A Liget védelmében

A Liget projekt - melyről a lap keddi számában írt Batka Zoltán - fő célja, hogy a mostani pihenőpark funkció helyett turisztikai célponttá és pénzlehúzós vendéglátóhellyé változtassa át a Városligetet, és ezen az úton kiszorítsa onnan a mostani használókat, azaz a hétköznapi városlakókat. A Liget projekt másodlagos célja pedig az, hogy építsenek, mindenáron. Ugyanazért építenek „múzeumokat”, amiért stadiont: az eszehagyott költségvetésből sok jusson a baráti vállalkozásokon keresztül a megfelelő zsebekbe. Annyiban is hasonlít ez a projekt a stadionépítésekre, hogy ez is minden valós igényre, de az urbanisták, építészek, más szakemberek véleményére is fittyet hány. Hogy miért nem valósítják meg ezeket a megtévesztő funkcióval álcázott létesítményeket kihasználatlan budapesti épületekben vagy fejlesztendő rozsdaövezetekben? Csak. Túl logikus lenne, túl sokan mondják. A már megkezdett, a Parlamentnél is hosszabb, 7 emelet magasságba emelkedő, de a föld alatt is három szintes Néprajzi Múzeum területének kevesebb mint harmadán lesz valóban állandó vagy időszaki kiállítás, a többi részén kávézó, étterem, rendezvényközpont, iroda. Hogy az Unesco által világörökségként védett terület látképét a Hősök teréről elrontja?

A látványterv mást mutat: gigantikus fák borulnak rá a 22 méter magas épületekre, a 3 méteres emberek mellett pedig elenyésznek a monstrum épületek. Az ingatlanfejlesztő minden törvényen felül áll. Minden projekt – mint a városligeti is –, amely elnyerte a „kiemelt állami beruházás” címet, valamennyi Magyarországon érvényes építési előírást és engedélyezési eljárást – beleértve a környezeti hatástanulmány szükségességét – szabadon semmibe vehet. Kizárólag a Ligetvédők fellépésének köszönhető, hogy ma már az egész beruházást nem „múzeumi negyednek”, hanem „park-rehabilitációnak” címkézik. Igaz, ez a trükk rögtön lelepleződik a költségvetés arányaiban: a 250 milliárdos teljes költségvetésből 15 milliárd parkra szánt forinttal próbálják zöldre festeni ezt a megalomán projektet. A Ligetvédők - csakúgy, mint a budapesti lakosság 80 százaléka - szeretnék, ha megújulna a Városliget, de ehhez a világon semmi szükség nincs az oda építeni tervezett betonmonstrumokra.

Szerző
2018.05.24 08:25

A sürgősségi osztályok legalább kétharmada küzd napi működési problémákkal

Publikálás dátuma
2018.11.19 09:45
illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Az intézmények többsége nem tud zökkenőmentes betegellátást biztosítani.
A Magyar Kórházszövetség legfrissebb felmérése szerint a sürgősségi osztályok legalább kétharmada napi működési problémákkal küzd – írja a kormányközeli Magyar Idők. A kórházigazgatókat tömörítő szervezet elnökhelyettese, Ficzere Andrea a lapnak azt mondta, a 107 tagintézményből hatvan reagált, közülük 41-ben van SBO, és 32 helyről kapták azt a visszajelzést, hogy nem tudnak zökkenőmentes betegellátást biztosítani. A kórházak főigazgatói több okot is megjelöltek, ezek közül a legfontosabbnak az indokolatlan igénybevételt tartották, amit a háziorvosi és a járóbeteg-ellátás hiányosságai­ra vezettek vissza. „A betegek a legkisebb ellenállás irányába mozdulnak, így ha sokat kellene várakozniuk valamelyik szakorvosi vagy diagnosztikai vizsgálatra, akkor inkább a sürgősségi osztályt keresik fel – sokszor indokolatlanul –, hiszen tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy ott kötelesek őket fogadni. Az általánosan alacsony egészségkultúra miatt olyan problémával is a sürgősségi osztályokra mennek az emberek, amelyek egyáltalán nem oda valók. De sajnos sok esetben a háziorvosi és a szakrendelőkből is ezekre a betegellátó egységekre irányítják a problémásabb, azonban sürgős ellátást nem igénylő eseteket” – mondta Ficzere Andrea. 
A helyzetet tovább nehezíti az orvos- és szakdolgozóhiány, ami az indokolatlan igénybevétellel együtt extra túlterhelést jelent a sürgősségi osztályokon dolgozóknak. Sok helyen kiderült, hogy nincs annyi dolgozó, ahány embert egy-egy műszakba be kellene osztani a biztonságos működéshez, ezért az intézmények egy részében más osztályokról irányítanak át a sürgősségi osztályokra orvosokat, nővéreket. A létszámhiányból fakadó bérspirált a kórházszövetség szerint csak bérplafonnal lehet megállítani, amire nemcsak a kigazdálkodhatatlan összegek miatt van szükség, hanem azért is, mert a helyzet rendkívül komoly bérfeszültséget eredményez a kórházakon belül. Sokan több intézménnyel is szerződésben állnak, így egyik munkahelyüket sem tekintik igazán sajátjuknak, ez a hozzáállás pedig további konfliktust generál. Mindezek miatt javasolják azt, hogy inkább kevesebb kórházban legyen sürgősségi osztály, de ott színvonalas, könnyen hozzáférhető ellátást nyújtsanak – írja a Magyar Idők.
2018.11.19 09:45
Frissítve: 2018.11.19 09:45

123 százalékos a börtönök telítettsége

Publikálás dátuma
2018.11.19 09:33

Fotó: / Molnár Ádám
A falakon belüli új körletrészek kialakításával férőhelyeket hoztak létre, de még mindig magas a kihasználtság.
Csökkent a telítettség a hazai börtönökben, ám még mindig 123 százalékos az intézmények kihasználtsága – derül ki a kormányközeli Magyar Idők cikkéből. A lapnak a büntetés-végrehajtás illetékese arról beszélt: a falakon belüli új körletrészek kialakításával közel 1600 új férőhelyet hoztak létre, így a 2013-as 143 százalékos átlagtelítettséget mára 123 százalékra sikerült mérsékelni. Kovács Mihály bv-ezredes hozzátette, hogy hamarosan 470 fogvatartott befogadására alkalmas börtön létesül Kiskunhalason, vagyis megkezdődik a korábbi Menekültügyi Őrzött Befogadóközpont épületeinek átalakítása. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Fogvatartási Ügyek Szolgálatának vezetője szerint a beruházás több nézőpontból is költséghatékony, mivel egyrészt egy üresen álló, de a célnak teljes mértékben ­megfelelő épületegyüttes átalakításával, másrészt fogvatartottak munkáltatásával egy újabb börtön kezdheti meg működését.
2018.11.19 09:33
Frissítve: 2018.11.19 09:33