A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) idén, március 16-án bogotai ülésén döntött arról, hogy a videóbíró-technológiát (VAR) alkalmazza a június 14-én kezdődő oroszországi világbajnokságon.
A rendszert felnőtt tétmérkőzésen először tavaly, az oroszországi Konföderációs Kupán próbálták ki, alkalmazása azonban komoly feszültségeket okozott a mérkőzéseken, előfordult, hogy két percig is állt a játék egy-egy vitatott helyzet elemzésénél. Németországban egy év próbaüzem után kezdték el alkalmazni a VAR-t az élvonalbeli bajnokikon, illetve a Német Kupában a negyeddöntőktől. Szinte nem volt olyan forduló, amelyben ne okozott volna komoly feszültséget és vitákat a videóbíró. Előfordult, hogy egyértelmű tizenegyest azért vont vissza a játékvezető, mert tíz másodperccel korábban volt egy másik szabálytalanság, amit nem látott, ám a fülére szóltak miatta. A legkülönlegesebb jelenetet Mainzban láthatták a nézők, ahol a bíró lefújta az első félidőt, a csapatok az öltözőbe mentek, amikor kiderült, hogy az utolsó percben tizenegyest érő szabálytalanság történt a tizenhatoson belül. A játékvezető az öltözőből hívta vissza a csapatokat a pályára, és az értékesített büntető után kezdődhetett el – a nem várt közjáték miatt öt perccel megrövidített – a szünet.
Olaszországban is videóbíró segítette a játékvezetők munkáját, a tapasztalatok megegyeztek a németországiakkal, rengeteg kérdésre kell még megfelelő választ találni. Eredetileg a VAR-nak csak egyértelmű tévedésnél kell közbeavatkoznia, a gyakorlatban azonban nehéz meghúzni ezt a határt: Olaszországban az asszisztenseknek gyakorlatilag nem volt szabad lest jelezni, azzal az indokkal, ha tévesen engedtek el egy támadást, akkor majd korrigál a videóbíró. Ha tévedésből állítanak meg akciót, ott viszont már nem lehet semmit sem tenni.
„Nem szabad túlértékelni a videóbíró szerepét - mondta a ZDF német állami televíziós csatornának Felix Brych játékvezető, aki a világbajnokságon is közreműködik majd. - Kapunk egy olyan technikai segítséget, ami más sportágakban, tenisz, jégkorong, amerikai futball már régóta létezik.
A videóbíró egy mankó, amire támaszkodhatunk, de ne várjuk tőle, hogy nem lesz több tévedés. A mérkőzések végeredményét befolyásoló nagy hibák száma csökkenthető, ami óriási előrelépés, de minden tévedést lehetetlen kiszűrni.”
Sem Németországban, sem Olaszországban nem fogadta kitörő öröm a videóbíró világbajnoki alkalmazásáról szóló hírt. Mindkét országban attól tartanak, hogy a rendszerrel első alkalommal találkozó játékvezetőket megzavarja a VAR. Bár a képernyők előtt kizárólag olyan bírók nézik vissza a vitatott helyzeteket a vb-n, akik rendszeresen használták, ezért jól ismerik a VAR-t, többen aggódnak, mint örülnek.
„Tudjuk, hogy sokan kétkedve fogadják a videóbírót, de a bevezetése előtt nagyon komolyan elemeztük az eddigi tapasztalatokat, ezért olyan iránymutatást kapnak a játékvezetők, hogy nem maradnak bennük kételyek – jelentette ki Gianni Infantino, a FIF) elnöke. - A vb-n óriási a tét, néha szabad szemmel is nehéz követni a játékot, ezért minden technikai segítséget igénybe kell venni annak érdekében, hogy igazságos körülmények között dőljön el, ki a jobb. A már korábban alkalmazott gólbíró technológia (egy sípoló hang jelzi a játékvezetők számára, ha a labda teljes terjedelmével átjutott a gólvonalon) mellett a videóbíró tovább csökkenti a tévedések számát.”
A FIFA első emberének szavait nem erősíti meg a gyakorlat: a Német Kupa múlt szombati döntőjében a játékvezető videózás után sem ítélt büntetőt a Bayern München javára, pedig a felvételen jól látszott, hogy a 93. percben, 2-1-es állásnál a frankfurti játékos a labda helyett ellenfele lábába rúgott a tizenhatoson belül. A találkozót 3-1-re nyerte a Frankfurt. Példamutató volt a müncheniektől elköszönő 73 éves tréner, Jupp Heynckes reakciója: a szakember a felvétel megtekintése után azt mondta, tévedett a játékvezető, de csapata nem a videóbíró miatt veszített, hanem, mert korábban rosszul használta ki a helyzeteit.
Képzeljük el, nálunk mi történne ilyen esetben! Vagy inkább, ne gondoljunk ebbe bele...
