Lószolárium

Annyira örülök, hogy mindig tanulhatok valami újat. Ha valaki, hát ez a kormány sokat tett az egész életen át való tanulásért. E héten például megismertem a „lószolárium” és a „takarítógyakornok” fogalmát. Elmagyarázom, ha esetleg valaki nem figyelt volna az órán. Ki kell használnunk az időt, mert ha átviszik a parlamenten az új közigazgatási felsőbíróságot, benne az odaejtőernyőzött engedelmes kormányhivatalnokokkal, akkor már nem leszünk ellátva túl sok információval. A kormány úgy véli, csudába a felesleges lexikális tudással, nem kell minket annyi közérdekű adattal fárasztani. A kényesebb ügyek részleteit az illetékesek eddig is tapintatosan elhallgatták, de aztán akadt egy-egy szívós újságíró, civil szervezet vagy képviselő, aki a bíróság segítségével kiperelte belőlük. Na, ennek hamarosan vége. Túl sok volt a renitens bíró, sorra születtek a nemszeretem ítéletek. Ha viszont lesz egy külön szervezet, válogatott személyzettel az államot érintő panaszok elbírálására, azt mégiscsak könnyebb lesz kézben tartani.

Használjuk ki a kapuzárás előtti pillanatokat, és tanuljuk meg gyorsan, amit még lehet! Ez nem mindig megy könnyen, én pl. sehogy sem tudtam elképzelni, hogyan fér be egy ló a szoláriumok üvegágyaiba, és főleg minek. A legtöbbjük úgyis barna. Tudatlanságommal nem voltam egyedül. A neten a „gyakori kérdések” oldalon rögtön rábukkantam egy sorstársra. „Mégis mi a franc az a lószolárium?”-kérdezte, ha nem is túl választékosan, de lényegre törően. Tessék kérem figyelni, nem mondom el kétszer: a lószolárium erősíti a nemes állatok immunrendszerét és csontjait, és gyorsítja a verítékező ló száradását. Otthonra nem ajánlom, ha csak nem tartanak az erkélyen verítékező lovat, mert félmillióba kerül. Viszont a menő lovasközpontok ilyesmivel is fel vannak szerelkezve. Így aztán Czerván György agrár-államtitkár veje (hiába, a vejek országa vagyunk!) többek között ennek a beszerzését is vállalta pályázatában, amellyel 45 millió forint uniós és állami támogatást nyert egy lovas oktató bázisra. Oly nemes ügy a diákok sportolása, hogy a megnyitóra a miniszter mellett eljött a rangos após is. Úgyis olyan ritkán találkozik a család, a vő nyert már apósa körzetében öt trafikot is, örökös lótás-futás lehet az élete. Elfelejtette szegény a nagy kapkodásban, hogy lószoláriumot nem vett, csak kölcsönkérte a megnyitó napjára. Az elszámolásban viszont egy új készülék vételárát szerepeltette. Végül iskolások egyáltalán nem használhatták a telepet, szó nem volt oktatásról, gyereksportról, csak a vő lovait tartották a megnyitó egyetlen napjára kistafírozott Patyomkin-lovasközpontban. Megértem: lószolárium nélkül egyszerűen nem mert a gyerekek szeme elé kerülni.

Ahogy nagyon megértem annak a fideszes önkormányzati képviselőnek az élelmességét is, aki a trafikjai mellett (hát már mindenkinek van trafikja, csak nekem nincs?) takarító cégeket üzemeltet. Egy, a fiatalok szakképzését, munkába állását segítő uniós pályázaton szerzett összesen vagy száz milliócskát, hogy „takarító-gyakornokokat” képezzen, fejenként 2-3 millióért. Az ügyet felderítő Hadházy Ákos kiszámolta: egy takarítógyakornok képzésének árából hárman végezhetnének az ELTE valamelyik fizetős szakán. De hát ki bolond ma könyvtárosnak vagy földrajztanárnak tanulni, ha itt a takarításból talán doktorálhat is, és mehet mindjárt Londonba!

A jövőben megkímélhetnek a pályázatok hasonló adataitól. Nem először futnak neki az elkülönült közigazgatási bírósági rendszer ötletének. Elsőre elkaszálta az alkotmánybíróság, mert kétharmados törvényt kedves szokásuk szerint feles többséggel fogadtak el, kétharmaduk pedig akkor már nem volt. De a régi-új igazságügyminiszter első dolga volt, hogy bejelentse: végre! Meglesz az új szervezeti rendszer. Ha az állampolgárnak panasza van a hivatalos szervek döntéseivel szemben, csakis ide fordulhat. Ez más országokban nem is volna baj, de nálunk azt jelenti: a Kúria orra mostantól fokhagymás, többé nem szemtelenkedhet egy-egy választási, népszavazási, adatnyilvánossági ügyben úgy, mint olykor eddig. Orbán a minap meg is üzente: „a Kúria nem nőtt fel feladatához”. A kényes témákra külön közigazgatási felsőbíróságot hoznak létre, de nem ám csak a csökönyös, tapasztalt bírákból, akik mániákusan ragaszkodnak Justitiához. A felsőbíróság tagjainak fele az államigazgatásból, kormányhivatalokból ideröptetett káderekből kell, hogy álljon. Csak nem fognak régi (és talán leendő) főnökeik ellen ítélni? Hogy miben illetékesek? Épp csak az állammal szembeni környezetvédelmi kifogásokban (fakivágások, Paks), a Közbeszerzési Döntőbizottság és a Médiahatóság ügyeiben (Mészáros Lőrinc, Andy Vajna), népszavazási, választási és tüntetés-engedélyezési panaszokban, és az említett közérdekű adatok tárgyában (MNB alapítványok, TAO-pénzek, trafik- és földpályázatok, Elios-szerződések). Bagatell.

Szó se róla, a jogállam immunrendszere ettől kissé legyengül. Az ellenálló képesség erősítésére tudom ajánlani a lószoláriumot, hátha nemcsak négylábúaknak jó. De Czerván úr vejének telepén ne keressék, ott csak kölcsönben volt.

2018.05.26 08:03

Zongoraművek két kézre, tíz ujjra

Publikálás dátuma
2018.11.20 18:57
Az új évadban Fischer Ádám együttese, a Dán Kamarazenekar is muzsikálni fog a Zeneakadémián
Fotó: MTI/ Kallos Bea
Sajtótájékoztatót tartottak kedden a Zeneakadémián, amelyen két most futó projektre, valamint az évad bérletes koncertjeire hívták fel a figyelmet. Fekete Gyula rektorhelyettes, zeneszerző, a zsűri tagja a Bartók Világversennyel kapcsolatban elmondta: hat év alatt zajlanak le az események, ez évben a zeneszerzők mérettek meg, 54 országból 214 pályamű érkezett be. Öt-hat perces zongoradarabokat vártak, olyanokat, amelyeket „hagyományos” módon, azaz a billentyűket két kézzel, tíz ujjal megszólaltatva lehet előadni. A döntőbe hat versenyző jutott, a díjazottak névsorát a vasárnap esti gálahangversenyen hirdetik ki. Csonka András programigazgató az évad hangversenyeivel kapcsolatban azt tartotta kiemelésre fontosnak, hogy egységesen magas színvonalra törekednek, és előtérbe helyezik a kamarazenei sorozatokat. A fellépők közül elsők közt emelte ki a Takács-Nagy Gábor vezényletével érkező Manchesteri Kamarazenekart, valamint Fischer Ádám együttesét, a Dán Kamarazenekart. Nemes László Norbert, a Kodály Intézet igazgatója a Kodály Hub elnevezésű nemzetközi projektről beszélt, amelynek a Zeneakadémián kívül a Skót és a Hágai konzervatóriumok a résztvevői, és amelynek középpontjában a kisiskolásoknak kidolgozott új, játékos, örömteli zeneoktatási metódus áll.
2018.11.20 18:57
Frissítve: 2018.11.20 19:26

Irodalmi szenzáció – megjelent Szabó Magda kiadatlan kisregénye

Publikálás dátuma
2018.11.20 15:19

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Csigaház címmel jelent meg Szabó Magda hagyatékban talált kisregénye. Az eddigi ismereteink alapján a szerző költőként kezdte pályáját, ez a vélekedés azonban megdőlni látszik.
Két iskolai füzet, kockás borítójukon a cím: Csigaház, alatta az 1944-es évszám, és az SzM szignó. Szabó Magda eddig teljes egészében ismertnek hitt írói életműve egy különleges darabbal egészült ki: a hagyatékban talált kisregény az írói életpálya alakulását nagyban megváltoztatja. Mostanáig ugyanis úgy élt az irodalmi közvéleményben, hogy a szerző költőként indult, s első prózai alkotása az 1957-ben megjelent Freskó volt. Az irodalomtörténeti változást hozó mű azonban bizonyára nem véletlenül maradhatott kiadatlanul, ugyanis Szabó Magda tudatosan megsemmisítette a megjelentetni nem kívánt írásait – számolt be róla a kötetbemutatón Jolsvai Júlia, a Jaffa Kiadó főszerkesztője. A szerző így valószínűleg az utókornak szánta 1939-ben, Bécsben játszódó kisregényét, amely szerelmi és politikai szálak szövevényét rejti magában – s emiatt 1944-ben meg sem jelenhetett volna. A Csigaház nevű panzió lakóinak élete részleteiben tárul az olvasó elé: a Szabó Magdára jellemző módon tudhatjuk, hogy ki mit gondol, s érez, azonban a szereplők nem tudnak egymással beszélni, elmennek egymás mellett – emelte ki a bemutatón Jolsvai. A főszerkesztő rámutatott, nem csak az írónál már megszokott női karakterek lélektani fejlődésébe nyerhet az olvasó bepillantást a kisregény lapjain, de egy férfi esetében – aki a műben vázolt szerelmi négyszög egyik alappillére – is konkrét jellemrajz olvasható ki a műből.
Nagyon kevés kézirat maradt fenn Szabó Magdától, így különös jelentősége van jelen kötetnek, amely az eredeti kézirat alapján készült – hangsúlyozta Jolsvai. A most megjelent könyvbe beemeltek kéziratlapokat is, így az olvasók megismerhetik Szabó Magda kézírását, s bepillantást nyerhetnek a regényen végbement javításaiba. A főszerkesztő elmondta, bár az íróval már nem tudtak együtt dolgozni a szövegen, kizárólag apróbb módosításokra volt szükség; vesszőket, kisebb elírásokat javítottak. Az ember nem nyúl Szabó Magdához – fűzte hozzá. Az világosan látszik a mű kidolgozottságából, hogy nem ez volt a szerző legelső írása – emelte ki Jolsvai –, publikált az iskolaújságba, verseket, könyvismertetőket is írt, melyek azonban még nem kerültek elő a hagyatékból. Ami különösen jó hír az olvasóknak: valószínűleg újabb és újabb irodalmi csemegékre számíthatnak. Infó: Szabó Magda: Csigaház, 2018, Jaffa Kiadó 

Két újabb kötet decemberben

Szabó Magda életművét az elmúlt években a Jaffa Kiadó karolta fel, s immár huszonöt kötetből álló sorozatuk további két művel bővül az év végéig: az író egy újabb szakácskönyvével, valamint egy fotóalbummal ajándékozzák meg a Szabó Magda irodalmi munkássága mellett, élete iránt is kifejezetten érdeklődő olvasókat.

2018.11.20 15:19