Apró döntéseink súlya

Publikálás dátuma
2018.05.24 07:08
KABALAÁLLAT - A plüssmajom mindenhová elkíséri a kutatót FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Fotó: /
Magyarországon járt dr. Jane Goodall. A világhírű kutató szokatlan, ámde hatékony módon harcol a környezetpusztítás ellen és az állatokért. Lényegében pedig: a bolygónkért. Értünk.

Hogy dr. Jane Goodall 84 esztendős, az akkor válik csak igazán hihetetlenné, amikor a brit etológus a pulpitusra lép. A termen halk moraj fut végig: sokan dedikáltatni vágyott könyvet szorongatnak, mások előveszik jegyzetfüzeteiket – hogy aztán többségében úgy is hagyják azt az előadás végéig, egyetlen leírt sor nélkül. A Jane Goodallból áradó higgadt, méltóságteljes erő szinte megbabonázza a közönséget. Jane Goodall kortalan.

A kutató elmeséli személyes történetét: hogyan csöppent egy valószínűtlen kutatási programba Tanzániában. Hogyan várta hónapokig, hogy a csimpánzok be- de legalábbis elfogadják. A sztorik, amelyeket mindenki ismer – Goodall azon kevés tudósok egyike, aki tulajdonképpen már munkássága korai szakaszában popkulturális ikonná vált – egész másként hangzanak így, első kézből. A főemlősök eszközhasználatát kutató szakember jó mesélő. Hallunk polipról, aki éjszakánként kinyitotta a saját akváriumát, hogy átmásszon és halat lopjon egy másikból. Nektár-jutalomért különféle feladatokat megoldó poszméhekről – Dr. Jane néhány perc alatt a legérzéketlenebb embert is képes lenne rávezetni: az állatok sokkal, de sokkal értelmesebbek annál, mint mi gondoljuk. És ha ez így van, akkor hogyan jelenthetnénk ki, hogy nem érző lények?

Dr. Jane – ő maga kéri, hogy így szólítsuk – évi háromszáz napon át járja a világot, hogy környezetvédelemre, a természet tiszteletére tanítsa az embereket. Mindezt talán szokatlan módszerekkel teszi: az aktivista nem a látványos akciókra esküdött fel, hanem a lassú, ámde hatékony érzékenyítésre. Azt vallja: nézzük meg, mi az oka annak, hogy egy adott területen a környezetet pusztítják az emberek. A válasz többnyire anyagi természetű, ezért Dr. Jane évtizedek óta azon dolgozik, hogy oktatást biztosítson a helyiek számára, így javítva életkilátásaikat. A szegénység legnagyobb ellenfele ugyanis a tanulás: ha az emberek tudják, miként éljenek a környezetüket óvva, azzal az egész bolygó nyer.

Dr. Jane jelenleg két nagy missziót folytat örök szerelme, a csimpánzok védelme mellett. Az egyik a mind gyakrabban hallható pálmaolaj. Ez a legnagyobb mennyiségben használt növényi olaj a világon: ott van az élelmiszerekben, a kozmetikumokban és a bioüzemanyagokban. Mindezért pedig súlyos árat fizetnek Délkelet-Ázsiában és Dél-Amerikában: bizonyára mindenki találkozott már a saját Facebook-oldalán a haldokló orangutánokról, felégetett esőerdőkről készült képekkel. Mindez nem túlzás és nem elrettentés: a pálmaolaj-ügy jelenleg az egyik legfontosabb környezetvédelmi probléma. Az Európai Unió szorgalmazza, hogy 2021-től ne lehessen pálmaolajat használni a bioüzemanyagokban, de mivel egyes országok nem zárkóznak el a teljes tiltástól, elképzelhető, hogy éveken belül terítékre kerül az ügy az élelmiszeripar kapcsán is. Dr. Jane azonban nem hiszi, hogy hátradőlhetünk: óránként (!) 300 futballpályányi esőerdőt égetnek fel a Földön, hogy olajpálmát telepítsenek a helyére. Ez egyrészt borzalmas károkat okoz az állatoknak – ha ugyan túlélik a pusztítást – másrészt a bolygónak is: az esőerdők a Föld tüdeje, a csökkenésükkel egyre erősödik az üvegházhatás. „A globális felmelegedés nem vicc, nem kitaláció. Itt van, máris érezzük” – mondja Dr. Jane. Kiemeli: a hatékonysághoz három szinten szükséges tenni: az emberek, a kormányok és a vállalatok szintjén is. Ő az emberekkel foglalkozik, erre tette fel az életét, ezért tölti az év nagy részét iskolákban, előadótermekben, tanösvényeken sétálva – Pesthidegkúton most róla neveztek el egyet –, és ezért igyekszik tudatosítani mindenkiben, milyen fontos, mit emelünk le a boltok polcairól.

FORRÁS: NATIONAL GEOGRAPHIC

FORRÁS: NATIONAL GEOGRAPHIC

A másik nagy hadjáratot – még ha csendes hadjárat is ez – a műanyaghulladék ellen folytatja Dr. Jane. A tengerekben lebegő műanyag, a szárazföldeket elöntő PET-palackok problémája globális, a megoldás azonban az egyes emberek kezében van. „Minden egyes döntésünkkel hozzájárulunk a világ alakulásához. Ideje szembenéznünk az apró választásaink következményeivel.” Dr. Jane Bye Bye Plastic elnevezésű kampányával teljesen lecsökkentetné a műanyag szatyor használatát - s ebben partnernek mutatkozik az EU is, amely 2018 januárjában fogadta el az első műanyagokkal kapcsolatos páneurópai stratégiát.

Élet a csimpánzok között
Jane Goodall idén is a magyarországi Jane Goodall Intézet meghívására érkezett hazánkba, ezúttal azzal a fő céllal, hogy a fiatalok környezeti nevelését szolgáló – általa alapított – Jane Goodall 's Roots&Shoots (magyarul Rügyek és Gyökerek) programot népszerűsítse. Az Európa Pontban tartott eseményen bemutatásra került a National Geographic Jane – Egy élet a csimpánzok között című filmje, amely május 26-án 22 órakor a tévécsatornán is megtekinthető. A film zenéjét - amelyről lapunkban korábban már írtunk - Philip Glass amerikai komponista szerezte.

Néhány percet beszélgethetünk csak a kutatóval, elsőként a napjainkban nagy vihart kavart szurikátás esetről kérdezem: „Először is: az állatkert felelőssége, hogy előfordulhatott, hogy a szurikáta megharapta a fiút – mondja. – A dolog másik része, hogy a fiút megharapta egy állat, de hát ez egy harapás, önmagában nem ok arra, hogy megölje azt. Gondolom, nem szándékosan tette, vélhetően megijedt és eldobta. Ennél többet videófelvétel híján nem mondanék – de az alapján, amit hallottam, ez egy szomorú balesetnek tűnik számomra.”

De miért is csodálkozunk, hogy túlzott reakciót vált ki egy harapás egy kisfiúban? Az urbanizálódó ember nemhogy tehenekkel, csirkékkel, de még kutyákkal vagy macskákkal sem kerül közelebbi kapcsolatba. „Pontosan. Ezért hoztam létre a Roots &Shoots programot. Magyarországon jelenleg tíz csoportunk van, de egyre emelkedik a számuk. Épp azért fontos, hogy a gyerekeket a természetbe vigyük, hogy többet tudjanak az állatokról. Kína remek példa a program működésére. Amikor a kilencvenes években elindítottam ott a programot, Kínában nem bántak valami jól az állatokkal. Manapság úgy jönnek oda hozzám a felnőttek: hát persze, hogy törődöm az állatokkal, kiskoromban én is részt vettem a Roots&Shoots programban! Az a célom, hogy minél több helyen váljék a kerettanterv részévé az, amit tanítunk. Nagy-Britanniában tizenegy csoporttól eljutottunk odáig, hogy bemutatkozhattunk az oktatásügyi miniszternek, ő pedig fontosnak érezte a céljainkat, és támogatott minket.”

Dr. Jane – akinek az életéről nemrég készült NatGeo-dokumentumfilmet lapunkban is méltattuk – nem titkolja: ahogy a missziója során, úgy kutatásai közben is nehézségekbe ütközött néha. Akad olyan ember, akivel nehéz megértetni, miért fontos a környezetvédelem, hogy a globális felmelegedés nem összeesküvés-elmélet. A viselkedés – ezt ő tudja a legjobban – néha kemény dió. A csimpánzok között maga is tapasztalt durva agressziót a dzsungelben – arra azonban, hogy előre megfontoltan rosszat tegyen valakivel, csakis az ember képes. Kérdezem, kapja-e néha azon magát, hogy agresszív vagy dühös. „Persze – nevet. – De az évek során rájöttem, hogy ez nem célravezető.”

Dr. Jane tehát higgadt, elegáns erővel harcol. Nemrég például az egyik róla elnevezett rózsa bemutatóján megjegyezte: talán küldenie kellene egy csokorral a nemzetközi klímaegyezményből kihátráló Donald Trumpnak, hogy az amerikai elnök is láthassa, micsoda szépségeket ad nekünk a természet – s ha már így van, talán nem ártana vigyázni rá. Kérdésemre, hogy célba ért-e már a küldemény, nemmel válaszol, de a szája sarkában mosoly bujkál. Mindennek eljön az ideje.

Névjegy
dr. Jane Goodall etológus, primatológus, ENSZ-békenagykövet. 1960-ban kezdte tanulmányozni a csimpánzok viselkedését Tanzániában. 1977-ben alapította a Jane Goodall Intézetet, mely folytatja a gombei kutatásokat, védi a csimpánzok és élőhelyeiket, és növeli a helyi közösségek életszínvonalát.
1991-ben hozta létre az Roots&Shoots környezeti nevelés programot, mely cselekvésre ösztönzi a fiatalokat bolygónk jobbá tételére. Magyarországon 2006-ban jött létre Jane Goodall részvételével a Rügyek és Gyökerek Egyesület, mely 2010-es évtől Jane Goodall Intézetként folytatja tevékenységét.

Szerző
2018.05.24 07:08

Mercikkel bővül a Mol Limo

Publikálás dátuma
2018.09.25 16:58
Ratatics Péter, a Mol fogyasztási szolgáltatási vezetője
Fotó: / Népszava
Jelentősen bővíti bérautó-szolgáltatását a Mol, új Mercedesek kerültek a társaság fővárosi flottájába.
Félszáz A-osztályú, részben Magyarországon gyártott Mercedesszel bővíti a fővárosban elérhető, Mol Limo nevű bérautó-szolgáltatását a Mol – közölte tegnap az olajcég. Ennek díja percenként előfizetőknek 99, alkalmi felhasználóknak 111 forint. A lépést kérdésünkre Ratatics Péter, a csoport fogyasztási szolgáltatásokért felelős ügyvezetője a magasabb minőségű gépjárművek iránti fogyasztói igényekkel indokolta. Egyszersmind szolgáltatási területüket Angyalföld északi és Újpest déli részének bevonásával 60-ról 70 négyzetkilométerre növelték.  Az év elején indult autómegosztó rendszer ezen kívül háromszáz benzin- és száz elektromos meghajtású Volkswagen up!-ból áll. Ezek percenként 66, illetve 77 forintért vehetőek igénybe. Az ügyvezető továbbra is tarthatónak látja a célként kitűzött kétéves megtérülési időt. 35 ezer regisztrált ügyfelük eddig összesen másfél millió kilométert tett meg. Felük már legalább kétszer közlekedett Mol Limóval, ötödük havonta legalább egyszer él a lehetőséggel, átlagosan 5 kilométeres úton. (A Mol Bubi nevű budapesti kerékpárkölcsönzési rendszerben az olajcég csak támogató, így ott nincsenek megtérülési terveik.)  Kérdésünkre az ügyvezető közölte: egy éven belül cseh és horvát leányvállalatukon keresztül Prágában és Zágrábban is megjelennek hasonló szolgáltatással. A fogyasztói igények alapján hosszabb távon más magyar városokat-térségeket is megcélozhatnak. Így például „csak beállítás kérdése”, hogy a lehetőséggel a nyári szezonban például néhány forgalmasabb Balaton-parti helyszínen is előrukkoljanak.  Kérdésünkre Ratatics Péter kifejtette: bár azt a vállalásukat is tartják, hogy 2020-ra – évente megújított - gépjárműveik többségét elektromosra cserélik, a technológiai fejlődés kevéssé tart ütemet az igényekkel. Míg egy benzines up! egy töltéssel 400-450, addig az elektromos nyáron, ideális időben 100-130, télen 80 kilométer megtételére képes. Ráadásul, míg nyáron egy gyorstöltés fél, addig télen 3-4 óra. Ez értelemszerűen főként a töltöttségről gondoskodó Molnak okoz fejtörést: e szempontok a megtérülést is rontják. Ratatics Péter bízik benne, hogy az idő előrehaladtával a technológia továbbfejlődik. A Mol ugyanakkor a maga részéről teljesítette „házi feladatát”: meglévő öt, szintén bővítés alatt álló e-töltőpontjuk mellé a fővárosban még idén további tízet telepítenek. Ez az ügyvezető szerint már elegendő a Mol Limo-flotta ellátására. (Ezen kívül egy nemzetközi cégszövetség tagjaként az autópályák mentén idén 15, 2020-ig pedig térségszerte 250 e-töltőt létesítenek.) Az elektromos autózással kapcsolatos, készülő törvénytervezet kapcsán Ratatics Péter a Mol és az iparág legfőbb igényének az egyértelmű szabályozást nevezte. Annak kapcsán, hogy a Mol elsőként kér pénzt az e-töltésért, közölte: a kereslet az előzetes várakozásaik szerinti mértékben esett vissza. Tavaly a Mol-töltőállomások leírások előtti nyeresége 350 millió dollárra rúgott, az első fél évben pedig közel harmadával az előző év hasonló időszaka fölé nőtt. Ebben – az iparági folyamatokba illeszkedően - a három évvel ezelőtti 20 százalékhoz képest 2030-ig 30 százalékra növelnék az üzemanyagon kívüli termékek arányát.

Robogó E.ON-robogók

Október 1-től a jelenlegi 50 mellé további 30 e-robogóval bővül az E.ON által támogatott blinkee.city nevű alkalmazás - közölte a német hátterű energiavállalat. Az állomások nélküli budapesti e-robogó-megosztóba a nyári indulás óta 12 400 felhasználó regisztrált. A járműveket nyáron naponta átlagosan 340-szer bérelték ki. Az energiavállalat és magyar partnere rövidesen több hazai nagyvárosra is kiterjesztené a rendszert.

2018.09.25 16:58
Frissítve: 2018.09.25 20:23

Felfalják a multik a munkaerőt

Publikálás dátuma
2018.09.25 11:00
ÉPÜL AZ ÚJ MERCEDES-GYÁR 2500: dolgozóval bővülnének
Fotó: MTI/ UJVÁRI SÁNDOR
Több mint 25 ezer álláshely üresen áll az iparban, a tervezett nagyberuházásoknál több ezer fős létszámbővüléssel számolnak. A dolgozókat a magyar kkv-szektort padlóra küldve szipkázhatják el.
Több mint 15 ezer fős létszámbővüléssel számolnak az elmúlt években összességében 2097 milliárd forint értékű nagyberuházásokat bejelentett cégek – derül ki a jegybank összesítéséből. Az MNB szerint az elkövetkező évek során a - jellemzően a járműipar és a vegyipar, kisebb részben az élelmiszeripar, az építőipar és a gépgyártás területén létrejövő - beruházások meghatározó elemei lehetnek a hazai gazdasági növekedésnek. A tervezett létszámbővítés hazai forrásait azonban az egyre nagyobb munkaerőhiány közepette sem a munkavállalói, sem a munkaadói képviseletek nem látják. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke egyenesen azt mondta lapunknak: a tervezett beruházások valójában nem 15 ezer új, hanem 15 ezer másmilyen munkahelyet hoznak majd létre a magyar gazdaságban. A beruházó cégek szerinte várhatóan képesek lesznek valóban 15 ezer fővel bővíteni dolgozóik létszámát, de csak úgy, hogy közben 15 ezer másik magyarországi munkahely megszűnik. Ebben a játszmában pedig egyértelműen a hazai kis és középvállalkozások (kkv) lesznek a vesztesek. Az MNB friss Inflációs jelentésében megjelent táblázat alapján az elkövetkező néhány évben a legnagyobb létszámbővülést a Mercedes gyár még 2016-ban bejelentett 490 milliárd forintos fejlesztése jelentené: itt 2500 főnyi új munkaerőre volna szükség. A Lego 30 milliárd forintos beruházása 1600 fős bővítéssel számol, a debreceni BMW-gyár 320 milliárd forintos projektje pedig 1000 fővel. További összesen csaknem háromtucat nagyberuházás új munkaerőigénye egyenként 100-600 fő között mozog, így összességében 15 186 új dolgozóra volna szükség ezekben a gyárakban és üzemekben. A hazai munkaerőpiac azonban már kiürült, innen nem lesz további utánpótlás. Pláne, hogy – mint Rolek Ferenc fogalmazott – ez nem darabra megy, akárkit nem lehet beállítani a gépsorok mellé. Az MGYOSZ alelnöke szerint ennek ellenére nem a fenti nagy beruházásokat tervező multicégek, hanem a hazai kkv-k számára jelent majd ez komoly problémát az elkövetkező években. A multik ugyanis magasabb béreket kínálva elszipkázzák majd az alacsonyabb termelékenységű, és emiatt a magasabb béreket kigazdálkodni nem tudó hazai kkv-któl a munkaerőt. Így valójában csak szektoron belüli mozgás lesz majd, de nem bővül a foglalkoztatotti létszám 15 ezer fővel: egész egyszerűen azért, mert nincs már merítési bázis. A magas, nemritkán 40 százalékos fluktuáció azonban már így is megkeseríti az ipari cégek vezetőinek mindennapjait. Az egyik autóipari beszállító cégnél például augusztus elején 140 új dolgozót vettek fel, de egy hónap leforgása alatt 120-an távoztak is a cégtől, így a létszámhiányból alig sikerült lefaragni. Miután erről a Vasas Szakszervezet alelnökének szavai nyomán beszámoltunk, László Zoltánt több cégvezető is felhívta: róluk van-e szó a cikkben? Ez is mutatja, mennyire nem egyedi esetekről van szó, hiszen több cég is magára ismert a kirívónak tűnő adatok alapján – mondja a szakszervezeti vezető. A hazai munkaerőpiacon László Zoltán sem lát bővülési lehetőséget, s attól tart: a munkaerőproblémák miatt néhány cég hamarosan befejezi  a termelést Magyarországon. Íly módon felszabadulhat ugyan némi munkaerő a nagyberuházások számára, de hogy meg tudják-e majd tartani, az az eddigiek alapján kétséges: az egyik érintett nagy autógyár ugyanis tavaly év elején 1600 új dolgozót vett föl, de közülük év végére csupán 16 maradt a cégnél. Bár a HR-vezetők lapunk munkaerőhiánnyal kapcsolatos, illetve a fluktuáció mértékét firtató kérdéseire igencsak szemérmesen reagálnak, nem ritkán üzleti titokra hivatkoznak, László Zoltán szerint egymás közt már bevallják: ők sem látják a munkaerőutánpótlás forrását. Nem csupán arról van szó, hogy nincs elegendő létszámú, és dolgozni is akaró ember a magyar munkaerőpiacon, a fő probléma az, hogy akik még bevonhatók lennének, azok nem rendelkeznek a gépek kezeléséhez szükséges ipari kultúrával – mutatott rá. A szakképzésben nagy a lemorzsolódás és magas a pályaelhagyók aránya. Részben emiatt a nagyobb gyárakban könnyen betanítható részfeladatokra osztják a termelést. Saját képzéseiken pedig nem komplex tudású autóipari szakembereket képeznek, csak részfeladatokat tanítanak be, nehogy dolgozóik később egy másik gyárban hasznosítsák tudásukat. Éppen emiatt viszont egy magára valamit is adó autóipari szakember nem megy el egy ilyen gyárba, hogy ott 2-3 mozdulatsort monotonon ismételgessen. Vagyis az ördögi kör bezárul. Az alacsony szakmai színvonal és a magas fluktuáció mellett hatalmas nyomás nehezedik a menedzsmentre: a tervszámokat teljesíteni kell. Így a legjobb szándék mellett sem figyelnek oda a dolgozók munkakörülményeire, túlterheltségére. Az egyik alkatrészgyártó cégnél például már belekalkulálják a költségvetésbe a törvényileg engedélyezett túlórakeretek túllépése miatti büntetést. Még így is megéri, mert másként nem tudják hozni a tervszámokat – említ egy példát László Zoltán. Ebben a helyzetben viszont néhány ezer forintért is odébbállnak a munkavállalók. A fenti problémákat csakis komplex megoldással lehet kezelni: a tisztességes és kiszámítható alapbérek, a szakmunkásképzés átalakítása, a szakmunka presztízsének helyreállítása, a munkakörülmények javítása egyaránt elengedhetetlen – hangsúlyozta László Zoltán, megjegyezve: az érdemi párbeszéd ezekről a kérdésekről  továbbra is várat magára.      

Papíron nőnek majd a bérek

A csökkenő munkaerő-tartalék illeszkedési problémái – a munkaerő nem megfelelő képzettsége és a munkavállalási mobilitás hiánya - jelentősen megnehezítik a vállalatok létszámbővítési törekvéseit. A feszes munkaerőpiaci környezetben a vállalatok erőteljes versenyt folytatnak a munkaerő megtartásáért és felvételéért – írja Inflációs jelentésében az MNB, amely szerint a munkavállalók béralkupozíciója ezáltal folyamatosan javul. A cafateria-rendszer jövő évi szűkítése kapcsán azonban nagy a bizonytalanság: miként reagálnak rá a vállalatok. A jegybank úgy számol: a feszes munkaerőpiaci környezetben a cégek nagy része - az egyetlen kedvezményes adózású juttatásként megmaradó SZÉP-kártya alszámlák bővítése mellett - béremelésekkel reagál majd a változásokra. Ennek költsége azonban főként a munkavállalókra hárul majd. Mindez a 2019. évi bruttó átlagkereset dinamikát 1 százalékponttal emeli, az átlagos munkaerőköltség dinamikát pedig kismértékben csökkenti - írják. Magyarán: a bérstatisztikában jól mutat majd a cafeteria rendszer átalakítása miatti bérnövekedés, a munkavállalók zsebébe azonban ettől még nem kerül majd több pénz. Hiszen csupán annyi történik majd, hogy adózott bérként kapják majd meg az addig adómentesen vagy adókedvezménnyel kapott cafeteria-juttatásokat. 

Üres álláshelyekben az EU éllovasai vagyunk

Az Európai Unió tagállamainak kétharmadában emelkedik a betöltetlen álláshelyek aránya a gazdaságban, és csupán egyetlen ország tudott fordítani a trendeken. Etéren hazánk is az élbolyba tartozik, a legtöbb üres állás ráadásul éppen a nagyberuházások által érintett iparban van. Az Eurostat adatai szerint az idei év második negyedévében a korábbi 2 százalékról 2,2 százalékra nőtt az üres álláshelyek aránya az Európai Unióban. Az unió statisztikai hivatalának adatai szerint az ipar és az építőipar állásainak 2,1 százalékát nem tudták betölteni, a szolgáltatások terén 2,5 százalékos a ráta. A tagországok közül a legrosszabb helyzetben Csehország van, ott már az állások 5,4 százalékára nem találnak embert. Belgiumban az álláshelyek 3,5, Hollandiában a 3,1, Németországban pedig a 2,9 százaléka áll üresen. Magyarország Ausztriával, Svédországgal és az Egyesült Királysággal holtversenyben az ötödik a listán: ezekben az országokban az álláshelyek 2,7 százaléka áll üresen. A skála másik végén helyezkedik el Bulgária, Spanyolország és Portugália, ahol 0,9 százalékot tesz ki a betöltetlen álláshelyek aránya, valamint Görögország, ahol mindössze 0,7 százalékot. A többek között Magyarországról is informatikusokat elcsábítani szándékozó Észtországban 0,3 százalékponttal csökkent az üres álláshelyek aránya (most 1,9 százalékon áll a mutató), 20 másik tagállamban ugyanakkor tovább emelkedett a ráta. Ezek közül is kimagaslóan nőtt Csehországban (1,8 százalékponttal), Lettországban (0,8 százalékponttal), Cipruson (0,6 százalékponttal), valamint Hollandiában, Finnországban és Magyarországon (0,5 százalékponttal). Hazánk esetében a 2,7 százalékos arány 83 611 üres állás helyet takart 2018 második negyedévében. Összehasonlításul: 2017 április-júniusában még „csupán” 65 711 betöltetlen állást jelentettek a cégek. Az üres álláshelyek háromnegyede a versenyszférában van. A ráta az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területeken a legmagasabb – 5,6 százalék -, de rendre 3 százalék felett van a mutató az információ, kommunikáció, a humán, egészségügyi és szociális területeken, valamint az építőiparban és az iparban. Számszerűen egyébként éppen ez utóbbi, a nagyberuházások által is érintett területen áll már most is a legtöbb – 25 636 - álláshely üresen.

2018.09.25 11:00
Frissítve: 2018.09.25 11:00