Dragneával. Kedden Catalin Ivan román szociáldemokrata európai parlamenti képviselő is bejelentette: kérni fogja a PSD kizárását az Európai Szocialisták Pártjából (PES), mert szerinte pártját egy szervezett bűnözői csoport sajátította ki, amely a korruptokat védi.
Liviu Dragnea pártelnök egyelőre nem reagált a párton belülről érkezett bírálókra, korábban azonban egyszerűen "patkányoknak" nevezte a párt egységét bomlasztani próbáló volt tisztségviselőket.
2018.08.14 18:46

Hídomlás Genovában - Nem tud magyar érintettről a KKM

Publikálás dátuma
2018.08.14 16:24

Fotó: AFP/ Andrea Leoni
A milánói magyar főkonzulátus folyamatos kapcsolatban áll az illetékes olasz hatóságokkal és kórházakkal.
A jelenlegi információk alapján nincs magyar érintettje a genovai hídomlásnak - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kedd délután az MTI-vel, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy még tartanak a mentési munkálatok az autópályán. A közleményben azt írták: a milánói magyar főkonzulátus folyamatos kapcsolatban áll az illetékes olasz hatóságokkal és kórházakkal. A főkonzulátus ügyeleti telefonvonalára magyar állampolgártól segélyhívás nem érkezett - tették hozzá. Genova mellett kedden súlyos viharok után omlott le az A10-es autópályán a Morandi-híd egy része, legutóbbi hírügynökségi jelentések szerint legkevesebb 22 ember vesztette életét és nyolcan megsérültek.
2018.08.14 16:24
Frissítve: 2018.08.14 16:44