A Liget védelmében

A Liget projekt - melyről a lap keddi számában írt Batka Zoltán - fő célja, hogy a mostani pihenőpark funkció helyett turisztikai célponttá és pénzlehúzós vendéglátóhellyé változtassa át a Városligetet, és ezen az úton kiszorítsa onnan a mostani használókat, azaz a hétköznapi városlakókat. A Liget projekt másodlagos célja pedig az, hogy építsenek, mindenáron. Ugyanazért építenek „múzeumokat”, amiért stadiont: az eszehagyott költségvetésből sok jusson a baráti vállalkozásokon keresztül a megfelelő zsebekbe. Annyiban is hasonlít ez a projekt a stadionépítésekre, hogy ez is minden valós igényre, de az urbanisták, építészek, más szakemberek véleményére is fittyet hány. Hogy miért nem valósítják meg ezeket a megtévesztő funkcióval álcázott létesítményeket kihasználatlan budapesti épületekben vagy fejlesztendő rozsdaövezetekben? Csak. Túl logikus lenne, túl sokan mondják. A már megkezdett, a Parlamentnél is hosszabb, 7 emelet magasságba emelkedő, de a föld alatt is három szintes Néprajzi Múzeum területének kevesebb mint harmadán lesz valóban állandó vagy időszaki kiállítás, a többi részén kávézó, étterem, rendezvényközpont, iroda. Hogy az Unesco által világörökségként védett terület látképét a Hősök teréről elrontja?

A látványterv mást mutat: gigantikus fák borulnak rá a 22 méter magas épületekre, a 3 méteres emberek mellett pedig elenyésznek a monstrum épületek. Az ingatlanfejlesztő minden törvényen felül áll. Minden projekt – mint a városligeti is –, amely elnyerte a „kiemelt állami beruházás” címet, valamennyi Magyarországon érvényes építési előírást és engedélyezési eljárást – beleértve a környezeti hatástanulmány szükségességét – szabadon semmibe vehet. Kizárólag a Ligetvédők fellépésének köszönhető, hogy ma már az egész beruházást nem „múzeumi negyednek”, hanem „park-rehabilitációnak” címkézik. Igaz, ez a trükk rögtön lelepleződik a költségvetés arányaiban: a 250 milliárdos teljes költségvetésből 15 milliárd parkra szánt forinttal próbálják zöldre festeni ezt a megalomán projektet. A Ligetvédők - csakúgy, mint a budapesti lakosság 80 százaléka - szeretnék, ha megújulna a Városliget, de ehhez a világon semmi szükség nincs az oda építeni tervezett betonmonstrumokra.

Szerző
2018.05.24 08:25

Lezárta a ferihegyi 2B terminált és környékét a katasztrófavédelem

Publikálás dátuma
2018.08.15 22:06
A kép illusztráció, a felvétel korábban készült!
Fotó: Népszava/
Hatósági vizsgálat miatt rendelték el az intézkedést, melynek pontos okát szerda éjjelig még nem árulták el.
Lezárta a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B terminálját és annak környékét hatósági vizsgálat miatt a katasztrófavédelem - közölte az MTI-vel a Budapest Airport szerda este. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az MTI megkeresésére egyelőre nem adott felvilágosítást a lezárás okáról.
A Budapest Airport a várható jelentős torlódásokra és késésekre hívta fel az utasok figyelmét, akiktől azt kérik, hogy ellenőrizzék járataik indulását az interneten vagy a helyszínen a rendőrség, valamint a repülőtér munkatársaitól kaphatnak információt.
A ferihegyi repülőtér az érkező járatokat fogadja, a Budapest Airport honlapja szerint éjfélig öt járatot érinthet a késés. Az Országos Mentőszolgálat ügyeletét az MTI-nek egyelőre nem sikerült elérnie.
2018.08.15 22:06
Frissítve: 2018.08.15 22:08

Veszélyben dolgoznak a magyar munkavállalók

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:47
Az összes csok-támogatás feltétele, hogy tíz évig az adott ingatlanban kell élni FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát, ás folyamatosan nő a munkahelyi balesetek száma is.
Továbbra is rengeteg magyar dolgozik veszélyes körülmények között - derült ki a a Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának jelentéséből, amelyet a napi.hu szemlézett először. A 7098 vizsgált cégből 5305-nél találtak valamilyen szabálytalanságot, azaz négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát.
– Hat-hét éve folyamatosan növekszik a munkabalesetek száma – reagált a friss jelentésre lapunknak Mandrik István, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkáltatói oldalának ügyvivője. A szakértő szerint ennek két oka van: egyrészt a munkaerő hiány miatt olyan személyeket alkalmaznak, akik szakképzetlenek, vagy nem rendelkeznek gyakorlattal, így pedig balesetbe sodorják magukat, vagy másokat. Másrészt pedig a munkáltatók nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy a munkavédelmi oktatásokat tartalommal tartassák meg.
Mandrik István szerint tíz évvel ezelőtt nem 7098 céget vizsgáltak, hanem ennek a többszörösét. A már megszűnt Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség ugyanis 1300-as állománnyal működött és minden megyében stabilan jelen voltak. Mandrik szerint érdemes figyelni az intézkedések minőségét is. A döntő többség ugyanis figyelmeztetéssel, vagy figyelemfelhívással zárul, így „gazdaságbarát” ellenőrzéseket tartottak.  Öt éve egyébként 17222 munkabaleset történt összesen, ez a szám viszont 2017-ben már 23378 nőtt. 2012-ben 62 halálos kimenetelű munkabaleset történt, míg 2017-ben már 79. Mandrik szerint nagyobb ellenőrzéssel és a munkaadók ösztönzésével lehetne megfékezni a folyamatos növekedést. – Ezeken kívül szükség lenne egy független biztosítóra, amely által a munkáltatók bónuszt kapnának, ha minden szabályt betartanak, míg maluszt (a casco biztosítás analógiájára), ha ezeket elmulasztják. Magyarország egyébként látszólag kimondottan jól áll a foglalkoztatási megbetegedések számában. Mandrik azonban úgy vélte, ez csak papíron igaz. Évek óta ugyanis alig, vagy egyáltalán nincs ilyen jelentés.
2018.08.15 19:47