Conte alakíthatja meg az olasz kormányt

Publikálás dátuma
2018.05.23 22:00
FOTÓ: VINCENZO PINTO / AFP
Kormányalakítási megbízást adott Sergio Mattarella elnök Giuseppe Conténak, a két olasz populista párt, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és az Északi Liga (LN) közös kormányfőjelöltjének. Bár kettejük találkozójáról nem hoztak nyilvánosságra részleteket, az olasz média szerint az államfő kifejtette, ragaszkodik ahhoz, hogy a következő kabinet Európa-barát legyen, s maradjon az euróövezetben. Azonban hosszú ideig eltarthat a kormányalakítás körüli mizéria, kiderült: hogy a kijelölt kormányfő megszépítette életrajzát.

Korai volt a két populista párt, az új kabinetet létrehozó Öt Csillag Mozgalom (M5S), valamint a jobboldali radikális Északi Liga (LN) öröme. Jóllehet már megszületett a koalíciós megállapodás és azt is tudni, hogy a jogász Giuseppe Contét jelölték a miniszterelnöki tisztségre, hosszú időbe telhet, amíg valóban létrejöhet az új kabinet.

Sergio Mattarella olasz államfő eddig nem volt hajlandó kormányalakítási megbízást adni az M5S és az LN kormányfőjelöltjének. Utóbbi indulása eddig nem is nevezhető túlságosan sikeresnek. Kiderült, hogy saját életrajza nem felel meg teljesen a valóságnak. A jogász egy sor egyetemet sorolt fel, ahol megfordult, biográfiájában a New York-i Egyetemet is feltüntette. A német dpa hírügynökség meg is kérdezte a felsőoktatási intézményt arról, mennyire hagyott mély nyomokat az olasz jogász, ám váratlan választ kapott. Szóvivője azt közölte, semmilyen fokozatot sem szerzett náluk, sem hallgatójuk, sem előadójuk nem volt. Mindössze arra kapott engedélyt 2008-2014 között, hogy bejárjon az egyetem könyvtárába.

Az M5S azzal védekezett, Conte sosem állította, hogy ott tanított vagy tanult volna, mindössze arról van szó, hogy „angoltudását pallérozta”. Csakhogy ezzel a magyarázattal aligha éri be az elnök, s vélhetően a közvéleményt sem sikerül meggyőzni Conte alkalmasságáról. Sokan eleve komolyan kételkedtek rátermettségében, hiszen politikai tapasztalatokkal nem rendelkezik.

Mattarellát biztosan nem nyűgözte le az M5S magyarázkodása. Az elnök kétkedése azonban elsősorban nem is a kétséges életrajzra vezethető vissza. Inkább attól tart, hogy a jogász a két vezető, Luigi Di Maio (M5S) és Matteo Salvini (LN) bábja lesz majd.

Olaszországban egyre nagyobb vita alakul ki arról, lehet-e mindezek után miniszterelnöknek megtenni Contét. Olyan lapértesülés is napvilágot látott, amely szerint már a csillagosoknál is felmerült, mást kellene jelölni. Sőt, olyan vélekedések is napvilágot láttak, amelyek szerint mégiscsak az M5S vezetőjét, Luigi Di Maiót kellene kormányfőnek megtenni. Ha azonban ez valóban így lenne, az azt is jelentené, hogy újrakezdődnének a végeláthatatlan viták a két populista párt között. A kormányalakítási tárgyalások ugyanis részben azért húzódtak el ennyire, mert mind Di Maio, mind pedig Salvini magának akarta megszerezni a miniszterelnöki bársonyszéket. Előbbi arra hivatkozott, hogy a pártok közül az Öt Csillag Mozgalom szerezte meg a legtöbb szavazatot a március 4-én megrendezett parlamenti választáson. Salvini viszont azért érezte volna jogosnak, ha őt jelölik miniszterelnöknek, mert a jobboldali szövetség kapta meg a legtöbb mandátumot, s e pártszövetségből az általa irányított Északi Ligára adták a legtöbben a voksukat.

Természetesen az M5S-nél is pontosan tudják, milyen következményekkel járna, ha ismét Di Maiót erőltetnék miniszterelnöknek. Ezért a baloldali populista párt vezetője az ANSA hírügynökségnek kijelentette, nem terveznek változást, s „a jelöltünk a kormányfői tisztségre Giuseppe Conte marad”.

Az államfőt a kormányprogram más kitételei is aggasztják. A két politikai erő több milliárd dolláros szociális kiadást, illetve adókönnyítéseket ígér, s azt is követelik, hogy az európai szerződéseket – elsősorban az eladósodást érintő kitételeket – tárgyalják újra. A két párt szinte példátlan módon 250 milliárd eurós adósságkönnyítést követelt az Európai Központi Banktól (EKB), aminek a realitása finoman fogalmazva nem túl magas.

A piacok is rendkívül negatívan reagáltak a még meg sem alakult kormány programjára. A csődkockázat folyamatosan emelkedik, a hitelminősítők pedig Olaszország leminősítésére készülnek. Európa mindeközben attól tart, hogy az olasz populisták komoly veszélybe sodorják az euróövezetet. Elképzelhető ugyanis az, hogy a leendő kabinet úgy dönt majd: nem fizeti tovább az adósságot. Korábban ezzel fenyegetett Alekszisz Ciprasz görög kormánya is, őt azonban sikerült megzabolázniuk a hitelezőknek, hiszen Görögország kis híján csődbe jutott, a banki pénzfelvételt is korlátozni kellett. Olaszország azonban – mivel jóval nagyobb gazdaságról van szó – nagyobb zsarolási potenciállal is rendelkezik.

Bár Di Maio és Salvini próbálják nyugtatni a közvéleményt, ez egyelőre nemigen sikerült, s nem is bizonyították azt, hogy hinni lehet nekik. A kormányalakítási tárgyalások során ugyanis több olyan részlet látott napvilágot a programból, amelyek azt mutatta, hogy ki akarják vezetni Itáliát az euróövezetből. Ezt akkor az érintettek hevesen cáfolták, miközben a végső megállapodás szövege csak megerősíti ezeket az aggodalmakat.

A bizalmat a pénzügyminiszter személye sem erősíti. Olaszországban íratlan szabály, hogy a poszt várományosát a kijelölt kormányfő az elnökkel is megtárgyalja. A két párt ezúttal azonban azt a 81 éves közgazdászt, Paolo Savonát javasolja tárcavezetőnek, akinek vannak ugyan kormányzati tapasztalatai, ám közismert arról, hogy a közös európai valuta, az euró nagy ellenfele. Így az ő kinevezését mindenképpen megakadályozná Mattarella elnök, aki mindent elkövet azért, hogy az utolsó pillanatban meggyőzze a két pártot arról: ne ragaszkodjanak keményvonalas jelöltjeikhez. Az olasz alkotmány e tekintetben viszonylag nagy mozgásteret ad Mattarellának, neki azonban arra is tekintettel kell lennie, hogy a két pártra szavazott a választók mintegy fele.

Di Maio és Salvini közben lelkesen dicsérik saját kormánylistájukat, szerintük a változás kabinetje lesz ez, s máris új köztársaságról beszélnek. Az olasz média azonban veszélyes kalandot emleget, aminek beláthatatlan következményei lehetnek mind Olaszország, mind pedig az egész Európai Unió számára. Az olaszok egyelőre nem aggódnak, 60 százalék támogatja a kabinet megalakulását. A nagyfokú bizalom azonban nem a kormányprogramnak, vagy a két pártnak szól: a helyieknek kezd elege lenni az elhúzódó bizonytalanságból. Szerintük ennél még egy rossz kormány is jobb.

Egyre népszerűbb a szélsőjobb párt
A legutóbbi felmérések megerősítik azt a trendet, amely szerint folyamatosan emelkedik az Északi Liga népszerűsége. Igaz, ez nem jelenti feltétlenül a jobboldali blokk megerősödését, mert a Silvio Berlusconi volt miniszterelnök által fémjelzett Forza Italia közkedveltségi mutatója folyamatosan csökken. Az SWG ügynökség napokban közzétett, 1500 fő megkérdezése alapján készült felmérése szerint ha most rendeznének választást, az Öt Csillag Mozgalomra 31,1 százalék szavazna, ami 1,6 százalékos visszaesés a márciusi voksoláshoz képest.
Matteo Salvini pártjára ezzel szemben 24,5 százalék voksolna, ami nagyon jelentős, hét százalékos emelkedés. Valamelyest elmozdult a holtpontról a Demokrata Párt (PD), amely 19,1 százalékon áll. Tíz százalék alá került a Forza Italia és 4,7 százalékot szerezne a szélsőjobboldali Fratelli d’Italia nevű tömörülés, amely szintén a jobboldali blokk tagja.

Szerző

Venezuela lezárja az ország Brazíliával közös határát. Mi lesz az adományokkal?

Publikálás dátuma
2019.02.21 21:22
ÉRKEZIK AZ ADOMÁNY VENEZUELÁBA - Több száz tonnányi élelmiszer halmozódott fel a határon
Fotó: AFP/ LUIS ROBAYO
Maduro elnök "provokációnak" tekinti a Venezuelának szánt külföldi segélyek felhalmozását a határokon, ezért csütörtök estétől lezáratja a brazil határt, és ugyanezt fontolgatja Kolumbia esetén is.
Nicolás Maduro hivatalban lévő venezuelai elnök csütörtökön elrendelte az ország brazíliai határának lezárását, és ugyanezt fontolgatja Kolumbia esetében is - írja az MTI. Az elnök a televízióban kijelentette, hogy "provokációnak" tekinti a Venezuelának szánt külföldi segélyek felhalmozását a két országban, ahonnan az ellenzék hétvégén akarja bejuttatni a szállítmányokat az ő akarata ellenére.

Maduro katonai vezetőkkel tárgyalva döntött a határzárról, amely Brazília esetében helyi idő szerint este lép hatályba. "Úgy döntöttem, hogy újabb utasításig február 21-én 20 órától teljesen zárják le a szárazföldi határt Brazíliával" - mondta Maduro, és megismételte azt az állítását, hogy az adományok küldése a katonai invázió "előjátéka". Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy információ vannak arról, hogy a kolumbiai katonaság nem akar segédkezni az invázióban.
A magát az ország ideiglenes elnökévé kikiáltó Juan Guaidó ellenzéki vezető, a parlament elnöke csütörtökön kíséretével együtt elindult Kolumbia felé a segélyért.
Egy képviselő szerint három határátkelőnél fogadják a szállítmányokat szombaton. Brazília annak a mintegy ötven állam közé tartozik, amely Guaidót ismeri el Venezuela ideiglenes államfőjeként. Korábban Orbán Viktor is leszögezte: Nicolas Maduro venezuelai elnöknek azonnal távoznia kell az ország éléről, az európai országoknak pedig el kell ismerniük Juan Guaidó ideiglenes államelnökségét.

Kész a jelentés: hamarosan megtudjuk, az oroszok segítették-e hatalomra Trumpot?

Publikálás dátuma
2019.02.21 20:17
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: AFP/ NICHOLAS KAMM
Csak később derül ki, mennyi lesz nyilvános a vizsgálat eredményeiből. Az mindenesetre beszédes, hogy Trump stábjából az utóbbi időben többeket vád alá helyeztek, és akad, akit már el is ítéltek.
Elkészült a 2016-os amerikai elnökválasztás esetleges orosz befolyásolását vizsgáló bizottság jelentése, amelyet a jövő héten küldenek el az amerikai igazságügyi miniszternek - írja az euronews a CNN értesülései nyomán. Robert Muellert, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egykori vezetőjét még 2017-ben bízták meg azzal, hogy derítse ki: a 2016-os elnökválasztás idején Donald Trump kampánycsapatának egyes munkatársai összejátszottak-e oroszokkal annak érdekében, hogy Trump győzzön. Az elmúlt csaknem két évben szinte semmi nem szivárgott ki az esetleges bizonyítékokról, az azonban árulkodó, hogy a kampánystábból többeket vád alá helyeztek, és van, akit már el is ítéltek -  igaz gazdasági bűncselekményekért és a hatóságok félrevezetéséért. A jelentés minősítése bizalmas lesz, és csak később derül ki, mennyi lesz belőle nyilvános. Az igazságügyi miniszter korábban azt nyilatkozta, a bizottság vizsgálatainak eredményei "a lehetséges mértékben átlátható lesznek" és "a szabályoknak és a törvényeknek megfelelően" hozzák őket nyilvánosságra. A kérdés csak az, mikor, hiszen mégis csak a fél világ várja, hogy kiderüljön, az oroszok segítették-e hatalomra 2016-ban Donald Trumpot.