Olcsóbb lehet a sertéshús az afrikai sertéspestis okozta piaci zavarok, a készletek felhalmozódása miatt, de erre azért még egy kicsit várni kell. A 2016-os madárinfluenza járvány is hasonló következményekkel járt, mint most az afrikai sertéspestis: jó néhány ország hirdetett embargót a magyar szárnyasokra és baromfihús-készítményekre. Még Dél-Afrikából is küldtek vissza hajórakományra való magyar terméket. A készletek pedig a hazai piacot nyomták. Hasonló várható a sertéspestis esetében is.
Az ilyen embargós lépések mögött azért gyakran felfedezhetők bizonyos kereskedelmi érdekek is a korlátozást bejelentő országok részéről – említette a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Mivel jelentős árualapok maradnak a hazai piacon, élelmiszerpiaci törvényszerűség, hogy ha elhúzódik a sertéspestis okozta embargó, akkor megnő a készlet, nő a kínálat, s lejjebb mennek az átadási, majd azt követően a fogyasztási árak is.
Az afrikai sertéspestis bajok Magyarországon hivatalosan április elején kezdődtek, amikor Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) laboratóriuma először mutatta ki egy Heves megyében elhullott vaddisznóban a kórokozókat. Ugyanabban a körzetben a NÉBIH térképe szerint további fertőzött egyedekre is leltek. Május közepén már Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az ukrán határ közelében Tiszakerecseny térségében is találtak olyan elhullott állatot, amelyben megtalálható volt a magas lázzal járó, vérzéses tüneteket mutató és az állatokra nézve legtöbbször halálos kór. A Heves megyei fertőzést okozhatta akár fertőzött sertéshúsból készített élelmiszer is, de nem zárható ki az sem, hogy a járvány által érintett területről érkezett jármű gumiabroncsán, vagy emberi ruházattal, a cipőn, csizmán megtapadt szennyezéssel került a vírus a megyébe.
Az észak-magyarországi településen viszont nagy valószínűséggel Ukrajnából, Kárpátaljáról hurcolhatta be a kórt egy fertőzött vaddisznó. A szomszédos országban évek óta gondot jelent a jelenleg még gyógyíthatatlan állatbetegség. Szakmai körökben változatlanul él a gyanú, hogy áprilisnál korábban megjelenhetett Magyarországon a fertőzés, csak a választások miatt "jegelték a témát". Az tény, hogy Ukrajnában és Romániában már január-februárban közvetlenül a magyar határ túloldalán fertőző gócok alakultak ki.
A hazai sertéstelepeken, háztáji gazdaságokban eddig nem észleltek megbetegedést, de ennek ellenére eddig majd’ tucatnyi ország jelentett be embargót a magyar élő sertés, sertés hús, illetve az abból készült készítmények behozatalára. Eddig a legfontosabb távol-keleti piacok, Japán, Tajvan, Szingapúr, Dél-Korea zárta le a határait a magyar sertés előtt, de azóta csatlakozott a behozatali tilalomhoz Kína, Dél-Afrika, Ausztrália, Oroszország, Fehér-Oroszország, Ukrajna, Szerbia és Horvátország, míg
Macedónia és Kanada csupán Heves megyéből nem enged be magyar sertést és sertéshús-készítményeket a piacára.
Sajtóhírek szerint Békés megyét ugyan egyelőre elkerülte az afrikai sertéspestis, de máris megindult a termelők tájékoztatása a járvánnyal, valamint a védekezéssel kapcsolatban. Az óvatosság indokolt, hiszen a statisztikai adatok szerint a hazai nyilvántartásba vett állomány mintegy 10 százalékát, nagyjából 280 ezer sertést tartanak Békés megyében.
A sertésre, illetve sertéshúsra kirótt embargó jelenlegi becslések szerint az export 30-40 százalékát, mintegy 40-50 ezer tonnányi sertéshúst érinti – nyilatkozta a Népszavának Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) elnöke.
Ágazati szakértők úgy vélik, az embargó az összes termelés 6-8 százaléka érinti. A jelenlegi számítások alapján akár 10-11 milliárd forintra is rúghat az ágazatot ért bevételkiesés.
A kormányzat vizsgálja, milyen támogatás adható az embargó miatt veszteségeket elszenvedő gazdáknak, feldolgozóknak. Az Európai Bizottsághoz (EB) fordulnak, hogy csekély összegűnek minősülő állami támogatásokkal (de minimis), illetve a foglalkoztatási alapból lehet-e valamilyen módon enyhíteni a károkat. Az engedélyezés azonban hónapokat is igénybe vehet.
A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy ha az afrikai sertéspestis megjelenik a nagy sertésexportőröknél is, mint amilyen Németország, Hollandia, Dánia, az nagy mértékben érintheti a kicsi és nyitott magyar piacot is. Ha ezek az Európában meghatározó országok a távol-keleti piacról akár átmenetileg is kiszorulnak, óriási mennyiségű sertéshús és készítmény öntheti el az uniós piacokat és a felvásárlás árak zuhanórepülésbe kezdhetnek.
Ha véget érnek az afrikai sertéspestis okozta embargók, az sem jelent azonnali exportlehetőséget a gazdák és a feldolgozók számára.
Az érintett magyar termelőknek újra kell auditálni, és a kivitel csak akkor indulhat be ismét, ha az embargót hirdető országok szakemberei kiadják az engedélyeket. Ez hónapokig, de rosszabb esetben 1-1,5 évig is elhúzódhat – jegyezte meg Éder Tamás.
Az embargó nem indokolt, annak inkább gazdasági, piaci okai lehetnek – vélte a Népszavának nyilatkozó agrárközgazdász, mezőgazdasági termelő, Raskó György.
- A járvány sebességével terjed a magyar élő sertésre, sertés húsra, készítményekre bevezetett embargó. Megalapozott ez a gyors intézkedés roham?
- Semmiképpen sem. A szakemberek előtt ismert, hogy az afrikai sertéspestis az emberre nem veszélyes, még ha valaki fertőzött húst enne, az sem okozna nála semmilyen megbetegedést. Szerintem némely országok esetében a behozatali tilalom egyértelmű visszaélés a kereskedelmi pozíciókkal. Akár kereskedelmi háborúnak is nevezhetném, ami történik. Erre utal az is, hogy valójában egészségügyi indokokkal nem tudnak szolgálni. Az állattartó telepeken nagyon szigorú előírások vannak érvényben és különösen a fertőzéssel érintett területeken az egészségügyi hatóságok is ellenőrzik a szállítmányokat.
- Kik az igaz vesztesei a magyar sertéshús kivitelét sújtó tilalomnak?
- Szerintem egyértelműen a termelők. Jelenleg a feldolgozók már átlagosan alig 320 forintot adnak az élő sertés kilójáért, miközben korábban ez az összeg 400 forint felett is járt. Márpedig egy kiló sertéshús önköltsége eléri a kilónként 350-360 forintot. Ki lehet számolni, mennyit veszít a termelő a sertésen. Jelenleg egy 100 kilós sertésért a gazdálkodó kaphat 32 ezer forintot, vagyis egy hízón bukik 8-10 ezer forintot. Egy nagy gazdaság, ha értékesít 1 000 jószágot, máris 8 millió forintos veszteséget könyvelhet el.
- Agrárszakemberek szerint a sertéspestis azért is érintheti érzékenyen a magyar termelőket, mert többnyire nem elég termelékenyek, hatékonyak, elmaradt a korszerűsítés.
- Ez a sertéspestistől függetlenül igaz, de nemcsak a termelőkre, hanem sok feldolgozóüzemre is. Én a kettőt nem kapcsolnám össze. A gond az, hogy megint a végén csattan az ostor, vagyis azokon, akik teljesen ártatlanok ebben az egész afrikai sertés járvány ügyben: a termelőkön. Ráadásul a hazai húsfeldolgozó-ipar alapanyagszükségletének már 40-50 százalékát importból szerzi be. Az állattenyésztők pedig nem tudnak új piacokra szállítani, mert a veszteségekre rárakódna a szállítási költség, de amúgy sincs hova kivinni a jószágot. A szomszédos országokba még talán lenne értelme, de például Horvátország éppen most akarja kitiltani a magyar sertést, amihez, mivel uniós ország, nyilván Brüsszelnek is lesz szava.
- Milyen következményekkel járhat ez a mostani afrikai sertéspestis mizéria?
-Elsősorban a háztáji, illetve a kistermelő gazdák kerülhetnek bajba a csökkenő árak miatt. Ebben a szegmensben tovább csökkenhet a hazai sertés állomány. Ha ez bekövetkezik, a 2,8 milliót sem fogja elérni a magyarországi sertés létszám.
Emberre nem veszélyes a kór
A afrikai setéspestis emberre nem veszélyes, állatról emberre nem vihető át. A fertőzött állat húsának elfogyasztása sem okoz embernél megbetegedést.
A jószágok viszont könnyen megfertőzhetik egymást és a járvány könnyen és gyorsan terjedhet. A vaddisznó megfertőzheti a házi sertést is és jelenleg sem oltóanyag, sem ellenszer nincs a betegség leküzdésére.
Az afrikai sertéspestis lázzal és vérzéses tünetekkel jár és néhány nap alatt végezhet az állattal.
A fertőzött területeket zárlattal igyekeznek izolálni. A gépjárművek fertőtlenítő folyadékkal telt vályún haladhatnak át az érintett körzetekhez közeli határállomásokon, a sertés telepekre, nagyüzemekbe pedig illetéktelenek nem léphetnek be. Az alkalmazottak pedig csak védőruhában és szintén fertőtlenítés után mehetnek az állomány közelébe. A háztáji gazdaságokban nehéz az ilyen szigorú védelmi intézkedéseket megtenni.
A fertőző betegségekkel foglalkozó szakemberek, infektológusok arra figyelmeztettek, hogy a magyar lakosság számára nem az afrikai sertéspestis jelent veszélyt, hanem a globális felmelegedés miatt a Balkán, illetve Dél-Európa felől 10-12 év múlva várhatóan megjelenő, Magyarországon korábban nem ismert szúnyogfajták által behurcolt trópusi betegségek, mint a sárgaláz, a dengue-láz, a nyugat-nílusi láz, illetve a malária. A Magyarországon élő 53 szúnyogfajta közül pillanatnyilag csak 1-2 faj képes terjeszteni emberre is veszélyes vírusokat.
