Gulyás Gergely: "Itt állok, másképpen nem tehetek"

Publikálás dátuma
2018.05.24 13:05
Gulyás Gergely. Fotó: Népszava
Fotó: /

„Én 112 kormányinfót tartottam, hajrá!” – üzente áprilisban utódjának a Miniszterelnökségtől és egyben az országos politikától is búcsúzó Lázár János. Nem volt nehéz kihallani a távozni kényszerülő miniszter hangjából az iróniát.

A 2015. márciusában elstartolt kormányinfó intézménye a „fekete öves, tíz danos” kommunikátor, Lázár János védjegye lett. Hétről-hétre ellenzéki újságírók garmadája és kamerák sokasága előtt csillogtathatta meg, hogyan képes angolna-ügyességgel kisiklani a kormány felelősségét firtató kérdések elől. Igaz, az első kérdéseket mindig a kormánybarát sajtó munkatársai tehették fel, olykor pedig ellenzéki újságíróknak nem is adtak szót.

2015-ben, az akkor még Giró-Szász András államtitkár társaságában megtartott első kormányinfón Lázár azt mondta: a heti rendszerességgel, a szerdai kormányüléseket követő napon megtartandó tájékoztató célja az lesz, hogy részletesen, a jogszabályok szintjére lebontva mutassa be, mit, miért tesz a kormány. Lázár imázsépítésének jót tett, hogy sokszor a „kukacoskodó” szakújságírói kérdésekre is nehézség nélkül, fejből idézett jogszabályokat. Ezzel együtt a miniszteri stand-upokba olykor kisebb hibák is csúsztak. Lapunknak is sikerült már Lázárt „megfognia”. Tavaly a miniszter – még az Elios-ügyben indult OLAF-vizsgálat nyilvánosságra kerülése előtt – egy kormányinfón lapunk kérdésére elmondta, hogy közösen találták ki a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal a hódmezővásárhelyi közvilágítási rendszert. Később, a botrány csúcsán épp ez a Lázár-mondat igazolta, hogy Tiborcz személyesen, közvetlenül érintett az ügyekben.

Ám pont az ilyen malőrök mutatták meg, hogy a kormányinfó műfaja a látszólagos kedélyessége mellett nagyon is veszélyes tud lenni. Az viszont már a sors iróniája, hogy a jelek szerint a legnagyobb veszélyt Lázár számára mégsem az rejtette, hogy élesben elszólja magát. Sokkal inkább az: Lázár a heti stand-upjaival óhatatlanul ellenpontjává vált a sajtóval hadilábon álló, a valódi újságírókkal a legjobb esetben is a testőrei mögül odavakkantott tőszavakban kommunikáló Orbánnak. Ahogy a kormányinfó is egyfajta zárványa lett a választókkal manipulált konzultációkkal „értekező” habonyi-orbáni médiarezsimnek.
Most a Lázár utódnak kinevezett Gulyás Gergelyre hárul a feladat, hogy betöltse a Lázár távozásával megnyílott kommunikációs űrt. Az előjelek egyelőre nem túl biztatóak: az Orbánhoz feltétlenül lojálisnak ismert, halk szavú, rezzenéstelen arccal visszalőtt kérdéseiről híres Gulyás a kinevezése után kapásból jelezte: a sajtótájékoztató megmarad, de megritkul, csak minden második héten tartják meg.

Új helyszín, régi szokások

Az eddigiekkel szemben nem az Országházban lesz a kormányinfó, hanem a kormányzati kommunikáció agyközpontjának számító Miniszterelnöki Kabinetirodában. A Garibaldi utcai épületbe nagyságrendekkel könnyebb bejutni a sajtósnak mint az Országházba illetve van légkondicionálás. Gulyás Gergely debütálására érezhetően sokan érkeztek a sajtótól, ugyanakkor itt már nincsenek személyre, médiumra kiosztott székek, mint a Parlamentben, mindenki oda ül, ahová akar. Abban már biztosan tovább viszi Gulyás Gergely Lázár János örökségét, hogy ő is néhány perc késéssel kezd. Lázárnál nem volt ritka egyébként a fél órás késés sem.

Kovács Zoltán nyitja a kormányinfót, aki némi meglepetést keltve bejelenti:  két héten belül leülne egyeztetni a szerkesztőségekkel "a közös munka feltételeiről." Kérdés, hogy pontosan mely szerkesztőséggel és pontosan mit jelent majd a "közös munka" a sajtóval hadilábon álló kormányzattól.

Gulyás Gergely veszi át a szót, aki elmondja: a Miniszterelnökség vezetésében a lehető legcsekélyebb változások voltak. "A kormány szépen lassan elhagyja az országgyűlést, ami vélhetőleg egy- másfél éven belül bekövetkezik. Ezt tükrözi a kormányinfók új helyszíne." Gulyás arról nem beszél, hogy megfelezné a kormányinfók számát, viszont szerinte lesz tematikus Európa Uniós kormányinfó is. "Ez egyedi és eseti döntésben fog megtörténni" - mondja a láthatóan kissé feszengő miniszter, majd kissé színtelen hangon belecsap a fő kormányzati kommunikációs lecke, a Stop, Soros!  felmondásába.

Önálló közigazgatási bíráskodást is létre akarnak hozni. A terv szerint a Kúriával egy szinten egy másik jogorvoslati fórum jön létre, ami a közigazgatás jogorvoslati fóruma lenne. "Ez semmilyen módon nem érinti a bírósági rendszert", és nem is alkotmányellenes Gulyás szerint.

Gazdasági statisztikai adatok következnek

Második napirendi pontként foglalkozott a kormány a költségvetés tervezésével - mondja továbbra is kissé gépiesen Gulyás, aki a tegnapi kormányülésen részt vett Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert idézi, aki viszont ott KSH-t idézett.

A 2018-as foglalkoztatási adat a 15 és 70 közötti korosztályban 64 ezer fővel 4 millió 337 ezer főre nőtt. Gulyás úgy tudja: az elsődleges piacon 125 ezer fővel nőtt. A közfoglalkoztatottak száma ugyan 42 ezerrel csökkent, ám Gulyás szerint ők a piacon találtak munkát. A munkanélküliek száma 29 ezer fővel mérséklődött, 178 ezer főre. A munkanélküliségi ráta 3,19 százalékra csökkent.

"Ez a valaha mért legalacsonyabb adat" - mondja Gulyás.

73 ezer üres álláshely volt 2014 első negyedévében. Ez 32 százalékkal, 17 ezerrel több mint tavaly. Az üres álláshelyek háromnegyede, 53 ezer a versenyszférában található. Az elmúlt évben 4,4 százalékkal nőtt a GDP - összességében ez az EU harmadik legnagyobb növekedése Lettország és Lengyelország után. A keresetek 2018 márciusában 11 százalékkal növekedtek - az átlagkereset bruttó 331 ezer forint.

A Kormány június 13-án nyújtana be a költségvetést. Ezt megelőzően a Költségvetési Tanács véleményezheti a kérdést.

"Itt állok, másképpen nem tehetek"

A Nemzeti Információs és Adatvédelmi Hatóság csak figyelmeztethet, ám bírságot nem alkalmaz. A Facebook-botrány kapcsán helyes, ha szigorúbb nemzeti adatkezelési rendelet lesz - ez ügyben a gazdasági kamarákkal is konzultál a kormány. De a magyar adatvédelem Európai összehasonlításban "rendkívül szigorú", így néhány ponton inkább még enyhítene is a magyar szabályozás.

Gulyás ezzel be is fejezi a debütáló beszédét: kissé mechanikusan, ám hibátlanul felolvasta az előtte lévő szöveget. A kérdések következnek, természetesen először a Magyar Idők kapja meg a szót. A modern városokra kíváncsiak.

Ahogy eddig, Gulyás ugyanolyan színtelenül, monoton folytatja. Láthatóan elalvóban a figyelem, a sajtósok közül többen már pusmognak, miközben a miniszter arról beszél, hogy "nem mi mondanánk meg a falvaknak, mire van szükségük, hanem ők határozzák meg, hogy mi számukra a legfontosabb".

Másodiknak az Index kap szót, a CEU-ról kérdez, általánosságokat kap válaszul. A riporter ezután Mészáros Lőrinc mibenlétét firtatja, például azt, hogy ha a jelenlegi ütemben folytatja vagyonosodását, úgy  2024-re a világ leggazdagabb embereit gyűjtő listák élére hág az egykori gázszerelő. És ekkor Gulyás elsüti az első bon motot. "Ezekről a listákról két dolog hírlik: vagy azért szoktak fizetni, hogy oda valaki felkerüljön, vagy azért hogy lekerüljön."

Majd megkérdik, hogy Gulyás, aki korábban, a választások előtt azt nyilatkozta, hogy nem szeretne  miniszter lenni, most boldog-e a kinevezésétől? "Megbékéltem a helyzetemmel." No, de szomorú vagy boldog a miniszter a kinevezésétől? - firtatja az index.hu.

Gulyás végre elneveti magát. "Itt állok másképpen nem tehetek."

Lázárnak sikerült műfajt teremteni. Ez értelemben ő tovább él. Természetesen én más személyiség vagyok - vallotta be Gulyás.

Szerző
2018.05.24 13:05
Frissítve: 2018.05.24 17:45

Eddig a kormány el akarta rejteni a fogyatékkal élőket, de talán mostantól másképp lesz

Publikálás dátuma
2018.11.21 14:03
illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
A fóti gyermekközpont sorsáról az államtitkár nem beszél, a fogyatékkal élők helyzetét pedig a kommunisták rovására írja.
Több fogyatékosügyi érdekvédelmi szervezettel írt alá partnerségi megállapodást Fülöp Attila szociális államtitkár és Vitályos Eszter európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár. A cél, hogy erősítse az együttműködést a kormány és a szakmai szervezetek között az úgynevezett férőhely kiváltási programban. Ennek lényege, hogy az elzárt, „tömegszerű” intézményekből kisebb lakóotthonokba költözhessenek, a helyi közösségbe integrálva élhessenek fogyatékossággal élő honfitársaink. A programra a hazai fogyatékosügyben eddig soha nem látott mértékű forrást biztosítanak, mintegy 80 milliárd forintból valósulhat meg.
A szakmai szervezetek képviselői örömmel fogadták a megállapodást. Gyene Piroska, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének (ÉFOÉSZ) elnöke az együttműködést beharangozó sajtótájékoztatón elmondta: a nagy intézmények lakói alig várják, hogy közösségbe kerüljenek. A jövőben az érdekképviselet szeretné elérni azt is, hogy azok a fogyatékossággal élő emberek, akiknek ez még nem adatott meg, választójogot is kapjanak. Kővári Edit, az Autisták Országos Szövetségének vezetője arról beszélt: nem elég kiköltöztetni a fogyatékossággal élőket az elzárt intézményekből, a hétköznapi szolgáltatásokat úgy kell átalakítani, hogy az ő speciális igényeiknek is megfeleljenek. – Az, hogy a fogyatékos embereket eddig elzárva tartották, a kommunizmus öröksége – jelentette ki Fülöp Attila államtitkár. Mint mondta, a program célja, hogy mindez megváltozzon, a fogyatékossággal élőkben „mindenki a lehetőségeket, ne pedig a hiányosságokat lássa”. Csakhogy eddig a kormány tervei is a fogyatékos emberek „elrejtésének” irányába mutattak: számos, kis létszámú lakóotthont aprófalvakban, vidéki városok szélén alakítanának ki. Megírtuk: van olyan település, ahol egy szennyvízátemelő telep mellé vagy mocsaras területre építenének lakóotthont. A terveket korábban több hazai és nemzetközi szervezet is élesen kritizálta. A sajtótájékoztatón emlékeztettük erre az államtitkárt. Válaszában annyit közölt: a megállapodás arra tesz vállalást, hogy a kormány és a szervezetek partnerként tekintsenek egymásra. Bővebben nyilatkozott a kérdésről Gyene Piroska. Az ÉFOÉSZ elnöke nem tagadta, az ő szervezetük is a terv kritikusai között volt, ahogy azt is kifogásolták, hogy korábban nem voltak megfelelő egyeztetések az ügyben. – Azóta elindult az együttműködés, több helyszínen is változtatások történtek. A továbbiakban is mindent megteszünk azért, hogy a lakók méltó körülmények közé kerüljenek – mondta. Szerettük volna megismerni a kormány terveit a fóti Károlyi István Gyermekközpont felszámolásával kapcsolatban is, ám az államtitkár arra hivatkozva hárította el kérdéseinket, hogy ez az ügy kívül esik a sajtótájékoztató témakörén.
2018.11.21 14:03

Pofára megy: hazugságot is keres a magyar határőr robot

Publikálás dátuma
2018.11.21 14:00
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/
Tompán már tesztüzemben működik a mesterséges intelligencia, ami a személyes adatok mellett az átutazók mimikáját is ellenőrzi. A vizsgálat hatékonysága mellett az is kérdéses, hogy etikus-e így csuklóztatni az állampolgárokat.
„Mi az utazás célja?” - a határátkelőkben megszokott kérdést hamarosan mesterséges intelligencia is felteheti schengeni határátkelőben, kevesebb arroganciával, ahogy a rendőrök szokták. Tompán már kísérleti stádiumban üzemel az iBorderCtrl határvédelmi rendszer, ami a nemzetközi adatbázisok mellett éles robotszemmel fürkészi az átutazók arcát is, hazugságra utaló metakommunikációs jeleket keresve – írja a fejlesztésről beszámoló Quibit.  

A magyar rendőrök is akarták

A határvédelmi program 4,5 millió eurós támogatást kapott az EU 2020 Horizon pályázati forrásából, a magyarok pedig nem csak alanyai, de aktív alakítói is voltak a kísérletnek -írja a tudományos portál: Székely Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem őrnagya maga is ott volt az EU-támogatás pályázói között; a  rendszer elemeit és az eljárásrendeket is nagy részben magyar rendőr szakértők dolgozták ki. Magyarország mellett jelenleg még Görögország és Lettország schengeni határszakaszán próbálgatják a rendszert.  Ha tesztüzem beválik –a fejlesztők pedig nagyon optimisták – akkor iBorder nem csak választható, de kötelező eleme lesz a schengeni be- és kiléptetésnek, legalábbis ott, ahol a tagállamok elfogadják. 
Az eddigi aktivitás alapján pedig nem kétséges, hogy Magyarország a fejlesztés támogatói között lesz.
Az Európai Bizottság azért támogatta a programot, mert így elvileg hatékonyabb lehet a schengeni határellenőrzés:  a jóhiszemű utazók gyorsabban bebocsátást nyernek, az illegális határátlépőket pedig hamarabb buktatják le a technológia segítségével. Az előnyöket ecsetelte Székely is a Quibitnek, mondván, a határon be nem léptethető személyek 60 százalékát képes előre kiszűrni, és számukra is megfelelő tájékoztatást adni arról, pontosan milyen feltételek hiányoznak a belépésükhöz.

A rendszer figyel, és mindent tudni akar

Az iBorderCtrl körül azonban sok a kérdőjel, technikai és adatvédelmi szempontból egyaránt: a rendszer előzetes regisztráció alapján működik, tehát a schengeni övezetbe utazóknak maguknak kell jelentkezniük a programba – és személyes adataik mellett egy sor érzékeny információt kell megadniuk magukról.  Az éles verzióban például meg kell adniuk Twitter-profijukat, azt, hogy hol szeretnének szállást foglalni a beutazás során – mindezek nem feltétlenül tartoznak a hatóságokra. Eközben a virtuális határőr kamerán keresztül szkenneli arcukat, és hazugságra utaló mimikai változásokat, biomarkereket keres rajtuk – aztán a program QR-kódot küld tovább a regisztrálónak, amit az utazó a határátlépés során, mobilon kell felmutasson a határőrnek és a kamerának.
Nehéz elképzelni, hogy egy Röszkén átutazó drogfutár vagy egy ukrán cigicsempész majd önkéntesen megadja adatait, úti célját, és hagyja, hogy egy eközben egy hazugságfelismerő fürkéssze arcát. A tesztprogramban sejthetően az vesz majd részt, akinek nincs titkolnivalója – ez viszont a kísérlet hitelességét veszélyezteti.
Másrészt, tervezők evidensnek vették, hogy mindenkinek van kamerás számítógépe, okostelefonja, és azt profin használja is. Ha kötelező lesz a rendszer használata, sok kárpátaljai vagy délvidéki nyugdíjas kerülhet majd kínos helyzetbe, ha például Magyarországra utazna az unokákhoz.

A „majdnem pontos” még nem elég

További kérdéseket vet fel az iBorderCtrl hatékonysága: a Daily Mail idézi George Boultadakist, a szoftvert fejleszrő European Dynamics projekt-koordinátorát, aki szerint a rendszer 76 százalékos eredményességgel képes kiszűrni a hazugságokat, összesen 38 mikrogesztus alapján
A rendszer pontatlansága magában aggályos – véli Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért szakértője – hiszen a 80-85 százalékos eredményesség is kevés, ha egy beutazás engedélyezéséről vagy megtiltásáról van szó; ráadásul adatvédelmi szempontból sem egyértelmű, hogy az őrszofter bevezetése szabályos lenne. Az adatvédelem legfontosabb szabálya ugyanis a célhoz kötöttség elve: személyes adatokat egy hatóság is csak akkor gyűjthet, ha ez elengedhetetlenül szükséges – és ha nincs más megoldás a cél (jelen esetben a határvédelem) eléréséhez. Márpedig a schengeni övezet hatóságai eleve közös információs rendszert (SIS) használnak, és egy sor adatbázisból kérhetik le az övezetbe belépők adatait. Maga az iBorderCtrl is így tesz, amikor összeveti a regisztráció során megadott információkat más hatósági adatbázisok találataival, tehát van alternatívája a hazugságvizsgálós módszernek. Ráadásul a mesterséges intelligencia megállapításait a kezelő is felülbírálja. Asbóth arra is felhívta a figyelmet, hogy a személyes közösségi profilok hivatalos eljárásban történő felhasználása etikailag szintén megkérdőjelezhető - nehéz megmagyarázni, hogy a határőr-szoftver miért kíváncsi a Twitter-profilunkra.
Az üggyel kapcsolatban megkerestük a projekt hazai képviselőjét, Székely Zoltánt, szerettük volna megtudni, hogy 
  • a meglévő adatbázisok mellett miért lesz szükség még egy hazugságvizsgáló program bevetésére is a schengeni határon?
  • Hogyan gyorsulhat a schengeni beléptetés, ha az iBorderCtrl mellett a rendőrök, határőrök a szokott módon (útlevél-ellenőrzés, járműellenőrzés) is átvizsgálják majd az utazókat?
  • Milyen alapon használ fel személyes, nem hivatalos Twitter-adatokat ellenőrzésre egy hivatalos szerv?
  • Miért töltene fel magáról egy rosszhiszemű utazó a lebuktatásához alkalmas adatokat, videót a rendszerbe önkéntesen?
  • Mi vár azokra, akik vétlenek, de szokatlan mimikájuk vagy a mesterséges intelligencia tévedése miatt akadnak fenn a szűrőn?
Ha választ kapunk kérdéseinkre, frissítjük cikkünket.  
2018.11.21 14:00