Bajban a török elnök

Publikálás dátuma
2018.05.25. 07:34
Az utca embere is megérzi, hogy romlott a líra, de az üzletembereket különösen érzékenyen érinti FOTÓ: AFP/OZAN KOSE
Politikai gondokat is okozhat, hogy zuhan a török líra árfolyama. A jegybanki beavatkozás nyomán ugyan javult a helyzet, kérdés azonban, meddig.

Jelentősen, 300 bázisponttal volt kénytelen emelni a török jegybank az irányadó kamatot, amely így eléri a 16,5 százalékot. S miközben a nemzeti valuta, a líra értéke folyamatosan zuhan, a június 24-én esedékes parlamenti- és elnökválasztásra készülő Recep Tayyip Erdogan elnök úgy tesz, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Szerinte senki sem kételkedhet a kormány pénzügyi politikájában, s a helyi intézmények alkalmasak arra, hogy megbirkózzanak a jelenlegi helyzettel. Bár az alapkamat emelése egy időre megnyugtatta a líra árfolyamát, szakértők szerint a beavatkozás csak ideig-óráig lesz sikeres.

Hogy mekkora a baj, jelzi: szerda délelőtt, néhány óra alatt öt százalékot vesztett értékéből a nemzeti valuta, amely már hetek óta mélyrepülésben van. Míg az év elején egy dollár 3,75 lírát ért, szerda dél körül már csak 4,90-et. Ez kevesebb mint öt hónap alatt 23 százalékos csökkenésnek felel meg. A líra aztán a jegybanki beavatkozás hatására 4,62-re erősödött, de hamarosan már 4,66-on állt, ami azt jelzi, hogy nagyon komoly a baj, s nincs igazi fegyvere sem a kormánynak, sem a jegybanknak az értékvesztés megakadályozására.

A líra ilyen mértékű mélyrepülésével kapcsolatban több elmélet látott napvilágot. A kormány szerint miután a gazdaságban minden szép és jó, külföldön kell keresni a tettest, s gonosz erők indítottak támadást az ország ellen a választás közeledtével. De nem aratnak sikert. „Azok, akik azt hiszik, meg tudják változtatni a voksolás eredményét azzal, hogy játszanak a líra árfolyamával és kárt okoznak a költségvetésnek, pórul járnak” – jelentette ki Bekir Bozdag kormányfőhelyettes, a kabinet szóvivője egy kampányrendezvényen. Egy másik kormányfőhelyettes, Recep Akdag is hasonló okokat vél felfedezni a háttérben Szerinte „bizonyos körök” arra törekednek, hogy útját állják Erdogan elnök további sikereinek. Mint mondta, ha stabil politikai helyzet alakul ki a választás után, s nem az ellenzék nyer, akkor az kedvezően hat a gazdaságra is. Érdekes felvetés, hiszen jelenleg Erdogan és az AKP van hatalmon, a gazdaság mégsem szárnyal.

Szakértők teljesen más okokra vezetik vissza a líra mélyrepülését. A dollár most különösen erős, ami egyebek mellett az euróval szembeni árfolyamában is megmutatkozik. Miután az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) márciusban 1,75 százalékra emelte az irányadó kamatot, a dollár ismét vonzóbbá vált a befektetők számára. A többi valuta viszont elvesztette a vonzerejét. A másik ok az instabil közel-keleti politikai helyzet, ami a török gazdaságba is begyűrűzik. Az ország megérzi azt, hogy miközben korábban számos terméket exportált Szíriába, ez a piac lényegében megszűnt. A harmadik ok, hogy bár a török kormány több milliárd dolláros fejlesztési programot indított, az összeget magánhitelből finanszírozzák.

A líra legutóbbi válságát japán befektetők idézhették elő. Azt remélték, hogy a török valuta jobban teljesít majd a japán jennél. Nem így történt, s hogy veszteségeiket csökkentsék, ezért gyorsan megszabadultak a török valutától.

Szakértők szerint a líra túlvan a nehezén. Bár a török gazdaság látszólag jól teljesített, 7,4 százalékos GDP növekedést mutatott fel, a szám nagyon csalóka, hiszen hitelből finanszírozott befektetésekkel gyarapították a gazdaságot. Közben azonban emelkedett az infláció és a kereskedelmi deficit is egyre nagyobb. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) Törökországról szóló legutóbbi elemzésében ezt igen aggasztó jelnek látja. Megállapította, hogy a török gazdaság így egyre érzékenyebben reagál a globális változásokra.

Bár a török jegybank még viszonylag önállóan tud döntéseket hozni, Erdogan elnök nem egyszer fenyegette meg az intézményt: ne emelje a kamatot. Ez azonban szerda este elkerülhetetlenné vált. A török államfő mindenesetre közölte, ha megnyeri az elnökválasztást, az ország pénzügypolitikáját is ő határozza meg. Nem túl biztató hír a befektetők számára.

Szerző

Gyenge forint, magas árak

Publikálás dátuma
2018.05.25. 07:22
LÁTVÁNYOSAN NÓ A BENZINÁR - A drágulás mérsékli a fogyasztást FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Növekvő infláció mellett drágulás várható a kiskereskedelemben is. Különösen az import termékekért kell majd többet fizetnünk.

Villámcsapásként érhette a fogyasztókat a forint árfolyamának zuhanása a mérvadó valutákhoz, az euróhoz, illetve a dollárhoz képest. Ez a hétköznapok nyelvére fordítva drágulást jelent a kiskereskedelemben is, vagyis ugyanannyi pénzért kevesebb árut vásárolhatunk. Így üröm is vegyül a kereskedelmi forgalom impozáns növekedési adatainak olvasásának örömébe.

Pedig idén márciusban a kiskereskedelmi üzletek forgalma főként a húsvéthatás miatt, 7,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 7,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 7,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 5,1 százalékkal emelkedett az értékesítés nagyságrendje. A 2018. január–márciusi forgalmi adatok 7,3 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának adatait.

A márciusban vásárlók pénzének 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelmi boltok, 15 százaléka pedig az üzemanyagtöltő állomások kasszáiba került.

A következő hónapokban drágulás várható a gyenge forint és az emelkedő üzemanyagárak miatt is, s ez elsősorban az import termékeknél, a déli gyümölcsöknél, műszaki cikkeknél, ruházati termékeknél, kozmetikai, illatszer áruknál lesz érezhető – nyilatkozta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.

Az áremelkedések mértékéről nehéz jóslásokba bocsátkozni, hiszen az termékenként és az értük kifizetett devizától is függ - jegyezték meg gazdaság elemzők, hozzátéve, hogy a forint gyengélkedésével még hosszabb ideig számolni kell. Ez ugyanis segítheti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos inflációs céljának elérését, és így a gazdaság élénkítését. A jegybank az alapkamat emeléssel ugyan erősíthetné a hazai fizetőeszközt, de az visszavethetné az éppen beinduló hitelkeresletet a magán és a versenyszférában.

A tartósan gyenge forint és az emelkedő kőolaj-, illetve üzemanyagárak fékezhetik a kiskereskedelmi növekedés ütemét, és az éves 5 százalék körüli mennyiségi bővülés elmaradhat a várakozásoktól – említette Vámos György.

Figyelmeztető jel, hogy tavaly 4 ezer kiskereskedelmi üzlet, közöttük ezer élelmiszerbolt szűnt meg - írta a Blokkk.com szakportál. A munkaerőhiány pedig masszívnak tűnik. Nagyságrendileg mintegy 20 ezer munkavállaló várnak az ágazatban. Ennek részben az is oka, hogy az elmúlt időszak jelentős béremelései ellenére a kereskedelem még mindig a nemzetgazdasági átlag alatt fizeti a dolgozóit. Az ágazat szereplőinek többsége pedig már nem nagyon tud bért emelni, mert a forgalom nem nő olyan mértékben, mint a keresetek. A kistelepüléseken a boltok úgy kénytelenek a kötelező minimálbért, illetve a szakmai bérminimumot kifizetni, hogy tudják, a forgalom nem fog növekedni, az éves szinten állandónak tekinthető. Az egyre népszerűbb online kereskedelem is a kisboltok forgalmát csökkenti, bár az üzemanyagárak emelkedése a szállítási költségek növekedésével jár együtt, és ez némileg megdrágíthatja az internetes vásárlásokat is.

A múlt évben már 18 olyan települést tartottak nyilván, ahol semmilyen bolt nem működött. Ennél jóval több helységben nincs élelmiszer bolt, illetve sok helyen csak a hét bizonyos napjain tartanak nyitva. A mozgóboltoknak sem éri meg például az elöregedő kis településekre árut szállítani és értékesíteni. Ahol pedig még vannak aktív munkavállalók, gyakran inkább a közeli városba mennek valamelyik kiskereskedelmi lánc üzletébe vásárolni, ahol olcsóbban juthatnak a kívánt termékekhez.

Vihar egy pohár vízben
A hazai élelmiszer kiskereskedelemben nem okozott alapvető változásokat a CBA alapító Baldauf László lépése, a csaknem tucatnyi üzletének eladása a Liedlnek, illetve a Sparnak. Az sem változtat a piaci arányokon, hogy hat tulajdonostársának egyenlő arányban, névértéken eladja az üzlethelyiségeket bérbeadó cégben meglévő részesedését, 300 millió forintért.
A Népszavának nyilatkozó ágazati szakember elmondta, hogy a hazai mintegy 40 ezer élelmiszerbolt közül mindössze néhány ezer a multicégeké, de a forgalomban a részarányuk tavaly 54, a hazai üzletláncoké és boltoké pedig 46 százalék. A hazai élelmiszer kiskereskedelmi torta felosztásán a Baldauf-féle tranzakció érdemben nem változtat.
A szakember úgy vélte, ennek a lépésnek sokkal inkább üzenetértéke van. Éppen a CBA alapító volt az egyike azoknak, akik azt szorgalmazták, hogy a magyar tulajdon kerüljön túlsúlyba a külföldivel szemben. Most, hogy a 76 éves üzletember visszavonult, mégis nemzetközi láncoknak adta el a saját tulajdonában lévő boltokat, vagyis úgy viselkedett, ahogy piaci körülmények között az elvárható.

Szerző

Gyenge forint, magas árak

Publikálás dátuma
2018.05.25. 07:22
LÁTVÁNYOSAN NÓ A BENZINÁR - A drágulás mérsékli a fogyasztást FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Növekvő infláció mellett drágulás várható a kiskereskedelemben is. Különösen az import termékekért kell majd többet fizetnünk.

Villámcsapásként érhette a fogyasztókat a forint árfolyamának zuhanása a mérvadó valutákhoz, az euróhoz, illetve a dollárhoz képest. Ez a hétköznapok nyelvére fordítva drágulást jelent a kiskereskedelemben is, vagyis ugyanannyi pénzért kevesebb árut vásárolhatunk. Így üröm is vegyül a kereskedelmi forgalom impozáns növekedési adatainak olvasásának örömébe.

Pedig idén márciusban a kiskereskedelmi üzletek forgalma főként a húsvéthatás miatt, 7,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 7,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 7,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 5,1 százalékkal emelkedett az értékesítés nagyságrendje. A 2018. január–márciusi forgalmi adatok 7,3 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának adatait.

A márciusban vásárlók pénzének 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelmi boltok, 15 százaléka pedig az üzemanyagtöltő állomások kasszáiba került.

A következő hónapokban drágulás várható a gyenge forint és az emelkedő üzemanyagárak miatt is, s ez elsősorban az import termékeknél, a déli gyümölcsöknél, műszaki cikkeknél, ruházati termékeknél, kozmetikai, illatszer áruknál lesz érezhető – nyilatkozta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.

Az áremelkedések mértékéről nehéz jóslásokba bocsátkozni, hiszen az termékenként és az értük kifizetett devizától is függ - jegyezték meg gazdaság elemzők, hozzátéve, hogy a forint gyengélkedésével még hosszabb ideig számolni kell. Ez ugyanis segítheti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos inflációs céljának elérését, és így a gazdaság élénkítését. A jegybank az alapkamat emeléssel ugyan erősíthetné a hazai fizetőeszközt, de az visszavethetné az éppen beinduló hitelkeresletet a magán és a versenyszférában.

A tartósan gyenge forint és az emelkedő kőolaj-, illetve üzemanyagárak fékezhetik a kiskereskedelmi növekedés ütemét, és az éves 5 százalék körüli mennyiségi bővülés elmaradhat a várakozásoktól – említette Vámos György.

Figyelmeztető jel, hogy tavaly 4 ezer kiskereskedelmi üzlet, közöttük ezer élelmiszerbolt szűnt meg - írta a Blokkk.com szakportál. A munkaerőhiány pedig masszívnak tűnik. Nagyságrendileg mintegy 20 ezer munkavállaló várnak az ágazatban. Ennek részben az is oka, hogy az elmúlt időszak jelentős béremelései ellenére a kereskedelem még mindig a nemzetgazdasági átlag alatt fizeti a dolgozóit. Az ágazat szereplőinek többsége pedig már nem nagyon tud bért emelni, mert a forgalom nem nő olyan mértékben, mint a keresetek. A kistelepüléseken a boltok úgy kénytelenek a kötelező minimálbért, illetve a szakmai bérminimumot kifizetni, hogy tudják, a forgalom nem fog növekedni, az éves szinten állandónak tekinthető. Az egyre népszerűbb online kereskedelem is a kisboltok forgalmát csökkenti, bár az üzemanyagárak emelkedése a szállítási költségek növekedésével jár együtt, és ez némileg megdrágíthatja az internetes vásárlásokat is.

A múlt évben már 18 olyan települést tartottak nyilván, ahol semmilyen bolt nem működött. Ennél jóval több helységben nincs élelmiszer bolt, illetve sok helyen csak a hét bizonyos napjain tartanak nyitva. A mozgóboltoknak sem éri meg például az elöregedő kis településekre árut szállítani és értékesíteni. Ahol pedig még vannak aktív munkavállalók, gyakran inkább a közeli városba mennek valamelyik kiskereskedelmi lánc üzletébe vásárolni, ahol olcsóbban juthatnak a kívánt termékekhez.

Vihar egy pohár vízben
A hazai élelmiszer kiskereskedelemben nem okozott alapvető változásokat a CBA alapító Baldauf László lépése, a csaknem tucatnyi üzletének eladása a Liedlnek, illetve a Sparnak. Az sem változtat a piaci arányokon, hogy hat tulajdonostársának egyenlő arányban, névértéken eladja az üzlethelyiségeket bérbeadó cégben meglévő részesedését, 300 millió forintért.
A Népszavának nyilatkozó ágazati szakember elmondta, hogy a hazai mintegy 40 ezer élelmiszerbolt közül mindössze néhány ezer a multicégeké, de a forgalomban a részarányuk tavaly 54, a hazai üzletláncoké és boltoké pedig 46 százalék. A hazai élelmiszer kiskereskedelmi torta felosztásán a Baldauf-féle tranzakció érdemben nem változtat.
A szakember úgy vélte, ennek a lépésnek sokkal inkább üzenetértéke van. Éppen a CBA alapító volt az egyike azoknak, akik azt szorgalmazták, hogy a magyar tulajdon kerüljön túlsúlyba a külföldivel szemben. Most, hogy a 76 éves üzletember visszavonult, mégis nemzetközi láncoknak adta el a saját tulajdonában lévő boltokat, vagyis úgy viselkedett, ahogy piaci körülmények között az elvárható.

Szerző