Lassuló béremelkedés

Publikálás dátuma
2018.05.24 07:24
FOTÓ: NÉPSZAVA
Tovább lassult a bérek növekedése, a szakszervezetek szerint a munkaerőhiány mérséklése érdekében további emelésre van szükség.

A piaci várakozásokat és az előző két hónap növekedési ütemét is alulmúlva, 11,3 százalékkal emelkedtek tavaly márciushoz képest a nettó és a bruttó átlagkeresetek. Márciusban így a bruttó átlagkereset 331 500, a nettó 220 500 forint volt – derül ki a KSH legfrissebb adatközléséből. A versenyszférában 8,6, a közszférában 19,3 százalékkal emelkedtek a bérek – mutat rá Virovácz Péter, az ING vezető elemzője, aki szerint a bérnövekedés azért térhetett el a várakozásoktól, mert míg a közszféra - a majdnem ötszörösére növekedő bónuszkifizetésekkel - túl is teljesítette a várt dinamikát, addig a versenyszféra bérnövekedési üteme visszaesett.

A kormány szokásához híven most is a kedvezőbb tendenciát mutató negyedéves összevetésre hivatkozva kommentálta az adatokat. A kiemelkedő januári bérnövekedés miatt január-márciusi összevetésben ugyanis 12,4 százalékos a keresetek emelkedése. Mindezt a hatéves bérmegállapodásnak, a versenyszféra növekvő munkaerő-keresletének és a közszféra béremeléseinek tudja be közleményében a Pénzügyminisztérium. A foglalkoztatáspolitika ugyanis az új kormányban a pénzügyi tárcához került: a területért Bodó Sándor, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés korábbi elnöke felel majd. Ő eddig foglalkoztatáspolitikában nem nagyon exponálta magát: 2011 óta Fideszes parlamenti képviselő, előtte húsz éven át tanított, majd 2006-tól 2011-ig Sárrétudvari polgármestere volt. Az előző ciklusokban a költségvetési bizottság tagja volt, a most kezdődő ciklusban ezt az Országgyűlés jegyzői posztjával fejelte meg.

A kormany.hu-n egyébként Bodó Sándor még nem szerepel az államtitkárok névsorában. A Dehir.hu-nak adott magyarázata szerint azért, mert esetében még nem tart ott az adminisztráció, hogy kedden a többi államtitkárral együtt letehette volna az esküt. A lapnak arról is beszélt: a foglalkoztatáspolitikában a munkanélküliség 4 százalék alá csökkentése után nem lesz szükség nagy változtatásokra, komoly beavatkozásokra, a finomhangolás időszaka jött el. Elsődleges kihívásnak nevezte ugyanakkor azt, hogyan lehet még több embert visszasegíteni az elsődleges munkaerőpiacra, és példaként említette a nők és szépkorúak visszavezetését akár részmunkaidős megoldással.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint viszont rövidtávon és hosszútávon is számos, komplex intézkedésre van szükség az egyre fokozódó munkaerőhiány miatt, különben a beruházók elmennek Magyarországról, mint ahogyan azt néhány cég az elektronika területén már meg is tette. Érdeklődésünkre azt mondta: Bodó Sándorral még nem találkozott, de várják az érdekegyeztetési találkozót, mivel számos kérdésről szeretnének tárgyalni. Ilyen például a minimálbér ügye, amelyet a szakszervezeti vezető szerint 2019-ben tovább kell emelni: erről a hatéves bérmegállapodás nem rendelkezik. Megjegyezte: jövedelemnövekedést lehetne elérni a személyi jövedelemadó csökkentésével is, amelyet szintén forszíroznak, hiszen most Magyarországon rendkívül nagyok a bérterhek. A dolgozók kétharmada ráadásul kevesebbet is keres, mint az átlagbér.

A munkábajárást támogatják a leginkább
Tízből hét kis és középvállalkozás tervez az idén béren kívüli juttatást adni a dolgozóinak, míg egy évvel ezelőtt csak a cégek negyede kalkulált ilyesmivel - derül ki a K&H kutatásából. A legszívesebben adott juttatás a munkábajárás költségtérítése: ezt a cégek harmada nyújtja. 100 ezer forintig adómentesen adható készpénzjuttatást a cégek 27 százaléka ad munkavállalóinak, 13. havi fizetést pedig minden ötödik cég. Az Erzsébet utalvány viszont 19 százalékra esett vissza.

Sztrájkbizottság alakult a Hankooknál

Publikálás dátuma
2019.02.23 11:58

Fotó: Shutterstock
Pattanásig feszült a helyzet a dunaújvárosi Hankook gumigyárban, ahol a cégvezetés egyoldalúan felfüggesztette a szakszervezettel folytatott bértárgyalásokat, befagyasztotta a konzultációt. Tájékoztató formájában arról értesítették a dolgozókat, hogy az Üzemi Tanács javaslatait fogják majd figyelembe venni a béremeléskor, holott bérmegállapodásra csak a VDSZ Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezete jogosult, az Üzemi Tanács nem! A cégvezetés február 20-ra ígérte az újabb konzultációt, ezen képviselője nem jelent meg, érdemi javaslatot nem küldött, s azzal húzza az időt, hogy nem volt módja a távol-keleti tulajdonossal egyeztetni. A szakszervezet, melybe az év végi bónusz késedelmes kifizetése miatt tömegesen lépnek be a munkavállalók, a vezetés lépésére válaszul megalakította a sztrájkbizottságot, és hangsúlyozzák: törvényes úton fogják megakadályozni, hogy a cégvezetés semmibe vegye jogaikat! 
Szerző
Témák
sztrájk

Felminősítette Magyarországot a Fitch

Publikálás dátuma
2019.02.23 09:03
A kép illusztráció.
Fotó: Shutterstock
Felminősítette Magyarországot a Fitch Ratings, egyebek mellett a magyar külső adósságpozíció gyors javulásával indokolva a lépést.
A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy egy fokozattal "BBB"-re javította a devizában és forintban fennálló hosszú futamidejű magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az eddigi "BBB mínusz"-ról. Az új osztályzat kilátása stabil. Egy héten belül ez a magyar szuverén adósságkötelezettségek második felminősítése. Múlt pénteken a Standard & Poor's pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítési részlege (S&P Global Ratings) szintén egy fokozattal "BBB/A-2"-re javította a hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az addigi "BBB mínusz/A-3"-ról. Az S&P új magyar osztályzatának kilátása szintén stabil. A Fitch és az S&P lépése nyomán a három piacvezető globális hitelminősítő közül jelenleg már csak a Moody's Investors Service tartja nyilván Magyarországot a befektetési ajánlású kategória alapszintjén, "Baa3" besorolással. A Moody's e besorolása a Fitch és az S&P módszertanában a "BBB mínusz"-nak felel meg. A magyar besorolásokra immár mindhárom hitelminősítő stabil kilátást tart érvényben. A múlt heti és a mostani felminősítés előtt a Standard & Poor's és a Fitch Ratings egyaránt pozitív kilátást tartott érvényben a magyar szuverén adósbesorolásra, a Moody's osztályzati kilátása azonban évek óta stabil. A Fitch már korábban utalást tett a magyar államadós-besorolás idei felminősítésének lehetőségére. A közép- és kelet-európai térség szuverén adósminőségi mutatóiról nemrégiben összeállított, 2019-re szóló, Londonban ismertetett éves helyzetértékelésében a cég felidézte, hogy - a tanulmány bemutatása idején - a régióban Magyarországgal együtt összesen hét államadóst tartott nyilván felminősítés lehetőségét jelző pozitív besorolási kilátással, és mivel e pozitív kilátások már 2017 óta érvényben vannak, ez "felfelé ható minősítési lendületet ad" a térségnek 2019-ben. A magyar államadós-besorolás pénteki felminősítésének indoklásában a Fitch Ratings kiemelte, hogy saját számítási módszere alapján a hazai össztermékhez (GDP) mért nettó külső magyar adósságráta a 2013-2017-es időszak 34,4 százalékos átlagáról tavalyig 10,2 százalékra csökkent. A Fitch megjegyzi, hogy a listáján hasonló besorolással szereplő szuverén adósok nettó külső adósságrátájának mediánértéke jelenleg 7,8 százalék. A hitelminősítő szerint a magyar külső nettó adósságráta csökkenésének fő okai között van a folyómérleg-egyenleg folyamatos - jóllehet most már szűkülő - többlete, a stabil külföldi működőtőke-beáramlás, valamint az Európai Uniótól érkező folyósítások. A Fitch elemzése szerint a külső likviditási ráta is jelentősen, a 2012-2017-es időszak 95 százalékos átlagáról 138 százalékra javult, jóllehet továbbra is elmarad a hasonló besorolású szuverén adósok 153,5 százalékos mediánértékétől. A hitelminősítő szerint az, hogy a magyar folyómérleg-egyenleg tavaly az erőteljes hazai kereslet ellenére is a GDP 1,1 százalékára becsülhető többletben maradt, a magyar gazdaság, különösen a szolgáltatási szektor versenyképességének javulását tükrözi. A Fitch Ratings várakozása szerint a magyar folyómérleg-egyenleg GDP-arányos többlete az idén 0,8 százalékra csökken, elsősorban a gyengébb külső kereslet miatt, de 2020-ban ismét 1,1 százalékra bővül. A cég hangsúlyozza, hogy a magyar folyómérleg-pozíció mindenképpen kedvező a Fitch listáján "BBB" besorolással szereplő többi szuverén adóséhoz képest, ezek mediánszintje ugyanis jelenleg mínusz 1,3 százalék. A Fitch Ratings várakozása szerint a magyar folyómérleg-egyenleg és a nettó közvetlen külföldi tőkebeáramlás értéke a 2019-2020-as időszak átlagában a hazai össztermék 2,4 százaléka lesz, vagyis ez a mutató szintén meghaladja a "BBB" besorolási kategória 1,7 százalékos mediánértékét. A hitelminősítő szerint a felminősítés tényezői közé tartozik az is, hogy a hazai össztermékhez mért magyar államadósság-ráta változatlanul lefelé tartó pályán van. A Fitch előrejelzése szerint ez a mutató a 2012-2017-es időszak 75,2 százalékos átlaga után az idén 68 százalékra, 2020-ban 66 százalékra csökken. Jóllehet a GDP-arányos magyar államadósság-ráta még mindig magasabb az azonos besorolású szuverén adósok 38,5 százalékos jelenlegi mediánszintjénél, a Fitch azonban úgy ítéli meg, hogy a viszonylag erőteljes magyar finanszírozási rugalmasság - amely a devizában denominált adósság alacsony arányából és a nem rezidens befektetők kezén lévő államadósság-hányad csökkenéséből ered - részben enyhíti a kockázatokat. A Fitch megjegyzi, hogy a magyar adósságszolgálati teher alacsonyabb az azonos besorolású adósok mediánjánál. A cég az EU-hoz fűződő viszonyt taglalva megemlíti, hogy erősödnek a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok. A Fitch elemzői azonban nem várják, hogy a hetedik cikkely szerint eljárás az idén jelentősen előrehaladna, bár megítélésük szerint az EU-folyósítások 2021-től javasolt csökkentése kiélezheti a viszonyt. Az elemzés szerint a magyar bankszektor stabil, tőkeellátottsága bőséges, a nem teljesítő kinnlevőség-hányad csökken, a tavalyi harmadik negyedévben már nem haladta meg az 5,6 százalékot, miközben a hitelkiáramlás változatlanul erőteljes. A 4,8 százalékosra becsült tavalyi gazdasági növekedés valószínűleg ciklikus tetőzést jelentett, de a beruházási aktivitás és a háztartási fogyasztás az előrejelzési távlatban továbbra is robusztus mértékben hozzájárul majd a magyar gazdaság növekedéséhez - jósolja a Fitch Ratings pénteki elemzése. 
Szerző