Választási jogsértések

A pálya kegyetlenül lejtett a Fidesz javára. Az esélyek brutálisan aránytalanok és egyenlőtlenek voltak. Felvetődik: ha a választás a kormánypárt és ellenzék számára egyaránt fair játékszabályok, egyenlő feltételek mentén bonyolódott volna le, beleértve a média és az anyagi lehetőségeket is, akkor milyen eredmény született volna?

Az Alkotmánybíróság előtt megtámadtam a választások eredményét, amely ezáltal még akkor sem vált jogerőssé, ha időközben megalakult az új Országgyűlés. Amelynek így viszont megkérdőjeleződik a legitimitása. Annyira, hogy alkotmányjogilag vitathatóvá válik minden döntésük. És ez súlyos alkotmányjogi következménnyel is járhat. Olyan népképviselet állt fel, amely törvényalkotás (mint jogintézmény) maga sem jogszerűen jött létre. Ez a kormányzást is destabilizálja. (Mocorog bennem a kisördög: ha az Alkotmánybíróság mégis helyt adna az indítványomnak, akkor a már felállt Országgyűléssel mi történne?) Sajnálatos módon, az Alkotmánybíróság sem tartotta be a törvényt, ugyanis a választások kapcsán három nap alatt nekik is döntést kellett volna hozniuk, de ez még nem történt meg. Törvényt sértett az Alkotmánybíróság is. Kérdés: hogyan akarnak jogi mércével mérni, amikor ők maguk is megsértik a rájuk nézve kötelező normát?

Áder János sem hívhatta volna össze az alakuló ülést mindaddig, amíg valamennyi jogorvoslat le nem zárul. Beleértve az általam benyújtott alkotmányjogi panaszt is. Megjegyzem, a köztársasági elnök rendelkezésére álló 30 nap jogilag nem a választás napjától ketyeg, hanem a választás eredményének jogerőssé válásától. Ugyanis egy választás (de jure) csak akkor fejeződik be, ha az összes jogorvoslat jogerősen lezárul. De ez még nem történt meg. Ezért az alakuló ülés összehívásának törvényi feltételei szintén nem álltak fenn. Vagyis Áder János is jogot sértett.

A választási szervek is jogot sértettek. A választási törvény előírja, hogy az ajánlást adó választópolgárnak saját kezűleg kell az ajánlást aláírnia. De azt is, hogy az ajánlás érvénytelen, ha szabálysértő. Pl. nem az ajánlást adó személy írt alá. Az aláírásokat ellenőrizni kell, de ezt nem tették meg egy választókörzetben sem. Az NVB felmentést adott alóla: a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint egyetlen választási szerv, így az ajánlások ellenőrzését végző választási irodák sem jogosultak arra, hogy az ajánlásellenőrzésre vonatkozó tételes jogszabályi rendelkezéseken túlterjeszkedve, az ajánlásellenőrzés során a választópolgárok aláírásképét ellenőrizzék. Önmagában pedig az, hogy a Ve.122.§.(2) bekezdése előírja, hogy az ajánlást adó választópolgárnak alá kell írnia az ajánlóívet, nem ad felhatalmazást a választási irodák számára annak hitelessége ellenőrzésére.

Az NVB e kérdéskör kapcsán túlterjeszkedett hatáskörén, mert olyan jogkérdést szabályozott, melyre csak a törvényalkotó jogosult, ezáltal elvonták a Parlament hatáskörét. Ezzel lehetővé tették, hogy ez a választás törvénysértő keretek között bonyolódjon le. Legalizálták a törvénytelenséget, kibújtak a törvényi kötelezettség alól.

Ha ugyanis igaza lenne az NVB-nek, akkor elég csak az ajánlást adó személy adataival rendelkezni. Ezáltal az ajánlóíven szereplő személyek úgy válnak ajánlókká, hogy nekik erről nincs is tudomásuk. Ezért is kell a választópolgárnak személyesen aláírnia, nem valaki másnak helyette, a nevében. Különben kiüresedik az ajánlás jogintézménye, céltalanná válik. Ahhoz, hogy be tudja tölteni a funkcióját, a választási szerveknek erről meg kell győződniük. Az ajánlások csak akkor érvényesek, ha az aláírások is valódiak. Az, hogy az adatok rendben vannak, még nem jelenti azt, hogy az ajánlások a választópolgároktól származnak. Ebből nem derül ki, hogy valóban ajánló volt-e, vagy az ő tudta nélkül mások írták be őt. Ezzel pedig az önrendelkezési és döntési jogát vonták el, hiszen anélkül vált ajánlóvá, hogy neki erről egyáltalán tudomása lenne.

Ha csak a választópolgár adatait ellenőrzik, amelyet más forrásból is meg tudnak szerezni a jelölő-szervezetek, akkor a rendelkezésére álló lista alapján saját maguk töltik ki az ajánlóíveket, nem az ajánlást (látszólag) adó választópolgár. Így olyan személyek ajánlásaival rendelkezhetnek, akik őket nem ajánlották. Valószínűsíthető a fideszes képviselők esetében, hogy a Kubatov-lista használatával történt az ajánlások gyűjtése, melyeket hamis aláírásokkal láttak el. Másképp nem lehet egy nap alatt több ezer ajánlást/aláírást összeszedni.

A fiktív ajánlások lehetőségét biztosítja az ellenőrzés hiánya. Így egy jelölt sem volt jogszerűen jelölt, mert olyan jogtalan előnyhöz jutott, amely nagyon durván sérti az esélyegyenlőség elvét, a választások tisztaságát és a jelöltek közötti esélyegyenlőséget. A szavazólapra fel sem kerülhettek volna. A választókat megtévesztették, mert nem törvényes jelöltek részvételével bonyolították le a választást. Ebben maga az állam biztosította a lehetőséget a csalásra az NVB által. Rendszerszinten.