Lenyomhatja az árakat a sertéspestis

Publikálás dátuma
2018.05.23. 07:03
FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
Tovább terjed az afrikai sertéspestis (ASP) Magyarországon, már megjelent Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is. Bővül az beviteli tilalmat elrendelő országok köre, áresésre számítanak a kereskedelemben.

Olcsóbb lehet a sertéshús az afrikai sertéspestis okozta piaci zavarok, a készletek felhalmozódása miatt, de erre azért még egy kicsit várni kell. A 2016-os madárinfluenza járvány is hasonló következményekkel járt, mint most az afrikai sertéspestis: jó néhány ország hirdetett embargót a magyar szárnyasokra és baromfihús-készítményekre. Még Dél-Afrikából is küldtek vissza hajórakományra való magyar terméket. A készletek pedig a hazai piacot nyomták. Hasonló várható a sertéspestis esetében is.

Az ilyen embargós lépések mögött azért gyakran felfedezhetők bizonyos kereskedelmi érdekek is a korlátozást bejelentő országok részéről – említette a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Mivel jelentős árualapok maradnak a hazai piacon, élelmiszerpiaci törvényszerűség, hogy ha elhúzódik a sertéspestis okozta embargó, akkor megnő a készlet, nő a kínálat, s lejjebb mennek az átadási, majd azt követően a fogyasztási árak is.

Az afrikai sertéspestis bajok Magyarországon hivatalosan április elején kezdődtek, amikor Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) laboratóriuma először mutatta ki egy Heves megyében elhullott vaddisznóban a kórokozókat. Ugyanabban a körzetben a NÉBIH térképe szerint további fertőzött egyedekre is leltek. Május közepén már Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az ukrán határ közelében Tiszakerecseny térségében is találtak olyan elhullott állatot, amelyben megtalálható volt a magas lázzal járó, vérzéses tüneteket mutató és az állatokra nézve legtöbbször halálos kór. A Heves megyei fertőzést okozhatta akár fertőzött sertéshúsból készített élelmiszer is, de nem zárható ki az sem, hogy a járvány által érintett területről érkezett jármű gumiabroncsán, vagy emberi ruházattal, a cipőn, csizmán megtapadt szennyezéssel került a vírus a megyébe.

Az észak-magyarországi településen viszont nagy valószínűséggel Ukrajnából, Kárpátaljáról hurcolhatta be a kórt egy fertőzött vaddisznó. A szomszédos országban évek óta gondot jelent a jelenleg még gyógyíthatatlan állatbetegség. Szakmai körökben változatlanul él a gyanú, hogy áprilisnál korábban megjelenhetett Magyarországon a fertőzés, csak a választások miatt "jegelték a témát". Az tény, hogy Ukrajnában és Romániában már január-februárban közvetlenül a magyar határ túloldalán fertőző gócok alakultak ki.

A hazai sertéstelepeken, háztáji gazdaságokban eddig nem észleltek megbetegedést, de ennek ellenére eddig majd’ tucatnyi ország jelentett be embargót a magyar élő sertés, sertés hús, illetve az abból készült készítmények behozatalára. Eddig a legfontosabb távol-keleti piacok, Japán, Tajvan, Szingapúr, Dél-Korea zárta le a határait a magyar sertés előtt, de azóta csatlakozott a behozatali tilalomhoz Kína, Dél-Afrika, Ausztrália, Oroszország, Fehér-Oroszország, Ukrajna, Szerbia és Horvátország, míg

Macedónia és Kanada csupán Heves megyéből nem enged be magyar sertést és sertéshús-készítményeket a piacára.

Sajtóhírek szerint Békés megyét ugyan egyelőre elkerülte az afrikai sertéspestis, de máris megindult a termelők tájékoztatása a járvánnyal, valamint a védekezéssel kapcsolatban. Az óvatosság indokolt, hiszen a statisztikai adatok szerint a hazai nyilvántartásba vett állomány mintegy 10 százalékát, nagyjából 280 ezer sertést tartanak Békés megyében.

A sertésre, illetve sertéshúsra kirótt embargó jelenlegi becslések szerint az export 30-40 százalékát, mintegy 40-50 ezer tonnányi sertéshúst érinti – nyilatkozta a Népszavának Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) elnöke.

Ágazati szakértők úgy vélik, az embargó az összes termelés 6-8 százaléka érinti. A jelenlegi számítások alapján akár 10-11 milliárd forintra is rúghat az ágazatot ért bevételkiesés.

A kormányzat vizsgálja, milyen támogatás adható az embargó miatt veszteségeket elszenvedő gazdáknak, feldolgozóknak. Az Európai Bizottsághoz (EB) fordulnak, hogy csekély összegűnek minősülő állami támogatásokkal (de minimis), illetve a foglalkoztatási alapból lehet-e valamilyen módon enyhíteni a károkat. Az engedélyezés azonban hónapokat is igénybe vehet.

A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy ha az afrikai sertéspestis megjelenik a nagy sertésexportőröknél is, mint amilyen Németország, Hollandia, Dánia, az nagy mértékben érintheti a kicsi és nyitott magyar piacot is. Ha ezek az Európában meghatározó országok a távol-keleti piacról akár átmenetileg is kiszorulnak, óriási mennyiségű sertéshús és készítmény öntheti el az uniós piacokat és a felvásárlás árak zuhanórepülésbe kezdhetnek.

Ha véget érnek az afrikai sertéspestis okozta embargók, az sem jelent azonnali exportlehetőséget a gazdák és a feldolgozók számára.

Az érintett magyar termelőknek újra kell auditálni, és a kivitel csak akkor indulhat be ismét, ha az embargót hirdető országok szakemberei kiadják az engedélyeket. Ez hónapokig, de rosszabb esetben 1-1,5 évig is elhúzódhat – jegyezte meg Éder Tamás.

Támadás a magyar disznók ellen
Az embargó nem indokolt, annak inkább gazdasági, piaci okai lehetnek – vélte a Népszavának nyilatkozó agrárközgazdász, mezőgazdasági termelő, Raskó György.
- A járvány sebességével terjed a magyar élő sertésre, sertés húsra, készítményekre bevezetett embargó. Megalapozott ez a gyors intézkedés roham?
- Semmiképpen sem. A szakemberek előtt ismert, hogy az afrikai sertéspestis az emberre nem veszélyes, még ha valaki fertőzött húst enne, az sem okozna nála semmilyen megbetegedést. Szerintem némely országok esetében a behozatali tilalom egyértelmű visszaélés a kereskedelmi pozíciókkal. Akár kereskedelmi háborúnak is nevezhetném, ami történik. Erre utal az is, hogy valójában egészségügyi indokokkal nem tudnak szolgálni. Az állattartó telepeken nagyon szigorú előírások vannak érvényben és különösen a fertőzéssel érintett területeken az egészségügyi hatóságok is ellenőrzik a szállítmányokat.
- Kik az igaz vesztesei a magyar sertéshús kivitelét sújtó tilalomnak?
- Szerintem egyértelműen a termelők. Jelenleg a feldolgozók már átlagosan alig 320 forintot adnak az élő sertés kilójáért, miközben korábban ez az összeg 400 forint felett is járt. Márpedig egy kiló sertéshús önköltsége eléri a kilónként 350-360 forintot. Ki lehet számolni, mennyit veszít a termelő a sertésen. Jelenleg egy 100 kilós sertésért a gazdálkodó kaphat 32 ezer forintot, vagyis egy hízón bukik 8-10 ezer forintot. Egy nagy gazdaság, ha értékesít 1 000 jószágot, máris 8 millió forintos veszteséget könyvelhet el.
- Agrárszakemberek szerint a sertéspestis azért is érintheti érzékenyen a magyar termelőket, mert többnyire nem elég termelékenyek, hatékonyak, elmaradt a korszerűsítés.
- Ez a sertéspestistől függetlenül igaz, de nemcsak a termelőkre, hanem sok feldolgozóüzemre is. Én a kettőt nem kapcsolnám össze. A gond az, hogy megint a végén csattan az ostor, vagyis azokon, akik teljesen ártatlanok ebben az egész afrikai sertés járvány ügyben: a termelőkön. Ráadásul a hazai húsfeldolgozó-ipar alapanyagszükségletének már 40-50 százalékát importból szerzi be. Az állattenyésztők pedig nem tudnak új piacokra szállítani, mert a veszteségekre rárakódna a szállítási költség, de amúgy sincs hova kivinni a jószágot. A szomszédos országokba még talán lenne értelme, de például Horvátország éppen most akarja kitiltani a magyar sertést, amihez, mivel uniós ország, nyilván Brüsszelnek is lesz szava.
- Milyen következményekkel járhat ez a mostani afrikai sertéspestis mizéria?
-Elsősorban a háztáji, illetve a kistermelő gazdák kerülhetnek bajba a csökkenő árak miatt. Ebben a szegmensben tovább csökkenhet a hazai sertés állomány. Ha ez bekövetkezik, a 2,8 milliót sem fogja elérni a magyarországi sertés létszám.

Emberre nem veszélyes a kór

A afrikai setéspestis emberre nem veszélyes, állatról emberre nem vihető át. A fertőzött állat húsának elfogyasztása sem okoz embernél megbetegedést.

A jószágok viszont könnyen megfertőzhetik egymást és a járvány könnyen és gyorsan terjedhet. A vaddisznó megfertőzheti a házi sertést is és jelenleg sem oltóanyag, sem ellenszer nincs a betegség leküzdésére.

Az afrikai sertéspestis lázzal és vérzéses tünetekkel jár és néhány nap alatt végezhet az állattal.

A fertőzött területeket zárlattal igyekeznek izolálni. A gépjárművek fertőtlenítő folyadékkal telt vályún haladhatnak át az érintett körzetekhez közeli határállomásokon, a sertés telepekre, nagyüzemekbe pedig illetéktelenek nem léphetnek be. Az alkalmazottak pedig csak védőruhában és szintén fertőtlenítés után mehetnek az állomány közelébe. A háztáji gazdaságokban nehéz az ilyen szigorú védelmi intézkedéseket megtenni.

A fertőző betegségekkel foglalkozó szakemberek, infektológusok arra figyelmeztettek, hogy a magyar lakosság számára nem az afrikai sertéspestis jelent veszélyt, hanem a globális felmelegedés miatt a Balkán, illetve Dél-Európa felől 10-12 év múlva várhatóan megjelenő, Magyarországon korábban nem ismert szúnyogfajták által behurcolt trópusi betegségek, mint a sárgaláz, a dengue-láz, a nyugat-nílusi láz, illetve a malária. A Magyarországon élő 53 szúnyogfajta közül pillanatnyilag csak 1-2 faj képes terjeszteni emberre is veszélyes vírusokat.

Szerző

Liget – négyszeres áron

Publikálás dátuma
2018.05.22. 07:00

A Városliget Zrt vezetője ígéri: 250 milliárd forint már elég lesz a Liget teljes fejlesztésére. Szerinte az eddigi drágulás a tervek és az építőipari árak változása miatt volt.

Ősz óta dolgoznak a munkagépek a Városliget több pontján, ezzel a megvalósulás szakaszába lépett Közép Európa legnagyobb városépítészeti-kulturális vállalkozása, a 100 hektáros, rendkívül leharcolt Városliget teljes megújítása. (A kezdő dátum bizonytalan, 7-8 éves politikai viták, illetve a ligetvédőkkel folytatott zajos botrányok homályába vész.) Bár a beígért fejlesztési helyszínek felénél még nem indult el a munka, a gyakorlatilag folyamatosan változó tartalmú – és nem mellékesen folyamatosan emelkedő költségvetésű – beruházás vége immáron prognosztizálható.

„Immáron túl vagyunk azon a ponton, ahonnan vissza lehetne fordulni – mondja a Városliget Zrt. vezérigazgatója, azaz az eddig (részben jelenleg is) papíron lévő tervek, a makettek elkezdtek megvalósulni, ütemezetten egyre több helyen beindul a munka és biztosnak látszik, hogy még a mostani építőipari munkaerőhiány mellett is 2021 végére a Ligetbe tervezett összes közintézmény épülete elkészül. Gyorgyevics Benedek szerint a parkfelújítás néhány része túlcsúszhat ezen a határidőn, mivel vannak olyan kertészeti munkák, amelyeket lehetetlen elkezdeni a közmű-felújítás és a magasépítési munkák befejezése előtt. A vezérigazgató azzal számol, hogy lesznek olyan parkelemek, amelyek csak 2022-ben nyerik el véglegesnek tekinthető formájukat.

A társaság vezetője szerint a vonatkozó kormányhatározatok és a költségvetési törvény ütemezetten biztosítja a Liget Projekt finanszírozását. A fejlesztések kapcsán gyakran felemlegetett 250 milliárdos keretösszeg tartalmazza a történelmi értelemben vett Liget intézményfejlesztési költségeit, amelyek mostanra – kettő kivételével – engedélyes, sőt, kiviteli terveken alapulnak. A Liget-fejlesztéshez logikailag kapcsolódik a környező közeledési hálózat fejlesztése, ennek azonban csak egy részét finanszírozzák a Városliget Zrt. számára elérhető büdzséből. Azonban ha olyan döntés születne, hogy megépítik az M3-as autópálya lehajtójához a tervbe vett felüljárót – melynek a tervezését a Városliget Zrt. büdzséjéből fedezték - az további tízmilliárdos költséget jelentene.

A Liget projekt első ütemébe tervezett két nagyobb beruházás közül a Szépművészeti Múzeum felújítása gyakorlatilag elkészült, a megújuló állandó kiállítás ősztől látogatható. A Liget közelében, a Szabolcs utcában az Országos Múzeumi Restaurálás és Raktározási Központ (OMMRK) pedig év végére készül el. Ugyanakkor vannak csúszások is. Az idei első félévre tervezték a Vakok kertjének és a gyermek sportpályáknak az átadását, ez azonban a harmadik negyedévre tolódik.

2018 év végéig, 2019 elejéig sorra indulnak az építkezések az egyes helyszíneken. Ezek között találjuk a felszínen parkoló autókat befogadó mélygarázsok kivitelezését (a Dózsa György úton, Hermina úton, Állatkerti körúton) illetve a Városligeti Színház és a Néprajzi múzeum magasépítését - a mélyépítés hamarosan befejeződik -, továbbá a Magyar Zene Háza és az Új Nemzeti Galéria épületeinek felhúzását. „Nem lesz egy nagy, általános átadóünnepség” - mondja Gyorgyevics. Ahogy a felújítás-átépítés közben a Liget kétharmada mindig nyitva lesz, úgy menet közben, folyamatosan adják át, illetve „töltik fel” az egyes múzeumi helyszíneket, indítják el a kulturális intézmények működését.

Parkfelújítás
„A parkosítás rákfenéje, hogy legtöbbször addig nem lehet elkezdeni, amíg az utolsó építőmunkás le nem tette a szerszámot”- mondja Szloszjár György, a Városliget megújításának vezető tervezője, a Garten Stúdió ügyvezetője. Emiatt a Városligetben néhány helyen a magasépítési munkák 2020 körüli befejezése után újulhat meg a zöldfelület. Bár „fajlagosan” a parkrendezés a Liget egyik legkisebb tétele, így is 15 milliárd forintba kerülhet a parkosítás. Biztos, hogy még évekig kell várni a Városligeti tó átalakítására (új övcsatorna és sziget jönne létre rajta), a Nagyrét felújítására.
Néhány, közművektől, épületektől mentes területen viszont elsőként lehetett megújítani a parkot, így a napokban adták át a „kutyás élményparkot” és reményeik szerint nemsokára megújulhat az első negyedévre ígért Vakok kertje is. Ottjártunkkor még a kertészek dolgoztak a fekete ponyvával körbevett építési területen. A Városliget Zrt. szerint azért csúszott el a park átadása, mert a ligetvédő aktivisták ellenállása miatt nem sikerült az év végén időben átültetni a területen lévő fákat.

A Városliget Zrt. korábban ingatlanfejlesztésben dolgozó vezetője szerint akkor lehet sikeres egy állami beruházás, ha az magánbefektetéseket is hoz magával. Ebből a szempontból szerinte a megújult Liget egyértelműen jó beruházás lesz. Korábban, 2014-ben a KPMG nemzetközi elemző cég hatástanulmányában úgy számolt, hogy nemzetgazdasági szinten 10 éven belül megtérül a beruházás, sőt, mint Gyorgyevics Benedek mondja: az akkori becslés még egy alapvetően „degresszív” azaz visszahúzódó piaci viszonyokhoz készült nem pedig a mostani konjunktúrához, így a cég éppen felülvizsgálja az akkori megállapításait. Ami szerinte biztos: azzal, hogy az éveken át leharcolt közparkként funkcionáló Liget egy sokkal komplexebb, megújult és kibővített parkkal körülvett kulturális központtá válik, komoly hajtóereje lehet nemcsak a környékbeli ingatlanárakra (aminek a jelei máris megjelentek), hanem a turizmusra is.

„Ma Budapest egy turisztikai hullámon ül, amit sok más mellett alapvetően az olcsó repülőjáratok, a romkocsma-turizmus hajt” - fogalmaz a vezérigazgató. Ugyanakkor a jövő nagy kérdése, hogy ezek a fiatalok öt-tíz év múlva tehetősebb középkorúként is visszajönnek-e majd Budapestre? Szerinte a megújuló, kulturális központtá váló Liget ebben nagyon is komoly szerepet játszhat majd.

Azt is tudni kell, hogy a KPMG már említett tanulmánya 2014-ben még 150 milliárdos bekerülési költséggel számolt. Ellenzéki és szakmai berkekben gyakran előkerülő kérdés, hogy a Liget-projekt költségvetése a 2012-es elgondolásokban szereplő 60 milliárdról hogyan kúszott fel 2018-ra 250 milliárdra. Gyorgyevics Benedek a projekt drágulását leginkább három okra vezeti vissza. Egyfelől 2012 óta a program tartalma is folyamatosan változott, több tízmilliárdos intézmények terve merült fel, majd tűnt el, csak 2017 májusára alakult ki a véglegesnek tekinthető fejlesztési csomag. Ugyanakkor 2012-höz képest sokat drágultak az építési árak, csak tavaly 30 százalékos volt az áremelkedés a szektorban. Harmadszor pedig a korábbi költségbecslések ha nem is „hasra ütve”, de mindenesetre sok tekintetben vakon készültek. A fejlesztőknek sokszor előre kellett meghatározni a teljes beruházási költséget, anélkül, hogy pontosan tudták volna, milyen épületet fognak évek múlva felhúzni a területre, így csak becsülhették, hogy mennyiből valósítható meg beruházás.

Arra a kérdésre, hogy mi a garancia a nagyberuházásoknál megszokottnak tűnő túlárazások elkerülésére, Gyorgyevics Benedek úgy felelt: szinte majd mindegyik kivitelezést más-más cégek végzik. Ugyanakkor az ingatlanfejlesztésben otthonosan mozgó cégvezető szerint hiba lenne azt hinni, hogy a nagy cégeknek a Liget meglehetősen összetett, szofisztikált, egyedi megoldásokat sem nélkülöző beruházásai extra profittartalommal bírnának, így nem titkolta, hogy sokszor egy-egy ligetes beruházásra lasszóval kellett fogni a kivitelezőt. Míg néhány évvel ezelőtt még sorban álltak a cégek a munkákért, a jelenlegi konjunktúrában fordult a kocka, az építő vállalkozások bőven el vannak látva megrendeléssel, ráadásul közben egyre súlyosabb a munkaerőhiány is, így a Liget-projekt kapcsán jelenleg az egyik legfontosabb kihívás az, hogy mindig legyen dolgos kéz az itteni építkezéseken.

Kiutat keres az EU Trump csapdájából

Publikálás dátuma
2018.05.18. 07:30
Varga Mihály gazdasági miniszter decemberben szívélyes fogadtatásban részesült Teheránban, de a szankciók elronthatják a viszon
Igencsak megnehezíti az amerikai elnök az Iránnal üzletelő uniós cégek dolgát. Az Európai Bizottság azonban nem adja fel a harcot Washingtonnal.

2015 júliusában az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország írta alá Iránnal a nukleáris megállapodást, amelyet múlt kedden mondott fel Donald Trump amerikai elnök. A dokumentum jelentős lehetőségeket jelentett az európai cégek számára, számos politikus és üzletember fordult meg a perzsa államban az eltelt szűk három évben. Két nagy autógyár, a Daimler és a PSA Peugeot Citroën iráni partnerekkel szövetkezett, hogy minél több gépkocsit adhassanak el. A francia Total megkezdte az iráni gázmezők feltérképezését, további nyersanyagforrások után kutatva. Bár a 82 milliós Irán az Egyesült Államok számára is komoly piacot jelentene, miután a nukleáris megállapodást követően is számos washingtoni szankció érvényben maradt, így a Chevron és az Exxon Mobil csak messziről figyelhette az európaiak versengését.

Németország számára különösen fontos volt az iráni kapcsolat. Jellemző, mindössze egy héttel a nukleáris megállapodás megkötése után fontos német gazdasági delegáció érkezett Iránba, hogy üzleti lehetőségekről tárgyaljon. A Sigmar Gabriel akkori gazdasági miniszter által vezetett küldöttségben a Linde vezetője, Wolfgang Büchele, illetve a BASF elnökségének elnöke, Kurt Bock is szerepet kapott. Berlinben ekkoriban valósággal euforikus hangulat uralkodott Irán kapcsán, a német vállalatok 2018-tól legalább 10 milliárd eurót akartak befektetni az országban. A német alagútépítőket a teheráni metróépítés érdekelte, más cégek a gépgyártásban, az infrastruktúra fejlesztésében és más szektorokban voltak érdekeltek.

A kezdeti lelkesedés azonban később alábbhagyott, mert az Egyesült Államok több büntetőintézkedést nem semmisített meg, ráadásul Donald Trump már az amerikai elnökválasztási kampányban is a nukleáris megállapodás felmondásával fenyegetett. 2017-ben 3 milliárd euró értékben exportáltak árut Teheránba, ami messze elmaradt a várakozásoktól. A német pénzintézetek attól tartanak, ha iráni beruházásokat finanszíroznak, akkor az Egyesült Államokkal gyűlik meg a bajuk. Németország a perzsa állam mindössze 33. legfontosabb kereskedelmi partnere, egyebek mellett olyan államok előzik meg, mint Kazahsztán, vagy Szerbia. Más európai cégekkel is ugyanez a helyzet. Az EU exportja 10,8 milliárd euróra emelkedett (12,8 milliárd dollár) az elmúlt évben, aminél szintén sokkal többre számítottak.

Miután az Egyesült Államok döntése értelmében szankciókkal sújtják azokat a vállalatokat, amelyek továbbra is üzletelnek a perzsa állammal, ezért a nukleáris megállapodás mellett kitartó Európai Unió harapófogóba került. Jellemző, hogy Richard Grenell, az Egyesült Államok új berlini nagykövete nem túl diplomatikus módon felszólította a német vállalatokat arra, azonnal hagyjanak fel iráni üzleteikkel. Mindezektől függetlenül teljesen valószínűtlen, hogy az uniós vállalatok teljesen befagyasztják iráni érdekeltségeiket, ám az is biztos, hogy az érdeklődés lankad. Az Európai Bizottság mindenekelőtt arra törekszik, hogy megvédje az Iránban aktív európai vállalatokat. Erre azonban korlátozottak a lehetőségek. Az EU a kilencvenes években az amerikaiak Kubával szembeni, az Uniót is hátrányosan érintő intézkedései miatt már egy ízben panaszt emelt a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) Washington ellen. Akkor Brüsszel visszakozásra is késztette az Egyesült Államokat, most azonban erre igen csekély az esély. Az Európai Unóban most más keményebb ellenlépések megtételét sem zárják ki abban az esetben, ha az amerikaiak valóban megbüntetik az európai cégeket . Elsősorban azok a vállalatok kerülhetnek veszélybe, amelyek mind az Egyesült Államokban, mind Iránban aktív üzleti tevékenységet folytatnak. A német gazdasági minisztérium közlése szerint azonban ezek száma korlátozott.

Az első vesztes az olaj- és gázipar lehet Fotó: AFP/Atta Kenare

Az első vesztes az olaj- és gázipar lehet Fotó: AFP/Atta Kenare

Sok vállalat kénytelen kivárni. A Siemens a perzsa állam infrastruktúrájának újjáépítésében akart szerepet vállalni, közben azonban az Egyesült Államokban is jelen van. A konszernt irányító Joe Kaeser ezért egyelőre nem vág bele az iráni kalandba, mert az eletrotechnikai konszern teljes bevételéhez viszonyítva nem lenne jelentős az ebből származó bevétel. Több vállalat olyan szerződést köt az irániakkal, amely lehetővé teszi számukra a visszalépést az adott üzletből abban az esetben, ha megváltozik a jogi környezet. A tranzakciókat igyekeznek euróban lebonyolítani, s nem dollárban. Az Airbusnak azonban nincs lehetősége az ilyen trükközésre, a repülőgépgyár elszámolása dollárban történik. A vállalat jelentős megrendeléseket kapott Irántól: 100 Airbust igényelt Teherán, köztük egy tucatnyi A380-ast, amely jelenleg a legnagyobb utasszállító gép a világon. Csakhogy a gépek megépítéséhez amerikai importból származó összetevőkre is szükség van. Így a repülőgépek iráni exportjához az Egyesült Államok különengedélye is szükséges, a washingtoni kormány azonban nem járul hozzá ehhez. Az Airbus azért nem került nagyobb bajba, mert a teljes megrendelés Iránnak való teljesítése több évet vehet igénybe, s a repülőgépgyártó azt reméli: idővel csak sikerül másik nukleáris megállapodást kötni a perzsa állammal, olyat, amelyet már a Trump-adminisztráció is jóváhagy.

Irán az eredetileg tervezettnél kevesebb gépkocsit rendelt a Daimlertől, mivel a perzsa állam gazdasága mindmáig nem tért magához. A nyersanyag frontján sem történt nagyobb előrelépés. Irán rendelkezik a világ negyedik legnagyobb olajtartalékával, a gázkészlet tekintetében pedig második helyen áll. Teherán az országot sújtó nemzetközi szankciók feloldása után gyorsan vissza kívánt térni az olajpiacra. A kitermelés jelentős növeléséhez 2021-ig becslések szerint 100 milliárd dollárnyi befektetésre lenne szükség. Ehhez képest eddig a nyugati cégek közül eddig csak a Totallal tudott megállapodásra jutni, ám az amerikai lépés után a franciák maradása sem biztos.

Irán exportja napi 2,4 milliárd hordóra nőtt az elmúlt hónapokban, míg a nukleáris megállapodás előtt ez 1 milliárd hordó volt. Teherán számára reményt jelenthet, hogy Kína és India az amerikai elnök bejelentése után sem kívánja csökkenteni iráni olajexportját.

Rónay Tamás

Csúcsra járnak a gazdasági kapcsolatok a perzsa állammal

Egy olyan 80 milliós, ráadásul jelentős olajkinccsel rendelkező ország, mint amilyen Irán, jogosan váltja ki egy olyan, nyersanyagban szegény, legfeljebb közepes minősíthető népességű ország érdeklődését, mint amilyen hazánk. Az Irán elleni szankciók utáni időszakot igyekszik Magyarország kihasználni, bár kölcsönös forgalmunk még csekély. A kapcsolatok éledeznek.

Az ugyan illúzió, amit a magyar kormányzati tényezők gyakran hangoztatnak, hogy a tőlünk keletebbre lévő államok számára Magyarország Európa kapuja lehet, az azonban tény, hogy az elmúlt hónapokban hónapokban csúcsra járnak a két ország közötti gazdasági kapcsolatok. Orbán Viktor kormányfő, Varga Mihály gazdasági miniszter társaságában decemberben Teheránban tárgyalt, s februárban már Budapesten ratifikálták is a Gazdasági Együttműködési Megállapodást, és megalakult a Magyar-Iráni Gazdasági Vegyes Bizottság. S egyúttal ugyancsak aláírtak egy megállapodást az ipari parkok együttműködésének fejlesztéséről, a turisztikai, valamint a vállalatok közötti együttműködésről. Látnak lehetőséget az egészségipar területén is. Szívesen szállítanánk autóbuszt Iránba, a szállításokról már szerződések is születtek az Evopro, az Enexio és az Ikarus cégekkel. Korábban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nukleáris együttműködésről tárgyalt, azonban ennek háttere nem világos. Szóba került a Budapest-Teherán közvetlen légijárat beindítása is. Minden esetre az Eximbank 162 millió dollárt különített el a gazdasági kapcsolatok előmozdítására.

A két ország között idén januárban alkalmazhatóvá vált kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, ami komoly gátakat szabadíthat fel a befektetések megvalósulása előtt, de kihathat a kereskedelmi forgalomra is. Küszöbön áll egy beruházás-védelmi egyezmény megkötése is. Úgy hírlik, hogy az irániak szívesen bevezetnék az online pénztárgépek és az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszert (EKÁER), a magyar tapasztalatok felhasználásával.

Bonta Miklós

Szerző