Józsefváros után a Belvárosban is összefognak

Publikálás dátuma
2018.05.22 21:40
MTI Fotó: Mónus Márton
Fotó: /

Közös jelöltként Nagy Béla pedagógust indítja az V. kerületi időközi önkormányzati választáson a demokratikus ellenzék. Kedden az MSZP, a DK, az LMP, a Párbeszéd és a Momentum képviselői jelentették be a döntést. (Az már korábban kiderült, hogy a VIII. kerületi időközi polgármester-választáson is közös jelöltet indítanak.) A belvárosi választásra azért van szükség, mert Böröcz László fideszes parlamenti képviselő lesz. A 65 éves nyugdíjas pedagógus 30 éve lakik a kerületben, és 20 évig ott is tanított. Nagy Béla azt mondta, ismeri a kerület problémáit, főleg az üres lakások és üzlethelyiségek kérdését, a zöldterületek csökkenését és azok pótlását, a parkolási problémákat, valamint az ott lakók éjszakai nyugalmát emelte ki.

– Baloldali beállítottságú vagyok, ezért is nyertem el a mögöttem lévő pártok támogatását – fogalmazott a közös jelölt.

Korábban úgy tűnt – legalábbis a Liberálisok azt kommunikálták –, hogy a közös jelölt Szabadai Viktor a párt budapesti választmányának elnöke lesz. Fodor Gáborék május elején azt közölték, hogy megállapodtak az MSZP-vel és a Párbeszéddel. Ezt később úgy finomították, hogy jól haladnak a tárgyalások. A szocialisták csak annyit mondtak, az egyeztetések elején tartanak.

Mint megírtuk, múlt pénteken Bősz Anett, az MSZP országos listáján mandátumot szerző liberális politikus kilépett a Párbeszéd frakcióból, amelyet szombaton Mellár Tamás mentett meg a megszűnéstől. Így papírformának számított: a történtek után, Szabadai, még ha tárgyaltak is róla, nehezen vállalható a Párbeszédnek és a vele szövetséges MSZP-nek.

Most Szabadaiék támogatják Nagy Bélát, ám a Liberálisok politikusa lapunknak nem kommentálta önfeledten a döntést. – Egyszer sem mutatták meg a jelöltet a tárgyalásokkor, nem tudjuk mik az elképzelései – indokolt a liberális politikus. Szabadai egyébként sajnálja, hogy az országos konfliktusuk az MSZP-Párbeszéddel az önkormányzati szintre is hatással volt. Arra a kérdésünkre, hogy ez tényleg meglepetést okozott-e, a politikus azt mondta: nem akar álnaivnak tűnni, számított rá, hogy ez lesz a vége. Ugyanakkor szerinte szomorú, hogy ezek a szempontok dominálnak, nem pedig a jelölt alkalmassága.

A Jobbik már bejelentette, hogy anyagi helyzete miatt, ahogy a VIII. kerületi időközi választáson, úgy itt sem indít jelöltet.

Fegyelmi a volt MSZP-elnök ellen
Túllépte hatáskörét Molnár Gyula, az MSZP leköszönt elnöke, ezért fegyelmi eljárás indul ellene - jelentette be Tóth Bertalan, a szocialisták frakcióvezetője az InfoRádióban.
Molnár a Liberálisokkal kötött támogatási szerződésével kapcsolatban Tóth azt mondta: hosszú távú kötelezettségvállalásra csak akkor jogosult az elnök, ha az elnökség ezt támogatja és elfogadja. Mivel ezt nem történt meg, a szocialisták központi pénzügyi ellenőrző bizottsága és a fegyelmi tanácsa megteszi a szükséges lépéseket. Kerestük Molnár Gyulát, de nem kívánt nyilatkozni az ügyben.

2018.05.22 21:40

A sürgősségi osztályok legalább kétharmada küzd napi működési problémákkal

Publikálás dátuma
2018.11.19 09:45
illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Az intézmények többsége nem tud zökkenőmentes betegellátást biztosítani.
A Magyar Kórházszövetség legfrissebb felmérése szerint a sürgősségi osztályok legalább kétharmada napi működési problémákkal küzd – írja a kormányközeli Magyar Idők. A kórházigazgatókat tömörítő szervezet elnökhelyettese, Ficzere Andrea a lapnak azt mondta, a 107 tagintézményből hatvan reagált, közülük 41-ben van SBO, és 32 helyről kapták azt a visszajelzést, hogy nem tudnak zökkenőmentes betegellátást biztosítani. A kórházak főigazgatói több okot is megjelöltek, ezek közül a legfontosabbnak az indokolatlan igénybevételt tartották, amit a háziorvosi és a járóbeteg-ellátás hiányosságai­ra vezettek vissza. „A betegek a legkisebb ellenállás irányába mozdulnak, így ha sokat kellene várakozniuk valamelyik szakorvosi vagy diagnosztikai vizsgálatra, akkor inkább a sürgősségi osztályt keresik fel – sokszor indokolatlanul –, hiszen tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy ott kötelesek őket fogadni. Az általánosan alacsony egészségkultúra miatt olyan problémával is a sürgősségi osztályokra mennek az emberek, amelyek egyáltalán nem oda valók. De sajnos sok esetben a háziorvosi és a szakrendelőkből is ezekre a betegellátó egységekre irányítják a problémásabb, azonban sürgős ellátást nem igénylő eseteket” – mondta Ficzere Andrea. 
A helyzetet tovább nehezíti az orvos- és szakdolgozóhiány, ami az indokolatlan igénybevétellel együtt extra túlterhelést jelent a sürgősségi osztályokon dolgozóknak. Sok helyen kiderült, hogy nincs annyi dolgozó, ahány embert egy-egy műszakba be kellene osztani a biztonságos működéshez, ezért az intézmények egy részében más osztályokról irányítanak át a sürgősségi osztályokra orvosokat, nővéreket. A létszámhiányból fakadó bérspirált a kórházszövetség szerint csak bérplafonnal lehet megállítani, amire nemcsak a kigazdálkodhatatlan összegek miatt van szükség, hanem azért is, mert a helyzet rendkívül komoly bérfeszültséget eredményez a kórházakon belül. Sokan több intézménnyel is szerződésben állnak, így egyik munkahelyüket sem tekintik igazán sajátjuknak, ez a hozzáállás pedig további konfliktust generál. Mindezek miatt javasolják azt, hogy inkább kevesebb kórházban legyen sürgősségi osztály, de ott színvonalas, könnyen hozzáférhető ellátást nyújtsanak – írja a Magyar Idők.
2018.11.19 09:45
Frissítve: 2018.11.19 09:45

123 százalékos a börtönök telítettsége

Publikálás dátuma
2018.11.19 09:33

Fotó: / Molnár Ádám
A falakon belüli új körletrészek kialakításával férőhelyeket hoztak létre, de még mindig magas a kihasználtság.
Csökkent a telítettség a hazai börtönökben, ám még mindig 123 százalékos az intézmények kihasználtsága – derül ki a kormányközeli Magyar Idők cikkéből. A lapnak a büntetés-végrehajtás illetékese arról beszélt: a falakon belüli új körletrészek kialakításával közel 1600 új férőhelyet hoztak létre, így a 2013-as 143 százalékos átlagtelítettséget mára 123 százalékra sikerült mérsékelni. Kovács Mihály bv-ezredes hozzátette, hogy hamarosan 470 fogvatartott befogadására alkalmas börtön létesül Kiskunhalason, vagyis megkezdődik a korábbi Menekültügyi Őrzött Befogadóközpont épületeinek átalakítása. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Fogvatartási Ügyek Szolgálatának vezetője szerint a beruházás több nézőpontból is költséghatékony, mivel egyrészt egy üresen álló, de a célnak teljes mértékben ­megfelelő épületegyüttes átalakításával, másrészt fogvatartottak munkáltatásával egy újabb börtön kezdheti meg működését.
2018.11.19 09:33
Frissítve: 2018.11.19 09:33