Bod Tamás: ebben a játékban már nem veszek részt

Publikálás dátuma
2018.05.24 14:20
Fotó: Facebook/Bod Tamás közszereplő
Fotó: /
Ha nem tud elhelyezkedni újságíróként elmegy Walesbe tányérokat mosogatni Bod Tamás. Az Együtt Békés megyei országgyűlési képviselőjelöltje, gyulai helyi képviselője 2013-ban kezdett politizálni, de öt év után most otthagyja a közéletet. – Nézem azokat a politikusokat, akik tízszer, hússzor annyi szavazatot kaptak, mint én pedig tényleg nem csináltak semmit! Én ebbe a játékban a továbbiakban nem tudok és nem is akarok részt venni! – mondta lapunknak adott interjújában.

- Öt év után elhagyja a politikát. A Fidesz elérte, amit akart?

- Lehet, hogy örülnek annak, ami történt, ezzel kevésbé foglalkozom. De sekély e kéj. Ezer és egy ok miatt bezárultak az értelmes cselekvés lehetőségei, ezzel pedig számot kell vetnem. Nem vagyok olyan ember, aki ragaszkodik a székéhez, megélhetési politikus pedig végképp nem vagyok. Érdekes kirándulás volt ez az öt év, sok keserű, de sok pozitív tapasztalattal is. Egyebek mellett Simonka György fideszes képviselő ügyeit hoztam nyilvánosságra, és egyenlő feltételek mellett, a bíróságon én nyertem.

- A választáson pedig Simonka György nagy fölénnyel.

- Amikor nem voltak egyenlő feltételek százszor, ezerszer több pénzből kampányolt és mindent bevethetett, politikai értelemben zsarolhatott, megfélemlíthetett embereket, akkor vesztettem. Ezen is érdemes elgondolkodni.

- Egy testületi ülés szünetében beszélgetünk. Nem mond le azonnal?

- Megkerestek az emberek, tartozom nekik annyival, hogy a futó ügyeket még végigviszem. Éppen most mondtam el egy interpellációt a gyulai állattartás visszásságairól. A választás után – amely cudarul sikerült az ellenzéknek, még rosszabbul az Együtt-nek és nekem is –, hosszabb gondolkodás után jutottam oda: vége. A sikereimnél számosabbak a kudarcok. Jöhetnek mások, én öt évig apait-anyait beletettem, és ide jutottam. A NER összes csalása, hazugsága, az emberek félelme és gyávasága, az ellenzéki együttműködés szinte teljes hiánya, valamint emberi erkölcsi és intellektuális gyengeségek sora vezetett ide.

- Végleg kivonul a közéletből, vagy nem zárja ki a visszatérését?

- Hazugság lett volna úgy folytatni, mintha mi sem történt volna. Az valóban számomra is nagy tanulság és egyben kérdés, hogy egy tisztességes, ügyeket előhozó, országos nyilvánosság elé vivő politikával az ember ide juthat. Felmerül a kérdés: valójában mennyire értelmiségi műfaj a politika. Láttam és hallottam Simonka Györgyöt és fideszes társait. Finoman szólva vannak kétségeim. Nézem azokat a politikusokat, akik tízszer, hússzor annyi szavazatot kaptak mint én, pedig tényleg nem csináltak semmit! Én ebbe a játékban a továbbiakban nem tudok és nem is akarok részt venni. Politikai szerepvállalásom előtt húsz évig újságíró voltam, ez az a pillanat, amikor öt év után, ha nehezen is, de talán vissza lehet térni ebbe a szakmába. Ha nem, akkor elmegyek Walesbe tányérokat mosogatni, az sem szégyen, valahogy meg kell élni. A mostani az a helyzet, amikor tartoztam egy kis magyarázattal, miért hagyom ott a közéleti pályát, ezért is írtam a Magyar Narancsban egy afféle búcsú publicisztikát, de nincs szégyellni vagy takargatni valóm.

- Kire szavazna most?

- Nem tudom. Azoknak, akik az Együtt-nél maradnak, és valamilyen formában tovább tudják vinni a párt által képviselteket, nagyon drukkolok. De már csak kívülről.

2018.05.24 14:20

A sürgősségi osztályok legalább kétharmada küzd napi működési problémákkal

Publikálás dátuma
2018.11.19 09:45
illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Az intézmények többsége nem tud zökkenőmentes betegellátást biztosítani.
A Magyar Kórházszövetség legfrissebb felmérése szerint a sürgősségi osztályok legalább kétharmada napi működési problémákkal küzd – írja a kormányközeli Magyar Idők. A kórházigazgatókat tömörítő szervezet elnökhelyettese, Ficzere Andrea a lapnak azt mondta, a 107 tagintézményből hatvan reagált, közülük 41-ben van SBO, és 32 helyről kapták azt a visszajelzést, hogy nem tudnak zökkenőmentes betegellátást biztosítani. A kórházak főigazgatói több okot is megjelöltek, ezek közül a legfontosabbnak az indokolatlan igénybevételt tartották, amit a háziorvosi és a járóbeteg-ellátás hiányosságai­ra vezettek vissza. „A betegek a legkisebb ellenállás irányába mozdulnak, így ha sokat kellene várakozniuk valamelyik szakorvosi vagy diagnosztikai vizsgálatra, akkor inkább a sürgősségi osztályt keresik fel – sokszor indokolatlanul –, hiszen tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy ott kötelesek őket fogadni. Az általánosan alacsony egészségkultúra miatt olyan problémával is a sürgősségi osztályokra mennek az emberek, amelyek egyáltalán nem oda valók. De sajnos sok esetben a háziorvosi és a szakrendelőkből is ezekre a betegellátó egységekre irányítják a problémásabb, azonban sürgős ellátást nem igénylő eseteket” – mondta Ficzere Andrea. 
A helyzetet tovább nehezíti az orvos- és szakdolgozóhiány, ami az indokolatlan igénybevétellel együtt extra túlterhelést jelent a sürgősségi osztályokon dolgozóknak. Sok helyen kiderült, hogy nincs annyi dolgozó, ahány embert egy-egy műszakba be kellene osztani a biztonságos működéshez, ezért az intézmények egy részében más osztályokról irányítanak át a sürgősségi osztályokra orvosokat, nővéreket. A létszámhiányból fakadó bérspirált a kórházszövetség szerint csak bérplafonnal lehet megállítani, amire nemcsak a kigazdálkodhatatlan összegek miatt van szükség, hanem azért is, mert a helyzet rendkívül komoly bérfeszültséget eredményez a kórházakon belül. Sokan több intézménnyel is szerződésben állnak, így egyik munkahelyüket sem tekintik igazán sajátjuknak, ez a hozzáállás pedig további konfliktust generál. Mindezek miatt javasolják azt, hogy inkább kevesebb kórházban legyen sürgősségi osztály, de ott színvonalas, könnyen hozzáférhető ellátást nyújtsanak – írja a Magyar Idők.
2018.11.19 09:45
Frissítve: 2018.11.19 09:45

123 százalékos a börtönök telítettsége

Publikálás dátuma
2018.11.19 09:33

Fotó: / Molnár Ádám
A falakon belüli új körletrészek kialakításával férőhelyeket hoztak létre, de még mindig magas a kihasználtság.
Csökkent a telítettség a hazai börtönökben, ám még mindig 123 százalékos az intézmények kihasználtsága – derül ki a kormányközeli Magyar Idők cikkéből. A lapnak a büntetés-végrehajtás illetékese arról beszélt: a falakon belüli új körletrészek kialakításával közel 1600 új férőhelyet hoztak létre, így a 2013-as 143 százalékos átlagtelítettséget mára 123 százalékra sikerült mérsékelni. Kovács Mihály bv-ezredes hozzátette, hogy hamarosan 470 fogvatartott befogadására alkalmas börtön létesül Kiskunhalason, vagyis megkezdődik a korábbi Menekültügyi Őrzött Befogadóközpont épületeinek átalakítása. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Fogvatartási Ügyek Szolgálatának vezetője szerint a beruházás több nézőpontból is költséghatékony, mivel egyrészt egy üresen álló, de a célnak teljes mértékben ­megfelelő épületegyüttes átalakításával, másrészt fogvatartottak munkáltatásával egy újabb börtön kezdheti meg működését.
2018.11.19 09:33
Frissítve: 2018.11.19 09:33