Ceglédberceli tragédia - Már okozott balesetet a sofőr

Publikálás dátuma
2018.05.24. 10:38
Fotó: MTI/Mihádák Zoltán

Mint megírtuk, kilenc ember halt meg Ceglédbercelnél, mert egy kisbusz vezetője a Facebookon élőben közvetítette az előzését. A szerdán nyilvánosságra került videón látszik, hogy a sofőr semmit nem próbált tenni, hogy elkerülje az ütközést a szembejövő kamionnal. A román sajtó vélekedése szerint azért nem figyelt az útra, mert  az élő közvetítéséhez fűzött kommentárokat olvasta.

A Szlovéniában dolgozó mezőgazdasági munkásokat fuvarozó 38 éves sofőr, a Bors információi szerint pár évvel ezelőtt már okozott súlyos balesetet: Mikefalván belerohant egy szabályosan közlekedő autóba is. A járműben utazó két nő súlyosan megsérült. A sofőr ismerőse a lapnak azt mondta, furcsa, de akkor csak pénzbírságot kapott.

Szerző

319,27 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.05.24. 10:30
Illusztráció: Shutterstock
A főbb devizákkal szemben idei mélypontjához képest erősödött a forint árfolyama a nemzetközi devizakereskedelemben szerdára virradóra - írta az MTI.

Szerdán este hét óra körül az eurót 319,27 forinton, a dollárt 273,14 forinton, a svájci frankot 274,22 forinton jegyezték. Az euró jegyzése csütörtök reggelre 0,31 százalékkal 318,29 forintra, a dolláré 0,41 százalékkal 272,02 forintra, a svájci franké pedig 0,13 százalékkal 273,86 forintra csökkent.

Az euró jegyzése 319,71 forinton is járt a hajnali órákban, ami a forint idei leggyengébb árfolyama az európai közös devizával szemben. Az eurót legutóbb közel két éve, 2016 júniusában jegyezték hasonlóan magas szinten, akkor 322 forint felett.

A dollár idei legerősebb árfolyama szerdán alakult ki 273,47 forinton. Hasonló szinten tavaly decemberben állt legutóbb a dollár. A svájci frank szerdán elért 275,94 forintos jegyzése szintén idei csúcs és tíz hónappal ezelőtti szintnek felel meg.

Szerző

Lassuló béremelkedés

Publikálás dátuma
2018.05.24. 07:24
FOTÓ: NÉPSZAVA
Tovább lassult a bérek növekedése, a szakszervezetek szerint a munkaerőhiány mérséklése érdekében további emelésre van szükség.

A piaci várakozásokat és az előző két hónap növekedési ütemét is alulmúlva, 11,3 százalékkal emelkedtek tavaly márciushoz képest a nettó és a bruttó átlagkeresetek. Márciusban így a bruttó átlagkereset 331 500, a nettó 220 500 forint volt – derül ki a KSH legfrissebb adatközléséből. A versenyszférában 8,6, a közszférában 19,3 százalékkal emelkedtek a bérek – mutat rá Virovácz Péter, az ING vezető elemzője, aki szerint a bérnövekedés azért térhetett el a várakozásoktól, mert míg a közszféra - a majdnem ötszörösére növekedő bónuszkifizetésekkel - túl is teljesítette a várt dinamikát, addig a versenyszféra bérnövekedési üteme visszaesett.

A kormány szokásához híven most is a kedvezőbb tendenciát mutató negyedéves összevetésre hivatkozva kommentálta az adatokat. A kiemelkedő januári bérnövekedés miatt január-márciusi összevetésben ugyanis 12,4 százalékos a keresetek emelkedése. Mindezt a hatéves bérmegállapodásnak, a versenyszféra növekvő munkaerő-keresletének és a közszféra béremeléseinek tudja be közleményében a Pénzügyminisztérium. A foglalkoztatáspolitika ugyanis az új kormányban a pénzügyi tárcához került: a területért Bodó Sándor, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés korábbi elnöke felel majd. Ő eddig foglalkoztatáspolitikában nem nagyon exponálta magát: 2011 óta Fideszes parlamenti képviselő, előtte húsz éven át tanított, majd 2006-tól 2011-ig Sárrétudvari polgármestere volt. Az előző ciklusokban a költségvetési bizottság tagja volt, a most kezdődő ciklusban ezt az Országgyűlés jegyzői posztjával fejelte meg.

A kormany.hu-n egyébként Bodó Sándor még nem szerepel az államtitkárok névsorában. A Dehir.hu-nak adott magyarázata szerint azért, mert esetében még nem tart ott az adminisztráció, hogy kedden a többi államtitkárral együtt letehette volna az esküt. A lapnak arról is beszélt: a foglalkoztatáspolitikában a munkanélküliség 4 százalék alá csökkentése után nem lesz szükség nagy változtatásokra, komoly beavatkozásokra, a finomhangolás időszaka jött el. Elsődleges kihívásnak nevezte ugyanakkor azt, hogyan lehet még több embert visszasegíteni az elsődleges munkaerőpiacra, és példaként említette a nők és szépkorúak visszavezetését akár részmunkaidős megoldással.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint viszont rövidtávon és hosszútávon is számos, komplex intézkedésre van szükség az egyre fokozódó munkaerőhiány miatt, különben a beruházók elmennek Magyarországról, mint ahogyan azt néhány cég az elektronika területén már meg is tette. Érdeklődésünkre azt mondta: Bodó Sándorral még nem találkozott, de várják az érdekegyeztetési találkozót, mivel számos kérdésről szeretnének tárgyalni. Ilyen például a minimálbér ügye, amelyet a szakszervezeti vezető szerint 2019-ben tovább kell emelni: erről a hatéves bérmegállapodás nem rendelkezik. Megjegyezte: jövedelemnövekedést lehetne elérni a személyi jövedelemadó csökkentésével is, amelyet szintén forszíroznak, hiszen most Magyarországon rendkívül nagyok a bérterhek. A dolgozók kétharmada ráadásul kevesebbet is keres, mint az átlagbér.

A munkábajárást támogatják a leginkább
Tízből hét kis és középvállalkozás tervez az idén béren kívüli juttatást adni a dolgozóinak, míg egy évvel ezelőtt csak a cégek negyede kalkulált ilyesmivel - derül ki a K&H kutatásából. A legszívesebben adott juttatás a munkábajárás költségtérítése: ezt a cégek harmada nyújtja. 100 ezer forintig adómentesen adható készpénzjuttatást a cégek 27 százaléka ad munkavállalóinak, 13. havi fizetést pedig minden ötödik cég. Az Erzsébet utalvány viszont 19 százalékra esett vissza.

Szerző